Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-30 / 254. szám

SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. OKTÓBER 30., HÉTFŐ Egy falu, egy nap, egy lap - Diósjenő . WKM A római történetírók szerint neves személy is járt a környéken: az Úrnak 174. esztendejében Marcus Aurelius császár légiói élén idáig üldözte a Pannóni­át pusztító barbárokat, akikre a birodalom katonái a tó partján mér­tek megsemmisítő csapást. A győzelmet emlékmű hirdeti a csata helyszínén. A honfoglalás idején a Jenő törzs szállásterülete volt a környék. A középkorban is lakott hely volt Diósjenő, vámos hely, ,, . . , „ 1460-ban pedig mezővárosi kiváltságokat kapott. A Múltidéző XV. században a husziták szállták meg a környéket. Kálvin tanai igen gyorsan, a XVI. század végén eljutot­tak ide. A közeli Kámor-hegyen vár állt a középkorban. A szőlőhegyi kápolna építésekor a csúcson kör alakú falazat alapjaira bukkantak: egy valamikori templom lehetett. A római katolikus templom 1789- ben, a református pedig 1791-ben épült. A lila akáccal kezdődött Diósjenőt meglátni és megszeretni - Oszter Sándor az idegenforgalom egyik diplomatája Régmúlt idők egykori „Rúzsa Sándora” mára is megőrizte elsöprő lendületét, nemcsak a budapesti deszkákon, ha­nem diósjenői farmján is, ahol nagy kedvvel, lendülettel irányítja a jelenleg is zajló építési munkálatokat. Lakásá­nak asztalán építészeknek szóló egyetemi jegyzet a tetőzet­készítésről, csapolás módszereiről...- Kiváló ácsom van, jegyzet nélkül is tud mindent, benne van a mesterség minden fortélya. Ben­nem azonban nincs, de szeretek olykor részletekbe menően is a dolgok végére járni. Persze a mes­terek nem tudják, hogy néhanap­ján ilyen könyveket böngészek, csak amikor véleményt mondok, nagyot néznek: művész úr, hát ezt is tudja. Élvezem a dolgot, hi­szen minden játékos ember vol­tam - mondja Oszter Sándor, mi­közben néhány szót ejt a kezde­tekről:- Húsz éve érkeztem ide földe­ríteni a terepet, mint valami hon­s csavarodik őszbe a vidék - mu­tat villájának második emeletéről a ködben úszó hegyekre Oszter. Odalent az udvarban folyik a munka. Épül a tanya, ahol még korabeli kovácsműhely is lesz, je­lentős jószágállománnyal, legfő­képpen hátaslovakkal. Utóbbiak számára most készül - mérnöki pontossággal és kiváló szakérte­lemmel - az istálló, rögtön a szomszédban a főlovász lakása, mellette a nyeregszoba... Az épü­lettel átellenben már kész a lovar­da. Külön említést érdemel a farm központi helyén, Kós Károly stílu­sában lassan emelkedő, erdélyi Oszter, miközben az égbe nyúló torony favázán légtornászként egyensúlyozó ácsmestert bámul­juk. A lényeg: amolyan idegenfor­galmi központ alakul ki itt Nyugat- Nógrád e pontján, a Börzsöny tö­vében, s még néhány - sajnos, elég kevés - máshol is a megyében.- Mindig vágyam volt, hogy sze­rény lehetőségeimhez mérten - gondolva az idegenforgalomra - felemelem ezt a régiót Lassan rá­jöttünk arra: hiába próbált az ön- kormányzat ide munkaadókat le­telepíteni, ez a vidék mindig felvo­nulási terület volt, amolyan senki vidéke, úgynevezett magasabb szempontok diktáltak egészen a rendszerváltásig. Talán csak a ter­mészetet nem tudták megreguláz- ni, az megmaradt nekünk, annak szépségét próbáljuk most felmu­tatni: gyertek pihenni, felüdülni, s- A közelmúltban választottak be az Európai Párbeszéd Társaság illetékes idegenforgalmi bizottsá­gába, ahol Nógrád megye idegen­forgalmi, turisztikai érdekeit pró­bálom képviselni. Budapesti köz­gyűlésükön ért ez a megtisztelte­tés, amelynek minél jobban sze­retnék megfelelni. Akkori beszé­demben Nógrád megye idegen- forgalmi értékeiről, kultúrkinc- séről és szűkebb pátriámról, Diósjenőről ejtettem szót. E társa­ság tudós férfiakból, üzletembe­rekből áll, akik e terület európai uniós csatlakozását - mint két, lassan egymás felé közeledő sze­relvény összekapcsolásához ké­szülnénk - szeretnék megkönnyí­teni. Ez a farm, majdani idegen- forgalmi centrum is ilyen „szerel­vény”, van hozzá hasonló, s kívá­nom, legyen még több itt, Nóg- rádban is. Ez az életünknek, sőt A jeles színművész, a népszerű „televíziós betyár" időközben diósjenői lokálpatrióta lett foglaló vadászféle. Megtetszett egy telek, soha nem felejtem az udvar sarkában lila akác virított, beszéltem a tulajdonossal, akinek esze ágába sem volt megválni tő­le. Aztán beszéltem másodszor, harmadszor sőt még negyedszer is, végül jó borsos áron megvet­tem tőle. Nem bántam meg, in­nen csak kőhajításnyira a Bör­zsöny, előttem éled tavasszal a táj, tájakon gyakran látható fatomyos kápolna.- Édesanyám már festi az iko­nokat, melyek ide kerülnek. Isten háza, amolyan imádság háza lesz az ökumené szellemében. Akik majd egyszer idejönnek pihenni, felüdülni, lovas túrázók néhány napra - térhessenek be egy-egy rö­vid fohászra, tartozzanak bárme­lyik felekezethez - jegyzi meg ehhez tisztes komfortot, ellátást ajánlunk. Ennek is lehet vonzata az itt élők számára munkaalka­lom, nagyobb kereslet, fizetőven­déglátás, emelkedő telek- és ház­árak, magyarul növekszik a telepü­lés értéke, ázsiója.- Oszter Sándor nemcsak elis­mert fővárod színész és jenői lokál- patrióta, a diplomáciával is próbál­kozik... gazdaságunknak is igen fontos szelete. Pihenést, felüdülést nyúj­tani hazai és külföldi embertársa­inknak, s ebből magunkat tisztes bevételhez, másokat jövedelem­hez juttatni - ez a szándék, s nem is kevés. Tudja, aki ezzel a szelet­tel becsülettel nem tud mit kezde­ni, ne habzsolja a tortát. Jóma­gam megelégszem a szelettel... Akiknek tudnak, segítenek Diósjenő önkormányzata 1992- ben hozta létre a Tehetséges Ifjúsá­gért Alapítványt azzal a céllal, hogy ha szerény mértékben is, de segítse a község általános iskolájá­Megértették az emberek, hogy a saját gyermekeinkről van szó. Bár nem vagyunk gazdagok,-de mióta az 1 százalékot felajánlhatjuk a jö­vedelemadónkból, azóta élnek is ból kikerült közép- és felsőfokú ta­nulmányokat folytató fiatalokat. A szándék nemes és ami még fonto­sabb: nyolc év nehézségei köze­pette is életképes maradt. Czmorek Lászlóné tizenhét éve tanít a Diósjenői Általános Iskolában, Szegeden végzett matematika-ké­mia szakos tanárnő, hat éve ő az alapítvány titkára.- Sokat kellett kilincselnünk, hogy anyagi támogatáshoz jus­sunk, szerencsére az önkormány­zat jó ajánlólevelet adott, akik tud­tak, ha szerényen is, de sejtettek. vele a helyi polgárok. Egy-egy megpályázott és megítélt támoga­tás összege 10-15 ezer forint, ter­mészetesen nem havonkénti apa­názs ez, hanem egyszeri segítség, de aki kapja, s családja számára mégis csak segítség. Leginkább közép- és felsőfokú tanulmányo­kat folytató rászoruló fiatalok for­dulnak hozzánk, esetleg szüleik jeleznek. Jelenleg 8-10 igénylőt tartunk számon, ez csak növeked­ni fog, ha helyi lapunkban is köz- zétesszük a támogatásról szóló alapítványi felhívást. Áldás, békesség! Mindig így kö­szönti a betérő vendéget Hörömpő Gergely református lelkész a diósjenői református parókián. Korszerű az épülete, mellette viszont ott van a régi Nógrád megye egyik legszebb parasztbarokk épülete, melyet 170 éve építettek. A lelkész úr nem engedte lebontani, inkább áldozott rá, s most hittan- és kö­zösségi terem, iroda és vendég­szoba található benne.- Mondták, elcsúfítja az új há­zat, el kell takarítani. Nem enged­tem, s valóban hasznos szerepet tölt be a régi épület, amely szép is. Az új alapozása előtt ki kellett vág­ni egy hatalmas diófát, sajnáltam nagyon, de emlékeztem nagyapám szavaira: fiam, ha kivágsz egy fát, ültess helyette kettőt, meg is tettem. Nagyapám ceglédi volt, rokonaim Kunszentmiklós, Kiskunhalas kör­nyékéről származnak, mondhatni: kun vér csörgedez az ereimben. Távol e vidéktől, húsz éve szolgá­lom a diósjenői gyülekezetei, sze­retettel, hiszen idevezérelt az Úris­ten. Igen jó, baráti a kapcsolatom a helyi katolikus egyházközség pap­jával, az ökumené szellemében működünk különböző egyházi al­kalmakkor.- Milyen egy lelkipásztor élete itt Diásjenőn?- A sokféle egyházi szolgálat mellett az élet ezernyi dolgaival ke­resnek meg az emberek. Elvem, hogy soha nem az irodámban, ha­nem a lakásomban fogadok min­denkit, viszonozva ezzel az irán­tam érzett bizalmat.- Gyakran hallani: mostanság inkább az idősek járnak temp­lomba...- Tévedés, itt Diósjenőn igen sok fiatal jár istentiszteletekre, járul úr­vacsorához, ami külön is örvende­tes az ember számára. Sokan és szorgalmasan olvassák a Bibliát. Szombat esténként itt a parókián beszéljük meg rendszeresen, ele­mezzük ki Isten üzenetét. Ott ter­mészetesen minden korosztály képviselteti magát. Vissza a fiata­lokhoz: egy idős házaspár örökül hagyott a gyülekezet számára egy házat, amelyet átadtunk használat­ra a református ilfjúsági szövetség­nek. Ez azt is jelenti egyben, hogy egész évben kisebb megszakítá­sokkal az ország minden részéből érkeznek ide fiatalok. Kiváló alka­lom ez arra, hogy a mi gyerekeink ilyen módon is barátikozzanak, úgymond kitekintsenek az ország­ra, világra. Sok fiatal járul úrvacsorához Az oldalt írta: Szabó Gy. Sándor Fényképezte: Rigó Tibor Kalendáriumok nyomában Millenniumi évkönyv - Diósjenő 2000 A jenőiek régóta dédelgetett vá­gya valósult meg ezzel a kiad­vánnyal - fogalmazta meg a be­köszöntő előszóban dr. Bara­nyai László polgármester. Visz szatekintés saját múltunkra, s a jelen ábrázolásával üzenet a jö­vő felé is. A kerek évforduló ar­ra ösztönzi az embert, hogy visszatekintsen. Annál is in­kább fontos ezt megtennünk, hiszen csak keveseknek adatik meg az emberiség történetében, hogy megéljék két évezred ta­lálkozását. A Magyar Millennium Kor­mánybiztosi Hivatala támogatásá­val megjelent kötet változatos tar­talma meglepi a belelapozót. Ta­lán még az ott élők sem gondolták volna, hogy annyi alkotó ember él Diósjenőn, hogy a kalendárium minden hónapjára jut bemutatá­sukból. Verselők, írók, történet­írók, fafaragók. Műfaját tekintve az egykori kalendáriumok nyomába ered. Nem egyszer kell kiolvasni, hanem gyakran leemelve a polcról bele-bele nézegetni. S mindezt a hatást nem csupán a kötet végén található praktikus információk miatt célozza meg. A számos apró érdekes olvasmány, a jó minőségű fényképek révén számíthat erre, s amiatt, hogy valószínűleg nincs is olyan család Diósjenőn, melynek hozzátartozója, rokona ne szere­pelne benne. Külön értéke, hogy Végh Lászlóné gyűjtése nyomán közread jó néhányat a nevezetes diósjenői fehérhímzés-motívu- mokból. A rendszer változását kö­vetően megyénkben is sok telepü­lésen éledt újjá a kalendárium mű­faja. A diósjenői ízléses kivitelű kö­tet szép példája ennek a hasznos törekvésnek. Ottjártunkkor minden jel arra mutatott, hogy megfiatalodik a Jenő-patak partja és környéke. Diósjenő egyik régi településrészén „Örégjenőn” százhúsz darab fiatal nyárfacsemetét ültet- tek el a közelmúltban. A területrendezés részeként a későbbi fasor mentén sétányt is terveznek építeni. A munkálatokat november eleién befejezik. _______________________! C zmorek Lászlóné órája az ötödikben: a szülők megértették, hogy gyermekeik érdekét szolgálja az alapítvány__________________________________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom