Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-27 / 227. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2000. SZEPTEMBER 27., SZERDA Szövetség a falusi turizmusért Támogatni kell a már működő vállalkozásokat Az országban mintegy 30 ezer falusi vendég­látó és idegenforgalmi vállalkozás működik. Érdekeik közös képviseletére a KISOSZ, a Falusi Turizmus Országos Szövetsége és a Magyar Gasztronómiai Szövetség megálla­podást irt alá.- Miért van szükség a megállapodásra? - kérdez­tük dr. Antalffy Gábort, a KISOSZ ügyvezető elnökét.- Úgy látszik, hogy a mostani támogatási rendszerből a falusi kisvállalkozásoknak alig jut valami. A Széchenyi-tervben a minőségi turiz­mus, a konferenciaközpontok, az ötcsillagos szállodák élveznek prioritást. Mi azt mondjuk, hogy ez csak egy szűk vállalkozási kört érint.- Ám nagy bevételt ígér...- Akkor jelent nagy bevételt, ha megtöltjük a szállodákat. Nem elég megépíteni vidéken egy konferenciaközpontot, meg kell teremteni hozzá a megfelelő vendéglátó hátteret is. Ezért a meg­lévő vállalkozásokat fejleszteni kell! Ez pedig támogatás nélkül nem megy.- Az ilyen beruházásokhoz nyújt segítséget a 10 millió forintos adómentesség.- A krónikus tőkeszegénység azért ezt az utat is rögössé teszi. A jövő évi költségvetés igen jelentős összeget biztosít vidékfejlesztésre, de azzal az agrárium feladatait kívánják megoldani. Nem látjuk, hogy a vidékfejlesztési minisztéri­umban magukénak éreznék a vidéki kisiparo­sok, kiskereskedők, vendéglátók gondjait. Meghirdettek a falusi turizmus részére is bizo­nyos Sapard-programokat, de még egy fillért sem kapott senki. Az ez évi kis- és középvállal­kozási, valamint a turisztikai célelőirányzatok mind megnyíltak, de most, szeptember végén a pénzek nagy része még mindig a minisztériu­mokban van, ahelyett, hogy már rég a pályázó­kat szolgálná.- Mi a céljuk a most megkötött együttműködé­si szerződéssel?- A pályázati és támogatási rendszerek meg­határozott területeket érintenek, és már most látható a családi jellegű idegenforgalmi vállalko­zások lemaradása. Ezért közös fellépésünkkel a vendéglátás és a turisztika területén működő kis- és középvállalkozások felzárkóztatását kívánjuk elősegíteni. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy az országos programok csakúgy, mint a fejlesztési koncepciók, a helyi sajátossá­gokból kiindulva, a regionális fejlesztési progra­mokhoz kapcsolódjanak. ____________ KOÓSTAMÁS L óinfó, lóútlevél Ez év január elsejétől megkezdődött a hazai csikó- és lóállo­mány teljes körű nyilvántartásba vétele. Az új információs adatbank, a Lóinfó révén naprakész adatokhoz jutnak a lótar­tók, és könnyebbé válik a lovak azonosítása, nyilvántartása is. Budapest RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. szeptember 26.) Borsodchem 6 350 Ft V Fotex 316 Ft ff Matáv 1408 Ft A Mól 5 000 Ft O OTP 14 840 Ft ff Rába 2 200 Ft ff Richter 15 005 Ft ff Zalakerámia 2 705 Ft ____ÍL BUX: 8088,39 +0,88% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX IX. 20-26-IG TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK • 2000.37. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 106 Csökkenő Lanyha FOB francia kikötő kukorica 80-83 Lanyhuló Ingadozó FOB MexikóTőböl Tak.-árpa 104 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 385 Lanyhuló Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 202 Csökkenő Tartott AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 436,56 Cseh korona 7,43 Euró 263,15 Német márka 134,55 Osztrák schilling 19,12 Lengyel zloty 65,55 Svájci frank 173,25 Szlovák korona 6,02 USA-dollár 299,61 A modern technikán alapuló lóte­nyésztési informatikai rendszert a Magyar Lótenyésztő és Lovas­sport Szövetség az Országos Me­zőgazdasági Minősítő Intézettel (OMNI) közösen fejlesztette ki. A Lóinform az elmúlt száz év adata­it tartalmazza és lehetővé teszi a jelenlegi lóállomány és szaporu­lat teljes körű országos nyilván­tartását. Ilyen archív adatok első ízben kerülnek nyilvántartásba. Az OMNI-nál megtudtuk: Ma­gyarországon jelenleg - a szántó­vető igáslótól az angol telivér mé­nig bezárólag - 80 ezer ló van, köztük 24 ezer kanca. A lovakat 1985-ig csak méneskönyvekben tartották nyilván. A lajstromba vé­telezés ötlete 1996-ban merült fel először, a következő évben szüle­tett döntés a franciákéhoz hason­ló, a hazai viszonyokhoz illeszke­dő integrált rendszer kifejleszté­séről. A földművelésügyi tárcától kapott támogatással az OMNI és a Lószövetség 1998 és 1999 között kezdte meg a rendszer kifejleszté­sét, amely ez év január elsejétől vált hozzáférhetővé. Az informatikai rendszer az uniós csatlakozás szempontjá­ból is előrelépést jelent. Ezen a területen azonban akad még tennivaló, a többi között a nem­zetközi előírásnak megfelelően be kell vezetni a lóútlevelet, amely tartalmazza majd az egyed azonosítószámát, szüle­tési dátumát, a származásával összefüggő információkat és az állategészségügyi adatokat, de ennek jogszabályi háttere még kidolgozásra vár. U. G. SERTESFELVASARLASI ARAK 38. HÉT I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 277,40 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 278,57 2. szövetkezeti átlagár: 283,41 3. egyéni vállalkozói átlagár: 266,89 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 286.15 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 282,25 2. szövetkezeti átlagár: 295,15 3. egyéni vállalkozói átlagár: 280,79 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar 281 Jász-Nagykun-Szolnok): 289 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 291 4. Központ (Budapest, Pest megye): 280 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 279 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 275 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 278 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: ___ E: 348,46; U: 338,50; R: 330,05; 0: 319,15, P ': 320,69 V. Nemzetközi hasított félsertés-átlagár: 2,73 DM Ft Forrás: HÚSCÉH Termékpályás szövetkezetek? A kisgazdapárt szerint nem halogatható tovább az új típusú EU- konform úgynevezett termékpályás szövetkezetek létrehozása, eh­hez azonban mindenképpen rendezni kell a már évek óta feszültsé­get okozó külső üzletrésztulajdonnal összefüggő ellentmondásokat - hangsúlyozta Csatári József, a mezőgazdasági bizottság kisgazda alelnöke, hozzátéve, hogy mindkét kérdést megnyugtatóan rendez­heti az új szövetkezeti törvény, valamint a külső üzletrészekről szó­ló törvény. A kisgazda politikus egyetlen ponton tartja nehezen meg­valósíthatónak a külső üzletrészek rendezését, nevezetesen, hogy a vagyonnevesítési közgyűlést követő 90 napon belül kellene kész­pénzben kifizetni a külső üzletrész-tulajdonosokat. Ezt egyébként az ellenzék is aggályosnak tartja. A mezőgazdasági bizottság alelnö­ke a kisgazdafrakció támogatásával ezért olyan módosító javaslatot terjesztett be, amelynek értelmében tárgyi eszközökkel, gépekkel, berendezésekkel, épületekkel vagy terménnyel is ki lehetne elégíteni a jogos igényeket, ráadásul úgy, hogy a vagyontárgyakat összevon­tan is ki lehetne vinni, azaz társulhatnának is egymással a külső üz­letrész-tulajdonosok, így hozzájuthatnának például olyan gépekhez, amelyek szükségesek a termeléshez, viszont egyedül önállóan nem kaphatnák meg azokat a vagyonnevesítés alacsony értéke miatt. Emellett a szövetkezetek különböző szolgáltatásokkal, például föld­műveléssel is kiegyenlíthetnék a jogos igényeket. Milyen lesz az infláció? Romhányban nem adják fel a biztosat a bizonytalanért Surányi György a Magyar Nemzeti Bank elnöke prágai IMF/Világbank-közgyűlésen a Dow Jones hírügynökségnek adott interjújában azt mondta: nincs nézetkülönbség a jegy­bank és a Pénzügyminisztérium között a forint csúszó leértéke­lésének kérdésében. A gazdasá­gi hírszolgálat szerint a magyar sajtó és több elemző felvetette, hogy a kérdésben nézeteltérés alakulhatott ki, miután az MNB elnöke nemrégiben azt mondta: valószínű, hogy a Magyarorszá­gon most honos csúszó leérté­kelés rendszerét nem az ideális feltételek között szüntetik majd meg. Surányi György azonban nyilatkozatában azt mondta: a terveket e rendszer felszámolá­sára a Pénzügyminisztériummal konzultálva készítik elő. Mind­azonáltal nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy a me­chanizmust mikor és hogyan le­het felszámolni. Makrokérdésekről szólva a jegybanki elnök azt mondta: a kitartóan erős dollár és az olaj­drágulás kedvezőtlen hatással volt az inflációs célkitűzésekre. Surányi György szerint nehéz lesz a kívánatos célként kitűzött 7% alatti éves szintre szorítani az inflációt 2000 végéig; most úgy tűnik, hogy a tavalyi 11%-os infláció után az átfogó éves inf­láció az idei év végén 9% körül lesz a dollár és az olaj együttes hatásaként. Surányi György egyetértőleg szólt az euró védel­mében végrehajtott, összehan­golt pénteki nemzetközi jegy­banki intervencióról, mondván: Magyarország „önös szempon­tok miatt is” örül az euró árfo­lyamának stabilizálására tett erőfeszítéseknek. Ő maga elv­ben nem hisz az intervenció­ban, de szerinte a piaci helyzet ingataggá válása időről időre szükségessé tehet ilyen lépése­ket. A romhányi Gamma Kerámia Burkológyártó Kft.-ben ötéves munkájuk után bizonyos össze­get kapnak a dolgozók, amit ne­vezhetünk akár törzsgárdajuta- lomnak, vagy egyszerűen a cég­hez való hűség elismerésének is.- Egyévi munkanélküliség után kerültem ide. Előtte a Koraiban dolgoztam három évig. Az ottani három műszak fárasztó volt szá­momra, ezért jöttem el. Itt két mű­szakban dolgozom. Eredetileg ta­karítónak akartam jelentkezni. Simonné OdlerAnna üzemvezető, - akit mint régi csempegyári dolgo­zó ismerek - jelentkezésemkor a következőket mondta: - Mázkeze­lőre van szükségünk! A főnökasz- szony biztatott, meg tudom tanul­ni. Igaza volt. Egy hét tanulóidő után jól ment. A gépektől nem fé­lek, 16 éves koromban az akkori Romhányi Kályha- és Csempe­gyárban kezdtem el dolgozni. Ez volt a magja a mostani gyárnak is. Az elődgyáraknál töltött időket is beleszámítva, 35 éve vallom ma­gam csempegyári dolgozónak. Eh­hez még csak annyit, hogy első gyermekemmel nem voltam gye­sen, akkor is bejártam a gyárba - mondja bevezetésképpen Domgházi Sándomé.- Érdemes volt váltania, céget cserélnie?- Igen, nagyon jó közösségbe cseppentem. Mázkezelő kollégáim a betanítás ideje alatt mindent megmutattak, elmagyaráztak. Var­ga Róbert művezető is közveüen ember, mindent meg lehet vele be­szélni, akárcsak a főnökasszony- nyal. Szívesen jövök be dolgozni, bizonyára ebben benne van az a tudat, hogy anyagilag is jobban jár­tam. Jó gépekkel folyamatosan tu­dunk termelni. Felületileg szeb­bek, minőségileg jobbak a mai csempék.- Jövőbeni elképzeléséről is kér­dezhetek?- Öt év múlva kapom meg a törzsgárdajutalmat. Egyébként szeretnék innen nyugdíjba menni, igaz még addig van pár évem. *- Ismerősöm szólt, hogy van hely. Jöttem és felvett a főnökasz- szony. Előtte, amíg nem számolták fel a helybeli mezőgazdasági szö­vetkezetét, ott dolgoztam. Mint ta­nuló szereztem meg a lakatosság­ból a segédlevelet. Most is van né­mi nosztalgiám az ottani időszak­kal kapcsolatban, mert nagyon jól éreztem magam, kevesen voltunk, jól megértettük egymást - utal «le­kerülésének előző momentumaira Franka István préslakatos, aki 1997-ben találta meg új munka­helyét.- Kezdetben szokatlan volt. Ott kinn a szabadban dolgoztam, itt meg a négy fal között vagyok és két műszakban. Mások a gépek is. Mára már megszoktam őket. Ha máshová hívnának, nem mennék. Nemcsak azért, hogy furcsa volna újra kezdeni, a környezetet meg­szokni, hanem másért is.- Mi az, ami más, mint a szövet­kezetben volt?- Jobb a vezetés.- Mit ért ez alatt?- A főnökök közöttünk vannak, elbeszélgetnek velünk, nyíltan, őszintén szólhatunk. Főnökasszo­nyunk sokszor jön ide a géphez, meghallgat bennünket. Jobb ér­zéssel jövök be dolgozni, amiben része van annak is, hogy nyugod­tan tervezhetek. A közérzetemet az is javítja, hogy termelésünk fel­felé emelkedik, a minőség is jó. A cégtulajdonos, Simon László a fi­zetés előtt összehív bennünket és beszámol, mennyire sikerült az el­múlt hónapban a kitűzött célokat teljesítenünk. Úgy érzem, hogy en­nek is része van abban, hogy egy­általán nem gondoltam arra: más­hová menjek dolgozni. Amíg le­het, hosszabb távon szeretnék itt tevékenykedni, mert ez itt biztos munkahely. * Tavaly ilyenkor vette át a törzs- gárdatagságért megítélt jutalmat Il­lés Istvánná készáru-válogató.- A cég indulásától kezdve dol­gozom itt, előtte a mostani cég elődjénél, a Ronik Kft.-nél voltam munkaviszonyban. Velem együtt hárman-négyen vagyunk itt indu­lás óta. Az újabbakkal is jól össze­barátkoztunk. A férjem is itt dolgo­zik, anyag-előkészítő. Ehhez a munkához szoktam hozzá, ezt szeretem csinálni. Nem fordult meg a fejemben, hogy máshol pró­báljak szerencsét. Akik más üze­met választottak, azok mondják, máshol sem jobb, sőt! Van, ahol folyamatos üzemről van szó, ott szombat-vasárnap is be kell menni dolgozni. Ráadásul utazni is kell!- Megtalálta számítását?- Teljesítménybérben számol­nak el. Amennyiben az előírt négy­zetmétert túlszárnyaljuk, akkor mozgóbért kapunk, aminek nincs felső határa.- Ez mit jelent önnél?- A nettó havi 30 ezren felül a legnagyobb összeg, amit kaptam, plusz 7 ezer forint volt. Nem hív­tak, de nincs is szándékomban to- vábbállni. Itt szoktam meg. Aztán az ember a biztosat nem adja fel a bizonytalanért. Úgy néz ki, hogy hosszabb távon gondolkodhatom, valószínű ez is hozzájárul, hogy jó hangulatba jövök be dolgozni. ___________________________________V.K, F ELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK 3100 SALGÓTARJÁN, RÁKÓCZI U. 1-9. Telefon: (32) S20-15O Émény»»: 2000. moumbtr 4-181 8ETÉT1 KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lékötétl kló ívét kamat, IM Ft <el«tt (%) (EBKM) 1 hét 5,750 (5,83) 2-3 hét 7,250 (7,35) 1-2 hó 8,250 (8,36) 3 hó 8,000 (8,11) 6 hó 7,750 (7,88) 12 hó 7,250 (7,35) CIB Bankszámla 2,000 (2,05) MÁHÁNSZEMÉLTEK RÉSZÉRE Lekötési KM évét karat (%) EBKM évst kimét (%) KBKM éves ktmsl (%) EBKM 1 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) 3 hó 8,250 (8,36) 8,375 (8,49) 8,500 (8,62) 6 hó 8,250 (8,36) 8,375 (8,49) 8,500 (8,62) 12 hó 7,750 (7,86) 7,875 (7,98) 8,000 (8,11) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkort CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classlc sávot kamatai) ávtt ktmtl (%) EBKM 0-100 EFt-ig 2,500 2,56/2,56 100 E Ft-1 M Ft 3,000 3,08/3,08 1M Ft felett 6,000 6,26/6,22 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) távot kamatai: ávt* kamat (\) EBKM 0-50 E Ft-ig 2,500 2,56 50 E Ft-1 M Ft 6,500 6,79 1 M Ft felett 8,500 8,97 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) ávtt ktmit (%) EBKM 3 hónap 8,500 8,62 6 hónap 8,500 8,62 12 hónap 8,000 8,11 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) ávtt ktmtl (%) EHM' 1 hó 8,500 8,50 3 hó 8,500 8,50 6 hó 8,500 8,50 12 hó 8,000 8,00 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezöek. WfiátfiBMÉLYÉK RÉSZÉRE NYÚJTOTT ÍTÉLEK frYtnyn;2MQ. mptimhr 4-tól Folyószámlahitei Évtt ktmtl (%) 20,00 Betétörző hitel 15,00 Lombardhitel 18,00 Ingatlanfedezet mellett nyújtott - lakáscélú hitel kamat 16,00- egyéb célú hitel kamat 18,00 CIB Otthonteremtő Hltel 1 éves kamatperiódus 12,80 5 éves kamatperiódus 10,50 CIB Ú) Otthon hitel 6,75 CIB Személyi kölcsön 25,00 THM: 30,93-36,84%, 3%-os kezelési költség mellett HUF prime rate Évtt kamat (%) 13,25 CIB0O64O242242 A BANCA COMMERCIAL ITALIANA-CSOPORT TAGJA A Széchenyi-terv esélyei Továbbfejlesztik a SuliNet-programot Budapest Az ország fejlesztésében kulcs­szerepet játszó Széchenyi-terv megvalósítása 2001-ben kezdő­dik és az eddig körvonalazódott elképzelések szerint az állam már jövőre több mint százmilli- árd forinttal segíti. A terv azon­ban csak az állam, az önkor­mányzatok és a vállalkozások együttműködésével valósítható meg - állapították meg egy tegna­pi budapesti szakmai tanácsko­záson, amely a Széchenyi-terv végrehajtásának esélyeivel fog­lalkozott. A Gazdasági Minisztérium (GM) informatikai főosztályveze­tője előadásában elmondta, hogy a Széchenyi-terv már készen áll, de amíg a parlament a - már amúgyis sokat vitatott - kétéves költségvetést nem fogadja el, a terv részletei nem hozzák nyilvá­nosságra. Emlékeztetett arra is, hogy a kabinet a kormányzati ciklus kö­zepén hirdette meg a végül Szé- chenyi-tervre keresztelt progra­mot, így a rendelkezésre álló to­vábbi két év miatt csak a legfon­tosabb prioritásokat volt érde­mes kijelölni. A program egyik ilyen alapvető célja az informá­ciós társadalom és gazdaság épí­tése, majd megerősítése, fejlesz­tése. Ebben konkrétan az inter­net és az elektronikus kereskede­lem használatának ösztönzése szerepel. Ebbe a képbe illik pél­dául a kormány által meghirde­tett kedvezményes családi PC-, vagyis személyi számítógép ak­cióprogram, illetve a SuliNet- program továbbfejlesztése. ____■

Next

/
Oldalképek
Tartalom