Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-11 / 239. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARI MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2000. OKTÓBER 11., SZERDA Egy falu, egy nap, egy lap - Szendehely I Frankóniai német telepesek alapították a közsé- , ^ get, régi neve Szenthely volt. A különálló, de köz- NlU.ltid.6ZO igazgatásiig a faluhoz tartozó Katalinpuszta a megye nyugati kapuja. Az itt élők ősei 1717-ben érkeztek Magyarországra, s a mai Berkenyén telepedtek le; a Vác és Visegrád felé vezető főút mellé innen költöztek át 1753-ban a szendehelyiek. A község műemlék római katolikus temploma barokk stílusban épült, 1756 és ‘58 között. Hasonló stílusú a plébánia épülete is. Az ófaluban áll a boltíves műemlék híd, amelynek mellvédjén Nepomuki Szent János 1830- ban faragott kőszobra áll. Katalinpusztán nincs templom: egy fa harangláb pótolja az istenházát. A településen több népi lakóház fennmaradt a jellegzetes, pirosra festett bútorokkal együtt. A szendehelyiek 1990- ben azzal büszkélkedhettek, hogy nekik van az egyik leg- fiatalabb polgármesterük a megyében, ugyanis a 29 éves Altsach Ignácnak szavaztak bizalmat Aztán négy, majd nyolc év múlva ugyanezt megismételték. Eredményei alapján talán még 2002-ben is megválasztanák, ám ő már eldöntötte: teret ad másnak is, hadd próbálja ki magát a faluvezetés élén.- Milyen meggondolásból indult el az első polgármester-választáson?- Mentőtisztként hozzászoktam, hogy segítsek. Úgy gondoltam, polgármesterként tenni tudok Szendehelyért. Valakinek kézbe kellett venni a dolgok irányítását, mert meglehetősen elmaradott állapotban volt a közigazgatásilag Nőtincshez tartozó falu.- Megérte fáradozni? Mit mutat az elmúlt tíz év mérlege?- Az első önkormányzati választás után óriási energiák szabadultak fel, sorra jöttek az eredmények. Az egészséges ivóvíz hiánya óriási gond volt a községben, lajtos kocsival Vácról hordták ide az életet jelentő vizet. Az első víztanulmány már 1966-ban elkészült, de két és fél évtizedig semmi nem történt az ügyben. Nos, a település 1991-ben bekapcsolódhatott a vezetékes ivóvízhálózatba. A rá következő évben tetőtér-beépítéssel elkészült a nyolcadik tanterem az általános iskolában, ugyanitt nyelvi labor is létesült, s könyvtárral gazdagodott a falu. A tornacsarnok építését '93-ban kezdtük el, s '94-ben átadtuk rendeltetésének. Ugyanebben az esztendőben bevezettük a gázt, megtörtént a művelődési ház belső felújítása és korszerűsítése. Egy év múlva megépült a telefonközpont és kiépült a telefonhálózat. A soron következő két évben, tehát '96-ban és '97- ben a község területének egyhar- madán elkészült a szennyvízhálózat, de pénz hiányában nem folytatódhatott a munka. Támogatás szempontjából harmadik kategóriás a falu, nem pályázhatunk. Tavalytól falumúzeumunk is van. Az idén megépült nyolcszáz méter aszfaltút a településhez tartozó Katalinpusztán. Összességében azt Egységes vezetés nélkül nem fejlődhet a község mondhatom: bár sokat kellett dolgozni az utóbbi tíz évben, de megérte a fáradozást, mert látványosan fejlődött a napjainkban 1400 lelket számláló Szendehely.- Az idén mennyi pénzzel gazdálkodik az önkormányzat, s ebből mire futja?- A bevétel százmillió, a tervezett kiadás százötmillió forint. Ötmillió forint tehát hiányzik, amelyet ki kell gazdálkodnunk. A nyolcosztályos iskola fenntartása 33 millió, az óvoda és a polgármesteri hivatal működtetése 10-10 millió forintba kerül. Az intézményi és a szociális étkeztetés 4 millió, a közvilágítás 2,7 millió, az egészségügyi alapellátás és a kábeltévé egyaránt 1,4 millió forint kiadással jár, közmunkára 4,5 millió forintot költünk. Napjainkban hat közmunkást alkalmazunk, korábban tizenegyen is voltak. A közterületek, az intézmények és a temető rendben tartása, a szemét össze- szedése a feladatuk, elvégzik a szükséges karbantartásokat, árokásásokat, egyéb földmunkákat. Eseti és rendszeres segélyre 2,8 millió forintot fordítunk. Időskorúak járadékát három lakosnak folyósítunk. A költségvetés kisebb tételeit talán felesleges felsorolni.- Említette, hogy a hiányzó ötmillió forintot ki kell gazdálkodniuk. Hogyan?- Katalinpusztán eladunk tizenkét építési telket, amelyek várható együttes bevétele 15-16 millió forint lesz.- Van érdeklődés az itteni telkek iránt? Kik a vásárlók?- A főváros közelsége miatt sok a betelepülő, a tizenkét telekre tizennyolc vevő jelentkezett. Ez jó az önkormányzatnak, hiszen magasabb áron kelnek el a parcellák. A tíz év alatt előreláthatóan negyvenöt telket adunk el, a vásárlók budapestiek, váciak, duna- kesziek. Szendehely belterülete öt hektárral nő, s Katalinpusztán is akkora építési terület talál gazdákra, mint a tanácsi rendszer négy és fél évtizede alatt.-Miafaluvezetés legnagyobb gondja?- A fizetőképesség megtartása. Csökken a működésre szánt pénzösszeg, pluszbevételekhez csak pályázat útján lehet hozzájutni.- Sikeresen pályáznak?- Kétmillió forintot nyertünk az Althaem Mihály utcában kialakított huszonöt új építési telek villamos hálózatának kiépítésére, a munka még az idén befejeződik. Ugyanitt a szintén a területfejlesztési tanácshoz benyújtott pályázaton nyert 500 ezer forintból a vezetékes ivóvízhálózatot építettük ki.- Mennyire probléma Szendehelyen a munkanélküliség?- Nem jelentős. JövedelempótAltsach Ignác polgármester Az iskola felső tagozatosai már négy éve tanulnak számítógépen ló támogatásban négyen, szociális segélyben hárman részesülnek. Az emberek Budapestre, Vácra és az ország más részeibe járnak el dolgozni, idehaza málnával, szőlővel foglalkoznak. Aki akar, talál magának munkát, kellenek a napszámosok.- Melyek az ön- kormányzat legjelentősebb megoldásra váró feladatai?- A szennyvíz- hálózat teljes kiépítése és az utak korszerűsítése. A lakosság kész volna pénzt áldozni ezelüre a célokra, ám ez önmagában kevés. Csak az utak hossza kilenc kilométer. Hozzávetőlegesen 400 millió forintra volna szükség csatornázásra és útépítésre. Egyelőre kilátástalan a helyzetünk. Ámbár még most is volna megoldás, vehetnénk fel például hitelt, de erre nem gondolhatunk.- Miért?- Ellentétek vannak a képviselő-testületben, hárman - kisgazdák - mindenre nemet mondanak. Ugyanakkor nem kezdeményeznek. Ez a széthúzás rányomja bélyegét a közös munkára. Amikor egységes volt a faluvezetés, jöttek az eredmények. Egység nélkül nincs fejlődés.- A két év múlva bekövetkező önkormányzati választások minden bizonnyal gyógyírt jelentenek majd e bajra Ismét megpályázza a polgármesteri széket?- Már eldöntöttem, nem indulok. Úgy gondolom, teret kell adnom másnak is, hadd próbálja ki magát a faluvezetés élén.- Mihez kezd 2002 után?- Visszamegyek a tanult szakmámba. Meg „viszem” a családi vállalkozást, a szőlészetet.- Mit szól elhatározásához a család?- Ugyancsak az egészségügyben, altatónővérként dolgozó feleségem és három gyermekem örül neki. Több időm jut majd rájuk. Jól fizet a szőlő, de szolgát kíván Szendehelyen és Katalinpusztán a betelepítést követő években kezdtek hozzá a szőlőültet dák jóvoltából a millenniumi ünnepségekre emeltek, s szeptemberi 10-én avatták fel és szenteltek vények létesítéséhez. Katalinpusztán már 1759-ben tizenegy akó fehérbor termett, de nagyobb területen 1824-ben telepítettek szőlők A szendehelyiek az első szőlőtőkéket a falutól keletre eső, déb fekvésű, a későbbi Ószőlő-dűlőbe ültették. Kezdetben még egyenlő arányban termelték a fehér és a vörös borszőlőt, a 18. század végétől azonban a fehérbornak való szőlő termesztése nyert teret Amíg 1780-ban a 49 szőlős gazdaságban 696 akó fehér és 681 akó vörösbort álbtottak el, addig 1846-ban a 94 gazdaságban 2700 akó fehér és 507 akó vörösbort készítettek. Ez volt a múlt. A jelent megszondázni a szintén szőlősgazda Altsach Ignác polgármester tósére- tében indultunk el a verőfényes napsütésben az Újszőlő-dűlőbe. Útközben megtudtuk tőle: a százhektáros területen lévő, kordonos művelésű szőlőt 1983-ban telepítette a termelőszövetkezet, s 1994- től huszonhét család birtokolja. Meglehetősen elhanyagolt állapotban vették birtokba az ősi jussot, sok munkát öltek bele és sok pénzt költöttek rá, de most már jól fizetnek a szőlőültetvények. meg. Folytattuk utunkat. Felkapaszkodva a domb tetejére, hamarosan megérkeztünk OglJózsefék 10 hektáros szőlőjébe. Nagy volt a sürgésforgás, legalább húszán szedték a messze földön híres pinot noír bor alapanyául szolgáló édes, éjfekete színű szőlőt. A gazdát másfelé szólította a kötelessége, az éppen ebédért induló feleségével viszont sikerült röviden szót váltanunk.- Az éjszaka esett az eső, így csak 10 órakor kezdtük a szüretet. Most aztán iparkodnunk kell, hogy behozzuk a lemaradást.- Htlik, jól fizet a szőlő.- Vettünk egy traktort, oda az idei haszon. Korábban szárzúzót, szervestrágya- és műtrágyaszórót, rotációs kapát vásároltunk, úgyhogy a szőlő egyelőre csak viszi a pénzt.- Az átvevő mennyit ad a szőlő kilójáért?- Még azt sem tudjuk biztosan.- Mikorra fejezik be a szüretet?- A hónap közepére megleszünk - válaszolta már elmenőben az asszony, majd elköszönt. Szüretkor rokonok, szomszédok segítenek egymásnak- Kétszázezer forint körüli lesz a nyereség hektáronként - mondta.- Milyen az idei termés?- Hektáronként meglesz a nyolcvan-száz mázsa, a minőség is jónak mondható.- Mikor kezdték a szőlő szedését?- Szeptember 8-án indult a szüret, kék oportóval és fehér saszlá- val. Mostanra a termés nyolcvan százalékát szedték le. Az Alsó-Nagyföldnek nevezett dűlőben megálltunk, s pár percig elidőztünk az 1200-as években élt és a későbbiekben szenté avatott Orbán püspök szobránál. A szőlők védőszentjét mintázó, kerámiából készült alkotás Tímár Éva és Kovács László szendehelyi keramikusok munkája, a helybeli szőlősgaz- Százhúsz-száznegyven forint lesz a szőlő kilója - zárta le a levegőben maradt kérdést a polgár- mester.- Mit jelent az, hogy a szőlő tavasztól őszig bőségesen ad elfoglaltságot? - kérdeztem útközben Altsach Ignácot.- A munkák sora a metszéssel kezdődik, majd következik a téli időjárás által esetleg megviselt támberendezés megigazítása, helyreállítása. Kapálni kétszer, permetezni ötször kell. A gyomirtózás, a zöldválogatás, a kötözés, a kacsozás sem spórolható meg. A befejező művelet a betakarítás, vagyis a szüret.- Mindezt leírni is sok, nemhogy végigcsinálni - jegyeztem meg.- Ezért is igaz a mondás: a szőlő szolgát kíván. Az oldalt írta: Kolaj László - Fotó: Rigó Tibor Művelik ősi nyelvüket, ápolják hagyományukat Szendehely lakóinak mintegy 70 százaléka ma is német ajkú, akik lehetőségeikhez mérten törekszenek őseik nyelvének művelésére, a hagyományok ápolására. E tevékenységet segíti elő a német kisebbségi önkormányzat, melynek elnöke: Szegner János, tagjai: Götzné GUI Mónika, Bonafert Antal, Altsach Ignác és Bach György.- Kisebbségi önkormányzatunk 1994-ben alakult meg - kezdte beszélgetésünket Bach György, aki a község képviselő- testületének is tagja. - Szorosan együttműködünk a képviselő-testülettel, de külön költségvetésünk van. Nagy eredménynek tartom, hogy a múlt évben egy régi parasztházban falumúzeumot rendeztünk be, s évi négy-öt alkalommal ugyanitt tartja üléseit a kisebbségi önkormányzatunk.- Az idén mennyi pénzzel gazdálkodnak?- Az állami támogatás 586 ezer forint. Ezt két pályázaton nyert további 190 ezer forinttal sikerült „megfejelnünk”. A pénzt a sváb farsangra és a millenniumi kulturális rendezvényre kaptuk.- Tudnak még németül a szendehelyiek?- Az idősebbek beszélik a sváb tájnyelvet. De, hogy a gyerekek is tudjanak németül, ezért az óvodában napi húsz percben, az általános iskolában napi egy órában tanulják.- Mit tesznek a hagyományok ápolása érdekében?- Hagyományőrző egyesületünk, melynek jómagam vagyok a vezetője, huszonegy éve tevékenykedik. Ennek keretében belül működik a vegyes kóms, melynek úgyszintén a vezetője vagyok. Természetesen németül énekelünk. Idehaza több német ajkú községgel tartunk baráti viszonyt, így Berkenyével, Hercegkúttal, Cegléd- bercellel, Kismarossal, Verőcével, Csolnokkal. Németországból Türkheimmel, Ingolstadttal, Kümachhal és Altertheimmel működünk együtt.- Mire terjednek ki ezek a kapcsolatok?- Rendszeresen meghívjuk egymást a rendezvényeinkre. A türkheimiekkel már tizenegy éves a barátságunk, évente hol ők jönnek el hozzánk, hol mi megyünk el hozzájuk. Tavalyelőtt óriási fesztivált rendeztek kórusuk fennállásának 100. évfordulója alkalmából, amelyen mi voltunk a díszvendégek. A türkheimiek anyagilag is támogatják a vegyes kórusunkat. (A múlt évben egy női kórus is alakult Szendehelyen - K. L) A további három német településsel is rendszeres, de inkább önkormányzati jellegű a kapcsolatunk. A türkhei- mi kóms vezetője, valamint a katonai és bajtársi egyesület kümachi képviselője a szeptemberi millenniumi ünnepségünkön megkoszorúzták községünk II. világháborús emlékművét. Német barátainkat a március 4-én, a tornacsarnokban megrendezett sváb fesztiválra is meghívtuk, sváb zenekart hozattunk. A kümachiaktól sörpadot és sörasztalt kaptunk a nagy eseményre, amelyen hétszázan vettünk részt, s amelyet óriási bál zárt. A sváb fesztiválból szeretnénk hagyományt teremteni. Az idős lakosok együvé tartozását szándékozzuk erősíteni azáltal, hogy kisebbségi önkormányzatunk minden évben megszervezi a nyugdíjasok találkozóját.- Mire készülnek legközelebb?- E hét szombatján, Verőcén szüreti mulatságon veszünk részt. November 4-én pedig a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Her- cegkúton vendégeskedünk, s megkóstoljuk a világszerte ismert tokaji bort. A falumúzeumban Rottenbacher Mihályné kalauzolja a látogatókat
