Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-09 / 212. szám

Házfalakra fújt képfirkák A graffitivel nem lehet keresni - Sok a „fóka”, kevés a felület Salgótarjánban, a Madách Imre Gimnáziumban már a tan­évkezdés előtt javában zajlottak az események. Például a megyéből összesereglett ének és rajz szakos tanárok rész­vételével nyílott meg egy graffitikiállítás. Mit is jelent való­jában a graffiti? Erről beszélgettünk Huszár Lászlóval, aki maga is fiatal alkotó.- A graffiti még nagyon fiatal műfaj. Beszélhetünk-e történelem­ről?- A graffiti a 70-es években jött létre. Az volt a célja, hogy az em­berek egy kicsit felfigyeljenek azokra, akik ezeket a rajzokat csinálják. Akkor még nem léte­zett olyan kiterjedt érdeklődési köre, mint napjainkban, így nem is szerették, elítélték a graffitit. A fiatalok éjszaka, a házak falára fújták fel a rajzokat, mert más­képp nem engedte meg senki. Mára már két irányzat vált szét: az egyik a legális, a másik az ille­gális graffiti.- Mit takar a két fogalom?- Legális festésnek nevezzük azt, amikor törvényesen, enge­déllyel, megbízással fújnak a fa­lakra, tehát megrendelésre csinál­ják a rajzokat akár fényes nappal. Az illegális értelemszerűen ennek az ellentéte, vagyis az, amikor éj­jel, tiltott helyen, törvénytelenül munkálkodnak. Ilyenkor rendkí­vül gyorsan kell dolgozniuk, hi­szen bármelyik pillanatban észre- vehetik őket.- Hogyan fogadják az emberek ezt a művészetet?- Sokan elhatárolják magukat tőle, hiszen csak azt látják, hogy a házak tele vannak firkálva és főleg attól félnek, hogy a saját házukat is le fogják fújni egy éjszaka. Viszont itt megint belép a képbe egy másik kulcsszó: a népszerűsítés. Ugyanis amit Tarjánban a mozi, a sport­csarnok, a bankok falán látunk, az a pár betű, az a művész neve. Eze­ket azért írják fel a falakra, hogy minél többen tudjanak arról, hogy ők jelen vannak és folyamatosan rajzolnak. Az egésznek a lényege az ismertté válás, hogy minél több helyen legyen fenn egy név. Ter­mészetesen nem örülnek az embe­rek, ha reggel felébrednek és az aj­tajuk mellett ki van írva egy név, de ez az egyik velejárója ennek a stí­lusnak.- Hogyan készül el egy rajz?- Általá­ban a szerző kigondolja, hogy mit is akar rajzol­ni. Valami el- képzelése mindig van arról, hogy mit akar megjeleníte­ni. Vannak persze olyan esetek is, amikor spontán jön minden, de az nem annyira jellemző, Amikor el­képzeli, hogy mit akar rajzolni, ké­szít egy vázlatot, ami általában (ha visszanézzük) az elkészült műnek a kicsinyített mása. Itt mára színek sem nagyon változnak, csak ha nincs éppen olyan festék. Aztán felfújják a falra és készen is van.- Ilyen egyszerű?- Azért nem. Rengeteg nehéz­ségünk van. Itt Salgótarjánban például nagyon sokszor nem le­het olyan festékeket kapni, ami­vel szépen lehetne dolgozni. A másik pedig az, hogy kevés a vá­laszték is. Ezért más városokban kell megvenni a festéket.- Salgótarjánban mennyire honosodott meg ez a művészet?- Itt helyben három-négy cso­port van. (A kiállításon egy kivé­telével mindegyik képviseltette magát. A szerk.) Általában jó­nak mondható a kapcsolatunk, de mint mindenhol, nálunk is vannak konfliktusok, amiket szinte lehetetlen elkerülni. így sokszor megtörténik az, hogy lefújják egymás rajzát, leöntik egy vödör festékkel más festmé­nyét. Ilyenkor van egy kis össze­tűzés a tagok között. A fiatalok nagyon szeretik a graffitit, hi­szen ha csak azt nézzük, hogy egy rajzórán az úgynevezett szabad foglalkozás keretében sokan graffitit rajzolnak, akkor levonhatjuk azt a következte­tést, hogy a fiataloknak tetszik ez a fajta rajzolási mód.- Van-e terv újabb csoportok létrehozására?- Az az igazság, hogy ez a város több csapatot már nem bír el. Ke­vés az a falfelület, ahová még fir­kálni lehetne, elvégre mi sem akar­juk telerajzolni a várost.- El lehet-e adni ezeket a festmé­nyeket ugyanúgy, mint a vászonm és papírra készítetteket?- Igazából meg lehet rendelni és a megjelölt falra, intézményé­re stb. készítjük el a munkát. Ter­mészetesen ugyanúgy magántu­lajdonba is kerülhet, mint egyéb más alkotások. Egyet azonban el­árulok: keresni nem lehet vele. Ami pénzt adnak, az elmegy a festékre - nagyon sok kell belőle, hiszen van amikor vastagon kell felvinni a falra -, sok munka jár vele.- Mennyi idő alatt készül el egy rajz?- Az sok mindentől függ, példá­ul attól, hogy milyen nagy felületre kell rajzolni és attól, hogy mennyi­re részletes a munka. Kele Szabó Ágnes, a Madách gimnázium tanára, akitől a kiállí­tás ötlete származik, elmondta, hogy ősszel szeretnének rendezni egy graffitinapot, amelyen bár­mely csoport bemutatkozhat. A falfelületeket a különböző intéz­mények falai alkotnák, így iskolák is be lennének festve. OLÁH ZSOLT Fotóművészeti szemle Harmincadik „észak-magyar” A hagyományoknak megfelelő­en ez évben a Miskolci Fotóklub a soros rendezője a XXX. észak ma­gyarországi fotóművészeti szemle eseményeinek. Eije a rendez­vényre valamennyi Észak-Magyar- ország területén élő és alkotó ama­tőr és hivatásos fotográfust meg­hívnak. A szemlére a Nógrád Me­gyei Fotóklub ezúttal is megyei kollekcióval készül. A megye terü­letén élő fotográfusok műveiket szeptember 21-ig (a csütörtök dél­utáni klubnapokon) adhatják be a Salgótarjánban a József Attila Mű­velődési Központban. A pályamű­veket a Nógrád Megyei Fotóklub szeptember 23-án viszi Miskolcra a nyilvános zsűrizésre. A szemle első bemutatója október 6- án, Óz- don lesz. Ezt követően az elfoga­dott pályaműveket a régió további városaiban, így Salgótarjánban is bemutatják. A pályázatot három kategóriá­ban, fekete-fehér képek, színes fo­tók és diapozitívok hirdették meg. A szerzők papírképekből kategóri­ánként 5-5 művel, valamint 10 db diapozitív művel pályázhatnak. A pályaművek témája és kidolgozási módja kötetlen. ____________vm. O lvasótábori találka Negyedszázados emlékek, barátságok A Salgótarjánban székelő Ba­lassi Bálint Megyei Könyvtár hu­szonöt esztendeje szervez olva­sótáborokat. A negyedszázados jubüeum tiszteletére olvasótábo­ri találkozót tartanak mindazok bevonásával, akik részesei és al­kotói voltak e nemes hagyo­mányteremtésnek. E jeles esemény méltó keretet biztosít ahhoz, hogy a volt olvasó- táborosok ez év november 3-án, pénteken és 4-én, szombaton Sal­gótarjánban egykori vezetőikkel, a táborok volt előadóival újra talál­kozzanak. Ehhez azonban az szükséges, hogy jelentkezzenek mindazok, akik az elmúlt években az irodalom, a művészetek, a köl­csönös megértés és barátság jegyé­ben együtt voltak. Ez az alkalom kiváló lehetőség arra, hogy közö­sen felidézzék a régi emlékeket, beszélgessenek eseményekről, személyes tapasztalatokról, az egykori táborosok sorsának alaku­lásáról. A jelentkezés alapján a találko­zóról részletes tájékoztatást külde­nek azoknak, atók a könyvtár tit­kárságán megkeresik a szervező­ket. Jelentkezési határidő: október 15. Cím: Balassi Bálint Megyei Könyvtár, 3100 Salgótarján, Kassai sor 2. Telefon: 32 /416-777 (titkár­ság 114-es mellék) Fax: 32/316- 482. E-mail: lelekpendites abbmk.hu A szervezők bíznak abban, hogy e ritka jubileum lehetőséget teremt az emberi kapcsolatok újra­élesztésére és ápolására. Zenei alapozás Vidám tábori napokkal kezdte a tanévet 160 kodályos tanuló. A sal­gótarjáni általános iskola Kicsi­nyek kómsa és a zenei Nagykórus a helyi ifjúsági táborban készült fel az új tanévre. Az együttlét legfon­tosabb célja a zenei alapozás és a közösségi élményszerzés volt. A kórusvezetők - Valecsikné Tamás Zsuzsa és Karácsonyáé Kaposi Ida - nagy figyelmet fordítottak a kö­zelgő zenei világnap hangverse­nyeire való felkészítésre is. A tábo­ri programot játékos sport- és más szabadidős rendezvények gazda­gították. A tábort irányító felnőttek gondos munkával biztosították a jó feltételeket. Orgonamuzsika a messziről jöttéknek Ötvenhat év után újra Balassagyarmaton Egy Izraelből jött család, anya és három lánya járta a napok­ban Balassagyarmatot, amelynek sok szeglete még az ötven­hat éve nem látott várost idézte a hetvenhárom éves Potok Edit számára. „Fejedelmi napok” Szécsényben Tárogató hangjára ébred a város lakossága Szécsényben a Vezérlő Fejedelmi Asztaltársaság Egyesület szep­tember 15-től 17-ig rendezi meg a második Vezérlő fejedelmi és turisztikai napokat. Reznicsek László az egyesület elnöke arról tájékoztatott, hogy a három nap színes és gazdag programját a történelmi megemlékezés, a turizmus fejlesztése, az idegenfor­galom élénkítése, az Ipoly menti szlovák és magyar települések találkozásának a jegyében rendezik. A vonzó rendezvénysoro­zatban több szórakoztató program is található. Az utcán találkoztunk, amikor Varga János karnagy épp a plébá­niatemplomba invitálta őket, hogy egy kis orgonamuzsikával kedves­kedjen a messziről jött családnak. Edit asszony kedves közvetlenség­gel mesélte élete történetét, amely megpróbáltatásokkal volt tele. - Boldog gyermekkorom volt itt Ba­lassagyarmaton - mondta - ahol édesanyám, Potok Adolfné szü­lésznő volt, édesapám pedig keres­kedő. Az Ipoly hídjának közelében laktunk a második világháború vé­géig, amikor deportáltak bennün­ket Auswitzba. Ide már csak édes­anyámmal, bátyámmal és ötéves húgommal, Katikával érkeztünk, mert édesapámat Kistarcsán egy­szerűen belelőtték egy hídról a víz­be. Auswitzban Mengele, a halál orvosa válogatott bennünket, aki egy pádon állt és mi meztelen áll­tunk előtte, hogy kiválassza a munkára alkalmasakat. Én szeren­csémre lőszergyárba kerültem dol­gozni, ahol reggel kaptunk egy bögre tejet, egy darab kenyeret és egy kis lekvárt, hogy tudjuk végez­ni a munkát, de szegény édes­anyám, a családom odaveszett. A háború vége felé kitereltek ben­nünket a lágerből és német kato­nák kíséretében vánszorogtunk az utakon. Aki összeesett, agyonlőt­ték. így ütöttek rajtunk Tat Allendorfnál az amerikai katonák, akik összefogdosták, vagy lelőtték a szerteszét futott őrség tagjait, minket pedig egy szállodában he­lyeztek el. Talán egy fél évig vol­tunk ott, aztán egy páran hazajöt­tünk Magyarországra. Balassagyarmatra nem volt ér­demes jönnöm, mert senkim sein maradt és így Miskolcra kerültem, ahol megismerkedtem egy 24 éves zsidó fiúval Bmjer Andonal, aki a férjem lett. Akkor szervezték az Iz­rael felépítésében részt vállalókat és mi így kerültünk Izraelbe, amely egy más világ volt. Minden­ki az ország felépítésén dolgozott. Sorra épültek a kibucok, amelyek egyikében, a libanoni határ közelé­ben mi is éltünk. A férjem tanító volt míg meg nem halt én pedig szakácsnőként dolgoztam a kibucban. Négy lányunk lett. Az egyik, Karmela Hollandiában egy német fiúhoz ment férjhez. A leg­kisebb, Milli mozgássérültekkel foglalkozik. Beim óvónő lett, Judit pedig titkárnőként dolgozik. - A lá­nyok figyelemmel hallgatják any­juk szavait és arról beszélnek, hogy egyikük sem volt még Ma­gyarországon, amelyről szüleik sokszor meséltek és nagyon tet­szik nekik ez az ország. Azt mond­ják, hogy szívesen élnének itt.- Sok szomorú dolgon mentem keresztül - mondja a 73 éves Potok Edit, akin azonban nem látni a kort. Derűs, nevető szemmel ma­gyarázza családja sorsának alaku­lását, és' azt emlegeti keserűen, hogy a régi balassagyarmati isme­rőseit elvesztette. Budapestet szép­nek találták a lányok is és találkoz­tak az ott élő rokonukkal. Balassa­gyarmat 56 év után kicsit idegen­nek tűnt számára, sokat változott a város, de még a lányainak meg tu­dott mutatni egy pár ismerős há­zat. Majdan Béla helytörténész el­vitte a messziről jött családot a fel­újított zsidó imaházba, ahol arról is szó esett, hogy volt idő, mikor Balassagyarmat lakóinak több mint a fele izraelita vallású volt és békességben éltek a helybeliek egymással. A jelenlegi piactéren már a nyomait sem találták a né­metek által felrobbantott, az or­szágban szinte páratlan, hatalmas zsinagógának. Potok Edit és a lányai megillető- dötten álltak a zsidó temető emlék­táblája előtt, ahol a mártírok között olvashatták szüleik, nagyszüleik nevét is. Könnyeik egyaránt szól­tak az igazságtalan, embertelen és szégyenteljes holocaust áldozatai­ért és a család pótolhatatlan vesz­tességeiért. SZABÓ ENDRE Szeptember 15-én, pénteken 9.30 órakor Gressai Sándor, a Nóg­rád Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara elnöke, a volt járásbíróság épületében nyitja meg az ipari, szolgáltatási, idegenforgalmi, va­dászati, turisztikai .kiállítást. A szécsényi Tourinform-iroda szer­vezésében a Kubinyi Ferenc Mú­zeumban, 10 órakor kezdődik a Nógrád megyei idegenforgalmi konferencia. Áz egész napos ren­dezvényt Máté Csaba Szécsény város polgármestere nyitja meg. Bemutatkozik több megye és or­szágrész, szó lesz a falusi turiz­mus és a vidékfejlesztés összefüg­géseiről is. Nógrád idegenforgal­máról Becsó Zsolt, a megyei köz­gyűlés elnöke ad helyzetképet. 19 órától a ferences templomban ren­dezendő hálaadó szentmisén köz­reműködik a városi Erkel Ferenc vegyes kar, Lévárdi Beáta vezény­letével. Szeptember 16-a, szombat a megnyitó és az ünnepi tisztelgés napja. 8 órakor tárogató hangjára ébred a város. Már a reggeli órák­ban elkezdődik a szécsényi és a ludányhalászi tavon a horgászver­seny. 9.30 órakor a nemrégiben felavatott XI. Ince pápa téren térze­ne szórakoztatja a vendégeket. A művelődési központ színházter­mében 10 órakor Tóth Csaba a Magyar Népművelők Egyesületé­nek elnöke, a Nógrád Megyei Köz- művelődési és Turisztikai Intézet igazgatója nyitja meg a második turisztikai napokat. Megemlékez­nek az 1705-ös szécsényi ország- gyűlésről, ahol II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé választották. Az ünnepi műsorban közremű­ködnek Dévai Nagy Kamilla elő­adóművész, Nemcsák Károly szín­művész és a két előadó művészba­rátai. „A kuruc kor és a vezérlő feje­delem” címmel a II. Rákóczi Fe­renc nevét viselő általános iskolák (Ludányhalászi, Romhány, Salgó­tarján, Ernőd, Szécsény), valamint a helyi Körösi Csorna Sándor Gim­názium és Szakközépiskola diák­jainak vetélkedőjét a Kubinyi Fe­renc Múzeumban tartják 11.30 órától. Dr. Serfőző András ország­gyűlési képviselő helytörténeti sé­tán mutatja be a várost a meghí­vott'vendégeknek. Délben ismét térzene lesz, 13 órától haditorna- bemutató, a múzeumkertben fel­állított színpadon kulturális mű­sor szórakoztatja az érdeklődőket. 14 órától rendezik az északi és Ipoly menti régió képviselőinek el­ső szécsényi találkozóját, amely­nek házigazdája dr. Surján László országgyűlési képviselő. A törté­nelmi belvárosban 15 órakor kez­dődik a hagyományos szécsényi szüreti felvonulás. 19 órától lesz a palóc gasztronómia és tokaji bor közös ünnepi rendezvénye. 20 órától a művelődési központban szüreti bál, a Paradiso panzióban diszkóshow várja az érdeklődő­ket. Éjszaka 2 órakor tűzijáték zár­ja a napot. Szeptember 17-én, va­sárnap különböző sportprogra­mokat rendeznek. SZENOGRÁDI FERENC Grafitti és nézői fényképeken fotó? gyű rí an tibor Gyűjtemény azokból a kellékekből, amelyekkel a rajzok készülnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom