Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-19 / 246. szám

aurrwoD1nrn 11 Az életre nevelnek a „Tölgyfában” Bátonyterenyén az ófaluban működik a Tölgyfa óvoda: kívülről szegényes, kopottas képet mutat. 1963-ban épült az intézmény, társadalmi munkában... (2. oldal) Példaképtár: sportolók, filmsztárok A fiatalok példaképválasztását mutatjuk be és az általuk hordo­zott értékeket vesszük számba, a kutatási adatokból csak kieme­lésekre szorítkozva. (7. oldal) Grátisz: Helybe jön a világ! Házhoz jön, ingyenes, színes, s ami a legfontosabb, egyben még szórakoztató is. Ez lapunk új információs magazinja, ami a jövő héttől lát majd napvilágot. (6. oldal) BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 2000. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK XI. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM ÁRA: 43 FORINT ELŐFIZETVE: 31 FORINT / t t INGYENES INFORMÁCIÓS MAGAZIN Túl olcsón adjuk magunkat! Turizmusból többet tudunk a svédeknél - Konferencia a megyeházán Becsó Zsolt felszólalása az Országgyűlésben A hazai idegenforgalomról készült hely­zetkép szerint az ágazat jövedelemterme­lő képessége alacsony, a gazdaságban azonban jelentős szerepet tölthet be, ezért fontos a kiemelt fejlesztése annak a programnak a keretében, amely a gyúgy- és termálturizmusra is épít. Az ország fo­gadószobái, a Tourinform-irodák minősé­gi fejlődése és a svédországi turizmus is téma volt a salgótarjáni megyeházán teg­nap tartott konferencián. A régióban fontos szerepet játszik a turiz­musban rejlő lehetőségek kihasználása, ez azonban megyénkben is a gazdaság növeke­dési ütemének függvénye. Segíteni kell a helyi kezdeményezéseket, viszont az egyenlőtlensé­gek kezelése éppen az a terület, ahol a közpon­ti támogatásoknak is jelentős szerep jut. Egye­bek mellett ezt hangsúlyozta a Turizmus és térségfejlesztés című tanácskozást megnyitó beszédében Tőzsér Zsolt, a megyei közgyűlés alelnöke. A Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet, a rendezvény házigazdája Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád me­gye szakemberei, településvezetők részére szervezte meg az eseményt, tekintettel arra, hogy az európai uniós csatlakozás során a te­rületfejlesztés szemszögéből az idegenforga­lom egyre hangsúlyosabb szerepet kap. „Túl olcsón adjuk magunkat, pedig a minő­ségért merni kell magasabb árat kérni.” Ez a megállapítás és javaslat is elhangzott Záhonyi Tamásnak, a Gazdasági Minisztérium turiszti­kai együttműködési főosztálya szakemberé­nek a hazai helyzetet elemző előadásában. Olyan további, fontos jellemzőket is megemlí­tett, mint például a nemzetközi viszonylatban Megyénk területfejlesztési fel­adatai, az ezzel összefüggő prob­lémák megismerése céljával szakmai fórumot rendezett teg­nap az MTESZ székházban a Ha­zai Térségfejlesztő Kft, Nógrád és más megyék területfejlesztési szakemberei, kistérségi mene­dzserei részére. Holies Miklós, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács Ügynökségének ügyveze­tő igazgatója előadásában a me­gyei területfejlesztés időszerű fel­őszi bükkös a Medves-fennsík peremén: Nógrád szép, erdős környezete jótékonyan hathatna a turizmusra FOTÓ: FARAGÓ ZOLTÁN alacsony jövedelemtermelő képesség, a nyelv­tudás hiánya, tőkeszegénység, a szolgáltatá­sok alacsony színvonala. Ugyanakkor a Nem­zetközi Utazási és Turisztikai Társaság becslé­se szerint Magyarország 2010-re megközelítő­leg nyolcezer dolláros bevételt érhet el idegen- forgalmával. A turizmus gazdasági jelentősé­gét áttekintve mondta, hogy húzó ágazatról van szó, hiszen lehetőséget ad munkahelyte­remtésre, mezőgazdasági kiegészítő tevékeny­ségre. Láthatatlan exportként működik, a kis­térségek gazdaságában pedig vezető szerepet tölthet be. Persze csodaszerről azért szó sincs, pontosan meg kell határozni mire érdemes ala­pozni, mire célszerű befektetni. Záhonyi Tamás a belföldi turizmus fontos­ságára rámutatva elmondta, hogy enélkül nem lehet jelentős a beáramló sem. Részaránya je­lenleg alacsony: míg a jóléti államokban 90, nálunk mindössze 10-15 százalékos. A továb­biakban jelezte, hogy a 2006-ra tervezett hét- milliárd dolláros bevétel érdekében induló ki­emelt fejlesztési program egyebek mellett a nemzetközi viszonylatban is versenyképes gyógy- és termálturizmusra épít. Az utóbbival összefüggésben arra figyelmeztetett: vigyázni kell, hogy a régióban érintett települések ne váljanak egymás versenytársaivá. Kiskéri Krisztina, a Magyar Turizmus Rt. fejlesztési irányairól és eszközeiről szóló tájé­koztatójában a vendégszolgálat feladatait ellá­tó Tourinform-irodák az ország fogadószobái. Vázolta szolgáltatásaikat, kiemelte a minőségi fejlesztésüket célzó, a fenntartóik körében idén pályázaton elosztható százmilliós támo­gatási lehetőséget. Válaszolt arra a kérdésre, miért éri meg megyének, térségnek, település­nek ilyen irodát nyitni, majd a vállalkozói tá­mogatás kölcsönös hasznára mutatott rá. Svédországban fiatal iparág a turizmus, a 270 ezer lakosú Örebro megyében eszköz az ipar más ágazatainak fejlesztéséhez. Ezt Eszter Engström, svédországi térségfejlesztési szak­ember jelezte a konferencia résztvevőinek. Fej­lődését jelentős részben mozdította elő (Folytatás a 3. oldalon) Fórum a területfejlesztésről adatairól beszélt, majd Hanzély György, az FVM Országos Terület- fejlesztési Központ főtanácsadója foglalta össze a megújuló energia- források hasznosításának lehető­ségeit a vidéki térségekben. Faze­kas József, a Gazdasági Miniszté­rium munkaerő-piaci alapjának titkárságvezetője a foglalkoztatás­bővítés támogatási formáit ismer­tette. A délelőtt folyamán szó volt a Salgótarjánban működő Ipolyvidék Kht. létrejöttéről, fel­adatairól is. A délutáni előadások sorát dr. Káposzta József, a Szent István Egyetem tanszékvezetője kezdte, aki az agrárágazat fejlődési és fej­lesztési lehetőségeiről beszélt. Csapóné Felleg Ágota a környezet­védelmi intézettől a környezetvé­delmi fejlesztési igényeket, finan­szírozási lehetőségeket ismertet­te. A szakmai fórumot Sándor Il­dikó (NKIK Euro Info Központ) előadása zárta, aki az Euro Info Központ szerepéről beszélt a kis- és középvállalkozások integrációs felkészítésében, illetve ismertette a területfejlesztési szakemberek számára elérhető információfor­rásokat. A szakmai fórum ma zárt körben folytatódik. ___________■ Teg nap Nógrád megye ország- gyűlési képviselője, a fideszes Becsó Zsolt felszólalt a Tisztelt Ház előtt. Mondandójának lényege a területfejlesztés és a költségvetés két évre való tervezésének hosszú távú jelentőségét taglalta. Ugyan­csak a legfontosabb szempontok között említette a családtámogatá­si rendszer bővítését, az életszín­vonal emelését, az európai integrá­ció feladatainak megoldását is. (A felszólalás teljes szövegä mai lap­számunk 4. oldalán találják.) Ünnepi és testületi ülés Nemzeti ünnepünk alkalmá­ból ünnepi közgyűlést tart ma Salgótarjánban, 15 órai kezdettel a megyei közgyűlés, ez alkalom­mal adják át a díszpolgári és más kitüntető címeket. * Balassagyarmaton, a képvi­selő-testület mai, 13 órakor kez­dődő ülésén szó lesz a költségve­tés módosításáról, a tanévkezdés tapasztalatairól, az önkormány­zat lakásgazdálkodásáról, a teme­tőkről és a temetkezésről szóló rendeletről. Közvilágítás-korsze­rűsítés és vagyoni ügyek is szere­pelnek a napirendek között. Polgár a munkavállaló is! A jelenlegi kormány nem folytat párbeszédet a munkavállalók képviselőivel! Ki nem mondottan bár, de úgy érzi, nincs szük­sége a szakszervezetekkel való együttműködésre. Kétéves mű­ködése során nyilvánvalóvá vált az is: mellőzni igyekszik a tár­sadalmi kontrollt - jelentette ki Nagy Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége alelnöke tegnap, a Salgótarjánban meg­tartott sajtótájékoztatóján. Az alelnök sajtótájékoztatójában elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a kormány megalakulása óta folyamatos ellaposodás jellemezi a szak- szervezetekkel való kommunikációt. Ez mára odáig fajult, hogy teljes­séggel elüresedett ez, az érdekképviseletek csak arra kapnak lehetősé­get, hogy meghallgathassák, milyen döntések meghozatalára készül a kormány, már ha épp nem kész tények elé állíttatnak. Pedig ismeretes, az unióban kiemelt figyelmet fordítanak a társadalmi párbeszédre - min­den szinten!- Ezzel nem lehet megelégednünk - jelentette ki Nagy Imre -, ki kell kényszerítenünk a párbeszédet, mégpedig érdemit. A dolgozók, a ma­gyar gazdaság helyreállítása érdekében. Igazából nem történtek orszá­gos sztrájkok, még a munkahelyek bezárásai miatt sem, sem pedig a munkahelyüket elvesztőket ért sérelmek miatt. A kormány viselkedése, az, hogy nem fogad el partnerséget, számos esetben improvizációra készteti az érdekvédőket. Ez a kormány polgári­nak vallja magát, azt hangoztatja, polgári társadalmatakar, ám én, sze­mély szerint (is) - így az alelnök - ezúttal üzenem a kormánynak: a ma­gyar munkavállalók is polgárok, vagy legalábbis szeretnének azok len­ni. S még annyit - fűzte hozzá Nagy Imre - ők mindannyian választópol- gárok lesznek 2002-ben!_________■ Hadüzenet a csatornázatlanságnak Jövőre megkezdődhet a 4,3 milliárd forintos beruházás? Salgótarján utcáinak csak 50 százaléka csatornázott, elmarad tehát a hasonló nagyságú és rangú városokétól, Vizslás, Kazár és Mátraszele pedig gyakorlatilag csatornázatlan. A négy tele­pülésen 2003-ra gyökeres változás várható ezen a téren, ugyan­is közös szennyvízberuházást hajtanak végre. Összesen 163 ki­lométer vezetékhálózat kiépítéséről van szó, s 10 ezerről 15 ezer köbméterre növelik a három község szennyvizét is befoga­dó salgótarjáni szennyvíztisztító telep napi teljesítményét. A ráfordítás teljes költsége 4,3 milliárd forint. A csatornázottság javításának elodázhatatlanságát már 1995- ben felismerte Salgótarján veze­tése, s elrendelte az előkészítő munkálatokat és a gazdasági elemzéseket. Megbízta az üze­meltető szervezetet a tanulmá­nyok és a tervek elkészítésével, a hatósági és közmű egyezteté­sekkel, az engedélyek megkéré­sével. A munka az alapállapot felmé­résével kezdődött. Megyeszékhe­lyünkön a csatornahálózat 73 ki­lométer gerinc- és 35 kilométer bekötővezetékből áll, gravitációs lefolyású, egy átemelő és csak­nem 3 ezer tisztítóakna tartozik hozzá. A főgyűjtő áteresztőké­pessége megfelelő. A szennyvíz­tisztító telep maximális napi ka­pacitása 10 ezer köbméter, tech­nológiája, gépészete és automati­záltsága elavult. További jelentős szennyezőanyag befogadására nem képes, szippantott szenny­vizek tisztítására alkalmatlan. Iszapkezelése hiányos. A felmérés eredményeinek, valamint a várható európai uniós direktívák, jogszabályok és integ­rációs törekvések ismeretében úgy döntöttek, hogy a csatorna­hálózat és a szennyvíztisztító te­lep átgondolt, komplex fejleszté­sére van szükség. A lehetséges alternatívákat részletes tanul­mányban vizsgálta a Salgótarjá­ni Csatornamű Kft. A kidolgozott végleges műszaki megoldás szé­les körű egyetértésen alapszik. Elkészültek az engedélyezési tervdokumentációk, beszerezték a létesítési engedélyeket, elvileg tehát akár már holnap indulhat­na a beruházás.- Összesen 94 kilométer gyűj­tőcsatorna, 42 kilométer bekötő- és 27 kilométer nyomóvezeték, valamint 34 hálózati átemelő épül majd - tájékoztatott Tusják György, a Salgótarjáni Csatorna­mű Kft. ügyvezető igazgatója. - A szennyvíztisztító telep napi telje­sítményét 10 ezerről 15 ezerre növeljük, s alapjaiban megválto­zik a technológiája. A csatornahálózat és az át­emelők építési költsége 3,4 milli­árd forint. A szennyvíztisztító mű bővítésének és korszerűsíté­sének költsége 900 millió forint. Ez együttvéve 4,3 milliárd forint.- E jelentős összegnek egyelő­re mintegy az 50 százaléka áll rendelkezésre, részben céltámo­gatásként (1 milliárd 922 millió 385 ezer forint), részben a Közle­kedési és Vízügyi Minisztérium (Folytatás a 3. oldalon) JÖVŐRE TÖBB LESZ AZ ÓVODÁS. A szentéi óvoda tavalyi átadásával erősen lecsökkent az óvodások száma, mindössze tizen­két 3-6 éves korú gyermek érdekében tartja fenn az önkormányzat. Vegyes korcsoportban folyik a gyerekek nevelése, s amint azt Fábián Tamásné óvodavezető elmondta, náluk azon van a hangsúly, hogy a kicsik tevékenység közben szerezzenek ismereteket a világról, a környe­zetükről. Minden természetes anyagot gyűjtenek, amiből aztán az ügyesen irányított gyermekkezek tetszetős játékokat, dísztárgyakat ügyes­kednek össze. Az óvodavezetés arra számít, januártól már nem lesz veszteséges az intézményük, az óvodáskort elérő helyi gyermekek száma azt mutatja, 2001-től nem kell annyit pótolnia az önkormányzatnak az állami támogatás mellé, mint jelenleg. A jelenlegi tizenkét óvodaiakó, épp a töklámpakészítést tanulja, Fábián Tamásné óvónő segítségével - a tökmag pedig pirítva, épp elég lesz csemegének. ___________fotó: rigó t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom