Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-29 / 229. szám
8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z D ASÁG 2000. SZEPTEMBER 29., PÉNTEK Biztonságban a települések pénze Számvetés az önkormányzati rendszer 10. évfordulója alkalmából Az 1990. évi demokratikus választások eredményeképpen megalakult önkormányzatok - törvényes jogukkal élve - az évenkénti szabad bank- választás keretében jelölik ki számlavezető bankjukat. Az OTP Bank - illetve jogelődje valamint a helyi államigazgatási szervek és intézményeik kapcsolata több évtizedes múltra tekint vissza, a pénzintézet 1971 óta foglalkozik az önkormányzatok - korábban a tanácsok - számlavezetésével. A piac liberalizációjának kezdetén az OTP Bank így száz- százalékos piaci részesedést tudhatott magáénak, azonban figyelemre méltó, hogy a 2000. évre szóló bankválasztás során is az önkormányzatok mintegy 90 százaléka választotta ezt a bankot számlavezetőjének a tizenkét másik pénzintézet mellett. Ilyen helyzetben különösen érthető, hogy az OTP Bank a fő támogatója annak a tanácskozásnak, amelyet - Mádl Ferenc köztársasági elnök fővédnöksége mellett - szombaton rendeznek meg Budapesten, a helyi önkormányzatok napján.- Magyarországon 3176 önkormányzat van, ezek mérete és üzleti potenciálja természetesen eltér egymástól. Az OTP Bank azonban úgy gondolja, hogy minden egyes önkormányzat fontos ügyfél, hiszen a helyhatóság az adott helységben segítheti a bank lakossági és vállalati kapcsolatait is - nyilatkozta lapunknak Wolf László vezérigazgató-helyettes. Az önkormányzatok közül 2770-nek az OTP a számlavezetője, s a pénzintézet kezeli ezen önkormányzatok 13 ezer intézményének pénzügyeit is. A jelentős piaci részesedés megtartásában nagy szerepe van annak, hogy a számlavezetés mintegy 240 fiókban folyik, tehát a nagy bankok közül mi tudjuk a „legközelebbi” szolgáltatást kínálni ONKORMANYZATISZAMLAVEZETES OSSZEHASONLITASA ( 2000-ben)- magyarázta a sikeresség egyik okát a szakember. A másik ok, amiért a bank eredményes ezen a piacon is, az az, hogy az OTP Banknak, mint bankcsoportnak van Magyarországon talán a legszélesebb termékköre. így az önkormányzatoknak mindent tudunk kínálni versenyképes áron és e mellett természetesen igen magas színvonalon, technikai felkészültséggel - tette hozzá Wolf László. A pénzintézetek jelenleg szinte ugyanazon az áron kínálják szolgáltatásaikat, ezért az önkormányzatok választása, bár a földrajzi közelségnek még van némi jelentősége, a biztonság mellett elsősorban a színvonalas komplex pénzügyi szolgáltatást méltányolja. Azt, hogy a pénzintézet-választás során, arányaiban ugyan csekély mértékben, de még szempont a helybeli jelenjét, tükrözik a számok. Noha a csaknem 3200 települési önkormányzat közül mindössze 400-nak nem az OTP Bank a számlavezetője, ezek több mint felének, mintegy 260-nak valamelyik takarék- szövetkezet vezeti a számláját. A vezérigazgató-helyettes szerint a helyhatóságok jó ügyfélnek számítanak. Ma már elmondható, hogy ez a szektor nettó befektető, vagyis az ön- kormányzatok betétei és befektetései meghaladják hitelállományaik mértékét. A június végi adatok szerint a települések betétállományának 78,2 százalékát, azaz több mint 71 milliárd forintot az OTP Bank kezelt. A bank által önkormányzatoknak nyújtott hitelek összege ugyanebben az időpontban közel 40 milliárd forint volt. Wolf László hangsúlyozta, az önkormányzatok korrekt üzleti partnerek, amit tükröz, hogy a hitelállomány 99,72 százaléka probléma- mentes. ______________________I«*! Rendezzük tartozásainkat...? A APEH Az APEH Nógrád Megyei Igazgatósága évente körülbelül háromezer darab fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmet bírál el. A végrehajtás alatt álló összeg csaknem fele az engedélyezett részletfizetés, fizetési könnyítés teljesítése révén folyik be a költségvetésbe.- Kik és milyen feltételek megléte esetén nyújthatják be részletfizetési kérelmüket? - kérdeztük dr. Csanálosi KataUnt, az APEH Nógrád Megyei Igazgatóság igazgatóhelyettesét.- Az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.-ben) foglaltak alapján azon adózók, akik az adójogszabályokban meghatározott és/vagy az adóhatóság által jogerős határozatban előírt fizetési kötelezettségeiket valamilyen gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem, vagy csak részben tudják teljesíteni, a tartozás megfizetésére részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezését kérhetik az adóhatóságtól. A törvény azonban magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, valamint a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, magánnyugdíj-pénztári tagdíjra fizetési könnyítés nem engedélyezhető. Egyéb adók tekintetében fizetési könnyítés csak a törvényben meghatározott feltételek együttes megléte esetén engedélyezhető, mégpedig abban az esetben, ha a fizetési nehézség átmeneti jellegű és annak kialakulása nem róható fel az adózó terhére.- Kérdésként merülhet fel az adósok részéről, hogy mikor számíthatnak az adóhatóság részéről kedvező elbírálásra a tartozásaik átütemezését illetően.- A fizetési könnyítés engedélyezése nem automatikus, arra csak a törvényben meghatározott feltételek fennállásakor van lehetőség. Ez annyit jelent, hogy pl. nem engedélyezhető részlet- fizetés, fizetési halasztás akkor, ha pl. az adó, személyi jövedelemadó tartozása azért halmozódott fel, mert az Art.-ben előírt személyi jövedelemadó előlegfizetési kötelezettségét nem teljesítette az adózó. Nem minősíthető a fizetési nehézség átmenetinek, ha a fizetési kedvezmény lehetőségével az adózó évente esetleg többször, illetve rendszeresen visszatérő módon szeretne élni.- A fizetési könnyítést engedélyező határozat milyen kötelezettséget ír elő az adózó számára és mi történik akkor, ha valaki mégsem tudja fizetni a részleteket?- Az adóhatóság a részletfizetést, fizetési halasztást engedélyező határozatában a fizetési könnyítést feltételekhez is kötheti, ilyen feltétel lehet pl. más egyéb tartozás megfizetése, illetve folyó fizetési kötelezettség teljesítése. A fizetési könnyítésről szóló határozatban előírt feltételek, fizetési határidők, befizetendő összegek esetleges nem, vagy késedelmes teljesítése esetén a fizetési könnyítés érvényét veszti és a tartozás egy összegben esedékessé válik, megindul a hátralék kényszerintézkedés útján történő beszedése. Az adóhatóságnak törvényi kötelezettsége, hogy a meg nem fizetett tartozásokra a végrehajtást haladéktalanul megindítsa.- A köznapi ember számára e félelmetesen csengő szó, hogy végrehajtás, mit jelent, hogy zajük a gyakorlatban?- Az Art. szabályai alapján folytatandó végrehajtási eljárás külön határozat nélkül, a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul. Elsőként a bankszámláról történő azonnali beszedési megbízással, illetve magánszemély esetén munkabérletiltással kíséreljük meg az adósság beszedését. Ha ez nem vezet eredményre, akkor ingó-, majd ingatlan-végrehajtás következik. Ezen eljárások költségei az adóst terhelik. A lefoglalt ingóságok rendeltetésszerűen tovább használhatók, de azok elzálogosítása, elidegenítése, szándékos megrongálása büntetőeljárást von maga után. Az eljárási szabályok alapján a lefoglalástól számított 15 nap elteltével, 2 hónapon belül árveréssel kell értékesíteni a lefoglalt tárgyakat. Sikertelen árverés esetén újabb árverést kell kiírni. Az árverési hirdetmény az adóhatóság és az árverés helye szerinti polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is kifüggesztésre kerül. Fontos tudni, hogy a végrehajtási eljárás folyamán ugyanazon ügyre vonatkozóan benyújtott újabb kérelem nem állítja meg, nem szünetelteti az eljárást.- Mi történik, ha az előzőekben felsorolt „lépések” után is még maradt tartozása az adózónak?- Ha a végrehajtási eljárások nem vezettek eredményre, akkor a gazdasági társaságok esetében felszámolási eljárásra, egyéni vállalkozóknál a vállalkozói igazolvány visszavonására is sor kerülhet. Számolni kell azzal is, hogy vállalkozók, magánszemélyek esetében kiemelkedően nagy revíziós megállapításból származó tartozás esetén (10 M Ft fölött) az útlevél is visszavonható. Ültetvény a sivatagban Egy kaliforniai cég a fáraók építkezéseihez fogható vállalkozásba kezdett Egyiptomban: 3,75 millió hektárnyi sivatagos területet akar jövedelmező ültetvénnyé alakítani. Az amerikai Cádiz társaság Dél-Kalifor- niában szerzett jártasságot forró, száraz, félsivatagos területek termővé fordításában. A Cádiz már ötvenmillió dollárt befektetett az egyiptomi tervbe, amelytől azt várja, hogy 2004-től kezdve versenyképes árakon tud Európába exportálható zöldségféléket és gyümölcsöt - például májusban érő csemegeszőlőt - termelni. A tervet az egyiptomi kormány kezdeményezte, azzal a céllal, hogy enyhítse a Nílus völgyének túlnépesedését: az ország 65 milliós lakossága gyakorlatilag teljes egészében ezen - az Egyiptom területének alig 5 százalékát kitevő - területen él. Az Egyiptom délnyugati részén fekvő Toska-sivatagban a talaj minősége és a száraz éghajlat nagyon hasonlít a dél-kaliforniaihoz - idézte a Cádiz vezér- igazgatóját az AFP - csak épp a Toska-sivatag alatt a föld mélyében sokkal nagyobb víztartalékok vannak. A sivatagban induló ültetvényes gazdálkodás előnyei közé tartozik, hogy a térség eleve mentes a rovarkártevőktől, és megfelelően gondos telepítés esetén elkerülhető azok behurcolása. Tilos lesz a vegyszeres rovarirtás. Az egyiptomi kormány 20 évi adómentességet ígér az odatelepülő gazdálkodóknak. Kairói remények szerint ezek száma 2020- ra elérheti a kétmillió főt. A sivatagi terv máris felkeltette néhány nagy áruházlánc érdeklődését. ■ Szigorítás a nagyobb hozadékért Egy vizsgálat a közelmúltban megállapította, hogy tavaly az önkormányzatok csak felerészben tudták felhasználni a nekik megítélt címzett és céltámogatásokat. A Belügyminisztérium olyan szabályozást léptetett életbe, amely elősegítheti a központi pénzforrások hatékonyabb elköltését. Az önkormányzatoknak kisebb vagy nagyobb önrészesedést kell vállalniuk. Amikor a beruházás egyik szakaszát befejezték, a Kincstár a benyújtott számla összegének a pályázatban kiírt százalékát átutalja az önkormányzatnak - mondta el lapunknak Farkas László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) régióvezető főtanácsosa. A legutóbbi számvevőszéki vizsgálatból kitetszik, hogy az önkormányzatok az esetek nagyobb részében nem rendelkeznek idejében a feladat megvalósításához szükséges pénzzel. Ennek több oka is lehet. Nagyobb részük jó szándékkal, több helyről is számított pénzforrásokra, amikor a pályázatok benyújtásakor a megfelelő önrészt vállalta. Voltak, akik két helyről is vártak kölcsönt vagy támogatást, de azt, vagy azokat nem kapták meg, mások ingatlanokat kívántak értékesíteni, de nem valósult meg, megint mások kevesebb adó- és egyéb bevételhez jutottak, mint tervezték. Móré László, a Belügyminisztérium önkormányzati gazdasági főosztályának vezetője kérdésünkre elmondta, hogy eddig a pályázatok benyújtásakor elegendő volt a helyi testület határozatát mellékelni arról, hogy a szóban forgó beruházáshoz a megfelelő önrészt vállalják. - Az ÁSZ-jelentés tanulságai alapján 2001-től sokkal szigorúbban kezeljük ezt a dolgot - mondta a főosztályvezető. - A testületi határozatokhoz mellékelni kell a hivatalos ígéretet a többi forrásról, hitel esetén a hitelt nyújtó bank hitelfedezeti igazolását. Ha a testület határozatában vállalja, hogy saját erőből fedezi a beruházáshoz szükséges önrészt, akkor természetesen nem kell ígérvényeket mellékelni, de be kell bizonyítani, hogy költségvetésükben a beígért összeg szerepel, mégpedig úgy, hogy az önkormányzat pénzügyi egyensúlya biztosítva van. A belügyi kormányzat abban bízik, hogy a szigorítás ösztönözni fogja az önkormányzatokat, és pénzügyi forrásaikat nem forgácsolják szét, hanem inkább a nagyobb cél elérésére összpontosítják. _________________ KOÓS B ANKKÁRTYÁK DARABSZÁMA AZ ÖNKORMÁNYZATI ÜZLETÁGBAN: 1999. december 31. 2000 június 30. Változás BankPont Kereskedelmi Kártya 710 863 +21,6% EC/MC Belföldi Üzleti Kártya 228 247 +8,3% EC/MC Nemzetközi Üzleti Kártya 49 62 +26,5% Összesen: 987 1172 + 18,7% EU-versenyszabályok - bizottsági rendelettervezet A közösségi versenyszabályozás végrehajtására vonatkozó, csaknem negyven éve érvényben lévő rendelet módosítására tett javaslatot szerdán az Európai Bizottság, amely a jövőben a versenykorlátozó megállapodások kezelésének tekintetében jogosítványait megosztaná a nemzeti hatóságokkal és bíróságokkal. A javaslat szerint azt az 1962 óta érvényben lévő rendeletet módosítanák, amelynek értelmében a vállalatok potenciálisan versenykorlátozó megállapodásait kizárólag a bizottság engedélyezhette. Ezt egy olyan rendszerrel váltanák fel, amelyben nemcsak az EU végrehajtó szerve, hanem a nemzeti versenyfelügyeleti hatóságok és a bíróságok is teljes egészében alkalmazhatnák a közösségi alapszerződés vonatkozó cikkét. Ez utóbbi azonban csak az említett, kartell típusú megállapodásokra vonatkozik, az állami támogatásokat és a vállalati összeolvadásokat nem érinti. Külön cikk foglalkozik a szerződésben a domináns piaci pozícióval való visszaélés tilalmával, amelynek esetében a nemzeti hatóságok és bíróságok már eddig is élhettek a korlátozásmentes jogalkalmazás lehetőségével. Mario Monti, a bizottság versenyügyekért felelős tagja azzal indokolta a javaslatot, hogy az eltelt negyven év gyakorlata alapján a vállalatok már alaposan megismerkedtek a versenyszabályozással, amelynek alkalmazásában a nemzeti hatóságok is közreműködhetnek. Ezzel levehetik a terhek egy részét a bizottságról, amely így a legfontosabb esetek kezelésére összpontosíthatja erőforrásait - hangsúlyozta Monti, aki szerint tíz év óta a mostani javaslat a legfontosabb kezdeményezés a közösségi versenypolitika területén. A bizottság által javasolt új rendszerben az EU végrehajtó szerve és a nemzeti hatóságok egyfajta hálózat részeiként működnének, és ösz- szehangoltan lépnének fel a közösségi versenyszabályok megsértőivel szemben. A régi rendelet alapos módosítása részben az unió bővítése miatt vált szükségessé, mivel a gazdasági szereplők számának rendkívül nagy mértékű növekedésével a bizottság egyre kevésbé lenne képes arra, hogy egyedül gondoskodjon a versenyszabályok közösségi szintű érvényesüléséről. A jelenlegi rendszerben csakis a bizottság jogosult arra, hogy - előzetes értesítések alapján - engedélyezzen potenciálisan versenykorlátozó megállapodásokat. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy ez a bejelentési mechanizmus nem biztosítja kellő hatékonysággal a verseny védelmét. Bizottsági részről azt is hangsúlyozzák azonban, hogy a bevezetni kívánt decentralizáció semmiképpen nem eredményezheti a közösségi versenypolitika nemzeti keretek közé való visszahelyezését. A gazdasági szereplőknek a közösség egész területén továbbra is azonos elbánásban kell részesülniük, ezért a versenypolitika végrehajtásában a bizottság autonóm döntéshozatali jogköre a jövőben is fennmarad.
