Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-28 / 228. szám
2000. Szeptember 28., Csütörtök HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal KÖRKÉP Tömeges csődök lehetnek A MIÉP többfrontos támadást kezdett az agrártárca ellen Az ellenzék bosszútörvénynek, a mező- gazdaság elleni atomtámadásnak nevezi a szövetkezeti törvény megváltoztatására tett javaslatokat, és az MDF sem támogatja a külső üzletrész kötelező kiadását. Egyetért viszont a koalíció a röviden csak maffiaellenes központnak nevezett intézmény megszervezésével. Az új központot az ellenzék feleslegesnek tartja. Budapest Két fontos törvény általános vitája is megkezdődött tegnap a parlamentben. Ugyanakkor nem csillapodott az a vihar sem, amely a holland agrártermelők feltételezett betelepítése miatt már napok óta tart a Házban. Szövetkezeti rendszerváltás A földművelésügyi tárca koncepciója szerint a szövetkezeti tagok üzletrészét részjeggyé kell alakítani, a nem tag külső tulajdonosokét pedig nagyon rövid időn belül ki kell fizetni. Torgyán József a szövetkezeti törvény módosításának beterjesztésekor főként arról beszélt a parlamentben, hogy „modem, európai értelemben vett szövetkezetek létrehozásához kell alapot teremteni”, mert a mai termelőszövetkezetek szerinte elavultak, megérett az idő a modellváltásra. Ezeket az érveket hangoztatta azután az általános vitában több fideszes és kisgazda képviselő is. Az ellenzék és az MDF ugyanakkor a javaslat másik részére - a szövetkezeti külső üzletrészek kötelező kifizetésére helyezte a hangsúlyt. Ezek a pártok (köztük a MIÉP] azt állítják, hogy a törvényjavaslat jelenlegi formájában történő elfogadása tönkretenné a mezőgazdaságot. A vagyoniész kifizetése miatt a szövetkezetek zöme csődbe menne, mintegy 100 milliárd forint kerülne ki a mezőgazdasági termelésből. A szövetkezeteknek jelenleg majdnem kétharmada veszteséges, így képtelen kifizetni az üzletrészek értékét, a hitelező bankok fillérekért árvereztet- nék el a jelzáloggal terhelt vagyontárgyakat, több tízezren vesztenék el állásukat, a nyugdíjasok a szövetkezettől kapott életjáradékukat, de csődbe juthatnak a szövetkezetekkel együttműködő kisvállalkozók, miközben a külső üzletrész-tulajdonosok szinte semmihez sem jutnak. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára is úgy látja, hogy a tőkekivonás padlóra küldi a hitelekkel terhelt szövetkezeteket. Másfelől a csődök, felszámolások következtében a szövetkezetekben dolgozó 130-150 ezer embernek akár a fele vesztheti el munkahelyét, megélhetését. A Magyar Bankszövetség elemzése szerint, amennyiben a parlament a jelenlegi formájában fogadja el a szövetkezeti üzletrészekről szóló törvényjavaslatot, az agrárszövetkezeteknek akár a 90 százaléka a felszámolás sorsára juthat, a bankokat pedig 100 milliárd forint veszteség érheti. A szakértők szerint nem csupán a jelenlegi helyzet megoldása, de az agrárium jövőbeni hitelezése is kockán forog. Maffiaellenes központ Ellenzéki - főként szocialista - vélemények szerint nem szakmai, hanem politikai indíték szülte a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ létrehozásának ötletét, hiszen az ORFK-n belül most is működik egy adatfeldolgozó agytröszt. A parlament elé tegnap beterjesztett tervezet szerint januártól tizenegy együttműködő szervezet - közöttük az ORFK, a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok - köteles majd megosztani az alvilágról begyűjtött információhalmazát az úgynevezett maffiaellenes központtal. Demeter Ervin, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter szerint a 45 fős, nyomozati jogkörrel nem rendelkező stáb értékeli, összedolgozza, majd úgy teríti az információkat, hogy a bűnüldözők az eddiginél hatékonyabban csaphassanak le a szervezett alvilágra. Egy magát megnevezni nem kívánó rendőrtiszt lapunknak elmondta: mivel az említett információk 80-90 százalékával eleve a rendőrség rendelkezik, az ORFK adatfeldolgozó részlegének bővítésével is célt lehetett volna érni. A tegnapi általános vitában az ellenzék is feleslegesnek nevezte az új központ felállítását, mondván, hogy inkább a meglévő bűnüldöző szervek együttműködését kellene javítani. Arra a kérdésre, hogy hol lesz a stáb székháza, s ki vezeti majd a központot, sem a tervezetet kidolgozó Nemzetbiztonsági Hivataltól, sem a januártól felügyeleti jogkörrel rendelkező Belügyminisztériumtól nem kaptunk választ. Mégis jönnek a hollandok? Tegnap a parlamenten kívül tovább folytatódott a kedden kérdés formájában már elkezdett vita holland agrártermelők esetleges Magyarországra telepítéséről. - Birtokomban van az a tanulmány, amely részletesen, lépésekre lebontva tartalmazza a holland gazdák Magyarországra telepítésének cselekvési programját - nyilatkozta lapunknak Lentner Csaba, a MIÉP képviselője. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium százszázalékos tulajdonában lévő Agrárinnovációs Vidék és Területfejlesztési Közhasznú Társaság készíttetett egy ilyen tervezetet - mondta a honatya. Az Agrárinnovációs Kht. csoportvezetője ezzel szemben kijelentette, hogy „Cégünkhöz semmiféle ilyen jellegű megbízás nem érkezett, így mi nem is készíttethettük ezt el.” A MIÉP értesülései szerint ugyanakkor a cselekvési terv konkrétan azt tartalmazza, hogy az idei év végére már ki is választják a betelepülni szándékozó családokat, illetve elkezdődik a beköltözés.- Az egyeztető tárgyalások a felek között a nyár folyamán elkezdődtek. Torgyán József, az agrártárca minisztere 2000. augusztus 21-én találkozott külföldi kollégájával, s meghozták a telepítéssel kapcsolatos szükséges politikai döntéseket. Ezt a holland mezőgazdasági attasé a Világgazdaság hasábjain meg is erősitette. A döntéshozatalhoz az FVM, Torgyán miniszter úr és az FKGP országos elnökségének beleegyezése is kellett. Ennek ellenére a miniszter úr azt állítja, hogy nem tudott a tanulmány létezéséről - mutatott rá Lentner Csaba. Torgyán József a héten már a parlamentben is visszautasította azt a feltételezést, hogy külföldi kézbe akarnának adni magyar termőföldet, és ugyanezt közleményben a minisztérium is megtette az első híradások megjelenése után. Most azonban, hogy a holland gazdák betelepítését részletező dokumentumok is nyilvánosságra kerültek, a tárca - legalábbis lapzártánkig - nem reagált. _________________________________________________________________________________________________________ujvém-takAcé-juhász S ok a légúti megbetegedés A védőoltás még korai, de a megelőzés nem Országszerte jelentősen megszaporodtak a légúti megbetegedések, de influenzajárvány egyelőre nincs. Mostanában a megelőzésért tehetünk a legtöbbet, s elegendő, ha a védőoltást novemberben kérjük háziorvosunktól. Budapest Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) járványügyi főorvosa, dr. Benya László lapunknak elmondta, hogy különösen a gyermekek körében gyakori mostanában a nátha, a köhögés, a gennyes torok-, illetve mandulagyulladás. Az országos influenzafigyelő szolgálat a sokéves tapasztalatok alapján csak október közepén áll fel. A magas lázzal, végtagfájdalommal és elesettséggel járó influenza ellen novembernél korábban nem érdemes védőoltást kérni. Az időseknek, a krónikus betegségben szenvedőknek, valamint az egészségügyi és szociális intézményekben dolgozóknak mindenképp ajánlott a vakcina. A többieknek tanácsos egyénileg a háziorvossal megbeszélni a védőoltás beadatásának szükségességét. Az oltóanyagot térítés ellenében a patikák forgalmazzák, de várhatóan idén is lesz arra lehetőség, hogy a leginkább rászorulóknak térítésmentesen biztosítsák a vakcinát. Benya doktor szerint ezekben a napokban a betegség megelőzéséért tehetünk a legtöbbet. Különösen a mostani, változékony időben rendkívül fontos a réteges öltözködés, a megfázás elkerülése. Az őszi időszakban kapható sok, vitamindús zöldség és gyümölcs fogyasztásával ellenállób- bá tehetjük szervezetünket a vírusok támadásával szemben. Kiegészítésként ugyancsak a patikákban megvásárolható C-vita- min szedése ajánlott. Az orvos javaslata az, hogy a természetes élelmiszerek mellett lehetőleg pezsgőtabletta formájában fogyasszuk a vitaminokat, mert így a leghatékonyabb azok felszívódása. Amennyiben a következő napokban tovább szaporodnak a légúti megbetegedések, tanácsos elkerülni azokat a helyeket, ahol nagy tömegben - cseppfertőzés útján - könnyen terjed a betegség. NÉMETH ZSUZSA MÉDIAHAJÓ 2000. Tizedik alkalommal gyűltek össze Dunán haladó hajók fedélzetén politikusok, közéleti vezetők és újságírók, hogy kötetlen formában cseréljék ki gondolataikat. Képünkön Fodor Lajos, a Honvédség parancsnoka lép fel a fedélzetre, hogy részt vegyen a haderőreformról folytatandó vitában. A derékfájása miatt otthon maradt köztársasági elnök levélben fejezte ki reményét, hogy a média- hajón együtt utazó emberekhez hasonlóan a nemzet is egy közös cél felé halad, fotó, europress/diosi imre Hírek röviden Vasúti személycserék Megkezdődött a MÁV-reform végrehajtásához kapcsolódó személyi változások sorozata. A közlekedési miniszter felmentette tisztségéből a vasúttársaság eddigi elnökét, Takácsy Gyulát, aki elismerte, hogy a reformmal kapcsolatos véleménykülönbségük miatt távozik posztjáról. Utóda, Endrédy István első nyilatkozatában a vasúti szolgáltatások színvonalának emelését és a vasutasok közérzetének javítását nevezte legfontosabb feladatának. Megfúrt kőolajvezeték Valószínűleg megfúrták az Algyő-Szászhalombatta kőolajvezetéket, aminek következtében Kunszállás határában katasztrófahelyzet alakult ki. A tóvá duzzadt kiömlött olaj meggyulladását a tűzoltók megakadályozták, de a talaj megtisztítása sokáig eltart majd. Emberi hiba Az előzetes vizsgálati jelentés szerint emberi mulasztás okozta a pusztaszőlősi gázkitörést. A Mól Rt. megrendelésére a Szolnoki Kőolajkutató Rt. öt karbantartó munkása a földgázkút meghibásodott homokszűrőjét cserélte volna ki. Későn vették észre, hogy a gáz a felszínre készül törni, ráadásul egy elejtett szerszámtól megsérült a kitörésgátló is. Egészségügyi bérpótlék Az egészségügyiek 15 milliárd forintos rendkívüli bérjuttatásából megmaradt összeget az ágazatban dolgozók kapják meg az érdekképviseleti szervezetekkel folytatandó egyeztetések után - jelentette ki a szaktárca politikai államtitkára. Horváth Zsolt cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a kormány a fennmaradt keretet az egészségbiztosítási kassza hiányának pótlására fordítaná. ______________■ N agy érdeklődés - kevés pénz Felemás helyzetben vannak a hazai állatkertek Magángyűjtemények Csak bejegyzett múzeum kap támogatást Budapest Az állatok világnapját ezen a héten vasárnap, október elsején ünnepük az állatbarátok. Közülük sokan keresik majd fel a hazai állatkerteket, ahol a jeles napon színes programokat, vetélkedőket is szerveznek a látogatóknak. Budapest Sok pozitívum történt az elmúlt években a hazai állatkertek életében, egyre többen kíváncsiak a távoli és közelebbi tájak élővilágára; az állatok lakhelyeinek korszerűsítése is megkezdődött a legtöbb parkban. Az ország legnagyobb, Budapesten található állatkertje pedig - amelyet vidékről is több ezer látogató keres fel évente - látványos fejlődésen ment keresztül az utóbbi időben. A századelőn épült állatházak közül jó néhányat felújítottak, ami nemcsak esztétikusabbá teszi a bemutatóhelyeket, hanem az állatok számára is tágasabb és egészségesebb lakhelyet ad. A rekonstrukciók sikerének egyik legszebb példája a megújult elefántház, ám az is igaz, hogy a magyarországi kertek jelenleg a fejlesztések ellenére sem tudnak maradéktalanul megfelelni a törvényben előírt állattartási követelményeknek. A parkok most ideiglenes mentességet kérnek a jogszabály alól, de mindenki tudja, hogy nem ez a valódi megoldás. Hosszú távon csak további jelentős beruházások javíthatják az állatok mindennapjait. Komoly többletbevételhez juttatja az üzemeltetőket, hogy az emelkedő belépti díjak ellenére folyamatosan növekszik a látogatók száma. A személyi jövedelemadó egy százalékát is mind több ember ajánlja fel az állatkerteknek. A múlt év óta azonban kedvezőtlen tendenciák is jelentkeztek. A pályázati lehetőségek például végletesen beszűkültek. Elmondható, hogy a támogatott kulturális beruházások között a legutolsó helyre szorultak az állatkertek, amit az is jelez, hogy költségvetési részesedésük évről évre csökken.- wA nyilvántartott muzeális intézmények mellett igen jelentős azoknak a gyűjteményeknek a száma, amelyek nem jegyeztették be magukat - mondta el lapunknak Juhász János, a Kulturális Örökség Igazgatóságának főtanácsosa. Jelenleg 812 hivatalosan nyilvántartott múzeum, vagy muzeális intézmény működik hazánkban. Ebből 30 egyházi kézben és 18 magántulajdonban van, 21-et pedig alapítványok üzemeltetnek. Múzeum lehet minden olyan intézmény, amely a tulajdonában lévő műtárgyakról szakszerű nyilvántartást készíttetett, illetve rendelkezik a területileg illetékes muzeológiai szakfelügyelet támogató nyilatkozatával. - A nyilvántartásba vétel igencsak munka- és időigényes feladat, sajnos így lassan haladunk - mondta el a tanácsos. Az ország területén ma majdnem 800 olyan kiállítóhely működik, amely nem regisztráltatta magát. Ez elvileg nem is kötelező, hiszen helytörténeti gyűjteményét, vagy tájházát bárki közszemlére teheti közművelődési, idegenforgalmi látványosság címén. A Kulturális Örökség Igazgatósága mégis azon igyekszik, hogy ezek a gyakran csak néhány száz tárggyal rendelkező gyűjtemények bejegyeztessék magukat. Egyrészt azért, mert így ők is esélyt szereznek az állami támogatás elnyerésére; másrészt mert így nem fordulhat elő, hogy egy rosszul működtetett gyűjtemény az ország hírnevét csorbítja. íréi
