Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-25 / 250. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z D ASÁG 2000. OKTÓBER 25., SZERDA RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. október 24.) Borsodchem 7605 Ft ü Fotex 300 Ft fi Matáv 1367 Ft ff Mól 5 295 Ft ü OTP 14 390 Ft ü Rába 2 335 Ft ff Richter 15 090 Ft m Zalakerámia 2 580 Ft ____ÜL BUX: 8242,59 +1,58% eltérés az előző záróértékhez képest TÖZSOEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.40. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 103-106 Emelkedő Tartott FOB francia kikötő Kukorica 86-89 Emelkedő Tartott FOB Mexikói-öböl Tak.-árpa 103 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 365 Lanyhuló Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 212 Tartott Ingadozó AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 454,99 Cseh korona 7,53 Euró 262,63 Német márka 134,28 Osztrák schilling 19,09 Lengyel zloty 66,65 Svájci frank 174,78 Szlovák korona 6,04 USA-dollár 312,99 Szópárbaj az elnökségért A hónap végéig lezárul az új kamarai tisztségviselők választása Október 30-ig lezárul az új kamarai tisztségviselők választása. A megúju­ló, már nem kötelező tagsághoz kö­tött szervezet elnöki tisztére a jelen­legi elnök, Tolnay Lajos mellett Parragh László, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségé­nek elnökhelyettese is pályázik. Parragh szerint a jövőben egy, a min­denkori kormányhoz lojális kamará­ra van szükség. Tolnay Lajos úgy véli, politikamentesen kell együttműköd­ni a kormánnyal. Budapest- Egy Európai Unióba igyekvő országot nem lehet elképzelni kamarák nélkül, függetlenül attól, hogy a tagság kötelező-e vagy sem - nyilatkozta lapunknak Parragh László. Az MGYOSZ jelenlegi alelnöke szerint „szolgáltató szervezetre” lesz szükség a jövőben is, hiszen elmúlt a kamarák azon kényelmes helyzete, amikor a kötelezően befizetett tagsági díjakból könnyelműen költekezni lehetett. A jövő kama­rájának sokkal kevesebb bevételből kell eltarta­nia magát, és ezek a bevételek is csak akkor rea­lizálódhatnak, ha a szervezet valóban tud nyúj­tani valamit a tagoknak, hiszen látszatszolgálta­tásokért és eszmékért ma már nem hajlandó senki fizetni - mondta Parragh. Lojális szervezet legyen Az üzletember szerint az új kamarának lojális­nak kell lennie a mindenkori kormányhoz, hi­szen csak így lehet sikeres a gazdaságpolitika. Ez persze nem jelenti azt, hogy tárgyilagos bírá­latokra nincs szükség - tette hozzá. Újra kell gondolni a kamarák és a munkaadók közötti kapcsolatot is, ugyanis jelenleg semmilyen pár­beszéd nincs a két csoport között. Szorosabb kapcsolatot kell tartani az érdekképviseletekkel és a nemzetközi kamarákkal is - véli Parragh László. A teendők között szintén elsőbbséget kell hogy élvezzen a kis- és a nagyvállalkozók képviseletében érezhető feszültség feloldása. A jövő kamarájának másképp kell megszólítania a telefonszerelő kisiparost, mint a Matávot. Nagy kihívást jelent a kézműveskamara in­tegrációja is, azonban Parragh szerint az uniós csatlakozás előtt a magyar vállalkozóknak szük­ségük lesz egy sikeres kereskedelmi és iparkamarára. Lobbizás a dolguk A jelenlegi elnök, Tolnay Lajos által felvázolt kamara továbbra is a kedve­zőbb vállalkozási feltételek kiharcolá­sát, a vállalkozók érdekében végzendő lobbizást tartja elsőrendű feladatának. A kamara vezetője lapunknak elmond­ta, bármely vállalkozói kategóriában fontos a közgazdasági és a jogi környe­zet kedvező befolyásolása, a közterhek csökkentése, fejlesztési kedvezmények kivívása. A közepes és a kisebb vállal­kozások több testre szabott segítséget várnak az üzleti partnerközvetítésben, a külpiacra jutás segítésében, forrás­szerző pályázatok előkészítésében - tette hozzá. A napi ügyes-bajos dolgok elintézését, engedé­lyek, vállalkozói referenciák beszerzését is vál­lalná a Tolnay-féle „ügyintéző” kamara. Az el­nök szerint minél több vállalkozónak kell érez­nie az önkéntes kamarához való tartozás szük­ségességét. Az internet korszaka Tolnay elsődleges feladatnak tartja a KamaraNet kialakítását, amelynek segítségével közvetlen és személyre szóló, interaktív lehetne a kapcsolat a tagokkal. Reményei szerint közös beszerzéssel elérhetik, hogy minden tag rendelkezzék inter­net-kapcsolattal. így gyorsan és olcsón jutna el a megfelelő helyre az információ, olcsóbb lenne a kommunikáció a kamara vállalkozói között is. A tagoknak a KamaraNeten keresztül közvetlen beleszólási lehetőségük lenne a jogszabályokkal kapcsolatos álláspontok kialakításába, a kor­mányzati és kamarai intézkedésekbe. A jelenlegi elnök úgy véli, az új kamarában is fontos lesz a régi értékek megőrzése, vagyis jól kell gazdálkodni a kiépült infrastruktúrával, a kapcsolatrendszerrel és a kamaráknál dolgozó munkatársak szaktudásával. Továbbra is szövet­ségesként kell együttműködni a szakmai, érdek- képviseleti és munkaadói szervezetekkel, hi­szen úgy válhatunk a vállalkozói közösség hasz­nára, ha összehangolt, együttes fellépéssel egy­más érveit erősítjük és kiegészítjük - mondta lapunknak. ________________________________________________(STEFAN rrsi S ERTESFELVASARLASI ARAK 42. HÉT I. Országos élösertés-felvásáriási átlagár:________________285,60 E bből: 1. gazdasági társaság átlagár: 287,92 2. szövetkezeti átlagár: 286,56 3. egyéni vállalkozói átlagár: 276,60 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 290,55 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 287,69 2. szövetkezeti átlagár: 295,09 3. egyéni vállalkozói átlagár: 285,57 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak:___________________________ 1 . E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 292 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 280 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 293 4. Központ (Budapest, Pest megye): 295 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 288 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 290 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas,. Zala): 288 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 358,15; U: 348,60; R: 338,79 O: 325,42 , P: 322,73 V. Nemzetközi hasitottfélsertés-átlagár:_________________2,79 DM Fo rrás: HÚSCÉH Részleges liberalizáció Budapest Már jövőre liberalizál­hatják a gázpiacot azon nagyfogyasztók számára, akiknek novembertől magasabb gázárat kell fizetniük. Ezt nyilatkozta Hónig Péter, a Gazdasági Minisztérium (GM) he­lyettes államtitkára az Institute for International Research szervezé­sében megtartott Energia 2000 el­nevezésű keddi budapesti konfe­rencián. A helyettes államtitkár közölte: a pillanatnyi helyzet át­meneti megoldását jelenti, hogy csak a nagyfogyasztóknál emel­nek gázárat. Hónig hangsúlyozta: a jövőben vissza akarnak térni ahhoz a gya­korlathoz, hogy a nagyobb fo­gyasztók kisebb összeget fizesse­nek egy egységnyi energiáért. Je­lenleg a fogyasztók átlagosan 26,5 forintot fizetnek egy köbméter földgázért. A lakosságnak ennél többe, 32,1 forintba, a nagy- fogyasztóknak pedig kevesebbe, 24 forintba kerül egy köbméter. A novemberi 43 százalékos eme­lés hatására a nagyfogyasztók ma­gasabb összeget fizetnek majd egységnyi energiáért, mint a la­kossági felhasználók. A helyettes államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a ma­gyar lakosság érzékenyebben rea­gál az energiaárak változására, mint az uniós országok polgárai. Ennek oka, hogy amíg egy átlagos magyar család kiadásainak 15 szá­zalékát teszik ki az energiaköltsé­gek, addig az Unióban - a maga­sabb fizetések miatt - csak az ösz- szes kiadás 3-5 százalékát. Száztizenkilenc kőbe vésett név Ezredfordulós bikavér Egerben A Rádióban az ízét nem, csak a hangját tudták bemutatni az ezredforduló Egri Bikavérének. Az utolsó ezer árverésre került palack egyikéből öntött kósto­lónak az egyik magát megne­vezni nem kívánó árverező. Du­na Bence hegybíró még az ak­ció előtt formált szócikket az ezredforduló Egri Bikavérének.-119 ember adományozta ezt a bort a '97-es legjobb évjáratú bora­iból. Az Egri Bikavér eredetvédel­mi szabályzatnak megfelelt a bor, nagyon szigorú zsűrizésen ment keresztül, összesen csak 12 500 palack készült belőle, öt egri bo­rász: Tumerer Vilmos, Vincze Bé­la, Gaál Tibor, Lőrincz György, Molnár Imre adta a nevét hozzá, akik végül megkreálták a bort, a Donáth-dűlőben, Szent Donáth szobrán kőbe vésve is ott van a 119 embernek a neve. Licitált bikavérért a város egyik alpolgármestere, Hornczy Csaba is, aki köszöntötte a majd száz licitáló társát.- Egy kedves barátom, talán az egyike a legnemesebb egri borá­szoknak, azt mondta, hogy a jó ter­méshez, a jó borhoz három dolog kell: Isten, idő és jó időjárás. Én azt hiszem, hogy az ezredfordulós bi­kavérhez kellett még egy dolog, kellett hatalmas technikai tudás és kellett az összefogás. Licitált és nagyon izgult dr. Lőrincz György, az Egervin borá­sza, hiszen egyike volt a bor simo­gatóinak, merthogy nemcsak úgy összeöntötték a vörös nedűket, ahogy a boros gazdák hozták.- A beérkezeti borok 80 %-a után kezdtünk el gondolkozni, hogy vajon mi hiányzik még eh­hez a borhoz? Egy szép alapot kap­tunk ugyan, de szerettünk volna még több gazdagságot, fűszeressé­get a borba belecsempészni és et­től az időponttól a legnagyobb ter­melőktől már válogattuk azokat a tételeket, amelyekkel el tudjuk érni a célunkat és egy olyan borharmó­niát tudunk kialakítani, amit sze­retnénk. A Szőlő- és Borkultúra Alapít­vány a haszonélvezője az ezredév utolsó egri borárverésének. Az el­nök a híres borász, Tumerer Vil­mos: - Úgy érzem, hogy akik vet­ték a fáradtságot, hogy ide eljön­nek és ezen az árverésen részt vesznek, azok nemcsak egy kiváló bort akarnak megvásárolni, ha­nem valahol érzik azt az erőfeszí­tést, amit az egri borvidék mai sze­replői a felemelkedés érdekében tesznek.. Az eddig eladott borok ellenértéke az a Szőlő- és Borkultú­ra Alapítvány pénzét gyarapítja és a licitek eredményeként befolyó pénzek is ezt fogják szolgálni. Voltak, akik az első szünetben is üres kézzel jöttek ki a teremből. Szőke Bálint, a gödöllői Vinotéka tulajdonosa:- Nem sikerült még azon az áron találnom tételt, amelyiket megcéloztam. Néhány palackra megrendelésem van, a többit ma­gamnak. A legtöbbet, 150 ezer forintot 40 palack bikavérért fizettek, 120 ezerről emelkedett a tét. A legizgal- masabbnaka 11-es tétel árverezése tűnt. A nagy licitálók udvariasan, de elzárkóztak a választól arra a kérdésre, mi lesz a sorsa a kincset érő boruknak? Akadt valaki, aki viszont nem titkolózott. Igaz, nem is költött so­kat. Szilágyi Lajos, egri lakos:- Sikerült három palackot ven­nem eredeti tervem szerint. A pénztárcám ennyit enged meg. Van egy kis borgyűjteményem és hát annak a felfrissítésére szánom ezeket a palackokat. 100 palackom van, 45-50 fajtából. Volt már ne­kem 2 palack egri ezredfordulós bi­kavérem. Gondolom, hogy 10-15 év múlva, majd meg is kóstoljuk, hogy milyen. Nincs szükség külföldi szakértőkre Megyei vélemények a holland gazdálkodók esetleges betelepüléséről Holland gazdálkodók magyarországi letelepedéséről terjengő hírek és azok alapjául szolgáló tanulmány nyilvánosságra kerülése okozta heves vita még mindig nem csillapodott le. A minisztérium cáfolja, hogy erről tárgyalást folytattak volna hol­land partnereikkel. A közszolgálati rádió egyik műsorában ennek éppen az ellentéte hangozott el. Miként minősítik a hol­land betelepülés gondolatát Nógrád megye mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozói?- A történelem során előfor­dult, hogy szükség volt külföldi mezőgazdasági szakemberek ta­nácsadására. Gondolok itt a lóte­nyésztésben az angol telivérek meghonosítására. Most azonban nem erről van szó. A magyar me­zőgazdaság rendelkezik olyan szakembergárdával, szellemi tő­kével, a parasztság hozzáértésé­vel, szorgalmával, amellyel eddig is bizonyította, hogy a földet meg tudja művelni külső segítség nél­kül is s az elmúlt években, - ami­kor különböző intézkedések igen­csak sújtották az agráriumot - ké­pes volt elérni s a jövőben is elő tudja állítani az országnak szük­séges élelmiszert. A megtett út alapján a magyar mezőgazdaság ötödik helyen van a világban. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy nincs szüksége külföldi segítség­re. Saját hazánkban nem akarunk a külföldiek cselédei lenni! A rendszerváltás óta az egymást kö­vető kormányok kiárusították a mezőgazdaság feldolgozó iparát, s ebből adódóan nekünk nyomott árakon kellett termelnünk. Sok egyéni mezőgazdasági vállalkozó, mezőgazdasági nagyüzem ment tönkre az alacsony felvásárlási árak miatt. A megműveletlen föl­dek felvásárlása pedig most fo­lyik. Ha a hollandok itt akarnak élni, legyenek egyenlőek az esé­lyeink. Ugyanolyan technikával és támogatási rendszerrel dolgoz­zanak, mint mi. Csak ezután lehet eldönteni, ki a jobb?! Kikérem magamnak, hogy a külföldiek szakmailag magasabb szellemi tőkével rendelkeznének, mint mi! Ne járassanak le bennünket! Nem alamizsnát, támogatást, hanem megtermelt termékeinknek méltó piacot, megfelelő felvásárlási ára­kat kérünk! Amennyiben a hol­land telepesekkel kapcsolatos el­képzelések szabad utat kapnak, akkor önmagunkat számoljuk fel, a magyar mezőgazdaság még ki­szolgáltatottabbá válik - fejtette ki gondolatait Baksa Sándor ka- rancslapujtői mezőgazdasági vál­lalkozó, a „Magyar gazda” cím­mel kitüntetett szakember. *** Nevének elhallgatását kérte egy sertéstenyésztő, aki a követ­kező véleményét közölte az ügy­ről:- Hallomásból tudok arról, hogy hollandok jönnének hoz­zánk. A szükség van-e erre kér­désre, nem lehet egyértelműen sem igennel, sem nemmel vála­szolni. Előtte jobban körbe kelle­ne járnunk a témát. Tény, hogy az elmúlt évek jelentős jövedelemhi­ánya nem tette lehetővé az ágazat fejlődését. Ellenkezőleg! Mi is adósságba kerültünk. Számunkra már az is fejlődés lenne, ha ettől megszabadulnánk. Ehhez viszont pénz kellene. Ugyanez mondható el az elavult technika, technológia fejlesztéséről is. Amennyiben szakmai befektetők jönnek, talán még abban az esetben sem járunk rosszul, ha a jövedelmet, vagy an­nak egy részét kiviszik... * * *- Kinek az érdekében őrzik né­melyek a „szent magyar földet”? Az egymilliót meghaladó, földtu­lajdonnal rendelkező kistermelő érdekében? Bizton állíthatom, hogy nem! A kistermelők 30 szá­zaléka sem folytat a földjén me­zőgazdasági termelést, többsé­gük a jövőben sem tud és akar gazdálkodni, ezért nem hajlan­dók regisztráltatni magát. Ha akarna sem, lenne képes eredmé­nyes mezőgazdasági tevékenysé­get folytatni termelőeszközök, szabad, befektethető tőke, piaci háttér, versenyképes szakértelem híján. Lehetne még további érve­ket is felsorolni, köztük a jövőkép hiányát! A többgenerációs család megszűnte, kizárja a szakmai is­meretek apáról fiúra történő átru­házását, a családok életvitelében bekövetkezett alapvető és vissza­vonhatatlan változás, mi szerint bérből és fizetésből élőkké váltak stb'. A falusi népesség ösztönö­sen érzi, vagy éreztetik velük, hogy a harmadik évezredbe lépő Európának semmi szükség nincs a lakosság 15 %-át meghaladó ag­rárnépességre, földművelő pa­rasztra.- Kinek őrzik tehát a földet? Talán a versenyképes, hatékony termelésre, helyenként még ké­pes szövetkezeteknek, vagy tár­sas-vállalkozásoknak? Világosan látható, hogy nem! Bizonyítja ezt a parlament elé T. 3010-es szá­mon benyújtott törvényjavaslat, amit sokakkal egyezően egy or­szággyűlési képviselő úgy érté­kelt, hogy az üzletrésztörvény a külföldieket szolgálja, akik nagy tömegben készen állnak arra, hogy elözönöljék Magyarorszá­got, betelepüljenek, potom pén­zért a tönkrement magyar pa­raszttól és a tönkretett termelő­szövetkezeti vagyon terhére érté­kekhez jussanak. Akkor hát ki­nek őrzik egyesek a „szent ma­gyar földet”? - írta lapunkhoz küldött faxon Mayer Antal dré- gelypalánki mezőgazdasági vál­lalkozó. V. K. FELVESSZÜK A RITMUSÁT S CIB BANK 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1-9. Telefon: (32) 520-150 Érvényes: 2000. október 13-tól BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési Idő Éves kamat, 1M Ft lelett (%) (EBKM) 1 hét 5,750 (5.83) 2-3 hét 7,250 (7.35) 1-2 hó 8,250 (8.36) 3 hó 8,000 (8.11) 6 hó 7,750 (7.86) 12 hó 7,250 (7,35) CIB Bankszámla 2,000 (2,05) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE SO E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10 M Ft felett Lekötési idő éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) 3 hó 8,250 (8,36) 8,375 (8,49) 8,500 (8,62) 6 hó 8,250 (8,36) 8,375 (8,49) 8,500 (8,62) 12 hó 7,750 (7,86) 7,875 (7,98) 8,000 (8,11) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla sévos kamatai: éves kamat (%) 0-100 E Ft-ig 2,500 100 E Ft—1 M Ft 3,000 1 M Ft felett 6,000 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 2,500 2,56 50EF1-1 MFt 6,500 6,79 1 M Ft felett 8,500 8,97 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 8,500 8,62 6 hónap 8,500 8,62 12 hónap 8,000 8,11 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) éves kamat (%) EHM' 3 hó 8,500 8,50 6 hó 8,500 8,50 12 hó 8,000 . 8,00 • Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. Érvényes: ZOM, oktéber 15-tél Évesl umal(N) Folyószámlahitei 20,00 Betétőrző hitel 15,00 Lombardhitel 18,00 Ingatlanfedezet mellett nyújtott - lakáscélú hitel kamat 16,00- egyéb célú hitel kamat 18,00 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 12,80 5 éves kamatperiódus 11,20 CIB Új Otthon hltel 6,75 CIB Személyi kölcsön 23,00 THM; 27,88-33,66%, 3%-os kezelési költség mellett ÉVMl iámat (%) HUF prime rate 13,25 CIB©06 40 242 242 A BANCA COMMERCIAL! ITAUANA-CSOPORT TAGJA XL/Classic EBKM 2,56/2,56 3,08/3,08 6,26/6,22

Next

/
Oldalképek
Tartalom