Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-31 / 255. szám

Egy falu, egy nap, egy lap - Hollókő 2. OLDAL SALGÓTARJÁN ’7ffE BALASSAGYARI MEGYEI KÖRKÉP A Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék. A család Illés ágának tagjai a tatárjárást után, a XIII. szá­zad közepén kezdték el építtetni a község fölé maga­sodó erődítmény öregtomyát. A család utódai a felvidéki kiskirály, Csák Máté hívei voltak, ezért Károly Róbert elkobozta birtokaikat, s Hollókőt 1313-ban Szécsényi Tamás vajdának adományozta. Ebből az időszakból származik a vár első írásos említése is, „castrum Hollokew” alakban. A XV. században lakóhelyiségekkel és védőművekkel bővítet­ték az erődítményt. 1552-ben Ali budai basa különösebb ellenállás nél­kül foglalhatta el. Ezek után a vár és a falu a szécsényi szandzsák része lett. A török sem tartotta Hollókőt komoly erődítménynek, hiszen az őrség mindössze 21 katonából állt. A várat véglegesen Sobieski János lengyel király hadai szabadították fel, 1683-ban. A Rákóczi-szabadság­harc bukása után lerombolták az erődítményt. A falu templomát először egy 1342-ben kelt oklevél említette, s a mai falu közelében, a Pusztatemplom-dűlőben állt. A ma is látható fatomyos templom jelenlegi formáját 1889-ben kapta. A hollókői ófalu 1987-től szerepel az UNESCO világörökségek listáján. Az itt álló 65 védett lakóház az 1909-es tűzvész után épült. A házak kontyolt nyeregtetővel, kőalapra, gyakran alápincézve, faoszlopos, deszkamellvédes hambitussal, azaz tornáccal készültek. A házakat kü­lönféle idegenforgalmi, közigazgatási és vállalkozási célokra ma is használják. A védelem nemcsak a palóc házakra, a templomra és a vár­ra vonatkozik, hanem a tájképileg jelentős hagyásfás legelőre és a kis- parcellás szőlőhegyre is. A híres hollókői népviselet a mai napig fenn­maradt, s még élőnek tekinthető. F. Z. Múltidéző Búcsú az antennáktól Hollókő önkormányzata azt tervezi, hogy a község teljes terü­letén - az ó- és az újfaluban is - ki­építteti a kábeltelevíziós hálóza­tot. Ennek azonban nem az lenne az első számú előnye, hogy a majd százéves házakban élők kedvükre nézhetnének mindenfé­le elérhető hazai és külföldi tévé­adót, hanem egészen más: ha a vezetékrendszer kiépül, le lehet szerelni az összes antennát az ófalu házairól. Ennek köszönhe­tően, néhány apróságot kivéve, pontosan ugyanolyanok lesznek a műemlék palóc lakóházak, mint amilyenné az 1909-es tűzvész után építették őket. Ezzel gyakor­latilag helyreáll a csaknem egy év- századdal ezelőtti falukép. ■ JÁTSZIK A JÖVŐ NEMZEDÉK. A hollókői óvoda bizonyára az ország egyik legérdekesebb gyermekintézménye! A műemlék ház udvarán diófa áll, aminek terméséért a mókus rendszeresen meglátogatja az apróságokat, sót, néha az őzek is bemerészkednek a kertbe. Amikor pedig lehullanak a levelek, az ablakból az ódon vár falaira látnak a gyerekek. __________ ■ A kuruc időkben is járt ám a posta! Egy hivatás hosszú múltja Mátyás király korában már mű­ködött bizonyos fo­kú postai szolgálta­tás Magyarorszá­gon, aminek per­sze előzményei is voltak. Hollókő egyik érdekessége a postamúzeum: az elmúlt korok számos érdekessé­gét láthatja itt a vendég _______■ I UR. POSTA ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG m Ili A monarchia bukása után újra kellett szervezni a hálózatot PÁSZTÓ 2000. OKTÓBER 31., KEDD Ide kecske kellene! A KÖZÉPKOR ÜZENETE. Nógrád egyetlen teljesen felújított vára a hollókői: el­ső, később jelentősen bővített magját a XIII. században építették. Az ásatások és a felújí- tás harminc évig tartott, 1996-ra fejeződött be. ■ Az ófalu öreg házai a világ- örökség jelképének tekinthető templommal együtt, az ország egyik legépebb, szépen felújított, XIII. századi alapokon álló kö­zépkori vára műemléki oltalom alatt állnak. Az épületek eredeti környezetének megóvására vé­detté nyilvánították környezetü­ket is, létrehozva a kicsiny, mindössze 141 hektár kiterjedé­sű hollókői tájvédelmi körzetet. Ez kiterjed mind a régi, keskeny nadrágszíj szőlőparcellákra, amelyek száma félezer körül van, mind a vár környékére, a hagyásfás legelőre is. Utóbbi iga­zi mezőgazdaság-történeti érde­kesség: egykor az ilyen területe­ken jóformán valamennyi háziál­latfajt együtt tartották. Az évszá­zados tölgyfák adtak árnyékot nyaranta a delelő gulyának, bir­kanyájnak, ősszel pedig gazdag makktermést a disznókondának. Az árnyék és a makk mellett per­sze kitűnően lehetett hasznosíta­ni a domboldal füvét is: a ló ugyanis csak a fűszálak felső ré­szét rágja le. A magyar szürke marha is felülről harap, a magyar tarka azonban oldalról, egész nyalábnyi füvet kanyarintva a nyelvével a szájába. A juh tövig lelegeli a gyepet, sokszor gyöke­restől kitépve a füvet. A kecskék a fák között növő bokrokat, fiatal facsemetéket „takarítják el" elő­szeretettel. így aztán egyetlen le­gelőn is jól lehetett tartani jófor­mán minden háziállatot, egyes részein még a libát is, ami után azonban más állat egy ideig nem megy rá a területre. Csak arra kellett vigyázni, hogy ne legeltes­sék túl sehol sem, mert akkor az erózió könnyen elpusztíthatja a humuszos termőréteget. Ma azonban alig van állat Hollókőn. Az önkormányzat a szabadtéri színpad környékén rendszeresen kaszáltatja a terü­letet, a vár alatt azonban már sű­rű bozót borítja a terepet, ami itt- ott már erdővé kezd alakulni...- Mi lehetne a megoldás? - Tettük fel a kérdést Szabó Csaba polgármesternek.- Az eleven fűnyíró, azaz ju­hokat és kecskéket kellene legel­tetni a területen - mondta a falu első embere. - Sajnos, nincs olyan vállalkozó, aki itt állatokat tartana, pedig számíthatna az önkormányzat segítségére: egy­részt a jószág lelegelné a füvet és visszaszorítaná a túlságosan nagy területet elfoglaló cserjéket, másrészt látványosságnak is ér­dekes lenne ezen a helyen a nyáj. A gond az, hogy ebből alig­ha lehet megélni: bizonyára ezért nincs vállalkozó sem. írta és fényképezte: Faragó Zoltán Ófalu, újfalu: hagyományok, tervek, remények Hollókő elméletileg két arcát mutatná az ide érkezőnek, az ófaluét és az újfaluét. Utóbbira azonban a vendég általában nem kíváncsi. A népi építészetre, a hagyományokra, a prog­ramokra, a középkori várra kíváncsi kiránduló, az útiköny­veket, turisztikai ajánlatokat olvasgató ember jóformán nem is látja az új településrészt, legfeljebb annyi időre, amíg a vi­lágörökség ófalu felé tartva keresztül nem buszozik vagy au­tózik rajta. A hírnév azonban már csak ilyen...- Az éves költségvetésünk 40 millió forint - mondja Szabó Csa­ba, a község polgármestere. - A megtisztelő világörökség címre semmiféle támogatás nem jár, a bevételünk pedig nagyon ke­vés... Ami az intézményrend­szert illeti, az óvodát és az alsó ta­gozatos általános iskolát minden nehézség ellenére fenntartjuk, bár jelenleg csak tizennégy alsó tagozatos iskolás és öt óvodás él Hollókőn. Nagyon fontosnak tart­juk azonban, hogy legalább a tízévesnél fiatalabbak állandóan itthon lehessenek, s legalább az így kialakuló érzelmi szálakkal kötődjenek lakóhelyükhöz. Ez­zel a népi kultúra megismerésé­ben is elmélyülhetnek valame­lyest, ami, ha egyszer beléjük ol­tódik, talán meg is marad egész életükben. Előbbiek elősegítésé­re Hollókő ez évtől tantárgy lett az általános iskolában: a történe­lem, az irodalom, a népi kultúra, a hagyományok, a régi legendák és mondák megismertetése egé­szen egyedi módszer szerint tör­ténik: a gyerekek maguk gyűjtik össze az öregektől, illetve azok az idősek, akik még sok ilyen adatra emlékeznek, előadásokat tartanak a kisdiákoknak az isko­lában. Emellett a környék föld­rajzának, állat- és növényvilágá­nak tanulmányozása szakkör- szerűen történik. Előbbieknek mik a jelentőségük? Nagyon fon­tosak, mert a világörökség ófalu építészetének megőrzése csak pénz kérdése, más nem nagyon kell hozzá. Az emberek népi kul­túrában gyökerező ismeretei azonban elveszhetnek, ha a gye­rekek szüleiktől, nagyszüleiktől nem kapják meg azokat. Hagyo­mányaink megőrzése tehát nem annyira anyagiak, mint inkább kedvező hozzáállás kérdése. Ha már az előbb szó esett az intézményeinkről, mindenkép­pen meg kell említeni a Hollókő­ért Közalapítványt. Ez szervezi az idegenforgalomban nagy je­lentőségű eseményeket, szerepet játszik egyfajta „falumarketing” és az ehhez kapcsolódó arculat kialakításában. Szerencsére az alapítvány most már részben el­tartja önmagát. A helyi társadal­mi szervezetek is jól működnek, feladataikat ellátják, céljaik a község érdekeit szolgálják. Az időszerű terveink között a legfontosabb egy új orvosi rende­lő építése: a jelenlegi az ófalu vé­gében van, meglehetősen rossz helyen. Az újat szeretnénk vala­hol a faluközpontban kialakítani, hogy kö­rülbelül minden köz­ségrésztől egyforma távolságra legyen és, hogy az időseknek ne kelljen télen, a rossz úton lejárniuk az ófalu alsó végébe. További fontos feladatunk lesz a kö­zeljövőben a csator­názás miatt megron­gálódott utak rendbe­hozatala;, egyébként az ófaluban teljes a közműhálózat, a tele­pülés többi részén pedig az elmúlt idő­szakban húsz új ház­tartást csatlakoztat­tak rá a szennyvíz­csatorna-hálózatra. Erre az önkormány­zat is adott anyagi tá­mogatást azoknak, akik a jövedelmük­ből nem tehették vol­na meg, mert min­denképpen hasznos egy ilyen beruházás. Egyrészt a szolgálta­tást olcsóbbá teszi, ha nagyobb mennyi­ségű szennyvíz kezelésére nyílik lehetőség, másrészt tisztább lesz a falu és környezete. Ha Hollókőről esik szó, ak­kor mindenképpen meg kell em­líteni azt is, hogy turisztikai terv készül a lehetőségek bővítésére, ezek megvalósítására. A cél az, hogy a turisztikai kínálat színe­sebb legyen, az ide látogatók a lehető leghosszabb időt töltsék vidékünkön. Az, hogy tisztán tartjuk Hollókőt, a legkevesebb, amit tehetünk: emellett még számtalan módja van annak, hogy az idegenforgalmi célok között vonzóbbá va­rázsoljuk települé­sünket. Ezért nemré­giben már teniszpá­lyát is építtettünk. A jövőben a konferen­ciaturizmust is sze­retnénk fejleszteni, erre ugyanis az utób­bi időszakban egyre nagyobb igény mu­tatkozik. A kincstár­tól a közelmúltban megkaptuk a volt mozgalmi ház épüle­tét, ami alkalmas is erre a célra: egy kö­rülbelül harminc fő elhelyezésére alkal­mas konferenciate­rem alakítható ki benne. Előbbiek mellett a megfelelő szintű együttműkö­dés létrehozásával turisztikai egyesület alapítását is tervez­zük: ez azért is fon­tos, mert a környező településekkel együttműködhetünk ezen a téren, igénye­inket, elképzelésein­ket is összehangol­hatjuk. Ennek munkának ugyancsak az lenne a célja, hogy az érkező vendégek itt-tar- tózkodását meghosszabbítsuk. Egy másik, szintén az idegen­forgalmi célok megvalósítását szolgáló fejlesztés előtt is állunk: terveink szerint jövő év márciu­sában Turinform-irodát nyitunk az ófaluban, ami nagy segítséget jelent abban, hogy az érkezők helyben kapjanak információkat a programokról, a vendégeket érintő bármiféle témáról. Ezzel valamennyi rendezvényünket helyben is ajánlhatjuk az érke­zőnek. Ami terveinket illeti, minden­képpen meg kell említeni azt is, hogy új rendezési tervet aka­runk készíteni, mert a régi el­avult. Önkormányzatunk ugyan­is szeretné élővé varázsolni az ófalut: most túlságosan előtérbe került a múzeum jelleg. Nem baj az, ha tyúk kapirgál a házak előtt, ha a házakban laknak vagy bármilyen célra, amint arra sok példa is akad, intézmény elhe­lyezésére használják azt. Nem szeretnénk, hogy túlságosan sok legyen itt az év nagy részében üresen álló nyaraló. Emiatt azt is tervezzük, hogy néhány házat fi­atal alkotóművészeknek aján­lunk fel. A jelenlegi rendezési terv fenti célok megvalósítását gátolja, akárcsak azt, hogy a mű­emlék házakban a mai kor igé­nyeinek megfelelően alakulhas­son az élet. Előbbiekhez persze az is kell, hogy folyamatosan tudjunk újítani, s a lehetőségek­hez mérten a kultúra lehető leg­több megnyilvánulása kapjon helyet községünkben. A falu jelképe, a templom a múzeum udvaré- ról nézve ■ Szabó Csaba a műemlék polgármesteri hivatal kapujában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom