Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-26 / 226. szám
2000. SZEPTEMBER 26., KEDD Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal M O Z A I K Egy akadékoskodó politikus a második világháború éveiben Bajcsy-Zsilinszky Endre, a magyar nemzet függetlensége és az öngyilkos hóhérok „...az én apai őseim már a XVI. században Ócsa várát védelmezték..., anyai őseim pedig Bulcsu vezér után lovagoltak a honfoglalás idején... (Részlet Bajcsy-Zsilinszky Endre 1941. december 5-én elhangzott parlamenti beszédéből.) Joggal felvetődhet az ifjú nemzedékben, hogy ki volt ez a kemény tartású politikus, aki őseire hivatkozva oly bátran kiállt felszólalásaiban a II. világháború vérzivataros napjaiban a magyar nemzet függetlénsége mellett? S mindezt akkor tette, amikor Teleki Pál miniszterelnök azóta is vitatott 1941. április 3-i öngyilkossága után az őt követő miniszter- elnök, Bárdossy László szenvtelen arccal közölte a magyar képviselőházban - utalva a Kassát ért 1941. június 21. bombázásra - „az egész országban nagy megdöbbenést és mélységes felháborodást váltott ki az a népjogellenes támadás, amelyet hazánk egyes területei ellen a szovjet légi haderő a tegnapi napon intézett.” A mai napig sem egyértelműen tisztázott a támadás eredete. Kétségtelen, hogy a bombázógépek a német légierő hadrendjében szokásos módon repültek - ezt jelentette a miniszterelnöknek a barátja, a repülőtér parancsnoka. Mindenesetre csupán kormánybejelentés történt a hadüzenetről, amiről a honatyák nem szavaztak. Horthy Miklós kormányzónak kizárólagos joga volt a hadüzenet deklarálása. A miniszterelnök „feledékenyen” elhallgatta a kormányzó előtt Molotov szovjet külügyminiszter üzenetét, amelyben a Szovjetunió semlegességet kért Magyar- országtól, s ennek fejében kilátásba helyezte háború utáni támogatását a román-magyar határkérdésben. Bajcsy-Zsilinszky ettől kezdve folyamatosan aggódik az ország háborús szerepvállalása miatt, beszédben tiltakozik a hadiállapot kihirdetése ellen, Nagy-Bri- tanniával és az Amerika Egyesült Államokkal. AZ EMBERTELENSÉG ELLEN Még nagyobb vihart kavart 1942. december 2-án elmondott parlamenti hozzászólása, melyben az 1942 tavaszán történt újvidéki razziák és mészárlások el- rendelőinek felelősségre vonását követelte. Mi is történ 1942 januárjában Újvidéken és az úgynevezett „sajkás kerületben? Ez utóbbi a királyi Magyarország azon déli határvidékét jelölte, melynek lakosai sajkás (csónakos) katonai szolgálatra, a határ őrzésére voltak kötelezve a Dunán, Tiszán és a Dráván. A megszálló magyar csapatok tűzpárbajba keveredtek egy jugoszláv partizánosztaggal. Az osztag szétverése után razziázni kezdtek, melynek során bírósági eljárás nélkül a szerb és a zsidó lakosság köréből 3340 embert meggyilkoltak és a holttesteket a Duna jegébe vágott lékekbe dobálták. HANGZAVAR A PARLAMENTBEN Bajcsy-Zsilinszky - talán a leghatározottabban a jelentősebb politikusok közül - 1942. december 2-án az ország házában felelősségrevonást követelt - a magyar becsület nevében. „Az özvegyek és árvák százai marad:- tak e szerencsétlen, s... a magyar törvények szellemével és betűivel és a magyar katonai szabályzattal össze nem egyeztethető módon történt razziák...” során. Ezek az özvegyek és árvák kell, hogy védelmezést és gondoskodást találjanak a magyar állam’ szilárd jogrendjében és a magyar nemzet szívében. A politikus nem tudta elmondani beszédét, a nyilasok állandóan közbekiáltoztak. A házelnök viharcsengője gyakran megszólalt, elhangzott a régi vád is a szónok gyalázására, „valaki Áchimot is megölte egyéni bosszúból, most a honvédséget sértegeti...” (Ez utóbbi arra való utalás volt, hogy a századelő népszerű parasztvezére, Áchim L András a Zsilinszky fiúk, Endre és Gábor becsületbeli személyes ügye következtében 1911. május 14-én elhunyt) A történelmi tényékhez tartozik, hogy az újvidéki vérengzések elrendelőinek főkolomposai, Feketehalmy-Czeydner Ferenc, a szegedi hadtest parancsnoka, Grassy József újvidéki'várospa- rancsnok és cinkostársaik Németországba szöktek, s majd 1944-ben a német megszálló hatalom csatlósaiként tűntek fel hazai földön. REMÉNYTELEN KÜZDELEM Magyarországot 1944 március 19-én megszállták a németek. Bajcsy-Zsilinszky ellenállt s tűzharc után a Gestapo letartóztatta. Hónapokat tölt börtönben, s csak később, amikor a kiugrás terveivel foglalkozó Lakalos Géza tábornok vezette kormány kerül hatalomra, október 15-én kikérik a németektől. Mindössze néhány hónapig van szabadlábon, akkor is bujkál. November elején elnöke lesz a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának, gyakorlatilag a németellenes szervezkedés polgári ágának vezetője. A nyüas- hatalomátvétel után november 23-án letartóztatják, a csonka parlament megfosztja mentelmi jogától, halálra ítélik, s az ítéletet karácsony másnapján, december 25-én Sopronkőhidán végrehajtják. Jellemző, hogy hóhérai, a lelkiismeret-furdalástól vagy a felelősségre vonástól félve később öngyilkosok lesznek. Az új Magyarország nemzeti hősként temeti el. Nevét utcák, intézmények viselik, politikusi nagysága, emberi tisztessége példa mindannyiunk számára. Ez is jusson eszetekbe, ha végigsétáltok a Bajcsy-Zsilinszky úton. SEBESTYÉN SÁNDOR Egy hét gumitutajon Kimentettek az Atlanti-óceánból négy németet, akik egy hajószerencsétlenséget követően több mint egy hete hánykolódtak gumitutajon. Az alsó-szászországi házaspár kétéves lányával és a férj bátyjával együtt sodródott'a vízen. Már csaknem elvesztették megmenekülésükbe vetett reményüket és erejük végén jártak, amikor Spanyolország északnyugati partjaitól mintegy 70 tengeri mérföldnyire egy tunéziai teherszállító hajó kimentette, majd egy helikopter a szárazföldre szállította őket. A család szeptember 13- án a spanyolországi La Coruna kikötővárosból indult útnak vitorlás jachttal Hollandia felé. A következő nap kisebb robbanás történt a hajó motorterében, ennek hatására tűz ütött ki a kétárboco- son. Mint a feleség megmenekülésük után beszámolt róla, olyan gyorsan kellett elhagyniuk az égő hajót és átszállniuk a mentőtutajra, hogy még élelmet sem tudtak magukkal vinni, vészjelek leadására sem maradt idő Orvosi műhibák Britanniában Alan Milbum brit egészségügyi miniszter sürgős vizsgálatot rendelt el a hét végén miután kiderült, hogy mesterséges megtermékenyítéshez tárolt, lefagyasztott embriók tűntek el két kórházból. A basingstoke-i állami North Hampshire Hospital és egy szintén hampshire-i magánklinika, amelyek közös programot folytatnak a mesterséges megtermékenyítés terén, kénytelen volt elismerni, hogy lefagyasztott embriók hiányoznak közös laboratóriumukból. A mesterséges megtermékenyítést felügyelő egészség- ügyi hatóság első közleményében cáfolta a sajtóban azonnal megjelent feltételezéseket, amelyek szerint elcserélték az embriókat, és most több tucat nő aggódik amiatt, hogy nem vér szerinti gyermekét hordja a szíve alatt vagy szülte meg. Az állami kórház tájékoztatása szerint legfeljebb tíz, mesterséges megtermékenyítésre váró házaspárt érinthet az embriók eltűnte. A The Sun bulvárlap azonban címoldalán azt írta, hogy legalább 80 asszonyt érint a műhiba. A basingstoke-i kórház szóvivője bejelentette, hogy a személyzet egy magas rangú tagját felfüggesztették állásából a vizsgálat idejére. Arról azonban egyáltalán nem tudott számot adni az illetékes, hova tűnhettek el a lefagyasztott, megtermékenyített petesejtek. Csupán annyit közölt: a laboratóriumban tartott „leltár” feltárta, hogy „eltérés van az adatbázisban nyilvántartott és a mélyhűtőkben tárolt embriók között mindkét kórházban”. Az embriók eltűnéséről péntek délután szerzett tudomást a The Sun bulvárlap, amikor egy kismama, akit a műhibáról tájékoztatott a kórház, a sajtóhoz fordult. Az asz- szony alaposan elhűlt, amikor megtudta, hogy a laboratóriumban a legalaposabb kutatás után sem találtak rá a megtermékenyítésre levett petesejtjére - írta a The Sun. „Teljesen érthetetlen, ami történt, de a vizsgálat jelenlegi szakaszában senki nem tudja, mi sült el rosszul és miért. Úgy tűnik összekeverték a mintákat” - nyilatkozta a lapnak a kórház egyik illetékese. A bulvárlap szerint a minták felcímkézése és tárolása körüli visszásságok azt jelenthetik, hogy legalább 80 kismamába másik asszony megtermékenyített petesejtjét ültették be. Lelkibeteg kínai gyerekek A kínai kisgyermekeknek több mint egyharmada küszködik súlyos pszichológiai problémákkal - ez derül ki abból a felmérésből, amelyet 90 ezer, kettő-négy év közötti gyerek körében végeztek Tiencsin városában. A China Daily című angol nyelvű kínai kap szerint a gyerekek 34,3 százaléka lelki sérült, további 31 százalékuknál pedig viselkedési zavarok mutatkoznak. A helyi gyermek-egészségügyi hatóságok megállapították, hogy e lelki bajok hol beteges félénkségben nyilvánulnak meg, hol pedig ennek ellenkezőjében, egyfajta hiperagresszivitásban, és minden felsőbb hatalom, tekintély elutasításában. Más gyerekeket hipo- chondria, a különböző szorongás gyötör, amelyek öngyűlöletbe csapnak át. A lap nem adott magyarázatot ezekre a riasztóan magas arányokra. Az AFP emlékeztet arra, hogy a hivatalos kínai sajtó gyakran felhívja a figyelmet a „kis császár”-jelenségre: mivel a túlnépesedés miatt a kormány az egykéket nevelő családokat részesíti előnyben, egyre több az agyonkényeztetett, valóságos burokban tartott gyerek, akikből a túlzott ragaszkodás szélsőséges viselkedést válthat ki.
