Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-10 / 238. szám

F balassagyari megye» körkép Szigorodik a munka világa Szakszervezetek a szabályozások módosításáról- Amennyiben az Országgyűlés jóváhagyja, januártól módosí­tott, sok tekintetben szigorúbb törvények szabályozzák a munka világát. A rendezettebb viszonyokra szükség van, de a tervezett változások azt is magukban hordozzák, hogy tovább nő majd a munkavállalók kiszolgáltatottsága - mondta Ágner Gyula, az MSZOSZ Nógrád Megyei Képviseletének vezetője. 2. OLDAL SALGÓTARJÁN PÁSZTÓ 2000. OKTÓBER 10., KEDD Méhésziskola az égerlápon Az Ipoly Unió kezdeményezése- Végül is mi tette szükségessé a munka törvénykönyvének módosí­tását?- Mindenekelőtt az, hogy az uniós csatlakozásunk egyik feltéte­le a jogharmonizáció megteremté­se, a már társult országokkal. Eb­ből nem maradhat ki a munka vi­lága sem. Most úgy tűnik, hogy a változások egy része kedvezően érinti a munkavállalókat és ezek­kel természetesen az érdekvédel­mi szervezetek is egyetértenek.- Mondana ezek közül néhá­nyat?- Sok olyan álláshirdetés jelenik meg a megyében is, amelyben a 30-35 évet szabják meg a munká­ba állás egyik feltételének. A nyu­gat-európai országokban megbe­csülik az előrehaladott, de még munkaképes korú, felkészült, gaz­dag tapasztalatokkal rendelkező szakembereket. Nálunk viszont sokszor korlátozzák munkalehető­ségeiket. A módosítás egyik célja éppen az, hogy itt is megszűnjön minden hátrányos megkülönböz­tetés a munkába állásnál, a bére­zésnél a férfiak és a nők, az időseb­bek és a fiatalabb korosztály kö­zött. De az Európai Unióban bevett gyakorlat az is, hogy a munkavál­lalót - a munkaszerződés mellett - írásban tájékoztatják arról, hogyan alakul a munkarendje, a szabadsá­ga és a szabadnapja, védi-e kollek­tív szerződés a jogait, s hogyan mondhatja fel munkáját. A várható változások egyike, hogy a jövőben így történjen ez nálunk is.- Ha a változások jó része elő­nyös a munkavállalóknak, mién haborognak a szakszervezetek?- Mindenekelőtt azért, mert most sincs valóságos párbeszéd a kormány, a munkaadók és a mun­kavállalók képviselői között. A munka törvénykönyvének módo­sítását sem előzte meg semmiféle konzultáció az érdekvédelmi szer­vezetekkel. Az Országos Munka­ügyi Tanácsban már magáról a kész törvénycsomagról folyt a szó. Igaz, bizonyos kompromisszu­mok születtek a munkaadó és a munkavállalók képviselői között. Jó volna, ha ez a folyamat tovább folytatódna. Mert amiben nem tudnak megegyezni, abban a kor­mány dönt, s nem vagyok benne biztos, hogy a munkavállalók javá­ra. A párbeszéd hiánya sokféle fel- tételezésnek is melegágya. Olyan­nak többek között, hogy valamifé­le burkolt megegyezés született a kormány és a munkaadók képvi­selői között. Korábban ugyanis a munkaadók az egy-két ezer forin­tos minimálbér-emelésről is kemé­nyen alkudoztak. Most viszont szinte szó nélkül tudomásul vették a kormány drasztikus fejlesztési el­képzeléseit. így jövőre 40, a követ­kező évben pedig 50 ezer forintra emelnék a 27 és fél ezer forintos minimálbért. A megnövekedett bé­rek jelentős járulékemeléssel is jár­nak. A munkáltatóknak „kárpót­lásként” szabadabb munkaidők és munkaerő-gazdálkodást „ígér” ne­kik a munka törvénykönyve. A de­mokratikus államokban, a munka világát illetően tiszteletreméltó ha­gyománya van a párbeszéd intéz­ményének. Talán nem véletlen, hogy a közelmúltban az Európai Unió szakemberei vizsgálódtak nálunk éppen ebben a témában. S az uniós csatlakozásról végső so­ron népszavazás dönt majd. Ha a munkavállalók azt látják, hogy az előnyök eltörpülnek a törvénymó­dosításból adódó hátrányok mel­lett, esetleg nemmel is szavazhat­nak.