Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-09 / 237. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. OKTÓBER 9., HÉTFŐ Egy falu, egy nap, egy lap - Alsótold A helybeliek innen származtatják a XIV-dik szá-' „ mert a XVI. és XVII. századból származó összeírázad legendás hírű vitézét, a nagy erejű Toldi Mik- MÚltldeZÓ sokban sem szerepelt. Alsótoldnak jelenleg nincs lóst, bár ezt semmi sem bizonyítja. A Toldiak voltak temploma: a II. világháború során megsérült az egykor a falu földesurai, s először 1470-ben említették e família ne- 1805-ben emelt Isten háza, ezért apránként lebontották, de áll egy vét az oklevelek. A község valószínűleg elpusztult a török időkben, harangláb a településen. F. Z. Manapság inkább már csak pihenget Molnár János kilencvennegyedik évét tapossa. Ő a település legidősebb embere.- 1906-ban születtem Alsótoldon, a felmenő őseim is itt éltek. Szüleim napszámosok voltak. Én a sok munka mellett elvégeztem a hat elemi iskolát. Tizenkét éves voltam amikor meghalt apám és átvettem az azóta megszerzett kis föld művelését - pergeti vissza az idő kerekét János bácsi. - Tizenhárom éves korom óta rendszeresen arattam. 1935-től több alkalommal is behívtak katonának. Voltam partizánvadász is. Erről jut eszembe egy majdnem tragikussá vált élményem. A háború után évekkel egy beszélgetés során előjött, hogy mi hol kerestük a partizánokat. Az unokaöcsém tágra nyílt szemmel mondta, hogy ő mint partizán a társaival azon a környéken ért földet ahol mi kutattunk. Elbújtak egy szalmakazalba, ahol észrevétlenek maradtak. Nagy tragédia lett volna ha saját rokonomat kellett volna egy tűzharcban lelőni, vagy fordítva: ő lőtt volna le engem. Később Erdélyben harcoltunk, majd kis csoportra szakadva visszavonulva egy házhoz behívtak ebédre, ott fogtak el az oroszok. Egy fiatal magas tiszt kihallgatott minket és adott egy írást amivel hazáig jöhettünk zavartalanul. A kihallgatás közben megjelent egy orosz major, aki annyit mondott a fiatal tisztnek, hogy főbe kell lőni őket és kész. Molnár János, a falu legidősebb embere ■ A kihallgatónk akkor adta az írást és nem engedett bántani bennünket. Emlékszem piros tintával volt írva a cetli és a gyarmati harcostársam vitte magával. Mai napig sem tudom mi volt ráírva, de minden ellenőrzésnél szó nélkül tovább engedtek.- A hazatértekor mit talált?- Semmit, minden a harcok áldozata lett. A feleségem fiatalon 37 évesen meghalt, mert amikor bevonultam katonának neki kellett ellátni az állatokat és az egyik tehén megrúgta a hasát. A kórházból saját felelősségére hazajött, a sebet nem tudták rendesen tógyógyítani és ez okozta a halálát. Én ezek után éjt nappallá téve dolgoztam. Nappal kisbíró, éjszaka éjjeli őr, kőbányász is voltam. Állatokat tartottam szántottam, vetettem. Megmondom őszintén kínlódás volt az életem. Nyolc évig voltam portás a pásztói kórházban, onnan mentem nyugdíjba. De akkor is dolgoztam. Kukoricaföídet, szőlőt műveltem, állatokat tartottam a család ellátására. Manapság már csak pihengetek, nem érzem magam betegnek, de koromnál fogva már nem tudok dolgozni. A lányommal élek együtt, ő gondoskodik rólam, a fiam Pásztón él. Történelmi album az esélyegyenlőség jegyében Adorján László több mint tíz éve tölti be az igazgatói tisztet a helyi általános iskolában.- Kis iskola a miénk, annak ellenére, hogy hat település gyerekei járnak ide. Hat tanulócsoportban hetvenhét gyerek tanul tíz pedagógus irányításával - mondja Adorján László. - Mindig is mozgalmas élet folyt ebben az intézményben. A millennium jegyében már a múlt évben megkezdődtek és az idén folytatódtak a rendezvények. Ezek keretében többek között a felső tagozatosoknak történelmi albumot kellett készíteni. Remek munkák kerültek ki a gyerekek kezeiből. A hagyományőrzés keretében a Jeles napok” rendezvényein évszakonként megemlékeznek a nagy évfordulókról. Nemzeti rékultúrával, népszokásokkal és értékekkel ismerkedhettek a tanulók és megkóstolhatták az illető népre jellemző ételeket. Nagy szerepet kap a nemzeti érték, a hagyomány tiszteletére, ápolására, az anyanyelv igényes használatára való nevelés. A zenei világnap alkalmából a pásztói Rajeczky Benjamin Zeneiskola tanárai a magyar zene történetével ismertetik meg a tanulókat. A „Táncról táncra” rendezvényen a néptánchagyomány élményének erejével ható múltidézést nagyon szeretnénk megvalósítani. Néhány éve elhunyt pedagógusunk Fekete Lászlóné emlékére szépíróversenyt rendezünk és ezt szeretnénk tradícióvá tenni.- A rendezvények mellett nyilván más feladatok is vámok az iskolára- Az új törvények előírásainak szellemében felül kell vizsgálni, ki kell egészíteni a pedagógiai programunkat, pontosítani kell a helyi tantervet. Nagy hangsúlyt kell fektetni a minőségi fejlesztésre. Az iskola eredményessége nagy mértékben függ az itt dolgozó pedagógusok tudásától, emberi mentalitásától, szakmai hozzáértésétől. A tantestületet képesnek tartom arra, hogy a kihívásoknak megfeleljen. Mindig is hivatásnak, fontos szempontnak tekintették a nevelést és arra törekedtek, hogy az itt élő gyerekek legalább olyan ismeretekkel legyenek felvértezve, hogy más magasabb oktatási intézménybe kerülve ne kerüljenek hátrányba, biztosítva legyen számukra az esélyegyenlőség. Felnőtt korú óvoda Alsótoldon 1981-től, tehát csaknem húsz év óta működik az óvoda intézményfenntartó társulás keretében. A vezető óvónő Stadler Alfrédné.- Intézményünkbe a körjegyzőség hat településéről járnak a gyerekek. Az elmúlt tanévet tizennyolc gyerekkel zártuk. Nyolcán iskolások lettek és két új gyerek jött. így tizenketten vannak egy vegyes csoportban. Sajnos nem minden szülő járatja hároméves kortól gyerekét az óvodába, hanem csak amikor már kötelező. Ez hátrány ezeknek a gyerekeknek, mert egy esztendő kimarad a közösségi nevelésből. Két óvónő és egy dajka látja el a nevelési feladatokat osztott munkaidőben dolgozva, mivel reggel fogadni, délután pedig útba indítani kell a két irányba közlekedő buszszült. Mindezekben a gyerekek is aktívan közreműködnek.- Minden évben eljárunk kirándulni a környékre, legutóbb Béren a kisállatkertben voltunk. A jövőben a polgármester segítségével a község autóbuszával hosszabb távra is el szeretnénk menni, hogy a gyerekek megismerkedhessenek hazánk más tájaival, szépségeivel.- Anyagi eszközeink bővítésére, pótlására több alkalommal pályázaton is próbálkoztunk pénzt szerezni, de valahogy mindig kimaradtunk a támogatásból. Jótékonysági rendezvényekből befolyt pénzen szabadtéri játékokat készíttetünk. Mi eltervezzük és az egyik karbantartó megcsinálja a játékokat. A legutóbb egy bábparavánt készített. A szülőkkel közösen bábfigurákat Egy csoportnyi szépség, huncutság. megállókban. Ez a pluszfeladat nagy terhet ró a nevelőkre.- Milyen nevelési programmal dolgoznak?- Adaptált, komplex óvodai programmal neveljük a gyerekeket, természetesen beépítve a helyi sajátosságokat. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a környezeti nevelésre, a természetes anyagokkal való foglalkozásra. A csoportszobában minden dekoráció természetes anyagból kévarrunk és szeretnénk a gyerekekkel színes, kis műsorokat összeállítani és ünnepi alkalmakkor bemutatni.- A benti játékkészlet bővítését saját magunk is végezzük, ennek keretében hasznosítjuk a már nem használt háztartási eszközöket. Nagyon jó alapanyag a nagyméretű családi gyufa doboza. Kitűnő építőjátékot lehet belőlük fabrikálni... Az oldalt írta és a fotókat készítette: Kerekes Lajos Hat község központja Mindössze 280 lelket számláló kis település a Cserhát ölében Alsótold. A település polgármestere Klátyik András, aki harmadik ciklusban tisztelet- díjasként látja el ezt a tisztséget. A legutolsó önkormányzati választásokon öttagú képviselő-testületet választott a község lakossága: Noskó Pálné (alpolgármester), Antal Attiláné, Bercsényi Béla, Czimmer Ferenc és Reiman Sándor személyében. A településen dolgozik a körjegyző Kucsikné Tőkés Katalin.- Alsótold hat község körjegyzőségében, úgymond vezető szerepet tölt be, hiszen nálunk van az iskola, az óvoda, valamint az egészség- ügyi és szociális gondozó, és a védőnői szolgálat - mondja Klátyik András polgármester. Ebből a helyzetből kiindulva kettős költségvetéssel rendelkezünk, egyik a körjegyzőségi, másik pedig maga a települési költség- vetés. Az előbbi nyolcvanegy millió forint, míg az utóbbi harminchat millió forinttal gazdálkodik. A községi önkormányzati pénzeszközökből finanszírozzuk a közvilágítást 264 ezer, a kommunális szemétszállítást 266 ezer, a munkanélküli jövedelempótló támogatást 828 ezer, a gyermekvédelmi támogatást 488 ezer, az egészségügyi és szociális házi gondozói szolgálat működtetését 262 ezer, valamint a községünkre jutó normatív támogatáson felüli iskolai és óvodai hozzájárulást 3521 ezer forint összegben.- A településen kiépült majdnem a teljes infrastmktúra, viszont a szennyvíz elvezetési rendszer megoldása gondokat okoz.- Alsótoldon évek óta van vezetékes ivóvízhálózat, kiépült a gázrendszer és a telefonhálózat. A mintegy három-kilométernyi önkormányzati úthálózat viszonylag jó állapotban van. Nemrégiben pályázati támogatásból kilenc és fél millió forintos beruházással sikerült felújítanunk egy' utcát. Az orvosi rendelő is ez évben került felújításra és a lehetőségekhez mérten modernnek mondható körülmények között fogadhatja a háziorvos a betegeket. A teljes komfortosság eléréséhez már csak a szennyvíz elvezetési rendszer kiépítése szükséges. Ám ennek megoldása több problémát vet fel. Egyrészt a körjegyzőség településeinek - Felsőtold, Garáb, Kutasó, Cserhát- szenfiván, Bokor és Alsótold - az összlét- száma nem teszi ki az ezer főt, ennél Szalai Zoltán dlszműkovács fogva állami támogatás elnyerésére nincs lehetőség. Másrészt a domborzati viszonyok is kizárják, hogy egy nagyobb volumenű rendszer kiépítésében gondolkodjunk. Lehetőségként egy helyi kisebb méretű derítőtelep megépítése marad, amit sajnos saját erőből jelenleg pénz hiányában nem tudunk megvalósítani. A szomorú az, hogy a közeljövő sem ígér megoldási lehetőséget.- Milyen a foglalkoztatottság, a munkanélküliség helyzete a községben?- Alsótold lakosságából tizennyolc éves korig hetvenen vannak, a nyugdíjaskorú ugyancsak hetven, míg az aktív lakosság száma száznegyvenkét főre tehető. A foglalkoztatottság az országos átlagnak megfelelő. Többen eljárnak a környező városokba dolgozni. Itthon csupán a helyi intézményekben van munkalehetőség. Vállalkozás is kevés van, mindössze négyen vannak akik a mezőgazdaságban látnak megélhetési lehetőséget. A munkanélküliség tíz- százalékos, öt közhasznú munkásunk van, akik Czimmer Ferenc falugondnok vezetésével a település közterületeit rendezik, ápolják, véleményem szerint közmegelégedésre. Az egészségügyi ellátás keretében heti egy alkalommal van rendelés a jól felszerelt rendelőben. A körzeti rendelő Cserhátszentivánban van. Havi szakrendelés formájában Pásztóról járnak ki nőgyógyász és gyermekgyógyász szakorvosok és megoldottuk az iskolaorvosi ellátást is. A szociális gondozás keretében egy mikrobusszal szállítjuk az ebédet az idős embereknek. Van egy közös használatú autóbuszunk is, amellyel többek között az iskolások, óvodások járnak kirándulni és a megyei másodosztályban szereplő labdarúgócsapatunk is ezzel jut el az idegenbeli mérkőzésekre. A hagyományápolás jegyében és érdekében négy évvel ezelőtt indítottuk útjára a „Toldi nap” elnevezésű rendezvényünket, ahol az emberek összemérhetik erejüket, ügyességüket, étvágyukat, valamint táncképességüket. A svájci Vemate településsel testvér- kapcsolatot építettünk ki. A gyümölcsöző együttműködés keretében anyagilag is támogatják a községünket. Településünk hírnevét öregbíti az itt alkotó népi fazekas művésztestvérpár Bercsényi Péter és Tamás, valamint Szalai Zoltán díszműkovács. Termékeik országszerte, sőt a hátáron túl is ismertek. V Adorján László igazgató és néhány diákja giós napokat is rendeztünk, amikor a szlovák, román, horvát Bercsényi Péter ás Tamás: mindketten fazekasok
