Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-02 / 231. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. OKTÓBER 2., HÉTFŐ Egy falu, egy nap, egy lap - Szécsényfelfalu Régen csak Felfalunak hívták a középkori eredetű települést, de a birtoklástörténeti adatok hiányosak. Első írásos említése szerint 1548-ban bizonyos Nya- kazó György volt a földbirtokosa. 1552 után a környéket is megszáll­ták a törökök és Felfalu a szécsényi szandzsák része lett. A tizenöt éves háború idején, 1598-ban Dely László volt a földesura. Az Ajr'i •!' " 1754-55-ös vármegyei nemesi összeírás szerint Múltidéző Garamszeghi Géczy Imre volt a falu birtokosa. A köz­ség barokk római katolikus temploma 1745-ben épült a középkori istenháza köveinek felhasználásával. Néhány részlete azonban megőrizte a régi, korai gótikus stílus emlékeit: a karzat alat­ti ajtó és az ülőfülke 1500 táján készülhetett. F. Z. A község idősek otthonában úgy peregnek a kö­tőtűk, mintha megannyi tücsök tartana előadást. Pedig inkább szorgos hangyákhoz hasonlatosak az odabent körben helyet foglaló asszonyok. Persze nem időre és méterekre folyik a „terme­lés”, hanem mindenki saját szórakoztatására ko- cogtatja a kötőtűket, amelyek alól valósággal folyik a munkadarab. Folyik persze a szó is, sok mindenről kicserélik a véleményüket. A témát leginkább a manapság oly divatos szappanoperák adják, de az országos és a községbeli politika sem hiányzik a palettáról. Az idősek otthonának vezetője, Kuris Béláné készséggel járja körbe az asszonyokat, semmi sem kerüli el a figyelmét. Mint mondja, az otthon jól felszerelt, csupán használni kell az eszközöket. Az otthon napközi rendszerben működik, tíztől fél négyig tart nyitva és a 18 tag térítési díj ellené­ben ebédet is kap, amit a helyi óvodából szállíta­nak ide. Az étellel elégedettek az asszonyok, bár, bevallották, a főzeléket tudnák nélkülözni. Kis létszámú tanulócsoportok Felsőtagozat a szomszédban A szécsényfelfalui oviból csupán egy ugrás az általános iskola alsó tagozata. Talán még az ugrás is túlzás, hiszen csak át kell sétálni egy tornácon a szomszédba. Összesen - írd és mondd - ti­zenöten járnak az iskolában pontosabban ennyien alsó tago­zatos korúak a községben. A felsősök Endrefalvára járnak, a falugondnoknak köszönhetően kényelmesnek mondható kö­rülmények között. A szomszéd községbe egyébként az alsósok közül is átjárnak német órára. Ami pedig az osztályok lét­számmegoszlását illeti: az első­be hatan, a másodikba öten, a harmadikba ketten, a negyedik­be ketten járnak. A pár létszámos osztályok egyrészt nagy odafigyelést igé­nyelnek a tanórák beosztása so­rán, másrészt viszont a kis lét­számú osztályokat könnyebb is tanítani, többet lehet foglalkoz­ni egy-egy gyerekkel. Az oldalt írta és fotózta: Benkő Mihály Tevékeny óvodások Az intézmény egyben az ebédellátás centruma is Az óvodába lábujjhegyen ér­keztünk, mivel a kicsinyek délutáni szendergésének utolsó perceit sem akartuk megzavarni. Nem kellett azonban sokat várni, és az ovisok a látogatóknak is he­lyet szorítottak aprócska székeiken.- A Fábián Katalin-féle tevé­kenységközpontú programot valósítjuk meg a gyermekek kö­rében - mondja Várhegyi Gabri­inkban 25 ovissal foglalkozunk. Közülük tízen a nagy-, öten a középső-, szintén tizen pedig a kiscsoportba járnak. Én azért szólnék a munkát segítő sze­mélyzetről is: egy dajka és két konyhai dolgozó biztosítja a zökkenőmentes tevékenységet.- Jelent-e valamilyen előnyt az iskola közelsége?- Igen, méghozzá kölcsönös előnyt, hiszen szinte egy folyo­són vagyunk velük, s amikor az óvodások elérik az iskolai érett­Várhegyi Gabriella óvodavezető a kicsinyek karéjában ella óvodavezető. - Ezen belül a falusi jelleg, a környezetvéde­lem és a természetvédelem ápo­lására helyezzük a hangsúlyt. Fontos, hogy a lakóhelyi identi­tás érzése kialakuljon a gyerme­kekben, s arra a későbbi, folya­matos fejlődésük során is tudja­nak építeni.- Nincsenek létszámproblé­máik - már persze ami a gyere­keket illeti?- Öt-hat évvel ezelőtt 8 főre olvadt le az óvodai létszám, ta­lán az volt a mélypont. Napja­ségi kort, akkor jóformán átke­rülnek az egyik szobából a má­sikba. Azt, hogy „milyen a kaja” már meg sem kérdezem, hiszen az óvodások a gyakorlatban épp' ar­ról „nyilatkoznak”: jóízűen maj­szolják a tányérukon lévő uzson­nát. A- óvodában 60 főre főznek, innen látják el az iskolásokat és az idősek otthonának tagjait is. Úgy tűnik, hogy a közel harminc- esztendős múltra visszatekintő óvodának jövője is van. ■ Egy víg kedélyű kilencvenéves Ha nem mondják mások is, akkor el sem hiszem. Pedig igaz, Kaposvári Bertalanná kilencven- esztendős. Ő Szécsényfelfalu leg­idősebb embere. Kaposvárinén azonban nem csak külsőleg nem látszik a kilenc „X”, szellemileg is sokkal frissebb jó néhány fia­talnál. kapcsolatban további titkot nem árult el. Azaz annyit mondott, hogy számára mindig meghatározó volt a víg kedély és a munka, so­ha nem hagyta el magát. Az pe­dig már csak természetes, hogy nem iszik, nem dohányzik, vi­szont „bőségesen” nevet. Szécsényfelfalu legidősebb embere, a 90 éves víg kedélyű Kaposvári Bertalanná Ami pedig lehet, hogy egész Magyarországon csúcstartóvá teszi az egy egyébként fájdal­mas évszám: 30 éves kora óta, tehát 60 éve özvegy. Amikor tré­fásan megjegyeztem neki, hogy talán épp' a házasélet zsörtölő- désmentessége biztosította szá­mára a hosszú, ma is egészséges életét, csak nevetett - de ezzel És persze tervez. Nem csak pár napra, hanem 10 évre előre is. A100. születésnapján ugyanis énekelni fog. Maczák Sándor polgármesternek pedig a lelkére kötötte, hogy feltétlenül elvárja a jubileumi szülinapra. Hosszú, sőt hosszabb egész­séges életet! Józan tervek, belátható időre Maczák Sándor személyében tősgyökeres helybeli áll a szécsényfelfalui önkormányzat élén. A polgármester a múlt rendszerben tíz éven keresztül volt a község elöljárója, majd 1990-ben szándékosan nem indult, mondván: „most válasz- szunk egy jó polgármestert, aztán majd meglátjuk, hogyan lehetne minél jobban alakítani a község sorsát.” Kimondott szavai nem azt cé­lozták, hogy „fogjuk meg és vigyé­tek”, hiszen minden segítséget megadott utódjának, abból a ta­pasztalatból merítve, amit a ko­rábbi évek településirányítása so­rán szerzett. A második választási ciklusban már ő állt újra Szécsényfelfalu élén és „szélcsendesnek ” nem ne­vezhető két és fél év után végre gőzerővel folytathatják a munkát. Az első nagy cél a vezetékes föld­gáz kiépítése volt. Ez, helyi gesz­torsággal, 1999. szeptember 5-én valósult meg. Nem volt könnyű menet, az eredményességhez szükség volt a pályázati pénzek mellett a Tigáz Rt. támogatására, önkormányzati forrásra, további lakossági részvállalásra is. Az Endrefalvával és Pilinnyel közö­sen megvalósított beruházás gyü­mölcsét egyre többen élvezik, ro­hamosan nő azok száma, akik rá- csaüakoznak a hálózatra, komfor­tosabbá téve ezzel lakókörnyeze­tüket. Különösen az önkormány­zati intézmények esetében örven­detes a vezetékes gázra történt át­állás, hiszen az iskolások, óvodá­sok és az idősek otthonának lakói a korábbinál sokkal kényelme­sebb körülmények között tudnak tanulni, illetve pihenni. A következő nagy kihívás (a ve­zetékes ivóvízrendszer kiépítését még 1985-ben megoldották) a szennyvízcsatorna-hálózat meg­valósítása. Ezt, 10 település bevo­násával, Ludányhalászi gesztorsá­gával tervezik. A munkát több ütemre bontották, s a jó előkészí­tés azt jelentheti, hogy a várhatóan 2002-ben Szécsényfelfaluban is el­kezdődő munkálatok még az év szeptemberében befejeződnek. A belső utak állapota jó, de pél­dául a sportöltöző felé vezető utat mindenképp' szeretnék megépíte­ni, míg a csatornázás befejeztétől teszik függővé a többi ez irányú te­endőt. A pályázati forrásokból szeret­nék felújítani a kultúrház tetőszer­kezetét, s bizony már ráférne a „kalapcsere” az egyébként ma is impozáns, 1957-ben készült épü­letre. Szintén központi pénzalapból kívánják kicserélni az agyonra használt Wolksvagen mikrobu- szukat. Az öreg harcos járművet Bartus László falugondnok nap mint nap újabb és újabb kihívások felé nógatja. A falugondnok fel­adatai közé tartozik a község lakó­inak gyógyszerellátása, az óvodai konyha élelmiszer-alapanyagának biztosítása, a közmunkások, vala­mint az iskolások (felső tagozato­sok) szállítása, és mindenfajta hi­vatalos ügy intézése. Bár a jó idő ellenére is „köhécsel” már a mik­robusz, egyelőre valóban pótolha­tatlan. Sajnos azért is, mert eddig még nem támogatták a 13 éves jár­műre benyújtott szécsényfelfalui pályázatot. A Nógrád Volán Rt.-vel kiépített jó kapcsolatnak köszönhető, hogy „zsáktelepülés” jellege ellenére is sűrűbben betérnek ide az autó­buszok, és nyáron is bekanyaro­dott vasárnaponként - a fürdőzők nagy örömére - a hevesi járat. Az 525 szécsényfelfaluiból 250- en nyugdíjasok. Az aktív korúak zöme Szécsénybe, kisebb hánya­da Salgótarjánba jár dolgozni. A polgármesterrel folytatott beszél­getés felejthetetlen ténye volt az is, hogy egykoron a szénbányászat virágzásakor 120 bányász is dol­gozott erről a településről. Még Maczák Sándor is, aki 29 évet hú­zott le villanyszerelőként föld alat­ti munkán Kányáson. A „Maczák- múltnak” köszönhető az is, hogy a helység katolikus templomának kertjében hangulatos kandeláber világít esténként, még kedvesebbé téve a bámulni valóan megnyerő stációkkal díszített környéket. A polgármester segítség nélkül ol­dotta meg a számára teljesen ter­mészetesnek ható feladatot. Az összesen hatfős testület mindent elkövet a település fejlő­dése, folyamatos szebbé tétele ér­dekében. Már kimondott vágyaik közé tartozik az általános iskola alatti pince tornateremmé alakítá­sa. S ha egy személyes vágyat is le­het tolmácsolni - a polgármester szeretné „felmelegítem” a Maczák Sándor polgármester ■ Szécsényfelfaluban a ‘60-as évek­ben végzett fúrásokat. Pontosab­ban: akkoriban 62 fokos meleg vi­zet találtak az úgynevezett pásti részen, csak aztán ledugaszolták a kutakat. A már most is meg-meg- mutatkozó turizmusnak egész biztos, hogy hasznára válna a föld különleges kincse. A turizmus fej­lődését szolgálja, hogy egy lakást ennek a szolgálatára már kialakí­tottak, és a vadászati idényben még külföldről is jönnek a község­be, s környékére. A faluban mindenről tudnak, ami fontos, ezt segíti elő a polgár- mesteri hivatal tetejére felszerelt hangszórók is, amelyek a község legtávolabbi részébe is elrepítik a híreket. Legutóbb például veszett rókák jelenlétére hívták fel az em­berek figyelmét. Azóta szerencsé­re már sikerült ártalmatlanná ten­ni a veszélyes négylábúakat. Nem csak az információk, ha­nem a közkutak is közkincsek, a lakosság rendelkezésére állnak, ugyanakkor mérőórákkal látták el a kékre festett vízforrásokat, s így a fogyasztott víz után fizet az ön- kormányzat. Szécsényfelfalui körsétánk ide­jén a polgármestert mindenütt örömmel üdvözölték, sőt az idő­sek otthonának lakói valósággal követelték tőle, hogy többet tar­tózkodjon a körükben... Szappanopera horgolótűvel Kuris Béláné (a háttérben) „védencei”, az idősek otthonának törzsgárdatagjai A katolikus templom a két világháború helyi áldozatainak állított emlékművel

Next

/
Oldalképek
Tartalom