Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-16 / 268. szám

2. OLDAL SZÉCSÉNY ÉS TÉRSÉGE 2000. NOVEMBER 16., CSÜTÖRTÖK „Ajándék” a Mikulásnak Szent Miklós napja előtt raj­zolásra biztatja a gyerekeket a szalmatercsi önkormányzat. Felhívásuk szerint a Tavaszváró vagy a Tél gyermekszemmel té­makörök közül lehet választa­ni. Ceruzával, festékkel, zsír­krétával is készülhetnek a ké­pek. A beérkezett pályamun­kákból november 25-re kiállí­tást rendeznek. A legjobbak megkapják a Mikulás külön ju­talmát! Mégis elkészült a bronz Rákóczi-szobor Összefogással, pár óra alatt a helyére került Különös történet: minden előkészület megvolt ahhoz, hogy dicső forradalmunk évfor­dulójára, bronzba öntve helyére kerüljön Szécsényben a Rákó­czi-szobor, amelyet július 2-án avattunk, akkor még - kénysze­rűségből - patinázott gipsz for­májában. Nem gondoltuk, hogy ezután segítség helyett inkább gáncsoskodás kíséri majd mun­kánkat a háttérből. Több mint három hónap telt el tárgyalások sorával kísérve, pár nappal az ünnep előtt mégis úgy nézett ki, hogy nem lesz szobor. Az utolsó két nap volt a legnehezebb, hosszú lenne elmesélni, miért. És most nézzük a kedvező ese­ményeket: egy nappal a rendez­vény előtt szerezni kellett egy teherkocsit, emelődarus kocsit, kötelet, sódert, hogy déli 12-re a helyén állhasson az akkor még Somoson, Bobály Attila szob­rászművész műhelyében lévő bronzalkotás. Soha nem tapasz­talt összefogással, pár óra alatt minden a helyére került a segí­tőknek - Percze Nándornak, Mócsány Istvánnak, Bállá Zol­tánnak, Kelemen Bélának, Bobály Attilának, Szabó Endré­nek, a város önkormányzatának - köszönhetően. Délután kettő­re minden készen állott, az öt­ven meghívottból azonban mindössze kilencen jöttek el, ami számunkra érthetetlen. A pár perces megemlékezés után a jelenlévők a művelődési házban gyűltek össze, finom harapniva­ló, üdítő mellett együtt örültünk annak, hogy mégis sikerült a ter­vünket megvalósítani. _______________IMUBMII, a Rákóczi Városa Alapítvány alapítója Iskolai öröm: lyukas volt, milliós lett Nem is egy pályázati vasat tartott a tűzben a litkei általá­nos iskola vezetése, amíg végre elérkezettnek látta az időt, az épület tetejének szigetelésére. Milliókat sikerült nyerni a mun­kára, amelynek időszerűségét az egyre komolyabb beázások sürgették. A pályázati segítség ilyen összegekben, a következő szervezetektől érkezett: a Nóg- rád Megyei Közoktatási Köz- alapítvány 1,6 millió, a megyei területfejlesztési ügynökség kht.-ja 4,7 millió, (a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatalhoz benyújtott pályázat eredménye még nem ismert), az intéz­ményfenntartó három önkor­mányzat - a litkei, mihály- gergei, ipolytarnóci - 837 ezer forintot adott a nemrégiben be­fejeződött feladatra. A huszon­hét éves tetőszerkezet az el­múlt hetek alatt korszerű szige­telést kapott, a napokban tar­tott műszaki átadáson ott volt Puszta Béla, Salgótarján polgár- mestere, Botka Miklós, a terü­letfejlesztési kht. vezetője, részt vettek ezen a falu tisztség- viselői, s az önkormányzati képviselők is. Az iskola négy al­sós tantermében padlóburkola­tot cseréltek az év folyamán. Ennek a költségét iskolai jóté­konysági rendezvények bevéte­léből fizették. Több szülő, pe­dagógusok, sőt gyerekek kétke­zi munkájukat is felajánlották, hogy kisebb ráfordítással való­suljon meg a felújítás. Sok gondott okoztak a beázások, amelyeket sikerült megoldani Lükén ■ Az önkormányzat naplójából Beszélgetés a szécsényi polgármesterrel a város utóbbi tíz évéről Támogatással, pályázati pénzből, hitellel Pösténypuszta és Benczúrfalva kivételével megépült a gázvezeték, az országos telefonhálózat fejlesztésén belül automata központot kapott a város, ahol hat éve nyolc osztályos gimnázium kezdte meg működését, önálló zeneiskola, bentlakásos idősotthon léte­sült. Tíz év alatt sokat változott Szécsény arculata, erről be­szélgettünk Máté Csaba polgármesterrel.- Ön 1998-tól városvezető. An­nak ellenére, hogy az előző két ciklusban más irányította a vá­ros életét, jól ismeri az előző tes­tületek munkáját. Titkárságveze­tőként '91-től rendszeresen részt vett az önkormányzati munká­ban...- A '90-es választásokat köve­tően sok hiányosságot kellett pó­tolni, akadt tennivalója bőven a testületnek. Szécsény valamikor járási székhely volt, s azzal, hogy megszűnt ez a szerepe, na­gyon sok intézményét, - rendőr- kapitányság, földhivatal, bíró­ság, - elvesztette. Egy jól műkö­dő gimnáziumot kellett itt bezár­ni. Mindezek következtében csökkent az értelmiségiek szá­ma. Infrastruktúra területén is sok pótolni való volt, hiányzott a gázellátás, az automata telefon- központ, a szennyvízcsatorna is csak részlegesen volt kiépítve. A nyolcvanas évek vége felé visz- szaesette az ipari üzemek terme­lése, egyre többen kerültek az utcára. Mindenki előtt ismert, hogy Nógrádban, ezen belül itt, Szécsényben milyen magas volt az állástalanok aránya... Gondolom, az első testület rangsorolta a tennivalókat. Me­lyek voltak a legsürgetőbbek?- A képviselők az infrastruktú­ra fejlesztését tűzték célul, hi­szen ez az alapja a gazdaság erő­södésének, a munkahelyterem­tésnek. Az elmúlt tíz évben tá­mogatásból, pályázati pénzből, hitelből, megépült a gázvezeték Pösténypuszta és Benczúrfalva kivételével. Reményeink szerint a két kültelepülésünkön is mie­lőbb sikerül a lakosságnak ezt az igényét teljesíteni. Két ütemben ltiépült a város teljes szennyvíz- hálózata, jelenleg Benczúrfalván van folyamatban a csatornázás, 2001-re fejeződnek be a munká­latok. Ebben az évben lett kész a szennyvíztisztító telep rekonst­rukciója és bővítése, s ezzel a lé­tesítmény már megfelel az euró-, pai követelményeknek. Az auto­mata telefonközpont telepítésé­vel az állomások bővítése is lehe­tővé vált.- Említette, hogy a városnak volt egy jól működő gimnáziu­ma, amit a nyolcvanas években megszüntettek A közoktatásban mi változott az elmúlt tíz év alatt?- Hat éve nyolc évfolyamos gimnázium kezdte meg a műkö­dését, az iskola újkori történeté­ben a nyáron volt az első érettsé­gi. A végzős diákok jelentős arányban felvételt nyertek felsőfo­kú intézményekbe, három éve számítástechnikai középiskolával bővült a gimnázium. A testület önálló zeneiskolát létesített, ahol a zenei képzésen kívül néptánc-, és alapfokú képzőművészeti, va­lamint színjátszóoktatás is folyik. Korábban három épületben tanul­tak az általános iskolások, gondot jelentett, hogy a Magyar úti épület beázott, magasított tetővel meg­szüntettük a problémát. A tetőtér­ben kialakított termekkel megol­dottuk a korosztály számára az egy épületben történő oktatást.- Egészségügyi vonalon milyen változásokról tud beszámolni?- Átadtuk az idősek bentlaká­sos otthonát, a volt pártházban egészségügyi központ működik fizikoterápiával, anya- és gyer­mekvédelmi szolgálattal, gyer­mekorvosi, nőgyógyászati ellátás­sal, itt működik a mentőszolgálat és az orvosi ügyelet is.- Tíz év alatt mennyiben lett más a váms arculata?- A vállalkozók jóvoltából több épület megújult. A főutcán példá­ul az elhanyagolt mozi hosszú évekig Szécsény szégyenfoltja volt, ma korszerű üzletközpont működik benne. Meg kell említe­nem a bevásárlóudvart, az ismét kulturált sörkertet, éttermeket, üzletházakat, új külsőt kapott a rendőrkapitányság és a határőr­ség épülete.- Az önkormányzat fő célkitű­zése vök a munkahelyteremtés...- Igen, két nagyobb ipari üzem működik itt, a több mint ezer dolgozót foglalkoztató Elektronikai és Mechanikai Ter­melő Szolgáltató és Kereskedel­mi Kft., valamint az Eurocandle Kft., az utóbbi a város északi ré­szén új telepet létesített zöldme­zős beruházással, a gyárban öt­száz embert foglalkoztatnak. Vá­rosunkban sok egyéni vagy tár­sas vállalkozó biztosít munkale­hetőséget. A termelés mellett fontos szerepet töltenek be a tele­pülés életében. Nyugodtan mondhatom, hogy a vállalkozók, az intézmények és az önkor­mányzat között jó a kapcsolat.- Hogyan látja polgármester úr Szécsény és a térség szerepét?- Az elmúlt években jelentősen nőtt a város központi szerepe. A polgármesteri hivatalunk több térségi feladatot is ellát, az ok­mányirodától kezdve egészen a gyámhatósági munkáig. A gimná­zium, a mezőgazdasági szakkép­ző, a zeneiskola erősíti kulturális tevékenységét. Jól együttműkö­dünk a térség településeinek kép- viselő-testületeivel. Több fejlesz­tést összefogással valósítunk meg. SZENOGRÁDI FERENC Kis falvak polgármesteri hiva­talai legtöbbször az utolsók kö­zött szerepelnek azon a listán, amely a kisebb-nagyobb kiadá­sokkal járó munkákat, pénz­emésztő beruházásokat, elodáz­hatatlan felújításokat veszi számba. Ezek azok a helyek, ahol mindig van ami előbbre va­ló annál, hogyan néz ki a falu „háza”, s akadnak ötletek is a ta­kargatnivaló alapos szépséghi­bák takargatására. A házasság- kötő termek csinosan tartása az, amire azért nagyon ügyel­nek, a többi pedig megjárja ad­dig, amíg erre is lesz pénz. Ha egy-egy faluvezetés mégis úgy dönt, hogy tovább mégse váras­son a ráfordítás, annak igencsak alapos okai lehetnek. Rimócon például olyan állapotú a jelenle­gi hivatali épület, amelyre már nem érdemes költeni, ezért ha­tároztak úgy, hogy újba költöz­tetik. Egy korábban kereskedel­mi, illetve vendéglátóegység céljaira használt házat tesznek alkalmassá erre a célra, a külső munkálatok folyamatban van­nak annak a cégnek a kivitele­zésében, amely a legkedvezőbb ajánlattal pályázva nyerte el a megbízást. A teljes villany-, te­lefon-, informatikai, biztonsági hálózatot egy betéti társaság építi ki. Egy nyugdíjas képeinek vallomása A csendes, halk szavú, ősz hajú idős ember nem kapta meg az élettől, amire vágyott. A falu­jában Nógrádmegyerben min­dig tisztelet övezte és övezi. A családjában szeretet, melegség veszi körül. Mégsem boldog igazán. Gyermekfejjel nagy ter­veket melengetett a szívében. Arról álmodott, hogy egyszer híres festő lesz. Nem egy ka­masz túlfűtött vágyai voltak ezek. Megvolt a maga valós rea­litása. A képzőművészeti gimnázi­umba járt, részt vett a Nógrád megyei képzőművészkor mun­kájában. Aztán minden ketté­tört. Az 1956-os forradalomban való aktív részvétele miatt be­börtönözték. Három évig volt elzárva a külvilágtól. Később mint munkás kereste a kenye­rét. A festészetre keveset gon­dolhatott, a családját el kellett tartani. Egy kis faluban elzárva a képzőművészeti világtól, a min­dennapi munka mellett nem a festészet volt az életének kö­zéppontjában. Csak akkor vett ecsetet a kezébe, ha nagyon bántotta valami, ha ki akarta önteni a lelkét, ha el akart vala­mit másoknak mondani. Mártonka Gyula bácsi nyug­díjaséletében teljesedett ki iga­zán a festészet. Eddig szülőfalu­jában, Salgótarjánban, Karancs- ságon megrendezett tárlatokon mutatkozott be a nagy nyilvá- 'nosság előtt. Most a nyugdíjas­Mártonka Gyula bácsi képeivel vall a világ- ról, az életről, önmagáról ________ ■ k lubok megyei kulturális talál­kozójának alkalmából Szé­csényben a művelődési ház ga­lériájában nyílt meg az újabb önálló tárlata. Számomra képeinek két üze­nete van. A magány nem a fizi­kai, a művészeti magány. Ezt sugallják a lírai hangvételű csendéletei, a téli táj képei. Ott van a képein a szülőföld, a pa­lóc táj, az ember szeretete. Visz- szatérő témái az ember és^a ter­mészet örök kapcsolata. Őszin­tén „szól” erről a kapcsolatról. A 66 éves alkotó vendég­könyvébe jegyezte be egy láto­gató: alkotásai szívhez szólnak, az igazi ember mondanivalója sugárzik ki belőle. Eoy falu, eoy hír ITT A SZALMATERCSI NOTESZ! Ezzel a címmel nemrégiben jelentette meg a helyi híreket, köz­érdekű tudnivalókat, eseményeket közlő újságja próbaszámát a szalmatercsi önkormányzat. Á Noteszt havonta fogják kiadni. BIOÜZEM PLUSZ TÍZZEL A biotermékeket előállító karancssági Natúr Csemege Feldolgo­zóüzem alkalmazotti körének bővítésére készül. December 15-től tíz megváltozott munkaképességű személyt is foglalkoztatni kíván­nak négyórás elfoglaltsággal takarító, anyagmozgató, könyvelő és betanított munkás munkakörben. A fenntartó Szív a Szívért Alapít­vány elsősorban a település környékén élők jelentkezésére számít. CSATORNÁZÁS: JÓ AZ INDULÁS Egy igen jelentős lépés, a szennyvízberuházás indítását megelő­ző szervezés lezárult Endrefalván. Ennek eredményeként a lakosok több mint hatvanhét százaléka belépett a víziközmű-társulatba. Azok, akik még nem tették ezt meg, döntésük előtt vegyék figyelem­be, hogy a jelenlegi többségi akarat azt jelenti: mindenkinek kötele­ző a beruházás ráeső költségének megfizetése. Szerződéskötés cél­jával a polgármesteri hivatalban Pető Péternét kell keresni. SZENOGRÁDI Új helye lesz a hivatalnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom