Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-18 / 219. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2000. SZEPTEMBER 18., HÉTFŐ Technikus öregdiákok aranykönyve Negyvenöt éves találkozó az iskola ötvenedik évfordulóján Beváltotta az ígéretét Újra az alsótoldi Sándor Tamás lett a helyi Toldi Az egykori 10. sz. Gépipari Technikum 1955-ben végzett hallgatói a hét végén tartották 45. érettségi találkozójukat Salgótarjánban, a Rákóczi úton lévő iskolában, amely jelenleg gépipari és építőipari szakközépiskola. A hetvenhárom végzett s még életben lévő techni­kusból több mint ötvenen jöttek el. Az iskola aulájában télhangzott a Himnusz, majd Tóth Árpád nosztal­gikus iskolaköszöntője következett. A múltból a Lenkó Péter vezette Kincsér együttes vidám népzenéje velet akkor megszerezni, hiszen 1951-ben szinte még osztálytermek sem voltak, ahol igazából tanítani le­hetett. Épülő iskolában folyt az okta­tó-nevelő munka, amely hősies küz­3M|f«2SgST mzgztwmMKß­n M»! f) ,n, m m I w** n* v*i «M»■» m m r#*f! j|pf 1 jtfifgj u s&s2lsa3K&saa&i IE (§81 s? S m: 'r rm-y : . ua r *°v w ^ m m U k U, & k Iliin i Az egykor! hetvenhárom végzősből több mint ötvenen vettek részt a negyvenötödik érettségi találkozón zökkentette a jelenbe az öregdiáko­kat. A zenekar tagjai közül ketten is az iskola tanulói voltak. Ezt követően Pataki Ferenc, az is­kola jelenlegi igazgatója emelkedett szólásra. Tisztelettel köszöntötte a 45 évvel ezelőtt végzett diákokat és az iskola első tantestületének megjelent tagját. Elismeréssel szólt arról, hogy kiváló eredményt nyújtott az évfo­lyam, hiszen legalább tíz tanuló jeles minősítést kapott. A technikusi okle­vél mellé pedig az iskola akkori taná­rai olyan szakmai és erkölcsi tartal- mat tudtak adni, ami elegendő volt ahhoz, hogy a technikusok mind a munkában, mind a magánéletben többségében sikeres életpályát fussa­nak be. Nem volt könnyű ezt az okle­delem volt mind a tanároknak, mind a tanulóknak. Az igazgató beszámolt a vátozásokról, a folyamatossá vát fejlődésről. Utát rá, hogy a az intéz­mény fél évszázados fennállásáéi novemberben emlékeznek meg. Bozsó István öregdiák, a találkozó szervezőbizottságának motorja kö­szöntötte a megjelent Gedeon János, Szentgyörgyi Zoltán, Túrni Ferenc, Vass Ferenc, dr. Korponai Béla egyko­ri tanáokat, Pataki Ferenc má igaz­gatót s helyettesét, Pál Istvánt, a volt diáktársakat, a hozzátartozókat, a vendégeket. Meleg szavakkal emlé­kezett az életpáya elejére, az eltelt évekre: - Akkor telve elhatározások- ká csak arra gondoltunk, amire sze­retett tanáaink tanítottak, helyt kell állnunk az életben. Mindannyian hasznos polgáai akartunk lenni a hazának. Hasznosak lettünk? Azt hi­szem, tiszta szívvel mondhatjuk, hogy életünk során megtettük, amit tennünk kellett, vagyis tisztességgel végeztük munkánkat. Őrizve azt a barátságot, amivel iskolánk falai kö­zül indultunk tovább, hogy mind­egyikünk megvívja egyéni küzdel­mét a világban... Szavait követően a kegyelet csöndjében felolvasták az idők során elhunyt tizenegy taná és tizenhat di­ák nevét, majd tisztelgő koszorút he­lyeztek el Borsos Gábor, az iskola első igazgatója, Hargitai Lajos és Lénáit Andor tanárok, 1956 áldozatai em- léktáblájáná és Stromfeld Aurél, az iskola névadójának szobránál. A szokásos csoportkép elkészítése előtt a Váczi Gyula Zeneiskola vo­nósnégyese adott ünnepi műsort, majd a háom osztálynak együttesen Gedeon János megtartotta a hagyo­mányos osztályfőnöki órát. Mielőtt a közös vacsorára vonul­tak volna az öregdiákok, Bozsó Ist­ván bejelentést tett: - Szeretném, ha a találkozó résztvevői egyetértenének azzal a gondolattal, hogy iskolánk öt­venéves évfordulóján megalapíta­nánk az egykori salgótarjáni gépipari technikum öregdiákjainak arany­könyvét és részt vennénk az elkészí­tésében. Ez a könyv az iskola történe­te mellett a technikumi öregdiákok pályafutását és visszaemlékezéseit tartalmazná. Egyben indítványoz­zuk, hogy alkalmas időközönként rendezzünk technikus öregdiák-talál­kozót, hagyományt teremtve és pél­dát mutatva a mai diákságnak... Az iskola igazgatója örömmel fo­gadta a kezdeményezést és biztosí­totta az ötletgazdákat, hogy az iskola jelenlegi dolgozói együtt a régi diá­kokkal, létrehozzák a könyvet. PÁDÁR ANDRÁS Negyedszer rendezték meg szombaton Alsótoldon a Toldi-napot, amelyen ismételten győzött a helybeli Sándor Tamás. Évről évre igazi látványosságnak bizonyul a községben a Toldi-nap, amelynek programjait az óvoda udvarán tartják. így történt ezúttal is, annyi különbséggel, hogy az erőpróbára min­den eddiginél többen jelentkeztek. Jöttek ide magukat erősnek gondoló legények még Újpest­ről, Salgótarjánból, Pásztóról, Karancsbe- rényből is. Amikor 13 órakor Klátyik András polgármes­ter a megnyitóját mondta, már jóféle illatok ter­jengtek a levegőben, ugyanis hatalmas kondér- ban sült a pörköltnekvaló. A falu első számú embere keveset beszélt, majd átadta a szót Adorján Lászlónak, a helybeli Toldi Miklós Kör­zeti Általános Iskola igazgatójának, aki a nap névadójáról, az 1320-1390 között élt Toldi Mik­lósról, Lajos király nagy erejű, roppant becsüle­tes, a bajvívásban legyőzhetetlen vitézről tartott kiselőadást. Ezután Magyar Zsolt, a visegrádi Toldi Miklós erőverseny kétszeres győztese lépett a mikrofon­hoz, s egymás után szólaltatta meg a versenyző­ket. Szám szerint tizenöten voltak. A kérdésre, hogy ezúttal mit vár magától, Sándor Tamás, az alsótoldi Toldi-napok háromszoros győztese hetykén ráfelelte: - Beleférek az első helybe. Merész kijelentés volt ez, de végül is neki lett igaza. No, de tartsunk sorrendet a történések­ben! Az első versenyszám, a rönk emelése ugyan­csak megrostálta a mezőnyt, igaz, nyolcvan ki­lót kellett fej fölé lökni. Ám a petrence tartása, a Magyar Zsolt, a hétszeres ..visegrádi győzi)" is bemutatkozott ■ malomkő dobása, a kaviccsal teli zsákkal való futás, a traktor elhúzása sem volt habkönnyű erőpróba. Végül is tartotta adott szavát az alsótoldi Sán­dor Tamás, civil foglalkozását tekintve favágó, s negyedszer is a legerősebbnek bizonyult. Jutal­mul 10 ezer forint ütötte a markát. Á második helyezett felsőtoldi Németh Tamás 5 ezer, a har­madik helyezett pásztói Kapuszta Gábor 3 ezer forintot tehetett zsebre. Ám még csak ezután jött az igazi show, ugyanis Magyar Zsolt tartott bemutatót. A 110 kilós malomkövet „pehelyként” eldobta, a 160 kilós kőgolyót könnyedén vállára emelte, pet- rencéből pedig egyszerre a jobb és a bal kezé­ben is tartott egyet-egyet. Álmélkodás és elisme­rő taps fogadta a kísérleteket. Mire eredményt hirdettek, elkészült a vad­disznó- és a szarvaspörkölt. Aztán elkezdődött a Toldi-lakoma. Fáradt versenyzők, helybeli la­kosok kedvükre falatoztak, s innivalóban sem volt hiány. Amikor már sűrű sötétség ülte meg a környező hegyeket, elkezdődött a néhány per­ces tűzijáték. A bál azonban hajnalig tartott, a Hege és Franka zenekar húzta a talpalávalót. K. L. A pásztói monostor évszázadai- Rendkívüli alkalom ez a mai évszázadokat felölelő konfe­rencia, amely hozzátartozik a város múltjához, jelenéhez, jö- vőjéhez - mondta szombaton Sisák Imre polgármester azon a konferencián, amelyet „A pásztói bencés majd ciszterci monostor évszázadai 1138-tól 1950-ig” címmel rendeztek Pásztón. A polgármester az előzmé­nyekre utalva elmondta, hogy 1999-ben döntött úgy a képvise­lő-testület, hqgy a millenniumi rendezvények sorában, meg kell súlyozta dr. Zakar Polikárt. - Hi­szen ez bátorította fel a zirci kor­mányzó perjelt, hogy elvállalja a fehérvári majd a pécsi gimnázi­umot is. Ezt valahol Pásztónak köszönhetjük, amely arra is bi­zonyíték: Isten néha görbe vo­nalakkal is egyenesen tud írni. De hogyan indult a ciszterci rend? A főapát elmondta, hogy ciszterci rendről 1119-től beszél­hetünk, amikor a pápa jóvá­hagyta a ciszterci rend alkotmá­nyát. Előadásában beszélt arról, hogyan látja a cisztercium kez­deteit, történetét, a történelem kutatás. A konferenciát a művelődési házban tartották emlékezni a ciszterci rend törté­netéről. A szombati konferencia a második nagy rendezvény, a három jelentős eseményre em- lékezők körében: az elsőt tavaly tartották Rajeczky Benjámin, Pásztó utolsó perjele halálának 10. évfordulóján, a harmadikat pedig jövőre rendezik, Rajeczky születésének 100. évfordulóján. Dr. Zakar Polikárt zirci főapát arról beszélt, mekkora jelentő­séggel bírt az a tény, hogy annak idején a pásztói perjel el merte vállalni az egri gimnázium veze­tését.'- Ha ez nem így történt volna, ma talán itt sem lennénk - hang­Dr. Szávák Kornél egyetemi docens „Cerbanus és Pásztó” címmel tartott előadást, dr. Val­ter Ilona régész a pásztói mo­nostor bazilita vagy bencés mi­voltát ismertette az ásatások alapján. Badál Ede Álmos a pásztói ciszterci monostor újko­ri történetéről beszélt, míg dr. Varga Lajos apátplébános a pásztói monostor történeti hát­terét mutatta be Esterházy Pál „Mennyei korona” című művé­ben. A konferencia részleteire ké­sőbbi lapszámunkban visszatér­tünk. H. E. Tárogató hangjára ébredt Szécsény Emlékülés, nyilatkozat, szüreti vigadalom Farkas Andrásra emlékezve Szombaton és vasárnap folytatódott Szécsényben a pénte­ken kezdődött vezérlő fejedelmi és turisztikai napok ren­dezvénysorozata. Szombaton reggel tárogató hangjára éb­redt a város lakossága. Délelőtt az óváros központjában térzene szórakoztatta az érdeklődőket. A művelődési központ nagytermében a tíz órakor kezdődött ünnepi műsorra érkezőket kuruc huszárok­nak öltözött fiatalok fogad­ták. Máté Csaba polgármes­ter üdvözlőszavait követően dr. Varga Mihály, a Pénz­ügyminisztérium politikai államtitkára, a turisztikai napok fővédnöke köszön­tötte a résztvevőket. El­mondta, hogy a rendez­vénysorozat a millennium jegyében zajlik. Az elmúlt ezer év alatt a magyarságot többször sújtotta a pusztu­lás veszélye, a reménytelen­nek tűnő időben mindig volt hit, akarat a tovább­éléshez. Most nyugodt kö­rülmények között tervez­hetjük a jövőnket. Ennek a rendezvénysorozatnak a célja, hogy felmérve a lehe­tőségeket hozzájáruljon a város turisztikai elképzelé­sének a felvázolásához. Tóth Csaba, a Magyar Népművelők Egyesületé­nek elnöke, a Nógrád Me­gyei Közművelődési és Tu­risztikai Intézet igazgatója megemlékezésében arról szólt, hogy a város legjelen­tősebb történelmi esemé­nye az 1705-ös országgyű­lés, ahol II. Rákóczi Feren­cet vezérlő fejedelemmé vá­lasztották. Rákóczi kultu­szának ápolása közügy Szécsényben. Dévai Nagy Kamilla elő­adóművész, Nemesük Ká­roly színművész és barátai­nak szép lírai hangú, a ku­ruc kort megidéző műsoruk méltán aratott nagy közön­ségsikert. Dr. Serfőző András or­szággyűlési képviselő törté­nelmi sétán mutatta be a vá­rost a vendégeknek. A részt­vevők megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc emlékmű­vét. A fejedelem nevét viselő iskolák tanulói részére meg­hirdetett történelmi ver­senyt a romhányi általános iskola csapata nyerte, máso­dik Szécsény, harmadik Sal­gótarján. Az északi és az Ipoly menti régió képviselőinek találkozóján dr. Surján Lász­ló országgyűlési képviselő volt a házigazda. A jelenlé­vők nyilatkozatot fogalmaz­tak meg, amelyben kérik az Ipoly-hidak újjáépítését, a vasúti forgalom megnyitását Ipolytarnóc és Losonc kö­zött. A nyilatkozatot eljut­tatják a Szlovák és Magyar Köztársaság kormányainak. (A nyilatkozat szövegét ked­diszámunkban tesszük köz­zé-A szerk.) A haditorna-bemutató után a nézők közül többen kipróbálták az egykori harci eszközök használatát. Délután rendezték meg a hagyományos szüreti felvo­nulást. Bemutatták terméke­iket a kertbarátok, a mező- gazdasági szakközépiskola, felvonultak a csőszök, szü­retelő lányok a különböző szakmák képviselői. A pol­gárőrség a.legújabb szerze­ményén, egy kivénhedt „Rolls-Royce”-on vonult fel. A csinos majorett lányok lát­ványos bemutatóját követő­en a szüret jegyzője és fiská­lisa tréfás rigmusokban ele­venítették fel a város elmúlt egy évét. Oklevelet adtak át Kassai Sándornak, aki hosz- szú éveken át a szécsényi szüret egyik főszereplője volt. A bíró, a bíróné, a jegyző, a jegyzőné, a csőszök, a szüretelő lányok és az ara­tók hagyományos szüreti táncát - amit ötven évvel ez­előtt Mészáros János kore- ografált - Őze János tanítot­ta be. A múzeum előtti szabad­téri színpadon a helyi nép­tánccsoport, valamint más hagyományőrzők szórakoz­tatták a több száz fős közön­séget. A reggeli órákban kezdő­dött el a horgászverseny, s hogy eredményes volt, arról a sátrakban felszolgált ha­lászlé tanúskodott. Este a tokaji borok bemu­tatóját és kóstolóját, a ha­gyományos szüreti bált és a fiatalok részéről elmaradha­tatlan diszkót rendezték meg. Vasárnap különböző sportprogramokkal zárult a háromnapos rendezvényso­rozat. Reznicsek László, az egyesület elnöke kérésünk­re elmondta, jól sikerült a három nap, a szórakoztató, látványos műsorok mellett sikerült a várost is bemutat­ni az érdeklődőknek. Az al­polgármester a turisztikai papok két konkrét eredmé­nyéről is szólhatott: a fen­tebb említett nyilatkozatról, valamint Szécsény és Tokaj város kapcsolatfelvételéről. SZENOCRÁDI FERENC Balassagyarmat 1991-ben elhunyt je­les festőművészének, Farkas Andrásnak az alkotásaiból rendeznek kiállítást Sal­gótarjánban, a József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában. A tárlatot szeptember 18-án, hétfőn 15 órakor meg­nyitja: Varga Györgyné gimnáziumi tanár, Halászáé Szilasi Ágota művészettörté­nész és Korill Ferenc, a házigazda intéz­mény igazgatója. Közreműködik: a balas­sagyarmati kamaraegyüttes és a balassa­gyarmati dalegylet. A tárlat megtekinthe­tő október 15-ig naponta 10-től 18 óráig. ____________________________________■ V árjuk a címet! A szerkesztés szempontjából figye­lemre méltó megjegyzéseket tett, javasla­tokat küldött lapunkhoz Kovács (Zagyi) István nyugdíjas salgótarjáni lakos. Mivel pontos címet nem közölt, nem tudunk le­velére válaszolni. Ezért kérjük, hogy ha kíváncsi a mi véleményünkre is, szíves­kedjék megadni levelezési címét. _________________ ___________■ S zociális szakmai nap A balassagyarmati Bosco Szent János plébánia szeptember 19-én, kedden 10 órá­tól szociális szakmai napot rendez a plébá­nia szalézi oratóriumában (Kossuth u. 4L sz.) A bevezető előadást Szabó Ágnes, a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szak- középiskola igazgatóhelyettes tartja „Szo­ciális szakemberek képzése a Szent-Györ­gyi Albert Gimnázium és Szakközépiskolá­ban” címmel. Ezt követően Demus Ivóimé, a megyei gyermekvédelmi központ balas­sagyarmati lakásotthona, Kármán János, a váci egyházmegyei karitász, Faragó Zoltánná, a megyei munkaügyi központ helyi kirendeltsége, Katámé Ruszkai Má­ria, a váci Jávorszky Ödön Kórház, Demus Iván, a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központja, Jónás Gábor pedig a helyi cigány kisebbségi önkor­mányzat képviseletében tart előadást. A rendezvény szervezője Fábri Lászlóné egészségügyi szakdolgozó, diplomás álta­lános szociális munkás. A kovácsok is látványos bemutatót tartottak fotó: gy. t.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom