Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-20 / 271. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. NOVEMBER 20., HÉTFŐ Egy falu, egy nap, egy lap - Szirák | Ősidőktől kezdve lakott a környék: újkőko­ri leletek is előkerültek. Szirák első írásos em­lítése 1219-ből származik, akkor a jeruzsálemi Szent János lovagrend itteni rendháza szerepelt a feljegyzé­sekben. A convent a tatárjárás alatt elpusztult, később újjáépí­tették. 1439-ben a bujáki várhoz tartozott. A falut 1453-ban Szent-Györgyi Tamás Mohorai Vidfi Jánosnak adta el. A török kiűzése idején a falu elpusztult. 1715-ben hét magyar és tizen­hét szlovák háztartást írtak itt össze. Járási MultidéZO székhely volt a község: főszolgabírói, pénz­ügyőri és adóhivatal, valamint járásbíróság is működött itt. A település 1773-ban kapta e jelentős közigazga­tási szerepet és csak 1950-ben vesztette el rangját. A sziráki Teleki-Dégenfeld-kastély szépen helyreállítva szállodaként üzemel. Az evangélikus templom 1788-ban épült. F.Z. Fontos szerepe van a kisebbségi nevelésnek is Koncsek Pálné ■ Szép környezetben a valamikori Teleki grófok házában van a község óvodája. Koncsek Pálné, a vezető óvónő sziráki lokál- patrióta. A pásztói Mikszáth Kálmán Gimná­zium elvégzése után tanítónő akart lenni, ám a sors úgy hozta, hogy Béren kellett he­lyettesítenie képesítés nélkül. Megszerette ezt a hivatást és 1976-ban Kecskeméten vég­zett levelező tagozaton az óvónőképző főis­kolán. Két évig Palotáson, majd Egyházas- dengelegen dolgozott. 1997-ben tért haza szőlőfalujába. Azóta tölti be a vezető óvónői tisztséget. Lánya is követte a pályán, Ő is itt dolgozik Szirákon. Közös lakásban laknak és az unoka is itt van a kiscsoportban.- Két - kisközép és nagyközép - csoport­ban negyvenegy kisgyerek van az óvodánk­ban - tájékoztat a vezető óvónő. Sajnos, csak ketten vagyunk óvónők a rendszeresített négy helyett. Tizennyolc tanköteles gyerek van a tele­pülésen és azok most mind itt vannak. Egy-két túlkoros is jár akiknek javasoltuk, hogy még egy évig maradjanak. Sajnos, rendszertelen az óvodába járás és ennélfog­va nincs teljesen kihasználva az intézmény.- Milyen nevelési programmal dolgoznak?- Adaptált, kiegészített tevékenység köz­pontú óvodai nevelési programot alkalma­zunk. Az anyanyelvi nevelésnek, a környe­zetvédelemnek, a kisebbségi nevelésnek ki­emelt szerepe van munkánkban. Nemrégiben Budapestről a Cigány Ki­sebbségi Hivataltól másfél millió forintot kaptunk új bútorok vásárlására. A Környe­zetvédelmi pályázaton nyert kétszázezer fo­rintból akváriumot és teknősbékát vásárol­tunk. Jutóit pénz kirándulásra is Vácrátótra, a Dunakanyarba és hangszerek vásárlására, valamint más nevelési eszközökre is. Pá­lyáztunk a Nógrád megyei Közoktatási Köz- alapítványnál is, de nem kaptunk semmit. A cigányfolldór erősítését szerettük volna ab­ból a pénzből. Jelmezbál, jótékonysági bálok rendezésével tudunk egy kis többletpénzhez jutni. Kölcsönzés, főzés, gazdatanácsadás Tizenhétezer kötettel várja olvasóit a községi könyvtár melynek vezetője szintén egy sziráki lokálpatrióta, Kulikné Bányász Erzsébet. Középfokú könyvtárosi végzettséggel rendelkezik.- Könyvtárunkban külön felnőtt és külön gyermek részleg található. A hét minden napján lehet kölcsönözni - mu­tatja be birodalma időbeosztását a könyvtárvezető. Az intézménynek ket­tős rendeltetése van, egyrészt a könyv­kölcsönzés, másrészt pedig a közműve­lődés. A gyerekeknek van lehetőségük a kötelező olvasmányokat innen elvinni, elolvasni. A könyvtár segítségével-írja Szirák történetét Falta Péter hetedik osz­tályos tanuló. Már mintegy kétharmadá­val el is készült.- Gazdag programot biztosítunk a Kulikné Bányász Erzsébet könyvtáros nyugdíjasok klubjának. Az idős embe­rek az olvasás mellett itt sütögetnek, fő- zőcskéznek, egyszóval jól érzik magu­kat. A könyvtár épületében működik a gazdakör is melynek vezetője Micsutka Attila a kapuvári Pannon Egyetem hall­gatója. A rendszeres összejöveteleken szak­mai, jogi és gazdálkodási kérdésekben kapnak tájékoztatást, tanácsot a gazdák. A gazdakör tíz-tizenkét állandó tagból áll, de vannak akik alkalmanként jelen­nek meg az összejöveteleken. Az itteni gazdák elsősorban állattenyésztéssel foglalkoznak szarvasmarha, sertés, juh és baromfi a profil és hozzá a takar­mánynövény termesztése. Új iskolaszámy épül A sziráki iskolában az új tan­évben szinte minden oktatás­ra alkalmas termet tanterem­mé alakítottak, mivel az alsó tagozatos iskolai épületet a Bér-patak tavaszi áradása használhatatlanná tette.- A kialakult nehéz helyzet el­lenére sem csüggedünk, hiszen hamarosan a jelenlegi épülethez toldva megépül egy | öttantermes iskola- számy-mondja Tóth Imre iskolaigazgató. Addig kihúzzuk a szükségmegoldás­sal. Az őszi tanév­kezdéskor nyolc ta­nulócsoportban tíz főállású pedagógus vezetésével százti­zenhárom gyerek kezdte meg a tanu­lást. Gondként a ma­tematika és testne­velés oktatása jelent­kezik.- Milyen szakkörök vannak az iskolában? _ - Számítástechnikai szakkör­| ön délutánonként az alsó tagoza­tosok veszik birtokba a számító­gépeket. Nyolc modemnek szá­mító géppel rendelkezünk, ezeket pályázat útján sikerült elnyer­nünk. A Sulinet-program kereté­ben Internet-csatlakozásunk is van. Tanórákon kívül a felső tago­zatosoknak is van lehetőségük használni a rendszereket. A sportot szerető gyerekek az alsó és felső tagozatos csoportok­ban fejthetik ki mozgásigényüket. A diákolimpia körzeti versenyein eddig eredményesen képviselték iskolánkat. Az énekkarban sok jó hangú gyerek van, akik közösség­ben a szezonális ünnepeken lép­nek fel, valamint a község határa­in túl is sikeresen szerepelnek, el­sősorban egyéni megmérettetése­ken, mint a „ Sej a tari réten” éven­te megrendezésre kerülő népdal­éneklési versenyen- A tanulmányi versenyek népszerű­ek a gyerekek köré­ben?- A Nógrád Me­gyei Pedagógiai Inté­zet által szervezett ta­nulmányi versenye­ken minden tantárgy­ban elindulnak a gye­rekek a helyi fordu­lón. Többen eljutnak a körzeti döntőre, majd egy - két tanu­lónk a megyei meg­mérettetésen is ott van. Az országos néprajzpályáza­ton Laczkó Gergely, Cselovszíá Ta­más, Hipszki Tamás sikeresen szerepelt, miként a megyei anya­nyelvi versenyen Zöldi Szilvia.- Igénybe veszik Szirák neveze­tességeit az oktatásban?- A Kastély Galériába rajzórára, biológia órára mennek át a gyere­kek. Az iskola épülete egy domb­oldalon terül el, pályázati pénz­ből játszóteret szeretnénk kialakí­tani, ahol mindenki kedvére tölt­heti a szabadidejét. A falu legidősebb embere Kilencven éve a Bihar megyei Derecskén szüle­tett Szirák legidősebb embere Bodó Valéria.- Hogyan kerüli Sziiúkm?- A nővéremet akinek három gyereke volt ide helyezték az akkori járá­si bíróságra dolgozni. Mindez 1946-ban történt - pergeti vissza az idő kerekét az idős néni. Amíg a nővérem dolgozott addig én neveltem a három fiút. Vezet­tem a háztartást főztem, mostam, takarítottam.- Vali néninek nem volt család­ja?- Nem mentem férjhez, mert a vőlegényem fiatalon meghalt és én úgy gondoltam megőrzőm az emlékét. A nővérem csa­ládja volt az én csalá­dom, de már egyedül maradtam itt ebben a házban. A fiúk gyerekei meglátogatnak, mindig hoznak valamit.- Hogy él itt egyedül?- Jól megvagyok, szel­lemileg még elég friss­nek érzem magam, de a kertet már fizikailag nem tudom művelni. Nagyon sok könyvem van, bár olvasni nem nagyon van kedvem. A szo­ciális gondozók hozzák minden­nap az ebédet, hétvégeken pedig magamnak főzök valamicskét. A doktor úr rendszeresen megláto­gat, elhozza a szükséges gyógy­szereket. Természeti csapások: újabb kiadásokat okoztak Szirák község hajdan járási székhely is volt a Cserhát hegy­ség ölében. Ma egy ezerkettőszázhuszonkét lakosú település. A polgármester dr. Giricz András, aki az 1998. évi választáso­kat követően tiszteletdíjasként végzi ezt a munkát. Ő a köz­ség háziorvosa főállásban. Nyolc önkormányzati képviselővel - Dudás Lászlóné alpolgármester, Vojtkó Lászlóné, Micsutka Attila, Novák Dezső, Lukács Gyula, Trenovszki Pál, Tóth Imre és Rózsa Tibor - dolgozik együtt a falu előtt álló feladatok megoldásában.- Önkormányzatunk éves költségvetési előirányzata az időközi módosításokkal száz­millió forint - indítja beszélgeté­sünket a polgármester. A legna­gyobb kiadásokat nálunk is az intézményfenntartások jelentik. Az óvoda működtetésére közel nyolcmillió, az iskoláéra pedig több mint tizenhétmilliót fize­tünk ki. Ezen összegek tartal­mazzák a normatív állami támo­gatáson felüli önkormányzati ki­egészítést is. Az egészségügyi ellátás keretében a községben működik a háziorvosi szolgálat, a védőnői szolgálat, van gyógy­szertár és rendszeres fogorvosi rendelés is. A szociális ellátás jól műkö­dik a településen. Minden évben köszöntjük a legidősebb embe­reket, házaspárokat. Ebben so­kat segítenek a községben tevé­kenykedő vállalkozók is. írta és fotózta: Kerekes Lajos A kultúrházban - amelynek most fejeződött be a renoválása - kapott helyet a könyvtár mint­egy tizenhétezer kötettel. Itt mű­ködik az öregek klubja, vala­mint a helyi gazdakör is- Természeti csapások is súj­tották a községet tavasszal. Nagy gondokat okozott a köz­ségnek a tavaszi árvíz. A Bér-pa­tak minden idők eddigi áradásá­val lakóházakat tett tönkre, a fő­utcán lévő alsó tagozatos iskola épülete életveszélyessé vált. Öt lakóházat kellett vásárolni, vala­mint az iskolaépület tantermei­nek kiváltására a dombon lévő is­kolához öt tanterem építése kez­dődik meg terveink szerint az ősz folyamán. Erre a beruházás­ra eddig mintegy negyvenötmil­lió forintot kaptunk, ám ígéret van a Nógrád Megyei Területfej­lesztési Alaptól és az Országos Cigány Önkormányzattól továb­bi pénzekre. Ezenkívül a KAPSCH TELEFON Kft. osztrák cégtől hétmillió forintnak megfe­lelő schillinget kaptunk berende­zések vásárlására.- Milyen állapotban vannak az utak, vízelvezető rendszerek, a közvilágítási szerelvények?- Szirákon hét - nyolc kilo­méternyi önkormányzati út van amelyből csupán egy nem szi­lárd burkolatú. Pályázati úton próbálunk ennek a felújítására pénzt szerezni. Saját erőből és pályázati támogatásból két rossz állapotban lévő utcát tud­tunk felújítani. A közvilágítás korszerűsítése is szükségessé vált, ugyanis a jelenleg meglévő hálózaton sok javítást kell végre­hajtani és ami ráadásul kevésbé takarékos. Okulva a tavaszi nagy árvíz kö­vetkezményeiből, folyamatosan végezzük a Bér-patak, valamint a vízelvezető árkok tisztítását saját­erős munkával. Magára a patak­szabályozására komolyabb telje­sítményű kotrógép kellene, hogy megoldódna a az esetleges na­gyobb víztömeg zavartalan lefo­lyása. Megjegyzem, hogy az árvíz idején a polgári védelem, a Vörös- kereszt, valamint a Délnógrádi Vízmű Kft. nagyon sokat segített.- Komfortosnak ítélhető a te­lepülés?- A komfortosság kialakult, van vezetékes vízellátás, bár a régi azbesztcsövek a terhelés folytán egyre több helyen töre­deznek, sok a javítás és az útfel­bontás. A telefonhálózat is ki­épült és a vezetékes gázellátás is megoldott. A szennyvízelveze­tési rendszer esetében hasonló cipőben járunk mint a környező települések. Mi látjuk el a gesz­tor szerepét a Palotás, Bér, Szirák, Kisbágyon, Héhalom és Egyházasdengeleg települések­kel közösen tervezett beruhá­zásban. Az engedélyezési tervek elkészültek, a szükséges anyagi erőforrásra a pályázatot benyúj­tottuk.- Milyen a foglalkoztatottság?- A munkanélküliség a köz­ségben úgy látom, hogy vissza­szorult. Az emberek eljárnak dolgozni. Helybeli munkavég­zésre az önkormányzati intéz­ményekben, szűkén a varrodá­ban és a pékségben van lehető­ség. Tíz embert foglalkoztatunk közhasznú munkán a település karbantartására.- Kellene falugondnok is, de nincs, ennek különböző akadá­lyai vannak, miként technikai okok miatt mezőőrünk sincs. Dr. Giricz András polgármester: „Kellene falugondnok is, de nincs...miként...mezőőrünk sincs."

Next

/
Oldalképek
Tartalom