- A törvény szigom még nem je­lenti a munkavállalók kiszolgálta­tottságának növekedésé.- Önmagában tényleg nem, de néhány munkajogi fogalom átérté­kelése, újak bevezetése már igen. Eddig a munkavállalók a helyette­sítésért külön pénzt kaptak. Ha a javaslatokból törvény lesz, akkor ezt elveszik tőlük. Az átirányítás más munkára, a kiküldetés más te­lephelyre, a kirendelés más mun­káltatóhoz, akár több hónapot is igénybe vehet külön díjazás nél­kül. A munkaidőkeret széles körű alkalmazásával túlóradíj megfize­tése nélkül lehet túlmunkára köte­lezni a munkavállalót. A tervek szerint létrejönnek majd olyan gazdasági társaságok, amelyek a munkaerő kölcsönzésével foglal­koznak. A munkaidőkeret kitágul, igazodik a piac diktálta feltételek­hez. A munkaadói jog ezzel meg­osztottá válik, a munkásember „két úr szolgája” lesz. S mindezek­nek munkabére is kárát látja. Rövi­dülhet a hét végi pihenőnap is, 42 óráról 40 órára. Ez azt jelentheti, hogy bárkit foglalkoztatni lehet szombatonként délután két óráig, ha a munkaadó érdeke úgy kíván­ja. Előfordulhat, hogy a dolgozó­nak 6 hónapig egyetlen szabad szombatja sem lesz. S mindezeket a változásokat az eddigi 3 nap he­lyett elegendő ha 1 nappal koráb­ban közük a munkavállalóval.- Milyen lehetőségeik vannak a szakszervezeteknek, hogy érvényre juttassák fenntartásaikat?- A legfontosabb a kölcsönös megállapodás lenne. Ezért az ér­dekvédelmi szervezetek szakmai konzultációkat kezdtek a munkál­tatókkal. Azt a szakszervezetek el­ismerik, hogy az elmúlt tíz év alatt végbement jelentős gazdasági és társadalmi változásokat követnie kell a jognak is. Az azonban nem mindegy, hogy milyen irányban: az állampolgárok élet- és munkale­hetőségei szélesednek, vagy a munkanélküliek, az elszegénye- dők tábora nő. A tárgyalások már eddig is hoztak szerény, de biza­lomkeltő megoldást. Többek kö­zött sikerült pontosítani a munka- szerződéseket, korlátozni a túl­munka mértékét. De a munkaidő- keret pontosítása, a túlmunka díja­zása, a készenléti idő rendezése, az idénymunka értelmezése és sok más kérdés is egyeztetést kíván. Tárgyalni szükséges a napi mun­kaidő mérsékléséről is. Ugyanis a rövidebb munkanap, munkahét a nyugat-európai országokban már megszokott dolog, nálunk azon­ban még csend van körülötte.- Itt a megyében mit tudnak a munkavállalók, a szakszervezeti tagok a tervezett módosításról? Ér­zik egyáltalán, hogy veszélybe ke­rülhetnek az eddigi jogaik?- Nincs veszélyérzetük, mert nincs elegendő információjuk ar­ról, hogy milyen módosítások vár­hatók. Ezért a következő időszak feladata lesz, hogy beszéljünk ezekről elsősorban a szakszerve­zeti tisztségviselőkkel, a bizalmi­akkal. Ősszel sor kerül a kollektív szerződések módosítására. Nóg- rádban a gazdasági egységek felé­nél eddig nem készült kollektív szerződés. Az üzemi tanácsok, a helyi szakszervezeti alapszerveze­tek legfontosabb teendője, hogy tisztességes megállapodások szü­lessenek, ne sérüljenek visszafor­díthatatlanul a munkavállalók jo­gai. v.a A méhészek országos egye­sületének Nógrád megyei szervezetében mintegy fél­ezer méhész található. Ezek a bogaras emberek, ahogy a nép nevezi őket, egy napon minden évben a nyilvános­ság elé lépnek, hogy ismer­kedjenek velük akár azért is, hogy bővüljön számuk. Ezen a napon kitárulkozik a méhészvilág és az érdeklő­dők megismerkedhetnek a termékek sokaságát előállí­tó ősi mesterség csínjával- bínjával. így van ez Balassa­gyarmaton is, ahol az Annus Antal vezetésével működő, a térség közel háromszáz mé­hészét összefogó méhész­klub még időszaki ismeret- terjesztő kiadványt is kiad, amelyet eljuttatnak az isko­lákba is, sőt ilyenkor még a helyi televízióban is népsze­rűsítik tevékenységüket. Az idei évet, amelyben mér­sékelten mézelt az akác, a nap­raforgó és a vaddohány pedig az aszály miatt adott keveset, gyenge közepesnek tartják, de azt mondják, hogy azért hozott valamit a konyhára. Ez a kony­ha sokak számára akár a főál­lásban végzett munkát jelenti, amelyben a fáradságos, de szépséges vándorlások színesí­tik a szorgos hétköznapokat. Mostanában olyan idők járnak, hogy az embernek meg kell fogni minden lehetőséget, amely a megélhetést szolgálja. Ezek egyike a méhészet. Ezt is­merte fel az Ipoly Unió, amely az égerlápon lévő tanyáján egy olyan oktatóbázist alakított ki, amelyben a méhészettel is is­merkedhetnek az érdeklődők. A város iskoláinak felső tago­zatos tanulói a biológiaórák egy részén ezen a csodálatos környezetű égerlápi tanyán sok mindent megtudhatnak a szorgalmas méhek életéből és talán egy páran közülük itt sze­reznek alapokat a későbbi mé­hészélethez. Az Ipoly Unió figyelembe véve, hogy az Európai Unió ki­emelten kezeli a méhészetet, méhészszakmunkás-képzést indított el Balassagyarmaton. A felnőtteknek szóló, október 14- én induló hét hónapos képzés ugyan pénzébe kerül a résztve­vőknek, de a záróvizsga után méhészszakmunkás-bizonyít- ványt kap a tanuló. A felkészü­lés egyéni tanulással történik, amelyet a kéthetenként kon­zultációkon tesztkérdésekkel ellenőriznek. A tananyag a szakma minden területét fel­öleli. Ebben szerepel a méhbi- ológia, a méhészeti eszközök és a gyakorlat, de a méhte- nyésztés és a méztermelés mellett a méhészeti termékek­kel is megismerkedhet a tanu­ló. A szakmunkásj elölt ismere­teket szerezhet a különböző kaptárokkal való méhészkedés tudományából, de vállalkozási és jogi ismeretekkel is gazda­godik. A sikeres gyakorlati vizsga érdekében a 30 méhcsa­ládnál nagyobb állománnyal rendelkezők esetében a gya­korlati ismeretek elfogadásá­nak alapja a helyi OMME-szer- vezet, vagy a méhegészségügyi felelős igazolásával elfogadott­nak tekinthető. A kisebb méh- állománnyal rendelkezők szá­mára lehetőséget biztosítanak a gyakorlat megszerzésére. Az Ipoly Unió kezdeménye­zése bizonyára sokak számára vonzó. A méhészszakmunkás- bizonyítvány megszerzésének feltétele a 8 általános iskolai végzettség és az orvosi-egész­ségügyi alkalmasság igazolása. SZABÓ ENDRE Határidő: november 6. Mint október 7-i, szombati számunkban már részletesen megírtuk, a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ, a DAKX Produkciós és Reklám­iroda és a Nógrád Megyei Hírlap az idén is megrendezi a nógrádi hölgyek szépségversenyét. A döntő időpontja: november 25. Jelentkezni az alábbi lap kitölté­sével lehet, amelyet november 6-án 16 óráig lehet beküldeni, vagy beadni a József Attila Mű­velődési Központba (Salgótar­ján, Fő tér 5. sz.) Az utóbbi időben kisebb-na- gyobb betörések keserítet­ték a bátonyterenyei lako­sok életét, egészen a közel­múltig. A bátonyterenyei rendőrkapitányság nyomo­zó alosztályának felderítő­munkája eredményeként azonban eljárást indítottak a bátonyterenyei illetőségű S. T. és P. Gy. ellen. (Mind­ketten fiatalkorúak.) A két gyanúsított tizenegy be­töréses lopást ismert el, de a nyo­mozók valószínűnek tartják, hogy ettől több ületéktelen beha­tolás is terheli számlájukat. Hosz- szú lenne felsorolni az egész bűnlajstromot, de az ő rovásukra írható a maconkai Maci büfé, a nagybátonyi és kisterenyei újsá­gospavilon, a Szalamandra presszó, a Nyugdíjas büfé, a Kú­ria presszó, a Kossuth úti garázs­bolt feltörése is. A módszer szin­te mindenütt ugyanaz volt: ösz- szepakolták a könnyen elvihető értékeket, árucikkeket, és „ango­losan” távoztak. A két fiatalkorú ellen az idén már a negyedik eljá­rás indul lopás bűntett alapos gyanúja miatt. Jelentkezési lap u NÓGRÁD SZÉPEM) szépségversenyre Családi és utónevem: Születésem helye: . . Ideje: 19 . . . .év Lakcímem: ................. I skolai végzettségem: Foglalkozásom: . . . Mellbőségem:.............. Derékbőségem: . . . Csípőbőségem: . . . . Konfekcióméretem: . Cipőméretem: .... Hobbim:..................... h ó nap Nyelvtudásom: . . Szemem színe: . . Hajam színe: . . . Magasságom: . . . Fürdőruhaméretem: Súlyom:................. T izennyolc és huszonhét év közötti, magyar, gyermektelen hajadonok jelentkezhetnek. Beküldendő: egy egész alakos fénykép, nyolcszáz forintos nevezési díj, jelentkezési lap. Cím: József Attila Művelődési Központ, Salgótarján, Fő tér 5. Részt kívánok venni a Nógrád Szépe 2000 versenyen, a verseny feltételeit elfogadom. 2000 .... hó nap aláírás ÖT ÉVTIZED SZOLGALAT - Király József Taron ötven éve kezeli az időjárást ész­lelő állomás műszereit. A kerek évforduló alkalmából Tamáskovits Károly, az Országos Meteorológiai Szolgálat hálózati főellenőre (jobbról) oklevelet, valamint jutalmat adott át a jubilánsnak. Elfogott betörők A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Több lakótársunkkal egyetér­tésben változatlanul nehez­ményezzük a Magyar ATV-adás törlését a kábelhálózatról. Köz­ismert, hogy a „Napkelte” című műsor az egyik legnézettebb volt változatos programjával, őszinte hangvételével, frissessé­gével. A nyugdíjasok amúgy is szegényes reggelijéhez úgy hoz­zátartozott, mint a kenyér. Is­merünk néhány válaszvariációt is az UPC vezetői részéről, még­is hiányoljuk az adást. Nem szólva arról, hogy az ország más területein - például Várpalota térségében, Inotán járva tapasz­taltuk néhány héttel ezelőtt - az adás fogható. Éppen ezért kér­jük az UPC részéről az alábbi kérdések megválaszolását:- Milyen alapon szüntették meg a magyar nyelvű ATV adó adását?- A 600 forinttal megemelt szerződésben azonban szerepel a Magyar ATV sugárzása. Vajon nem történt szerződésszegés az egyik fél részéről?- Szereljünk fel újra tv-anten- nákat, parabolaantennákat, hogy azt nézhessük, amit szeret­nénk?- A havidíj megfizetése (éven­ként emelkedő), nem tételezheti fel az előfizetők kérésének telje­sítését? Vagy csak egyoldalú dik- tálás érvényesül, azt nézhetjük, amit mások ránk kényszeríte­nek, s annyit fizetünk, ameny- nyit elkérnek!? Örömmel vennénk, ha az ille­tékesek a lap hasábjain adnának elfogadható, azaz kedvező vá­laszt. ______________FÖLDI JENŐ, JUHÁSZ LÁSZLÓ S algótarján Lemondás a bányász­szakszervezetnél A BDSZ Salgótarjáni Nyugdí­jas Bányászszakszervezet októ­ber 4-én tartott testületi ülésén alulírott Orosz Géza elnök beje­lentettem a társadalmi tisztség­ről való lemondásomat. A veze­tőség több tagjának lemondása miatt a szakszervezeti bizottság működése is megszűnt. Az alap­szervezet tagjait ezúton tájékoz­tatjuk döntésünkről. A lemon­dást szóban, levélben közöltük a Nógrádi Nyugdíjas Bányász Bizottság egyszemélyes vezető­jével, Fűkor Balázzsal. Lemon­dásunk okát indokolni nem kí­vánjuk. Ha a későbbiekben szükségesnek látjuk az indok­lást, azt megtesszük. _________________________________OBOSZ GÉZA S algótarján Hiányzik a „Napkelte”

Next

/
Oldalképek
Tartalom