Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-14 / 242. szám
ia-v lim r r A NOGRAD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2000. OKTÓBER 14, | Lapozgatás egy családi bibliában áSzínházi esték Fogas kérdést kapna fzj az a játékos, akinek egy ) vetélkedő keretében Mikszáth legkedvesebb olvasmányát kellene kitalálnia. Mert - legalábbis Görgey Gábor találó megfogalmazása szerint - a nagy palóc a „Jó palócok” és „A tót atyafiak” című könyveket, azaz saját műveit részesítette előnyben (noha rokonszenvezett Tuigenyewel és a magyarok közül igencsak tisztelte Jókait is.) - Ha jót akarok olvasni, írok magamnak - válaszolja feleségének a „Mikszáth különös házasságai” című darabban, miközben következetesen meg-megmorogja, javítgatja Mauks Ilona készülő emlékiratát. Mindabból, amit Mikszáth életéről, személyiségéről tudni lehet, nincs kizárva, hogy Görgeynek igaza van a kedvenc kötet tárgyában. Tudatosan meghamisította azonban a tényeket a memoár dolgában. A valóságban ugyanis Mikszáth neje már özvegységében, magára maradva írta és 1922- ben, tehát tizenkét esztendővel férje váratlan halála után publikálta visszaemlékezéseit. A színpadon viszont - lásd fentebb - a családi biblia mintegy kettejük közös szellemi termékeként születik. Erre a - lényegen, a pályakép fő vonulatán mit sem változtató - kegyes csalásra Görgeynek azért volt szüksége, hogy különböző módon láttathassa együtt töltött éveiket, s egyáltalán beszélgetésre, nem ritkán vitára késztethesse a házaspárt. Az egyes korszakok hangulatának visszaidézésében nagy segítséget jelentett számára a díszlettervező Horesnyi Balázs és a gyorsan, nyílt színen is cserélhető jelmezeket kiötlő Schaffer Judit, de még a zenedoboz és a zenélő óra muzsikáját szerző Novák János is. Duplán szellemes a darab címe. Egyrészt azért, mert Mik- száthnak van egy „Különös házasság’ című regénye, másrészt pedig azért mert képes kifejezni azt a fura - bár nem egyedi - helyzetet, hogy Szklabonya szülötte kétszer is ugyanazt a hölgyet vette feleségül. Először fiatalon, mint jogásztanonc harcolt meg a megyei főszolgabíró BalassagyarMohorán és miután a vonzalom továbbra is kölcsönös volt közöttük, 1882-ben ismét egybekeltek. Az közismert Mikszáthról - részint művei, részint a róla írottak alapján - hogy nem ment a szomszédba, ha humorról, ha társaságról, ugratásról volt szó. Figyelő és kritikus szemmel élte az életét, nemcsak a színét, a visszáját is észrevette a jelenségeknek és bíráló vélekedéseinek bizony gyakorta hangot is adott. Előszeretettel tűzte pellengérre a közélet fonákságait, az általa jól ismert köz- hivatalnokság, a törvényhozás Mauks Ilona (Piros Ildikó) és Mikszáth Kálmán (Mikó István) megismerkedésük óta sze- rették egymást, így az utolsó életszakaszban is fotó: p. tóth László maton megismert leánya kezéért és 1873-ban titokban vette el, de kezdő és nélkülöző íróként két év után kénytelen volt - akár még egy hazudott szerető árán is - felbontani ezt a frigyet, azért, hogy kedvesét újra kedvező körülmények között tudja a szülői házban. Amikor azonban ismert lett, konszolidálódtak életviszonyai, újra megjelent az akkorra már elszegényedett Mauks családnál enyhén szólva furcsaságait. Csipkelődő kedve nem csökkent a magánélet szférájában, a családi tűzhely áhított melegében sem. Görgey Gábornak - akiről korábbi munkái kapcsán is kiderült már, hogy ugyancsak van adója is, nemcsak vevője a szellemességre - azt a Mikszáthot sikerült színpadra álmodnia, aki saját életét is képes némi iróniával szemlélni, enyhén görbe tükörben látni és láttatni. Dialógusok, egyenidejű és visszajátszott életképek sora ez a férfi-nő szereplős kamaradarab, mégsem nevezhető unalmasnak. Sőt kifejezetten élvezetes a két - érzékelhetően egymást szó szerint a sírig szerető - ember kedves, a durvaságig soha nem fajuló civódása, a kimondott szavak, mondatok - és az elhallgatottak - sugallta életbölcselete. Görgeyt nemcsak az dicséri, hogy darabjából az „eredetinek tetsző” Mikszáth szól a nézőkhöz, hanem mint rendező is jól vizsgázott, amikor színészt választott a csavaros eszű író szerepére. Mikó Istvánnak, a mai magyar színházművészet egyik legkiválóbb képviselőjének aligha okozhat nagy problémát Mikszáth bőrébe bújni, hiszen sugárzik róla, hogy ezzel a figurával kí- vül-belül jó szívvel és maradéktalanul képes azonosulni. Azt viszont csak ő tudná megmondani, hogy civilben szeret-e szivarozni, vagy pipázni, merthogy a színpadon, Mikszáthként azt is kell. Méltó társa a feleség szerepében Piros Ildikó, aki hanghordozásával, minden gesztusával, szemvillanásával, mosolyával elhiteti: ők ketten összetartoznak, az volt tévedés, amikor egy időre szétváltak útjaik. A soproni Petőfi Színház és a Madách Színház közös előadása nyilván mindenütt sikert arat, de leginkább otthon Nógrádban, Mikszáth megyéjében lehet. Most, hogy Salgótarjánban láttuk, felvetjük: igazán érdemes lenne Balassagyarmaton is vendégül látni Görgey Gábor darabját, a két társulat produkcióját. Ötletünket ugye nem kell indokolni!? CSONGRÁDY BÉLA Mikszáth-ünnep Horpácson A Mikszáth Kálmán Társaság, Horpács Község Önkormányzata és a Mikszáth Kiadó október 15-én, vasárnap délután Mikszáth-ünnepségeket rendez Horpácson. 14 órakor a Mikszáth-kúria előtt az „Akkord” kohász fúvóskisegyüttes ad műsort. A megjelenteket köszönti Molnár Zoltán polgármester. A 90 éve elhunyt Mikszáth Kálmánra emlékezik ifj. Mikszáth Kálmán, az író dédunokája. A beszédeket követően megkoszorúzzák Mikszáth szobrát, majd séta következik a múzeumban, miközben lehull a lepel az adományozók emléktáblájáról. A községháza dísztermében (jó idő esetén a szabadtéri színpadon) tartják az „Új könyvek Mikszáthról” című műsorblokkot az alábbi programokkal: Praznovszky Mihály: „Mikszáth a történetíró”. (Az Unikomis Kiadó új kötete) Kovács Anna: Egy régóta várt könyv megjelenése előtt. Belitzky János: „Balassagyarmat és Mikszáth”. Urbán Aladár: Tízéves a Palóc Társaság. (Egy krónikás könyv titkai). A könyvbemutatók után ismét az „Akkord” együttes lép fel. Megyei művészeti fesztivál A Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet október 14-én, szombaton 10 órától rendezi meg a néptáncosok, színjátszók, vers- és prózamondók, hangszeres és vokális együttesek, szólisták megyei művészeti fesztiválját. A rendezvényt megnyitja: Tőzsér Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke. A mintegy harminc produkció szép élményt ígér a nézőknek. „Angyali mise” és „Ezredvégi gondolatok...” Salgótarján baglyasaljai városrészében október 14-én, szombaton millenniumi napot rendeznek. A program 10 órakor a római katolikus templomban kezdődik. A hálaadó misén a Salgótarjáni Liszt Ferenc kamarakórus énekli a „Missa de Angelis” („Angyali mise”) című művet. Vezényel: Gúthy Éva karnagy. Közreműködik: Matuz Csilla orgonaművész. 13 órakor a hétközi diákotthonban folytatódik a millenniumi nap. „Ezredvégi gondolatok - az államalapításról, Szent István művéről” címmel dr. Horváth István történész tart előadást. Salgótarján megyei jogú város millenniumi zászlajának köszöntése után emlékfát ültetnek, díszpadokat adnak át, bemutatják ünnepi műsorukat az óvodások és az iskolások, értékelik a millenniumi gyermekrajz- pályázatot, átadják a díjakat, megnyitják a kiállítást, fellép a Düvő népzenei és a 25 éves Nógrád táncegyüttes. A népi kismesterségek kiállítás és foglalkozás keretében mutatkoznak be. Madách irodalmi nap Csesztvén Mint október 7-i, szombati számunkban már közöltük, a Nógrád Megyei Múzeum és Csesztve Község Önkormányzata október 14-én, szombaton Madách irodalmi napot rendez Csesztvén, tehát sikerül tovább éltetni a sokéves hagyományt. A nap programja a művelődési házban ma 9.30 órakor Praz- novszky Mihály „Örömünnepek évszázadai” című előadásával kezdődik. 10.15 órakor hangzik el Kerényi Ferenc „Mit csinálnak Magyarhonban? - Vörösmarty Mihály nemzetfogalma” című előadása. 11 órakor Kovács Anna „Fiatal demokraták erkölcsi katekizmusa - Madách Tragédiája” címmel tart előadást. 12.15 órakor Fábri Anna .Jókai Mór népszerűségének titka”, 13 órakor Jákiné István Erzsébet „Emlékeink - Madách és Márai” címmel értekezik. 13.30 órakor a múzeumban nyíló kamarakiállítás keretében Fejér László Madách-gyűjteményét ifj. Fejér László mutatja be. A római katolikus műemléki templomban rendezendő „Pódium” keretében Márai Enikő „Egy polgár vallomásai” - Válogatás Márai Sándor műveiből címmel mutatja be műsorát 14 órakor. A múzeum előtti parkban Vígh Tamás Madách-szobrá- nál 15.30 órakor Kovács Tibor, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium igazgatója mond emlékbeszédet. Közreműködnek az iskola tanulói Radnai Zsuzsa és H. Szabó Ágnes vezetésével. nos adásban közvetítette. A döntőt november 26-án, a Magyar Rádió Márványtermében tartják. A döntőbe bekerült a mihálygergei „Tücsök” ifjúsági népzenei együttes is. Vezetője: dr. EgyedFerdinánd. Tagja: Varga Ildikó (hegedű, ének), Gordos Annamária (hegedű, ének), Egyed Péter (cimbalom), Varga Márió (ének), Hrúz Páer (hegedű, bőgő), Fekete Gyula (brácsa), Egyed Ferdinand (brácsa), Fekete Csaba (bőgő). Az együttes 1992-ben alakult. A népi hangszerek játéktechnikáját a salgótarjáni Düvő zenekartól tanulták. Valamennyien középiskolások. 1998- ban és ‘99-bgn megnyerték Egerben az „Érik a szőlő” népzenei versenyt. Számtalan belföldi és külföldi szereplés van már mögöttük. Réti Zoltán „elvarázsolt, boldog szigete” A sátoraljaújhelyi kiállításon elhangzott megnyitóbeszéd Gyönyörűséges. Ez jutott eszembe először, amikor a kiállítóterembe léptem, amikor megérintett Réti Zoltán varázspálcája, amelyet képein keresztül nyújt a belépő látogató felé. Gyönyörűséges. Nem is kerestem, nem is akarok más jelzőt találni rá Elvarázsolt, boldog szigetre lép az ember, amikor Réti Zoltán képeinek bűvkörébe ér. Csak költői szavakkal lehetne valamit visszaadni abból a hangulatból, amelyet e képek árasztanak. „Szó bennszakad, hang fennakad, Leheltet megszegik” - írta Arany János A walesi bárdok”-ban. Ott a drámától a feszültségtől, a fenyegetően lecsapó ítélettől megdermed az ember, itt a képek varázserejétől némul el és valami varázslatos hangulatba esik De eszembe jutott Jókai ,Aranyember"-e is, főhősének Boldogság-szigete, ahová jó kivonulni, elvonulni a világ és az emberek hántásai elől Aki megengedheti magának azt áluxust, a lélek fényűzését, hogy ellátogasson még többször is Réti Zoltán képeinek boldog szigetére, az tegye meg. Ismét ráébredhet, hogy a világ mégiscsak szép, az emberek jók s újm elkezdhet hinni abban, hogy a világ a művészet által szebbé és jobbá tehető. - S hadd idézzek ide még egy költői pápát is, XN. Benedeket, aki - miután megízlelte a Mária Terézia állal küldött tokaji aszút, - így kiáltott fel „Áldott legyen a Föld, amely téged termett, / Áldott az asszony, ki téged küldött, / Áldott legyek én, ki téged iszlak!” A szöveg parafrázisát, ha elkészíteném, valahogy így hangozhatna: Áldott legyen a kéz, mely titeket rajzolt, festett, / Áldott legyen e nap, amikor itt lehetünk, / S örvendezhessünk mi, mert mindezeket láthatjuk!" Boldog ember lehet Réti Zoltán, hogy életé a zene és a képzőművészet ragyogja be. Hogy benne oly ideálisan találkozott a művészetnek ez a két vüága Nagy kincset kapott, s talentumait úgy szaporítja, hogy közöttünk szórja szét, mindenkinek jut belőle, és soha el nem fogy. Az itt kiállított képek rendező elve az Ipoly, e gyönyörű vidék. Mint ahogy nekünk Zemplén, úgy neki szerelmes szülőföldje e kedves folyó völgye, ahol a táj „megfogta százszor is a leiké", hogy még Ady Endré is ide idézzem egy pillanatra. Az Ipoly völgye, a nógrádi táj tehetségtermő vidék. Ugyan velünk, zempléniekkel csúfolódott, csipkelődött a nagy palóc Mikszáth Kálmán, amikor azt találta mondani, - gondolván Kossuthm, Rákóczira, Kazinczyra és másokra, - hogy Annyi nagy embert hajigáit ki a Zemplén, / ki győzné 'azokat emléktáblázni?”. Szóval visszaadhatjuk a csipkelődést, mert a palóc vidék sem igen marad el mögöttünk. Más képén éppen Réti Zoltán festőművész állított nekik emléktáblát, mert táblaképén sorra megörökítette őket. Soroljam? Megtehetem, mert nemrégiben láttam őket Balassagyarmaton, ebben a Trianon által megvert, Újhelyhez hasonló sorsú volt megyeszékhely-városban: Balassi Bálint, Mikszáth Kálmán, Madách Imre, Komjáthy Jenő, Szabó Lőrinc, Rá zsavölgyi Márk és a névsor még folytatható lenne, de itt ötlik esőmbe, hogy a legidéllőbbtől, Szabó Lőrinéől még nem is idéztem, pedig ez a legkézenfekvőbb. Meg is teszem. íme néhány sor a „Tücsökzené"-bői: „Ipoly füzei, karcsú, szép füzek, / s ti, öregek, roskadlak, görcsösek, / tele friss hajtásokkal, szeretem / nézni: sok forgó leveleteken, / mely kócos fürtökben a vízig ér, / hogy mllózik egymásba zöld-fehér, / szürke fényetek. Ennyi csak, ez a/kis színjáték, mit a part vándora / tőletek kaphat. Kiloméerek máinak, gyalog, csónakon, s titeket / lát csak a szem, horgászok bús sorát, / mely nem a halat nézi, csak magát. / Nyáron zöld bánat, ősszel halk tüzek, / szerélek, csöndes szomorúfüzek: / ti éettéek a nyulaimat, / ti adtátok első sípjaimat, / s alig pettyezte gólyahír a gazt, / barkátok már hozta az új tavaszt." Egyébként rájöttem ám egy turpisságra. Réti Zoltán ugyanis hiába hetvenkedik itt előttünk a két hetesével (1923-ban született, 77 éves), mi látjuk, hogy ezek a képek új keletűek a közelmúltban készültek. Már-már arra gondolhatunk, hogy az anyakönyviül eltévesztette a születési évét, vagy ő maga akar ezzel a jól hangzó 77- tel előttünk imponálni - de mi gyanút fogtunk, az első helyen álló 7-es amolyan transzferálás eredménye lehet, legalább 2-3- mal felkerekített összeg. Szóval nem hagyjuk mi magunkat félrevezetni, kérjük, követeljük és kívánjuk is neki, hogy a hátralévő évtizedeket is ilyen szépséges alkotásokkal népesítse be, s osztogassa csak továbbra is nekünk kincset érő talentumait. ________________________________FP#B JÓZSP igazg ató, Kazinczy Múzeum Ősz. (A balassagyarmati festő 1983-ban alkotott olaj, farost kompozíciója) Döntőben a „Tücsök” A Magyar Rádió Rt. adófőszerkesztősége meghirdette második népzenei versenyét, amelyre 57 hazai és határon túli együttes küldte be pályázatát. Tagjaik életkora 10-30 éves korig terjed. Pályáztak magyarországi nemzetiségi csoportok. A selejtezőn az öt népzenei dialektusterület - Alföld, Felföld, Dunántúl, Erdély, Moldva - valamelyikéről származó, illetve magyarországi kisebbségi dallamokat kellett bemutatni, de lehetett pályázni autentikus előadással vagy népi hangszerekre történő feldolgozással is. A selejtezőket korábban, az elődöntőket október 7-én és 8-án tartották Budapesten a Szent István szakközépiskolában. Utóbbi műsorokat a Bartók rádió élő, nyilvá-
