Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-19 / 246. szám

2000. Október 19., csütörtök VILÁG TÜKÖR 1' Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal AZ ERDÉLYI Csanádon ma­gyar-román miniszterelnöki ta­lálkozót terveznek a hét végén. Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román kormányfő je­lenlétében tennék le a csanád-kiszombori határátkelő alapkövét. A tervek szerint szó lesz arról is, hogy Románia csökkentse a magyar baromfi­húsra kivetett vámot. JAKARTÁBAN megkezdődött az Interparlamentáris Unió 104. konferenciája, amelyen Magyar- országot Szűrös Mátyás, az IPU magyar nemzeti csoportjának elnöke és Gidai Erzsébet (MIÉP) képviseli. A közgyűlé­sen elemzik a világ politikai és szociális helyzetét, megbeszélik a világgazdaság fejlődésének fi­nanszírozását, és a szegénység elleni harc társadalmi modellje­it, a demokratikusan választott kormányok és parlamentek elle­ni puccsok megakadályozását. SEVILLÁBAN mintegy 150 ezer ember tüntetett az ETA baszk terrorszervezet ellen an­nak hétfői merénylete miatt, amelyben életét vesztette Antonio Munoz Carinanos kato­naorvos. A tüntetésen részt vett Jósé Maria Aznar miniszterel­nök is. Tüntetésekre került sor ezenkívül Madridban, és több más spanyol nagyvárosban is. VIETNAMBAN az amerikai lé­gierő is bekapcsolódik az orszá­got sújtó áradások miatt otthon­talanná vált több százezer em­ber megsegítésébe. Huszonöt évvel a vietnami háború befeje­zése után az Egyesült Államok légiereje három Hercules C130 típusú szállítógépet - fedélzetü­kön műanyag sátorlapokkal, motoros gumicsónakokkal és víztisztító készülékekkel - küld a katasztrófa sújtotta országba. ANGLIÁBAN a rendőrség elve­tette azt a lehetőséget, hogy a keddi, négy halálos áldozatot követelő vasúti szerencsétlen­ség hátterében terroristame­rénylet állna. A London és Leeds között közlekedő Intercity gyorsvonat óránként 160 kilométeres sebességgel sik­lott ki Hatfield közelében. A tra­gédiát előidéző legvalószínűbb okok között a vandalizmust, a sínek megrongálását, illetve a vonat műszaki hibáját említik. BELGRÁDBAN amnesztiát kezdeményezett szerdán egy szerbiai emberi jogi szervezet a katonai behívó alól kibújt sze­mélyek felelősségre vonásával kapcsolatban. A felhívással a szerb Helsinki Bizottság fordult a másfél hete hivatalban lévő új jugoszláv elnökhöz: gyakorol­jon közkegyelmet mindazok esetében, akik 1998. június 1-jétől tavaly június végéig nem tettek eleget a katonai behívó- parancsnak ________________■ H azánkban a horvát elnök Stipe Mesicet a parlamentben fogadta Mádl Ferenc FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE A horvátországi magyarlakta településeken minden olyan házat felépítenek 2001 végéig, amelyet a délszláv háború során leromboltak - jelentette be Mádl Ferenc köztársasági elnök a Stipe Mesic horvát államfővel folytatott tárgyalását követően. Budapest A két elnök előbb szűk körben, majd plenáris keretek között tárgyalt. A külföldi politikus el­mondta: országa érdekelt abban, hogy Magyar- ország részt vegyen a horvátországi privatizá­ciós folyamatban. A két ország gazdasági együttműködését nagymértékben segítheti a Budapest-Zágráb-Fiume autópálya megépítése, valamint a Budapestet Fiúméval összekötő vas­útvonal megteremtése. Mádl Ferenc hangsúlyozta: Magyarország ta­pasztalatai átadásával, illetve konkrét együttmű­ködési formákban kész támogatni Horvátország euro-atlanti integrációs folyamatát. A magyar el­nök példaértékűnek nevezte azt a gyakorlatot, ahogy a két ország kezeli a kisebbségek ügyét. Ezzel kapcsolatban Stipe Mesic megjegyezte: elégedett azzal, hogy a magyarországi politikai erők is egyre erőteljesebben kezdeményezik a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét. A magyar kormány emellett évi 200 millió fo­rinttal támogatja az egykor háború sújtotta horvátországi magyar települések újjáépítését. Kaliningrad, az előretolt bástya Oroszország uniós törekvései és egy különleges övezet lehetőségei Putyin elnök nemrég kijelentette: a kalinyingrádi térség kitüntetett szerepet játszhat abban, hogy Oroszország az EU-ba integrálódjék. Ezt földrajzi helyzete is elősegíti. Moszkva Az orosz kormány néhány hete külön ülésen úgy döntött, hogy meg kell őrizni a régió gazdasá­gi elkülönülését, ami Moszkvát besegítheti a világgazdaság vér­keringésébe. Nyugat-Európa már ma is hajlik arra, hogy kü­lönleges státust adjon Kali- nyingrádnak. A terület az Orosz Föderáció egyetlen olyan alkotórésze, amelynek nincs közös szárazföl­di határa Oroszországgal, viszont közvetlen szomszédja lesz az őt majdan körülölelő Európai Unió­nak. Ez a beékelődés különleges kvótákat és vámszabályokat in­dokolna. Reális cél, hogy a régió Oroszország „nyitott ajtajává” legyen, amelyen át beléphet Eu­rópába. A kontinens legna­gyobb közlekedési csomópont­ja, globális szabad vámterület lehet, amely lehetővé tenné az államhatár átlépését a vámhatár átlépése nélkül. Ezen a kapun keresztül kereskedhetne Orosz­ország egész Európával. Mind­azt, amit nem gyártanak az or­szágban, itt be lehetne hozni, il­letve a félkész termékek végsze­relése itt elvégezhető volna. Mindezek nemcsak a kalinyin­grádiaknak nyújtana munkale­hetőséget, hanem olcsóbbá ten­né a termékeket az orosz lakos­ság egésze számára is. A célok eléréséhez két döntő lépést kell megtenni: egyrészt a külkereskedelmet Kalinyingrádra összpontosítani: másrészt nagy­méretű és gyors infrastrukturális fejlesztésre van szükség. Ez annál is fontosabb, mert most az áruforgalom nagy része a balti köztársaságokon keresztül bonyolódik le, amivel az orosz kincstár óriási összegeket veszít. Jelenleg a kínai félkész árukat Németországban, Lengyelország­ban és Litvániában dolgozzák fel, és készáruként Oroszországban adják el. Miért ne lenne ez elvé­gezhető Kalinyingrádban? ___________________________________INOVOSZTYI) F olytatódó zavargások Peresz szerint a palesztinoknak csak ürügy kellett Közel-Kelet Az izraeli hadsereg szerint kilenc fegyveres összetűzés volt szerdára virradóra Ciszjordániában és a Gáza- övezetben. Az ellenségeskedés beszünteté­séről Egyiptomban kötött egyez­ség után, még kedd este Jeruzsá­lem peremvidékén, egy arabok lakta helység közelében megtá­madtak egy izraeli katonai őrhe­lyet. A két katona a gránátokkal és gépfegyverekkel végrehajtott rajtaütés során szenvedett köny- nyebb sérüléseket. A Jordán fo­lyó nyugati partjáról további öt, a Gáza-övezetből három fegyveres támadást jelentettek. Simon Peresz volt izraeli mi­niszterelnök szembehelyezke­dett azzal a véleménnyel, hogy Ariel Sáron jobboldali ellenzéki vezérnek a jeruzsálemi Temp­lom-hegyen tett látogatása váltot­ta ki a legújabb véres összetűzé­seket izraeliek és palesztinok kö­zött. Egy német lapnak adott in­terjújában Peresz elfogadhatat­lannak nevezte ezt a beállítást. „Sáron látogatását előzetesen megbeszéltük a palesztinokkal. Ők jelezték, hogy ez mindaddig nem jelent problémát, amíg Sáron be nem lép az Al-Aksza mecsetbe” - mondta a Nobel-bé- kedíjas egykori kormányfő, aki jelenleg regionális fejlesztési mi­niszter. „Demokráciában nehéz dolog látogatókat olyan helyektől távol tartani, amelyek minden polgár számára nyitva állnak, még ha Saronnak hívják is őket” - mondta Peresz. Sáron szeptemberi látogatása az izraeliek és a palesztinok szá­mára egyaránt szent Templom­hegyen robbantotta ki az új erő­szakhullámot, amelynek követ­keztében több mint 100 ember életét vesztette. A halottak több- sége palesztin._______________■ Kik az esélyesek? A romániai elnökjelöltek programja Bukarest Romániában november 26- án rendezik meg az elnök- választás első fordulóját. A különbözőségek mellett néhány azonosságot is felfe­dezhetünk a jelöltekben - írja helyszíni tudósítónk. A jelöltek a NATO- és az EU-csat- lakozás szükségességét hangoz­tatja, és gazdasági fellendülést, a munkanélküliség, az infláció és a korrupció leküzdését említik. A legesélyesebbek közül Ion Iliescu 1990 és 1996 között már volt Románia elnöke. Hetven­éves, nős, gyermektelen; végzett­ségét tekintve mérnök. Karrierje Temes megyében kezdődött, ahol még az előző rendszerben párttitkárként dolgozott, később a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja, ám Ceausescu egyik ellenlábasaként kikerül az élcsapatból. A forrada­lom segítette újra hatalomba: az 1989 decemberében megalakuló ideiglenes kormány tagja lett. Iliescut elnöksége idején azzal vádolták, hogy befolyása alá von­ta az állami televíziót, és meg­akadályozta egy ellenzéki csator­na indítását. Ráadásul az elnök­sége alatti véres bányászmeg­mozdulások nagy valószínűség­gel ugyanúgy az ő hozzájárulásá­val történtek, mint a szomorú emlékű marosvásárhelyi magyar- ellenes leszámolás. Iliescunak elsősorban a füg­getlen jelöltként induló Mugur Isarescuval kell megmérkőznie. Románia jelenlegi miniszterelnö­ke nős, két gyermeket nevel, ere­detileg közgazdász. A forradalo­mig a bukaresti Nemzetközi Gaz­dasági Intézet munkatársa, utána fél évig Románia amerikai nagy- követségén diplomata volt. A Ro­mán Nemzeti Bank kormányzó­jává 1990 szeptemberében ne­vezték ki, innen került a minisz­terelnöki székbe. Theodor Stolojan Románia mi­niszterelnöke volt 1991 és 1992 között. A közgazdaságtani dokto­rátussal rendelkező 56 éves, két­gyermekes politikus az 1990. évi választások után Petre Roman kormányában egy évig töltötte be a pénzügyminiszteri posztot, majd miniszterelnöksége előtt néhány hónapig a privatizációs folyamatot irányította. Távozása után eltűnt a román politikából, és öt évig a Nemzetközi Újjáépíté­si és Fejlesztési Banknál dolgo­zott. Romániába 1997-ben tért vissza, és több nagyobb üzleti vállalkozásba kezdett. A Nemzeti Liberális Pártba - kifejezetten az elnökválasztás miatt - idén nyá­ron lépett be. A román sajtó a „re­formok hercegeként” emlegeti. Frunda György a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség sze­nátora: 49 éves, nős, két gyermek apja. Jogot végzett, majd ügyvéd­ként dolgozott. Jelölésekor: csak 25 szavazattal győzte le Tőkés László Királyhágó-melléki püspö­köt, akit elsősorban a párt radiká­lisabb erői támogattak. Frunda 1996-ban volt már elnökjelölt: a szavazatok hat százalékával a ne­gyedik helyen végzett. Sokkal jobb eredményre most sem szá­míthat, de indulása az RMDSZ al­kupozícióját mindenképpen be­folyásolja. SIMON HUNOR Pénzért vett katonaság A tank taxamétere hat kilométerenként 350 dollárt ugrik Az ukrán hadsereg új és jövedelemszerző módszer alkalma­zásával küzd a csőd ellen: bárki katona lehet egy kis időre, ha megtakarított pénzét a honvédelem szolgálatába állítja. Ukrajna A gazdagok közül jó néhányan már unják a tengerpartot, a rek- kenő hőséget, és kalandosabb időtöltésre vágynak. Felsőbb kö­rökben már nem az az irigylésre méltó, aki szabadságát egy tró­pusi ország ötcsillagos szállodá­jának pezsgőfürdőjében töltötte, hanem az, aki túlélőtúra résztve­vőjeként pihente ki fáradalmait. Ukrajnában szemfüles turiszti­kai szakemberek elégítik ki ezt az igényt. A szomszédos ország új­gazdagjai előszeretettel katonás- kodnak. Ha egy üzletembernek például arra szottyan kedve, kiko- csikázhat valamelyik laktanyába, felveheti az uniformist, és lövöl­dözhet a szebb napokat látott Kalasnyikowal. A hadsereg és a kalandvágyó, pénzesebb ukránok között a köz­vetítést az Alaris utazási iroda vég­zi. Egy turnus árában benne fog­laltatik a menázsi, az egyenruha, egy érdemrend, az éjszakákat pe­dig a tábori ágyon töltheti a turis­ta. A részvételi díj attól függ, mivel tölti idejét a katonáskodó vendég. Ha csak egyszerű pisztollyal gya­korol, lövésenként mindössze két dollárral kell a honvédelem kasz- szájához hozzájárulnia. Ám ha Kalasnyikowal teszi ugyanezt, ak­kor nyolc dollár a tarifa, ha pedig egy 7,62 milliméteres fegyverrel lövöldözik, akkor húsz dollárt kell leszurkolnia durrogtatásonként. Egy félórás légi túra egy MiG-29- esben ülve mintegy hatezer dollár­ral csapolja meg a családi költség- vetést, míg ha az alkalmi baka ve­zette tankra „taxiórát” szerelnek, hat kilométerenként 350 dollárt ugrik a tarifa. Meglepően sok gazdag ukrán áldoz pénzt arra, hogy néhány napig katona lehessen, miközben az átlagember kénytelen kötelező honvédelmi szolgálatot teljesíte­ni. Bár a furcsa szórakozást kíná­ló utazási iroda szerint a turisták teljes biztonságban vannak, mert lépéseiket tapasztalt katonák és pilóták figyelik, azért a kalandos nyaralás előtt nem árt biztosítást kötni. Az Alaris ugyanis baleset esetén semmilyen felelősséget nem vállal. ifarkasi KÖNYWILÁG. Frankfurt am Mainban 107 ország 6900 kiadójának részvételével megnyílt az 53. nemzetközi könywásár, amely külön figyelmet fordít a jövő olvasóira. Az idei seregszemle díszvendége Lengyelország: ebből az alkalomból Joschka Fischer német külügyminiszter az Európai Unió mielőbbi bővítését szorgalmazta._______________________________________________________fotó: europress/epa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom