Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-25 / 225. szám
SALGÓTARJÁN ÜT BALASSAGYARI MEGYEI KORKÉP HBHM1MB8 hhmhhhhhhhhhhhhhhh Ősidőktől lakott a környék, ős-, bronz- és késő bronzkori leletek egyaránt előkerültek a falu határában. A középkorban a Zách-nemzetség birtoka volt Ságújfalu, Zách Felicián visegrádi merénylete után a nemzetség javait Károly Róbert 1332-ben a falut az Ákos nembeli Cselenfiaknak adományozta. 1398-ban Méhi Jakab fia János birtokolta. 1548-ban Balassa Zsigmond volt a földesura. 1660-ban Balassa Imre divényi , uradalmához tartozott. 1715-ben és 1720-ban egyMulndezó aránt 12-12 adóköteles háztartást jegyeztek fel. A , v.. ; mKXKa fa|u birtokosa a XVIII. század végén a Kubinyi- család lett. A késő barokk és a palóc népi stílusú kastélyt 1770-ben építették. Az épületet szépen felújították. A falu középkori temploma elpusztult, az újat 1939-ben szentelték fel. r.z. Videokazettán a helyi népdalcsokor Jó hangulatban töltik együtt az időt és készülnek a fellépésekre- Nagyon örültem, amikor a polgármester úr megkért, hogy állítsam össze azt a névsort, akik szeretnek énekelni, szívesen eljárnának énekpróbákra. Az iskolában és az óvodában a kollégáknál kezdtem, majd egyházi előénekesek nevét vetettem papírra. Mindegyiküket személyesen kereste fel a polgármester. Három hét múlva - úgy emlékszem, esett az eső - először jöttünk össze. Az amatőr népdalosok tizenhat résztvevője engem választott vezetőjének. Valószínű azért, mert annak idején diákként sok helyen felléptem, szólót énekeltem. Az Édesanyám rózsafája című dallal első helyet szereztem. 1998 januári alakulásunk után, augusztus 20-án aratási népdalcsokorral léptünk a község lakossága elé. Azóta is együtt énekelünk. A dalos kedvű tagok közé tartozik Fekete Bamabásné, Gácsiné Újj Mária, Szikszainé Toldi Csilla, Szentes Attiláné, Szőlős Ferencné, Antal Józsefné, Oravecz Sándomé, Molnár Józsefné, Ipacsné Godó Hajnalka, Godó Sándorné, Dénes Jánosné, Csorba Józsefné, Sztancsok Jánosné, Jakab Emilné, Dénes Gyuláné. Jó hangulatban töltjük együtt időnket, készülünk a fellépésekre - utal megalakulásuk érdekesebb mozzanataira Antalné Csaba Kinga, majd kisvártatva folytatja. Antalné Csaba Kinga (jobbra) kisbabája gondozása mellett látja el a csoport vezetését j PÁSZTÓ 2000. SZEPTEMBER 25., HÉTFŐ Három ciklus, szűkülő lehetőségek- Meghívást kaptunk a nagylóci falunapra, felléptünk a szalmatercsi öregek napján. Videokazettán rögzítettük a ságúj- falui népdalcsokrot, s ezzel vettünk részt az egri IV. népdalfesztiválon. Legfrissebb meghívásunk a szüreti bálra szól. Antalné Csaba Kinga iskola- titkár, aki négy hónapos kisbabájának gondozása mellett látja el társadalmi munkában csoportvezetői tisztét, s aki tizenhét éves korában a rádióban első és különdíjat nyert. Az amatőr népdalcsoportba a 24 évestől a 70 évesig megtalálhatók a résztvevők.- Százötvenet, vagy annál több népdalt ismerünk. Mindenki azt a számot hozza magával a próbákra, amit tud, majd elénekli, s ha mindannyiunknak tetszik, akkor programunkba vesszük. Van palóc, Karancs- völgyi és édesanyákat köszöntő népdalcsokrunk.- Kéthetenként és vasárnaponként a kultúrház klubhelyiségében, illetve az iskola könyvtárában próbálunk. Nyáron este 6-tól 8-ig, télen 5-től 7-ig. Csoportosan járnak haza, a próbákat egy kis terefere vezeti be. Az eseményre időnként eljönnek az unokák, netán a családtagok is. A polgármester úr is volt már az énekeseknél. Összetartó csapat vagyunk. Három kismama van az énekesek között. Amikor elhozták kisbabájukat, megajándékoztuk őket a havi 200 forintos tagdíjunk egy részéből. Az éneklőket az önkormányzat a nyári fellépések idején busszal szállította. Kirándulásra vitte Bükkszékre. A fellépőruhájuk megvásárlásához szükséges pénz egy részét pályázaton nyerték. Mivel ez kevésnek bizonyult, saját forintjaikkal egészítették ki. A szerepléskor fehér blúzban, kék-piros palóc mintával kombinálva, fekete szoknyában lépnek a nagy- közönség elé.- Szeretnénk helyi népviseletű ruhákban szerepelni. Ehhez viszont nincs pénzünk. A Soros Alapítványtól pályázat útján kívánunk támogatást kapni. Fellépéseinkkel sok örömet és kellemes perceket akarunk szerezni a palóc népdalkincs közreadásával. Még nem dőlt el, hogy bő- vítjük-e a csoport létszámát, vagy sem. Mindenesetre továbbra sem utasítunk vissza egyetlen meghívást sem. Ságújfalu a 22. számú főközlekedési útvonal, illetve a falut az Etes környéki dombvidékkel és a Karancs völgyével összekötő út mentén fekszik, szép természeti környezetben, lapos szántókkal és fákkal borított hegyoldalakkal körülvéve, a megye- székhelytől 14 kilométerre. Nevéből és az utcaképből ítélve akár fiatal község is lehetne, holott csaknem 700 éves múltra tekint vissza, sőt helyén már évezredekkel ezelőtt éltek emberek. (Részlet Ságújfalu önkormányzata című összeállításból.) A hét díszpolgárral, köztük dr. Göncz Árpáddal, a volt köztársasági elnökkel, Kuncze Gáborral, a volt belügyminiszterrel, Ráday Mihállyal, dr. Csonka Csabáméval Torba Nándorral, Smitnya Sándorral, a megyei közgyűlés volt elnökével, Havasi Zoltánnal a megyei rendőrfőkapitánnyal együtt 1100 lakosú település. Szentes Attilát harmadszorra választották polgármesternek. Az alpolgármesteri tisztet Szikszói Nándor látja el. A képviselő-testület tagjai: Balázsné Katona Katalin, Dénes András, Fekete Bamabásné, Godó Sándor, Sirkó Tamás, Szikszói Nándor, Szőllős Ferenc. Óvodavezető: MizsérEdit, általános iskolai igazgató: Fekete Bamabásné, háziorvos: dr. Angyal István, jegyző: Kömskényi Péter.- Mi jellemezte a különböző ciklusokat? - kérdeztük a polgármestertől.- Az elsőben minden ki ltségve- tési évben egy kis megtakarításunk volt. Az állami költségvetés jobban támogatta az önkormányzatokat. Ebben az időben három tanteremmel bővítettük az általános iskolánkat, mellette építettük fel a tornatermet, valósítottuk meg az iskolában a vizesblokkot. Kiépült a jó ivóvizet szolgáltató hálózatunk is. Százmillióra tehető a megvalósított beruházások összege. A második a megszorítások időszaka. Átmeneti működési hitelt kellett felvenni. A negyedik esztendőtől kezdve nem voltak nagy beruházásaink. A belterületen viszont megépült a gázfogadó állomás. A harmadikban, a mostaniban sem tudunk pénzt félre tenni, de szigorú gazdálkodás mellett nem lesz szükségünk működési célú hitelre. A változásokkal köny- nyebb lett tevékenységünk. Ugyanis 10 év alatt kialakultak azok a jogszabályok, amelyekre tudunk támaszkodni. Nem kell mindent kitalálnunk. A tárgyi feltételek (telefonhálózat, számítógép stb.) is megteremtődtek. Az első ciklusban kurblis telefonunk volt. A reggeli hívás délutánra jött be, amikorra a megyeszékhelyen személyesen elintéztem az aznapra szóló feladataimat.- Mi a sajátos önöknél ami másutt nem található meg?- Az utóbbi időben több gyermek születik, mint ahányan eltávoztak az élők sorából. Az iskolá tantermeket az előbbiek miatt padokká kellett kibővítem. A tavalyi 134 tanulóvá szemben az idén 158 gyerek ismerkedik az általá- nos iskola átá nyújtott alapmű- veltséggel négy községből. 29 gyereket írattak be az első osztályba. Ilyen az utóbbi években nem fordát elő. Az óvodában 1999 őszén 17 gyereket nem tudtak felvenni, ezért kibővítették. Jeleáeg két csoportban 25-30 fős gyereksereg kér helyet az oviban. A földprogram keretében a nyúltenyésztést váasztották. Ötven csáád, nagyrészt munkanélküliek, szociális rászorátság alap- ján jutottak ehhez a lehetőséghez. Hatásáa az e kategóriába tartozó csáádok között minimumra csökkent a segélyt kérők száma. A program előnye, hogy kis befektetéssel lehet belefogni. Az önkormányzat segíti a nyúltenyésztő- ket. A1 ikosság egészének érdekeit a civil szervezetek képviselik a tes- táetben. /. község általános gyarapodásának közös vállalása mellett felvállalják nagyobb ember- csoportok érdekeinek képviseletét, tolmácsolását. Ami a szomszédos községekre jellemző, az itt is megtáálható, a munkanélküliség, amely eléri a 30 százalékot, s szorosan kötődik a megyeszékhelyen bekövetkezett vállalatok, üzemek megszűnéséhez, ahonnan először a bejáóktól szabadul- tak meg. A jövedelempótlásra jo- gosátak száma 40 fő, az új rendelet szerint 10-en részesülnek rendszeres szociális segélyben, 23-an dolgoznak közmunkásként. Helyben kicsi, úgyszólván nincs mun- káehetőség. Az önkormányzat erre az évre eső ciklustervében szerepel a két évi kényszerpihenő után tovább folytatandó gázberuházás, mely a belső hálózat kialakítását jelenti. Azok az ingatlantulajdonosok, akik jelezték igényüket, hozzájárulási szándékukat, s a 80 ezer forintot befizették, jutnak majd udvarukba a gázcsonkhoz. Ezt a 40 millióba kerülő fejlesztést az ön-- kormányzat saját, önálló beruházásaként kívánja befejezni a meglévő vagyon megtartása mellett. Az oldalt írta: Venesz Károly, fényképezte Gyurién Tibor Kézimunkái, hímzései minden oltáron megtalálhatók Otthonában kerestük fel özv. Dénes Andrásnét, a község Margit nénijét, aki ízléses, jó minőségű kézimunkáival vívta ki sokak elismerését, nemcsak a községben, hanem másutt is.- Annak idején az iskolában tanítottak kézimunkázni. De sok motívummal ismertetett meg édesanyám és az akkori öregek. Tízéves koromtól hímzek - utal gyermekkorában szerzett kézügyességére a székhez kötött kedves, közvetlen idős hölgy. Kézimunkái, hímzései oltárterí- tők, stólák, papi ingek, miseruhák formájában megtalálhatók több templomban, köztük Karancsságon is.- Nem tudom felsorolni, hogy a mi templomunkban mi mindent csináltam. Csupán annyit mondhatok, hogy Ságújfaluban a templom minden oltárán és a miséző asztalon lévő térítők az én kezem munkái. A templomban elhelyezett hímzéseken kívül a családnak, a menyének, az unokája feleségének adott, illetve ad ajándékba különböző hímzett holmikat. Ezen kívül a szomszédnak is adott munkáiból, aki varrással viszonozta az ajándékozást. A környező községekben az első vőfélynek és keresztapának is ő csinálja a hímzett holmikat. Arra a kérdésre, mennyi ideig tart egy-egy hímzése, a következőket válaszolja:- Attól függ, milyen nagy a varrás. Volt, amikor a szomszédasz- szonynak egy hétig hímeztem a mintát, mire készen lettem. Mindegyik minősége olyan, ha megbecsülik, nem mossák mosógépben, akkor egy életen át használható - hangsúlyozza Margit néni. A virágos minták című gyűjteményből választja ki a neki, illetve az ajándékozott kívánságának megfelelőt. Reggel 7-kor kezdi a munkát, délután 3-ig folytatja.- Sajnos, nem tudok mást csinálni. 10 éve vagyok székhez kötve a térdizületem miatt. Járókával tudok csak a szobába bemenni, - mutat kezével jobbra, meg ide jönni a fedett, de nyitott teraszra.- Előfordult, hogy olyan hímzést ajándékozott el amihez nagyon kötődött?- Igen. Bevallom, nehezen adtam oda. Később egy újabbat varrtam magamnak. Futóimat senkinek sem adnám. Margit néni unokájának, aki a porta hátsó felében épített új otthont, kék ülőgarnitúrát, díszpárnákat, futót, ebédlőabroszt készített.- Az esperes úrnak ingecskéket hímeztem, amivel megajándékozta az újszülötteket. Háziorvosunk névnapjára, karácsonyra, húsvétra ajándékba készítek egy-egy hímzést. A 68 éves özv. Dénes Andrásné október 5-én éri el az előbb említett kort. Korábban, míg nem volt ilyen súlyos a betegsége, karácsonykor felment családjához, az unokához.- Akkoriban könnyebben jártam. Tavaly is hívtak karácsonyra a gyerekek, hogy menjek fel. Nem tehettem, mert a lépcsőn nem fér el a járóka. Itt maradtam lenn a szobában, ők jöttek le mindannyian hozzám. Az éjszakákat nem tudja végigpihenni. Ilyenkor sok minden jut eszébe. Ezek közül egyet megoszt velünk is, mondván:- Jobb volna, ha élne a férjem. Havonta 1500 forintot költ hímzőfonalra. Keze alól olyan abrosz is kikerült, mely 36 gombolyag pamut himzőfonalat emésztett fel. Egyébként az abroszhoz három, a futókhoz 2-2,5 gombolyagot fogyaszt el. Egynek az ára 100 forint. A beszélgetést követően nem sokkal később járókájával bemegy a szobába, kinyitja a tévét, s az ottani műsoroknak adja át idejét. Több mint százötven népdalt ismernek Özvegy Dénes Andrásné hímzései messze földön híresek Szentes Attila polgármes- tw ____________a
