Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-13 / 241. szám
A háborús károk miatt csak nehezen és lassan jutottunk előre. Végül eljutottunk Almásfüzitőre, de a sötétedés miatt innen nem tudtunk tovább menni. Másnap reggel egy alkalmi vonattal eljutottunk Pestre. Itt aztán szétváltak az útjaink. Ketten pestiek voltak, egyikünk Szegedre igyekezett, én Egy nógrádi kiskatona kálváriája (8.) ték, mert azt gondolták, hogy műlábam van. Ugyanis a mézéskalá- csos Laci bácsi is ott volt velem a passaui kórházban, s ő nem tudta, hogy meggyógyult a sérült lábam. A nógrádi kiskatona a rétsági gáppuskásszakaszban 1939 október 15én (legfelső sorban balról az első) elvitték. A feleségem a gyerekekkel Vízválasztón bujkált a gyerekekkel. Az őrizetlenül maradt lakásból addig elvitték az összes ruháinkat, ágyneműnket az oroszok és a kapzsi szomszédok. Nagyon szomorú voltam, hogy egy öltöny ruhát sem hagytak, hogy elmehessek a templomba, hálát adni a megmenekülésemért. Végül a nővérem közbejárására az unokaöcsémtől kaptam egy öltönyt. A jó Isten mégis megsegített minket, s lassan mindent pótoltunk a drága feleségemmel. A nagy örömnek hamar vége szakadt. Dolgozni szerettem volna, s ezért oda meg Salgótarjánba. Onnan meg Zagyvarónára. Nagyon emlékezetes nap nekem az 1945. szeptember 22-e, amikor délután öt óra körül megérkeztem az Öreghegy-kereszthez. Fohászkodva köszöntem meg a jó Istennek, hogy annyi balsors és kálvária után hazasegített szeretett családomhoz. Amikor továbbindultam a kereszttől, látom ám, hogy szeretett családom jön elébem. A nagy család. Mindannyian a lábamat figyelVisszagondolva erre a találkozásra, azt az érzést nem is tudom szavakban kifejezni. A három gyerekem majd kicsattant az egészségtől. Manci kilenc-, Pisti hét-, Sanyi, a legfiatalabb ötéves volt. Jól nézett ki a feleségem is. Akkor én voltam a legboldogabb ember a világon. Visszatérésem után nagyon nehezen ment visszailleszkedni a régi helyzetbe. Visszaállni a régi munkába. Először is mindenünket mentem, ahonnan a frontra vonultam. Ott azonban azzal fogadtak, hogy minek mentem el a felszabadítók ellen harcolni, s nem vettek vissza. Azt mondták, hogy most az a jelszó, hogy Arccal a vasút felé, menjek oda dolgozni. S mivel én nyugaton voltam fogságban, még jobban kimutatták velem szemben az ellenszenvüket. Ekkor éreztem, hogy mennyit csalódtam az emberekben. Arra gondoltam, hogy mikor a Mátrában oly közel voltunk egymáshoz az oroszokkal, hogy az átkiabálást jól lehetett hallani, s magyar nótákat játszottak nekünk hangszórókon, azt kiabálták, hogy magyar testvérek, gyertek át, ne legyetek Hitler csatlósai, sokan bedőltek ennek, de nagyon megbánták. Sokan pedig az életükkel fizettek érte. Én pedig inkább hazaszöktem. Elmentem tehát a vasúthoz dolgozni. Hatvanig jártunk a sínközt takarítani. Férfiak és nők vegyesen, voltunk vagy ötvenen. Ez a munka úgy egy hónapig tartott, de aztán mégis csak visszakerültem az acélgyári öntödébe. Daubner főművezető úr vett a pártfogásába. Ő ismert engem és tudta, hogy bármelyik munkahelyen tisztességesen dolgoztam. Tudta, hogy van három gyerekünk és segített. Többször is kaptunk tőle vásárlási utalványt. A főművezetőtől számosán féltek, pedig nem volt harapós ember, csak azokat nem szerette, akik nem dolgoztak rendesen. Én nem féltem tőle, igaz, rám nem panaszkodtak a csoportvezetők. Beindult a folyamatos munka, visszakerültem a zenekarba is. Rendbe jöttünk a sógorommal, aki megtanított lombfűrésszel dolgozni. Szebbnél szebb képrámákat, szappantartókat készítettem, amiért pénzt kaptam. S amikor az időm engedte, eljártam a mezőre segíteni az édesapámnak, dolgozni. Megragadtam minden munkát, hogy a családomat becsületesen, tisztességben felneveljem. Igaz, a becsületességre ráfizettem. A korábbi években, s most is, hogy elKovács István a 90es évek közepén ■ szállt felettem az idő, a gyerekeim többször emlegetik, hogy nem sokra vittem a becsületességgel. Tapasztalom én is, de én már kiskoromtól úgy indultam az életbe, hogy nem volt bennem nagyravá- gyás. Nem gondoltam soha karrierre. Mindig úgy dolgoztam, viselkedtem, hogy másnak rosszat ne tegyek, hanem sokkal inkább jót. S ezért hálát sosem vártam. A drága feleségemről is mindig sugárzott a jóindulat, másokat tisztelt és örült, ha másokon segíthetett. Pedig nem voltak sosem tehetősek. A feleségem nagyon megbecsülte a pénzt, hiszen ezt látta a szüleitől is. Náluk nyolc gyerek volt a családban. A pénzzel való bánásmódot átvette a szülői példából. Szegények voltak, de boldogok. S most nyolcvanhárom évesen is azt kell mondanom, hogy a szegénység valamikor nagyon ösz- szetartotta a családokat. A mi családunkban sem dúskáltunk a pénzben. A testvérek közül Józsi bátyámnak meg nekem volt három gyerekünk, de csak mi ketten tudtunk a szegénységből kikecmeregni és saját házat építeni. Bizonyára sokan nem értenek egyet velem, de a mindennapi élet tapasztalatai mondatják ezt velem. S amit elmondtam, leírtam, megtörtént dolgok. Az életbe való indulásom, a munkám, a zenei pályafutásom úgy történt, ahogyan elmondtam. Úgy érzem, hogy a zene területén is elértem, amit akartam. Ha nincs a háború, a front, a fogság, a németországi munka, akkor talán jobb körülményekről lehetett volna beszélni. Nem tudom. Aki elolvasta a kiskatona kálváriáját talán belegondolt a különböző helyzetekbe. Talán megértette, hogy amikor a nyüasok elkaptak Komáromban, én már lemondtam az életemről. Csak a feleségem, meg a három gyerekem járt az eszemben. Nem is az életemet féltettem, hanem őket, s azért remegtem, hogy még egyszer láthassam őket. Meggyőződéssel mondhatom, hogy a megmenekülésem Istennek köszönhető, aki nem hagyott soha magamra, végül hazavezérelt a szeretteimhez. Ezek a visszaemlékező sorok azzal a reménnyel szakadtak ki belőlem, hogy ha lesznek olyanok, akik szakítanak időt az elolvasására, okulnak és tanulnak belőle. Most már nyolcvanhárom évesen nyugalommal töltöm hátralévő életem napjait. Boldog vagyok, ha látom a még élő szeretteimet, és tisztelettel gondolok az elhaltakra. Külön nagy szeretettel és megbecsüléssel drága feleségemre, aki nélkül nem lehettem volna, aki vagyok. (Vége) LEJEGYEZTE: PÁDÁR ANDRÁS Szobor Hasek regényhősének Hasek nagyhírű regényhősének, Svejknek, a derék katonának állítottak szobrot a napokban a szlovákiai Ho- monnán (Humenné). Svejknek ez az egyetlen szobra, sehol a világon nem akad párja, jóllehet a regényhőst világszerte ismerik, mi több, hívei klubokba tömörülnek. A homonnai helyszín kiválasztása nem volt véletlen. Itt, a homonnai vasútállomás mellett itatta meg a posványos, „vasas kútvizet” Dub hadnaggyal a derék katona, amikor épp a keleti frontra vitték őket. A kútból ma már senki sem iszik, vizét csak a helyi tűzoltók használják, de mert a hely éppen Svejk okán emlékezetes, a- derék katona homonnai rajongói úgy döntöttek, hogy méltó módon, az ő közel kétméteres szobrával jelölik meg a „történelmi helyet.” A homonnai Svejk-napokra százszámra érkeztek vendégek Csehországból és Lengyelországból is, ahol - miképp a világon számos helyen - különféle Svejk-klubok, egyletek működnek: Lengyelországban százezernél több nyilvántartott tagja van az országos Svejk-egylet- nek, de Ausztráliában, Japánban és az Egyesült Államokban is rengeteg „svejkológus” tömörül különféle szervezetekbe. Svejk homokkőből készült szobrát egy helyi alkotó, Jaroslav Drotár készítette és a • helyi Svejk-barátok vezetője, Iveta Plseková elmondta: egyszer szeretnék végigutazni azt a vonalat, amelyen a derék katona vonata haladt. Dermesztő látványosság Tíz lefagyott lábujját és jobb kezének szintén lefagyott öt ujját ajándékozta a brit hadsereg múzeumának egy nyugalmazott katonatiszt, aki megmászta a Mount Everestet. A londoni The Times jelentése szerint a Chelsea negyedben álló tekintélyes múzeum szeretett volna néhány ereklyét beszerezni az 1976-os brit Hi- malája-expedícióról. így vették fel a kapcsolatot az 55 éves Michael „Bronco” Lane parancsnokkal, aki ma visszavonultan él a nyugat-angliai Herefordban. A múzeum illetékesei nem vártak mást, mint egy sapkát, esetleg egy pár kesztyűt, amelyek megjárták a világ tetejét, ezért ugyancsak leesett az álluk, amikor a hajdani tiszt egy különleges, mélyhűtött csomagban átadta nekik az elfagyott ujjakat, amelyeket amputálásuk óta ily módon konzervált. „Nem hiszem, hogy éppen ezt várták - mondta Lane a The Timesnak - de már nem volt rájuk szükségem, ezért úgy gondoltam, hogy jó lenne megmutatni a közönségnek is. Mindenesetre, amióta levágták az ujjaimat, eléggé elszakadtam tőlük.” Michael Lane és csapattársa, „Brummie” Stokes a Mount Everestről leereszkedőben vesztették el lábujjaikat, miután kénytelenek voltak egy éjszakát sarki hidegben tölteni. A múzeum szóvivője szerint a lefagyott ujjak egy nagy kalandról, és tipikus katonahumorról tanúskodnak. Mindenesetre a közönség elé csak néhány ujjpercet tárnak, viaszkézfejre illesztve. így is dermesztő lesz a látvány. Könyv a zsírok fogyasztásáról „Gyógyító zsírok, gyilkos zsírok” címmel írt könyvet az emberi szervezet számára létfontosságú zsírsavakról Udo Erasmus genetikus és biokémikus; a kötetet a minap mutatták be az újságíróknak Budapesten. Az MTI-hez eljuttatott írásos tájékoztatás szerint a legújabb kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy létezik az olajoknak és más tápanyagoknak olyan kombinációja, amely tartalmazza az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen zsírsavakat. A laboratóriumi vizsgálatok szerint két olyan zsírfajta létezik, amelyeket táplálékkal kell a szervezetbe juttatni. Ezeknek a zsíroknak szerepük van például az agy és az immun- rendszer egészséges fejlődésében. A jég hátán is megáll! Hóban, fagyban, biztonságban! Amennyiben Ön most Toyota Yarist, Corollát vagy Avensist vásárol, nem csak egy biztonságos és rendkívül megbízható autót vihet haza. A díjnyertes* VVT-i technológiának köszönhetően ezek az autók roppant gazdaságosak, ugyanakkor kiváló menetdinamikai tuíajdonságokkal is rendelkeznek. Ráadásul, a téli autózás biztonsága érdekében, most minden Yaris-, Corolla- és Avensis-vásárló 4 db, kiváló minőségű DUNLOP** téli gumit talál csomagtartójában. ...hogy a hóesés Önnek is a gondtalan örömet jelentse újra! 0000 • Az Év Motorja 1999-Yaris (Engine Technology International). Az Év Autója 2000-Yaris (COTY). " DUNLOP SP Winter Sport M2. www.toyota.hu 3a 12ev ( 3 EV VAGY 100.000 KM GARANCIA Bi/hdt a jelben • KOCSIS ÉS TÁRSA KFT. BAJA TEL: 06-79-523-310 • KONDACS AUTÓHÁZ BÉKÉSCSABA TEL: 06-66-453-423 • MAYER TOYOTA BUDAKESZI TEL.: 06-23-535-600 • MAYER TOYOTA BUDAPEST TEL: 343-3775 • TOYOTA PEST BUDAPEST TEL: 260-1811 • EMIL FREY MAGYARORSZÁG KFT. BUDAPEST TEL: 470-9010 • SAKURA KFT. BUDAPEST TEL: 2503900 • SAKURA UNE KFT. BUDAPEST TEL: 2030-766 • M3 AUTÓKERESKEDELMI KFT. BUDAPEST TEL.: 252-2713 • REÁLSZISZTÉMA AUTÓKERESKEDELMI KFT BUDAPEST TEL: 303-9170 • REÁLSZISZTÉMA AUTÓKERESKEDELMI KFT. HALÁSZTELEK MO LEJÁRÓ TEL: 06-24-455-444 • ÚJHELYI AUTÓ KFT. DEBRECEN TEL.: 06-52-347-244 • TOYOTA-EGER EGER TEL.: 0636-426-400 • AUTOHAUS KOPF KFT. ÉRD TEL: 06-23-369344 • TWIN MÁRKAKERESKEDÉS GYŐR TEL.: 06-96-515300 • TOYOTA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TEL: 0632-241-628 • HERING AUTÓHÁZ KFT. JÁSZBERÉNY TEL.: 0657315338 • K0T0 AUTÓHÁZ KFT. KAPOSVÁR TEL: 0682-529330 • TOYOTA KARCAG KARCAG TEL: 0659312-588 • TROMF KFT. KECSKEMÉT TEL: 0676320327 • M*F AUTÓ KFT. KISKŐRÖS TEL: 0676416135 • NIPPON MOTORS KFT. MISKOLC TEL.: 0646506000 • KOVÁCS AUTÓHÁZ MONOR TEL- 0629416381 • NAKAT0 KFT. NAGYKANIZSA TEL.: 0696319180 • JUK0 KFT. NYÍREGYHÁZA TEL: 0642-509134 • JUK0 KFT. NYIRPAZONY TEL: 0642-236587 • TR0SKA AUTÓHÁZ KFT. PÉCS TEL.: 0672-326553 • KAKUK JÓZSEF MAGYAR-OSZTRÁK KFT. SALGÓTARJÁN TEL: 0632-430346 • TOYOTA BALATON SÁGVÁR TEL: 0686356104 • T0Y0TA-FUN MÁRKAKERESKEDÉS SOPRON TEL.: 0699326660 • TOYOTA SZEGED KFT. SZEGED TEL: 0632-467391 • TOYOTA STRASSZER KFT. SZÉKESFEHÉRVÁR TEL: 0622-327-209 • SZEY0K0 KFT. SZEKSZÁRD TEL: 0676416933 • AUTÓSZOLG SZENTENDRE TEL.. 0626312321 • AUTÓFÓKUSZ KFT. SZOMBATHELY TEL.: 0694-514380 • AUTÓ GÖBÖLÖS KFT. TATABÁNYA TEL.: 0634-512370 • VÁCZI AUTÓCENTRUM VÁC TEL.: 0627-306030 • AUTÓHÁZ VESZPRÉM KFT. VESZPRÉM TEL.: 0686427-088 • AUIÓFÓKUSZ 2 ZALA KFT. ZALAEGERSZEG TEL.: 0692316672