Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-21 / 222. szám

Barangolás Rétságon és környékén Sírgyalázás történt Nagyorosziban, kiderül, hogy a nógrádi em­ber sem alávalóbb a többinél, a térségben korszerűbbé vált az ál­lat-egészségügyi ellátás: ezek főbb témáink. (2. oldal) Fejlesztik a salgótarjáni közoktatást Egy település gazdasági ereje meghatározza a közoktatás-politi­kai döntéseit, a foglalkoztatást pedig már középtávon is befolyá­solja a helyi oktatáspolitika... (3. oldal) Diadalmaskodott a házigazda Négy év után újra Balassagyarmat adott otthont a határvadász háromtusa országos bajnokságnak. A hazai csapat tagjai ezúttal is folytatták a jól bevált hagyományt... (9. oldal) BALASSAGYARMAT. BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ. RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN. SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 2000. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK XI. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM ÁRA: 43 FORINT ELŐFIZETVE: 31 FORINT Ha előfizet púnkra Ft-ot takaríthat meg. Részletes információ: 16-455/213-as mellékl wmmi Pénteki plusz: Pulzus Egészségügyi magazinunk­kal, a Pulzussal együtt vehetik kézbe lapunkat holnap kedves olvasóink. Színes, nyolcoldalas kiadványunkban egyebek mel­lett választ kapnak arra, hogy Balassagyarmat utcáin járva mi­ért nem szembetűnő a hajlékta­lanok jelenléte. Kiknek, minek köszönhető ez? Egy másik írás az egészségmegőrzés és a jó tes­ti-lelki erőnlét összekapcsolásá­hoz ajánl jó tanácsokat. Megis­merkedhetnek a salgótarjáni Me­nedékkel, az átmeneti otthonnal és szolgáltatásaival, megtudhat­ják mi az a mokaszinláb, s mi köze ennek a körömgombáso­dáshoz, illetve hogy honnan in­dulhatott világfertőző útjára - és hová tart - az AIDS. Lapunk fóruma Bátonyterenyéről Annyi levelet nem tudtunk kiküldeni, mint amennyi vendéget, résztvevőt szívesen látnánk a lapunk által rendezett fehérasztal mellet­ti beszélgetésen szeptember 22-én Szorospatakon. így a jelen cikkben is felhívjuk mindazok figyelmét, akiknek van mondandójuk, vélemé­nyük Bátonyterenye idegenforgalmáról, turisztikai fejlesztéséről, a maconkai tó jövőjéről, vagy egyéb fontosnak vélt várospolitikai kér- désről, jöjjenek el pénteken 13 órára a DÁTÉ panzióba. ___________■ N ehéz az út az Európai Unióba Kétnapos Nógrád megyei lá­togatása másnapján Hans Beck, a magyarországi régiók brüsszeli irodájának vezetője Puszta Béla polgármester meghívására a város vezetői­vel, országgyűlési képviselő­jével tárgyalt. Visszautazása előtt a diploma­ta újságírókkal találkozott. Mint mondta, az egyesült Európában különböző dolgokat értenek régi­ón. A régiók bizottságának tagjai például a németországi tartomá­nyok, mert Németországban a tartományok jelentik a legna­gyobb önálló szervezeti egysé­get. A német alkotmány nagyon komoly feladatokat határoz meg a tartományok számára, azok sa­ját bevételekkel és saját közigaz­gatással rendelkeznek. Európa más országaiban meg­figyelhető az a kb. húsz évre vo­natkozó tendencia, miszerint igyekeznek olyan államok is régi­ókat, decentralizált testületeket létrehozni, amelyek egyébként komoly központosítási hagyo­mányokkal rendelkeznek, ilyen például Franciaország.- Amikor azt kérdezik tőlem, miért van szüksége a magyaror­szági régióknak egy brüsszeli iro­dára, azt szoktam válaszolni: ez­zel a magyar képviseleti iroda csak egy a 160 hasonló közül - hangsúlyozta. - Ezek a régiók jól mutatják azt a decentralizációs folyamatot, ami az Európai Uni­ón belül az utóbbi években, évti­zedekben megvalósult. A csatlakozás két kiemelten fontos kulcsszava a decentralizá­ció, és a szubsztidialitás elve. Az utóbbi kifejezés a polgárok szá­mára nagyon fontos, nemcsak Magyarországon, hanem az uni­ón belül is. Ez az alapelv azt mondja ki, hogy a döntéseket a polgárokhoz minél közelebbi szinten kell meghozni. Azt is mutatja, hogy nem akarunk köz­pontosított Európát - hangoztat­ta Hans Beck, amelyen belül minden kérdést Brüsszel dönt el.- Hogyha a magyarországi de­centralizációról beszélünk, ak­kor több dologra ki kell térnem - tette hozzá. - Először is EU-kon- formitás nem létezik, mert min­den tagállam szabadon dönü el, (Folytatás a 3. oldalon) Méz és méhészet: óvni kell és bizonyítani Telt ház volt a szécsényi tudományos tanácskozáson Nagy mennyiségű, olcsó mézet vásárolni a magyaroktól: ez a külföldi vevők elvárása, törekvése, amely ütközik a hazai kister­melő méhészek érdekeivel. A minőségi és az árverseny egyre na­gyobb kihívás, a méhegészségügy pedig piaci stratégiánk fontos eleme, amely a gondos gazda éberségét kívánja meg. Egyebek mellett erre figyelmeztettek a szakemberek, a méhészet ismert és jeles képviselői a szécsényi művelődési házban tegnap meg­tartott méhészeti tudományos tanácskozáson. Zsúfolásig megtelt a nézőtér _ fotó, gyurian tibor- Nógrádban rendkívül nép­szerű, erőteljesen fejlődő termelé­si ágazat a méhészet, amelynek sikeréhez több tényező szükséges - mondta megnyitójában Betz Jó­zsef, a megyei közgyűlés alelnö- ke, aki röviden ismertette me­gyénk kedvező adottságait, ada­tokkal érzékeltette a méhészszak­ma iránti érdeklődést. Szólt arról is, hogy a magyar- országi, a mézet ex­portra előkészítő nagyüzemek továb­bi állami támogatá­sa egyebek mellett azért indokolatlan, mert kapacitásuk többszöröse a szük­ségletnek és a re­kordévekben meg­termelt mennyiség­nek is. A kihaszná­latlan termelőképes­ség pedig ellenkezik a SAPARD-prog- ramban megfogal­mazott vidékfejlesz­tési célokkal. - A minőségi és az ár­verseny egyre na­gyobb kihívások elé állítja a hazai mé­hésztársadalmat. Egyrészt óvni és bi­zonyítani szükséges mézünk kiváló mi­nőségét, amelyre garancia a mé­hészek kiváló szaktudása - hang­súlyozta előadásában Bögréné Bodrogi Gabriella, a Földművelés­ügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium (FVM) mezőgazdasági fő­osztályának címzetes tanácsosa. (Folytatás a 3. oldalon) Akik a lélekkel dolgoznak Jó lenne tudni, hogyan alakul a magyarság sorsa, milyen lesz a társadalom, a környe­zet a jövőben, milyen értéket képvisel a család, a sérült munkanélküli ember elesett- ségével együtt mennyire lesz fontos a társadalomnak? - hangzott el a kérdés Balassa­gyarmaton megtartott szociá­lis szakmai napon. A Bosco Szent János plébánia szalézi oratóriumában megtartott tanácskozás előadói, résztvevői azonban főleg a jelen szociális gondjaival foglalkoztak. Fábri Lászlómé egészségügyi szakdol­gozó, diplomás szociális munkás által már másodízben megszer­vezett szociális szakmai napon bemutatkozási lehetőséget kap­tak az elesett, segítségre szoruló emberekkel foglalkozó szerveze­tek, a szociális szakembereket képző intézmények.- A rendszerváltás után foko­zottan megjelenő munkanélküli­ség, szegénység, a szociális prob­lémákat kezelni tudó szakembe­reket igényel - mondta előadásá­ban Demus Iván, a Nemzeti Csa­lád- és Szociálpolitikai Intézet igazgatóhelyettese. Kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben sokat fejlődött a szociális szakma és a társadalom is figyelemmel kíséri a gondokat, de a szakma anyagi megbecsülése súlyosan elhanya­golt és sürgős kormányzati intéz­kedést követel. A foglalkoztatáspolitika lehe­tőségeiről adott tájékoztatást Fa­ragó Zoltánná, a munkaügyi köz­pont balassagyarmati kirendelt­ségének vezetője. A városban és a hozzá tartozó 27 településen je­lenleg 1815 regisztrált munkanél­külit tartanak számon, amely 10,4 százalék, szemben a 8,8 szá­zalékos országos és a 14,1 száza­lékos megyei rátával. A betegklubok szociális kap­csolatrendszerérői tartott elő­adást Katáné Ruszkai Mária, a váci kórház intézeti szociális szervezője. Kiemelte: az idősek­kel való foglalkozás, életminősé­gük fenntartásának, javításának kérdésköre mindinkább feszítő gond társadalmunkban. A legna­gyobb problémák az orvosi ellá­tás és a szociális támogatás terü­letén vannak. A családi jellegű nevelkedés ta­pasztalatairól tartott előadást Demus Ivánná, a gyermekvédelmi központ balassagyarmati lakásott­honának igazgatója. Az egyház újra vállalkozik a szociális terüle­teken végzett munkára és a sze­mélyes kontaktuson belül segíti a rászoruló embereket - mondta a karitász jövőjéről szóló előadásá­ban Kármán János, a váci egy­házmegye karitászigazgatója. Az egyházmegyében eddig 52 egyházközségben tevékenykedik a karitász, amelyben 650 önkén­tes szolgál. A szervezet alapítvá­nya a „Segítő Szeretet Alapít­vány” szervezi az önkéntes pénz­adományok szétosztását. Vácon rendszeresen összejönnek a szo­ciális szférában dolgozó csopor­tok és próbálják kitalálni, hogyan tovább. A társadalom mellett az egy­ház is szembesül a problémákkal, a kábítószer, a hajléktalanság, a ki­sebbségek problémáival. A kari­tász nonprofit szervezetként olyan lehetőségeket igyekszik fel­kutatni, amelyek segítik a megél­hetést a rászoruló embereknek. EGY ÍRÓ „KÁVÉHÁZA”. Gerelyes Endre író nevét vette fel tegnap a Balassi Bálint Megyei Könyvtár irodalmi kávéháza. Ezzel együtt lapunk felelős szerkesztője, dr. Csongrády Béla (balra) felavatta a Gerelyes-emlékfalat is. A rendezvényre a hozzátartozók közül el- jött Gerelyes Endréné dr. Schlattner Edit és Gerelyes Edit is. __________________________________________fotó. An V áltoztatni kell az elavult törvényeken Közigazgatás: szükséges egy korszerű teljesítményértékelő rendszer A Nógrád Megyei Államigazgatási Kollégium tegnap tartotta soros ülését Salgótarjánban. Az alkalmat felhasználva dr. Szabó Sándor, a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal veze­tője bemutatta a kollégium tagjainak a TÁKISZ új igazgató­ját, Illésné Sándor Katalint. Az ülés első előadója dr. Institóriszné dr. Kozma Erzsébet, az APEH Nógrád Megyei Igazga­tóságának vezetője volt, aki tevé­kenységükről, aktuális feladata­ikról beszélt. Ismertette az igaz­gatóságok szervezeti felépítését, szakmai munkáját. Elmondta, hogy az első nagy szervezeti vál­tozás 1992-ben történt, amikor az adófelügyelőség és az adó- igazgatóság egy szervvé alakult, ekkor 126-an látták el a feladato­kat. 1998-ra a jelentős feladatnö­vekedés következtében 163 főre módosult a létszám. A következő jelentős dátum 1999, amikor a társadalombiztosítási nyilvántar­tás, végrehajtás is átkerült az igazgatósághoz, így 235-re emel­kedett a létszám. Azóta ők is átél­tek egy létszámcsökkentést, je­lenleg 205 az engedélyezett lét­szám. Az igazgatónő kiemelte, hogy országosan is előkelő he­lyen állnak a felsőfokú végzettsé­gűek tekintetében: ez az arány jelenleg 61,5 százalék. Nagy hangsúlyt helyeznek az oktatás­ra, az idén is huszonegyen tanul­nak valamilyen felsőoktatási in­tézményben. Beszélt az igazga­tóság feladatairól: mint mondta, feladatuk a helyi koordinálás, az információáramlás megszerve­zése. Nagy hangsúlyt helyeznek az adatvédelemre, a PR- tevékenységre és időnként kényszerintézkedéseket is meg kell tenniük. Az igazgatónő ki­emelte, hogy a tb-járulék adóvá minősítése nagy feladatot rótt a szakemberekre, hiszen meg kel­lett oldani a járulék folyószámla és törzskialakítást, amelyből (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Csaba György előadása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom