Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-17 / 244. szám

2000. OKTÓBER 17., KEDD SZÉCSÉNY M E GYEI K Ö R K É P BÁTONYTERENYE Nógrád Megyei Hírlap Pádár András jegyzete Papír és tigris M atolcsy György gazdasági mi­niszter érdekfeszítő gazdaság­történed előadás keretében tekin­tene át a magyar gazdaság útját a napokban, a monarchiától napja­inkig. A téma apropóját egy kül­földi gazdasági szaklap, aktuali­tását pedig a hazai gazdaságpoli­tika nagy kérdése - Shakespeare után szabadon - a lenni vagy, nem lenni, s talán pontosabban a hogyan lenni kérdése adta. Nem tudom, hogy a vájt fülű közgazdászok mennyit profitál­tak ebből az előadásból, számom­ra akadt néhány érdekesség. Min­denekelőtt az, amit a napi politi­ka színjátékában is lehet érzékel­ni, bűvészkedés a számokkal a kedvezőbb végeredmény érdeké­ben. Tetszetős a pannon tigris ki­fejezés is, amelyet a fejlődő - els& sorban a kelet-ázsiai - országok­hoz történő hasonlítás terméke. S persze biztatóbb tartalmilag, mint a politikában elhíresült papírtigris kifejezés. Megtudtam azt is, hogy Magyarország jelenleg olyan felté­telek között működik, amilyen fel­tételek ötszáz éve nem voltak. A gazdasági tigrissé válás mögött pedig megalapozott gazdaságtör­téneti folyamatok vannak, nem pedig egyszeri, néhány évre kiter­jedő gyorsabb növekedés. Meggyőzősen hangzott az a né­hány számadat is, ami Magyaror­szág XX. századi (2,6%), majd az 1960-1980 közötti (3,4%), s nap­jaink (4-5-7 stb.) gazdasági növe­kedéséről hallottam. A növekedési szerkezet összetétele azonban már elgondolkodtató, s a jelenlegi kor­mányzati gazdaságpolitika elkép­zeléseit tükrözi, hiszen: a növeke­dés több mint fele a globális tőke- befektető cégek magyarországi vállalatainak tőkeexportjából származik. Másik része az infrast­ruktúra beruházásaiból s persze hozzájárul a hazai kis- és közép- vállalatok teljesítménye és termé­szetesen a fogyasztás. A leginkább azonban az gon­dolkodtathatja el az embert, amit a pannon tigris kifejlődésének egy rejtve maradó feltételéről hallott. A gazdaság tigrissé válásának fo­lyamatában döntőek a társadal­mi folyamatok. Talán a legfonto­sabb az oktatás, a tudás minősé­ge. Az előadó véleménye szerint az a rendszer, amelytől az évtized elején elbúcsúztunk, az oktatás­ban, egészségügyben, kultúrában és a társadalmi szolidaritás intéz­ményeinek kiépítésében olyat ho­zott létre, amelyek pozitív hatása még a 90-es évtizedben, sőt a XXI. század első évtizedében is érezhe­tő lesz. A gazdasági pannon tigris fej­lődése folyamatos, aminek a belső jelei azokon a gazdasági szigete­ken is mérhető, amelyeket a Ma­gyarországon terjeszkedő multik hoztak létre. Négy dunántúli me­gyében, a Budapest régióban, Gö­döllő, Kecskemét és Nyíregyháza térségében. A világgazdaság-történeti fejlő­dés tükrében bemutatott válto­zások és várható fejlemények iz­galmasak, nagyon is színesek, pe­dig csalóka a színvilág. Élni is tudni kell! Egészség, biztonság: program a Kodály iskolában Hol élünk, hogyan élünk, mit csinálunk rosszul, miként lehet a helyes irányba mutató változáso­kat megvalósítani életvitelünk­ben? A feladat kézenfekvő, min­dennapi és nem csekély, s valahol arra figyelmeztet: élni is tudni kell, élni is tanítani kell tehát a gyerekeket, fiatalokat, s ebben nagy szerepet vállalhatnak az is­kolák. A salgótarjáni Kodály Zol­tán Általános Iskolában a hónap első felében kezdődött, Az életé az előny, című program ennek a „tananyagnak” a része, hiszen egyaránt célja a környezeti kultú­ra ápolása, az egészséges élet­módra, az élet biztonságára neve­lés, valamint a káros hatások ki­védésének megtanulása. Az isko­la egész közösségén kívül részt vesz ebben, vagy támogatóként a megvalósításhoz járul a diák-, a szülői önkormányzat, a megyei rendőr-főkapitányság, a baleset­megelőzési bizottság, a Bükki Nemzeti Park is. Más-más témá­kat eltérő módon dolgoznak fel a négy hét során: az iskolarádiós műsoroktól a bemutatókon, (pél­dául rendőrségi, tűzoltósági, pol­gári védelmi) versenyeken, a ha­gyományápoláson át az életmód­beli ajánlásokig sokféle ismeret- szerzési lehetőség várja a gyere­keket, szülőket. Az osztályfőnöki órákon az ember és a természet kapcsolatáról, a drogokról és ha­tásaikról, a közlekedés kultúrájá­ról egyaránt szó lesz. A sportdél­utánok, túrák, futóverseny, kör­nyezetvédelmi őrjárat, papírgyűj­tés, az osztálytermek rendjének értékelése a helyes öltözködés és a megjelenés bemutatása, könyv­tári gyűjtőmunka szintén része a programnak. Az aszfaltrajz­versenyt az iskola belső udvarán tartják meg, az eseménysorozat egyik legszínesebbnek ígérkező rendezvénye a még szintén hátra­lévő szüreti felvonulás és a bál. A program programja - a Comeneus I. jegyében - faültetés és nemzetközi természeti kiállí­tás megnyitása, de érdeklődésre tarthat számot az október 17-i, (mai) 16.30 órakor kezdődő, kós­tolóval egybekötött ételbemutató az ebédlőben, ahová a szülőket is várják. SULINAPOK, FODRÁSZBEMUTATÓVAL. Jobbnál jobb szakmai és szabadidős programokkal kezdődtek a 4. kéri na­pok tegnap Salgótarjánban a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában. Képünkön Gallé Tamás női fodrász tartott gyakorlati bemutatót a diákoknak.________________________________________________________________________fotó: oyuriáw tibor Gyermekvédelem a gyakorlatban A salgótarjáni gyermekvédelmi központ és a Bóna Kovács Károly Általános Iskola és Diákott­hon tevékenységével ismerkedhetnek mindazok, akik részt vesznek az október 17-i, keddi, a gyer­mekvédelmi központban (Ruhagyári út 9.) 14 órakor kezdődő tanácskozáson. A Magyar Peda­gógiai Társaság Nógrád Megyei Tagozata és a gyermekvédelmi közponLrendezvényén minden érdeklődőt szívesen látnak. HÍREK KAPOSVÁR/SALGÓTARJÁN ALELNÖK TARJÁNBÓL A megyei jogú városok szövetsége Kaposvá­rott tartott tisztújító közgyűlésén Szita Károlyt, Kaposvár polgármes­terét választották a szövetség elnö­kévé. Az egyik alelnök Puszta Béla, a nógrádi megyeszékhely polgármes­tere lett. TANÁCSADÁS. Az MSZP ingyenes konzultációs szolgáltatása keretében október 17-én, kedden 15 órakor dr. Márton József ügyvéd jogi természe­tű ügyekben várja az érdeklődőket a párt Kossuth u. 8. sz. alatti irodáján. BALASSAGYARMAT „EZREDVÉGI BESZÉLGETÉ­SEK”. E sorozatban a Madách Imre Városi Könyvtárban október 17-én, kedden 17 órától dr. Csorba Csaba ré­gész tart előadást „A királynék sze­repe és az életmód az Árpád-korban” címmel. BETEGJOGOK. A mozgássérültek balassagyarmati egyesülete által szervezett elődássorozat következő programját október 18-án, szerdán 16.30 órától tartják a Mikszáth Kál­mán Művelődési Központban. Katáné Ruszkai Mária intézeti szoci­ális szervező a váci kórházból „Az időskor, az idősek és a társadalom viszonya” címmel tart előadást. ■ Mégis lehet 21-gyel veszíteni? Talán 2003-ban lesz pénz a salgótarjáni elkerülő útra Legkorábban 2003-ra ütemezhető a 21. számú főút salgótar­jáni tehermentesítő szakaszának építése. Ezt válaszolta Nóg­rádi László közlekedési miniszter Boldvai László (MSZP) képviselő interpellációjára. A honatya sajnálja, hogy ez a fe­lelet, és lapunknak elmondta, módosító indítványt ad be ez ügyben a költségvetéshez, mert úgy látja, az Országimázs Központ keretéből, a háztartásokat célzó kiadványok, vala­mint a kistérségi megbízottak költségéből felszabadítható a szakasz megépítéséhez szükséges pénz. Valóban évek óta elismert be­ruházási igényként szerepel a tárca fejlesztési terveiben a 21. számú főút Salgótarján városát tehermentesítő új szakaszának megvalósítása - fogalmazta meg Nógrádi László, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztéri­um (KHVM) vezetője Boldvai Lászlónak, a salgótarjáni válasz­tókerület országgyűlési képvise­lőjének kérdésére adott írásos válaszában. A képviselő az előz­mények felidézése után azt kér­dezte a minisztertől, lát-e esélyt a 2001-2002-es költségvetési ja­vaslat tükrében arra, hogy a vá­ros által több mint 10 éve remélt beruházás megvalósuljon. A tehermentesítő út hosz- szabb szakasza (két ütemben) már az 1990-es évek előtt meg­épült. Nógrádi László ezt írja: A befejező, harmadik ütem megépítésére 1998-ban láttunk lehetőséget 2001. évi befejezés­sel. Ennek megfelelően az önkor­mányzat és a minisztérium kö­zötti megállapodást követően a közútkezelő meghirdette a két­fordulós versenytárgyalást. A be­érkezett ajánlatokban szereplő beruházási költségek azonban sajnos lényegesen meghaladták a rendelkezésre álló források összegét. (A beruházás nagysá­gára jellemző, hogy a legkedve­zőbb ajánlati ár is magasabb volt mint 4,8 milliárd forint.) Az értékelőbizottság vizsgál­ta a további lehetőségeket - utal rá a miniszter, majd válaszát így folytatja: Ekkor következett be az 1999. évi tavaszi árvíz, amely­nek során természetesen az azonnali megoldást igénylő fel­adatok kaptak elsőbbséget. Az árvíz elleni védekezésre fordí­tott források egy részét csak a tervezett új beruházásoktól le­hetett elvonni. Ebben a kény­szerhelyzetben sajnos tárcánk­nak a 21. számú főút továbbépí­tésének elhalasztása mellett kel­lett döntenie. Nógrádi László hangsúlyoz­za, hogy elődje, Katona Kálmán 1999. április 2-i levele nem a be­ruházás elhagyásáról, csupán annak halasztásáról szól mind­addig, amíg a megvalósításhoz szükséges források előteremthe­tők. Mindezeket a magam részé­ről csak megerősíteni tudom - teszi hozzá. A miniszter a továbbiakban azt írja: Mivel a 2001. és 2002. évi fejezeti költségvetési előter­jesztés útfenntartási és fejleszté­si célelőirányzata a tehermente­sítő út beruházásának indítását nem teszi lehetővé, a tárca a köz­lekedési feltételek javításának más lehetőségét kereste meg. Úgy folytatja: A Nógrád megyei közleke­désfejlesztési tervekben ugyan­csak kiemelt helyen szerepelt a 21. számú főút keresztmetszeti bővítése. E beruházás 250-800 millió forintos költsége még vál­lalható és teljesíthető feladatnak bizonyult. Nógrádi László örömmel közli, hogy e munka versenytárgyalása eredménye­sen zárult, a munkálatok még ez évben megkezdődnek. A fentieket figyelembe véve arról tájékoztatja a képviselőt, hogy a 21. számú főút teher­mentesítő szakasza építésének megkezdése - a fejlesztési for­ráslehetőségekre tekintettel ­legkorábban 2003-ra ütemezhe­tő. Nógrádi László miniszter vé­gül megjegyzi: A 2001-ben befejeződő bőví­tési munkák azonban addig is javítják a térség és Salgótarján elérhetőségét. Boldvai László lapunknak el­mondta, sajnálja, hogy ez a vá­lasz született, mint ahogy azt is, hogy 2000. végén még ez a vita zajlik, hiszen a tehermentesítő szakaszt már át kellett volna ad­ni, annak már működnie kelle­ne. Úgy véli, ez is azt igazolja, hogy a fideszes képviselők kép­telenek a megyei érdekek érvé­nyesítésére, és azt is elmondta: módosító indítványt ad be a költségvetési törvény vitája so­rán azzal a céllal, hogy 2001- 2002-ben megvalósulhasson a beruházás finanszírozása. Mint­hogy a közlekedési tárca érve az, hogy nincs erre pénz, a kép­viselő forrásként az Országimázs Központ, illetve a magyarországi háztartásokat célzó kiadványok költségeit, to­vábbá a Miniszterelnöki Hivatal által kinevezett kistérségi meg­bízottak finanszírozásának ösz- szegét jelöli meg. Ezekből együttesen évi 1,5 milliárd forint szabadítható fel, így a két évben ebből a pénzből megépíthető a tehermentesítő szakasz. DUDELLAI ILDIKÓ Dráma a Nógrád megyei utakon Közúti baleset, szirénázó mentő, kórház, halál. Esetenként a kórházba szállításra már nem is volt szükség, mert a sérült a helyszínen elhunyt. A Központi Statisztikai Hivatal Nóg­rád Megyei Igazgatóságának közelmúltban kiadott jelenté­sében olvastam: szűkebb pátriánkban az év első hat hónap­jában 142 személyi sérüléssel járó közúti baleset történt, amelyekben összesen 203-an sérültek meg. A balesetek szá­ma kismértékben, a sérülteké egyötödével csökkent a múlt esztendő hasonló időszakához viszonyítva. A sérülések közül negyvenki­lenc volt súlyos, tizenegy végző­dött halállal. A súlyos sérülések száma hússzal, a halálosaké egy- gyel volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Harminchárom gyermek sérült meg, hárman sú­lyosan. Tizenhét 60 éven felüli szenvedett balesetet, ketten sú­lyosat, úgyszintén ketten meg­haltak. Bár a balesetek száma mér­séklődött, olyan kedvezőtlen je­lenségek is tapasztalhatók vol­tak, amelyek a közlekedésben résztvevők figyelmetlenségéből, agresszív magatartásából, a köz­lekedési szabályok be nem tartá­sából adódtak. A balesetek már hetven százaléka lakott területen következett be. Kétharmadával szaporodtak az útkereszteződés­ben a járműütközések. A koráb­binál több baleset történt a veze­tés közben elkövetett szabályta­lanságok miatt. Ugyancsak több gyalogossérülést meg a kijelölt gyalogátkelőhelyeken. A gyalogoselütések csaknem kétharmadát járművezetők okozták. Ám a „zebrán” történt sérülések 87 százalékában a gya­logosok voltak a hibásak. A balesetek majd' kilenctize­dé a járművezetők, háromne­gyede a gépjárművezetők lelkén száradt. A vétkes gépjárműveze­tők egytizede gépjárművezetői engedély nélkül közlekedett. Minden ötödik baleset ittasságra vezethető vissza. Nagyjából ugyanilyen arányban játszott közre a gyorshajtás. A sérülések legnagyobb hányadát, több mint egynegyedét a 19-24 éves fiata­lok idézték elő, számuk gyara­podott az előző évhez képest. A salgótarjáni körzetben igen jelentősen, 37 százalékkal növe­kedett, a rétsági, a szécsényi és a bátonyterenyi körzetben viszont 20-40 százalékkal csökkent a balesetek száma. A 21-es főúton csaknem 60 százalékkal több, a 22-es főúton legalább 30 száza­lékkal kevesebb sérülést regiszt­ráltak, mint 1999 első hat hónap­jában. Az egyéb útvonalak közül a Litke-Salgótarján közötti ösz- szekötő út bizonyult a legbal- esetveszélyesebbnek. Közúti baleset, szirénázó mentő, kórház, halál. Eseten­ként a kórházba szállításra már nem is volt szükség, mert a sé­rült a helyszínen elhunyt. Me­gyénk útjain az első hat hónap­ban tizenegyen veszítették életü­ket. Emberek, vigyázzatok maga­tokra, vigyázzatok egymásra! K. L Nyújtott pályázati idő A Pásztó környéki iskolák számára hirdetett gyermekrajz- pályázatot a közelmúltban a Csohány Baráti Kör, amely úgy döntött, hogy meghosszabbítja a pályázati időt, ezzel lehetőséget teremt további pályamunkák el­készítésére. Eszerint a rajzokat október 25-ig lehet benyújtani. Szórakoztató délután Payer András énekes lesz a vendége annak a szórakoztató délutánnak, amelyet a Salgó­tarjáni Mozgáskorlátozottak, Egy­mást Segítők Egyesülete szervez 28-án 14 órától a megyeszékhelyi József Attila Művelődési Köz-. pontban. Fellépnek a műsorban Nógrád megyei hagyományőrző csoportok, a karancsberényi nép­dalkor, a Kincsér zenekar. Bemu­tatót tart a Centrum Áruház és a salgótarjáni jiu jitsu klub. Akciós könyvvásár Akciós könyvvásárt rendez raktári készletéből a salgótarjáni Ko­hász Művelődési Központ könyvtára október 16-tól, amíg a készlet tart. Az akció keretében mintegy ötezer, a '70-es, '80-as években ki­adott könyvet árusítanak ki. Az olcsó könyvek vására hétköznapokon 10-től 16 óráig tart. __________________________________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom