Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-20 / 247. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. OKTÓBER 20., PÉNTEK Egy falu, egy nap, egy lap - Szanda Színvonalasabb ellátás a cél Szanda-Szandaváralja. Két településrész, egymástól két kilométerre. Nem nagy a távolság, mégis e különlegesnek mondható településszerkezet több szempontból is meghatározza a nyolcszáz lelkes falucska életét. A tagoltság drágítja a közműkiépítést, de olyan velejárói is vannak, hogy több más alapvető helyi intézményt működtetnie kell az önkormányzatnak mindkét helyen. Tekintettel az aprócska gyerekek és a nagyszámú időskorú lakosunk érdekeire - mondta Koplányi János polgár- mester, miközben körbekalauzolta a látogatókat, az idilli természeti környezetben fekvő településen.- Nehéz gazdálkodni - néz a polgármester Verebélyi Gábor jegyzőre - akinek ott vannak a „fejében” az önkormányzat költségvetésének legfőbb számadatai: - Kilencmillió-háromszázezer a forráshiányunk. Ez működési hiány, amely abból adódik, hogy kis létszámú intézményeink - elsősorban az óvodák és az alsó tagozatos kisiskola fenntartása - veszteségesek. Talán sikerül helyrerázódnunk, hogy nyertünk pályázati pénzt a forráshiány pótlására. Pályáznak egyébként minden falufejlesztést célul tűző feladatra is, legyen az buszváró kialakítása, vagy hidak felújítása. Hiába, hogy aprónak tűnnek ezek, de aki ott él, csak az tudja értékelni, ha például egy-egy fahíd elkészül. Szandán, Szandaváralján abból is van hat A Fekete- Koplányi János polgármester ____________________■ patak medrének hosszán, tavaly az előbb i, idén az utóbbi településrészen folyik hídfelújítás, egy-egy 1,2 millió forint értékben. Elkészült a korszerű orvosi rendelő is, ez 3,5 millió forintos kiadást jelentett az ön- kormányzatnak, hogy egy épülettorzót alakíttatott át egészségügyi célra.- De a saját erő és a pályázaton nyert összeg együtt sem lett volna elég - szól a polgármesteri tájékoztató - ha a lakosság nem tanúsított volna olyan segítőkészséget, mint amilyennek bizonyságát adták. Ami egyébként is jellemző az itt élőkre. Készülőben az önkormányzati tulajdonú fiókgyógyszertár is, amelynek munkáival december 31-ig kell elkészülniük. Erre „csak” 1,5 millió forintot kell költeniük, azaz az anyagköltség kerül ennyibe, ugyanis a közmunkásokat foglalkoztatják az építkezésen, akik száma jelenleg nyolc fő. Október végén, remélik, képesek lesznek újabb nyolc fő foglalkoztatására, hiszen munka lenne bőven.- Jut eszembe - mondja Koplányi úr - folyamatban van a konyhafelújítás is, hiszen év végén indul a házi szociális gondozási program. Az intézmények átalakítási, felújítási munkái mellett persze olyan település- rendezési program is zajlik, mint a csapadékvíz-elvezetők tisztítása, vagy az utak állagának javítása. Vadászmúzeum: becses régiségek Ha az ember szemében érték a régiség, s van is ilyen a birtokában, továbbá, ha nem tart attól, hogy számukat ne lehetne leleménnyel, felajánlással gyarapítani, már csak helyiség kell, ahol elrendezi az elődök emlékét őrző darabokat. Az Arany János út egyik családi házában a múzeumkialakítás fenti feltételei mind megvoltak, sőt, ehhez bizonyos sajátos vonások is társultak mint például a vadászatban való jártasság, tudás. így történt, hogy a Varga család portáján vadászmúzeum kellékei kezdtek gyarapodni egy erre a célra szánt helyiségben. A vadászat tárgyi emlékei mellett jól megfér a nagyszülők régi órája is, amelyet 1910-ben vehettek, a fából faragott, régi ruhásláda azonban ennél is korosabb: 1899 a „születési” éve. A míves vaskályha az egyik falubeli portájáról vándorolt ide, de láthatók a paraszti munka során használt eszközök, az utókorSzép régi otthonok Szandaváralján minden lakatlan ház gazdára talált az utóbbi években, még finn sebészprofesszor és repülőtér-irányító honfitársa is itt vásárolt régi parasztházat, amelyet nyaranta népesítenek be a finnek. Szandán is megnőtt a kereslet a régi, paraszti építészeti stílusú házak iránt, amelyekből a faluban még sokat találni. Szépek ezek a régi otthonok, amíg nem fárad a szorgos kéz, amely rendben tartja. Kávás Mártonná is azok közé tartozik, akik évente többször is fehérre meszelik a hamar porosodó, nyitott „gang”, a tornác falait. így aztán nem csoda, hogy vonzza az idegenek pillantását, a hófehér mezőben, a száradásra váró, piros paprikafűzér, az aranylón sárguló kukoricacső. A faluban nagyon sokan még a régi módszerekkel készítik elő az őrlésre a fűszerpaprikát, amelyet saját maguk termesztettek. Hozza-viszi, szervezi, intézi... Közmunkásai messziről felfigyelnek a közeledtére, vélhető szigorának egyetlen jele a mosolytalan tekintete. Koplányi Jánosné, a falugondnok (névrokona a polgármesternek) összetett szerepével jól elboldogul. Ennek talán a könnyebbik része a mozgékonyságot, jó szervezést megkívánó napi munka. Van azonban olyan feladata is, amely nagyrészt azon alapul, hogyan találja meg a hangot az emberekkel, főleg a közmunkásokkal. Mert, hogy megtalálja, ahhoz nem fér kétség, ezt bizonyítják a tények: őt magát elfogadják, figyelnek a szavára. Pedig a receptje egyszerű: mindig csak kér, a parancsolgatás idegen tőle. A hangjában is érződő határozottsága az, ami egyértelműen közvetíti, hogy elvárja a munka maradéktalan elvégzését. Ha az ellenkezőjét tapasztalja, minden indulat nélkül a legegyszerűbb kérdést teszi fel, („ezt most miért...?”), s kilátásba helyezi a következményt („szabadságot írok be a mai napra”) is arra az esetre, ha netán mégsem teljesítenék, amit kell. Koplányi Jánosnénak meggyőződése, hogy a kölcsönös bizalom elengedhetetlen a mindennapokban, ennek viszont alapja a megfelelő hangnem. Sajátos feladatkörének része, hogy mikrobusszal naponta viszi, hozza faluja felső tagozatosait, kirándulások alkalmával is sofőrködik. Olyan alkat, aki a kötelezőkön kívül is szívesen vállal szervezést, részben azért, mert szeretné ha erősödne a közösségi élet, amelyet fontosnak tart. így, ilyen magatartással, hozzáállással fejezte ki igenlését a Dudások hagyományőrző csoport megalakítása előtt is. hagyományt: Kisboldogasszony napján búcsút tartottak, a mag- yamándori plébános és ötvenkét hívő zarándokolt el a Mária-for- ráshoz. Aki ott volt, bizakodó: sok évi kihagyás után ez volt az első próbálkozás, ehhez képest nem csekély ez az arány. ■ Az oldalt írta: Jakubovics Katalin és Hihalik Júlia Fényképezte: Rigó Tibor Az összlakossághoz viszonyítva magas, 20 százalékos a munkanélküliek aránya. Munkahelyek pedig vannak, Szandán és Szandaváralján Óvodát Szandán és Szandaváralján is fenntart az önkormányzat - a képen, a szandai kicsik növénygyújtés közben ■ is._Ez utóbbiban működő varroda még 5-10 főt alkalmazna is, a jelenlegi foglalkoztatottak mellé. ■ Trófeák, az elmaradhatatlan muzeális értékek nak átmentett berendezési tárgyak, jellegzetes öltözékek, így a helyi viselet is. Bekeretezett képek sorakoznak a falon, egyik a Szent-Györgyi-kastélyt örökítette meg. Egyszer talán még azt is kiderítik, ami ma még kérdés: vajon hány éve készült? ■ Képecske az erdőben Gyógyító hatást tulajdonítottak hajdan a szandaváraljai erdőben lévő forrásnak, az itt lévő Má- ria-képről a helyiek képecskének is nevezik a helyet. Az ezredforduló éve szinte kínálta a régi szokás felelevenítését, s így elkezdték újra éltetni az ehhez fűződő A község fölé magasodó hegy nyugati csúcsán népvándorlás kori földvár állt, a középsőn, a Szent Pé- ter-hegyen búcsújáró kegyhely volt valaha, s egy XI. századi kerek templom maradványait is feltárták, a keletin pedig Szanda várának romjai állnak. Az erődítményt először 1301-ben említették az oklevelek, Zonda alakban, feltehetően Zonda György föld- birtokos után. A várat és a birtokot 1387-ben Zsigmond király a Csetneki családnak adományozta. A XV. század elején a település az idő tájt már városi kiváltságokkal bírt. A várat 1546-ban foglalta el a török, de 1551-ben Horváth Bertalan gyarmati várkapitány visszavette. Néprajzi érdekesség a Szandáról Szandaváraljára vezető út mellett 1891-ben állított Mária kápolna: az évszázados hagyomány szerint a mozgatható szobrocskát a jeles ünnepek előtt mindig átöltöztetik. F. Z. Múltidéző
