Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-20 / 221. szám

2. OLDAL MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2000. SZEPTEMBER 20., SZERDA U. Szegedi Árpád hatvani képző­művész alkotását a világháborús hőseink emlékére. Az emlékmű megalkotásának gondolata Zsiga Tamás iskolaigazgatótól ered, aki évekkel ezelőtt mint az egye­sület akkori elnöke vetette fel és nem hagyta kialudni azt a lán­gébb képességű gyerekekkel is, Ok felzárkóztató foglalkozáso­kon vesznek részt. Terveinkben szerepel az úszásoktatás is, amelyet a gyöngyöspatai tan­uszodában kívánunk megtarta­ni. A nemzetiségi hagyományok ápolása érdekében már óvodás­kortól folyik a szlovák nyelv ok­tatása. Gyerekeink rendszeresen részt vesznek a tanulmányi és más versenyeken. Az elmúlt év­ben Kovács Noémi az országos szlovák népdaléneklési verse­nyen az első helyen végzett. Ugyanitt prózában Jakub János is eredményesen szerepelt. Az önkormányzat képviselői idő­ben rádöbbentek arra, hogy még ilyen formában is, de meg kell tartani az iskolát és az óvodát. Az intézményeinkből kikerült gyerekek eddig megállták a he­lyüket a magasabb iskolákban. Néphagyományőrző óvoda A település óvodájában Liptai Lászlómé óvónő foglalkozik a nagy részében a családok bevo­násra kerülnek Nemrégiben volt egy jótékonysági vásár melynek bevételéből vonatozó kirándu­lást tettünk Salgótarjánba. Sok gyerek ekkor látott először vo­natot, azt az élményt látni kel­lett volna, ahogy a gyerekek ezt átélték. Óvodásaink színes kis műsorral vesznek rész különféle ünnepi rendezvényeken. Százhúsz éves szövőszék Gazdag életutat tudhat maga mögött a 76 éves Illés Józsefné, akinek a családfája dengelegi év­századokon keresztül. Szülei 37 holdon gazdálkodtak.- Hat elemi iskolát végeztem, szüleim földjén dolgoztam, vol­tam summás - mondja Teri né­ni visszagondolva a múltra. - A háború utolsó évében mentem férjhez egy Marosvásárhelyről származó, a harcokban eddig jutó katonaemberhez. Három lányunk született, öt unokám és hat dédunokám van. Sokáig Az óvodások csoportja got, amely végül is a megalkotás­hoz vezetett bennünket. Az egyesületben most személyem­ben a harmadik generáció van a vezetés élén és mintegy har­minc-negyven állandó hadra fog­ható emberünk van, ezekhez csatlakoznak alkalmanként a többiek. Számos kulturális ren­dezvénnyel igyekszünk hasznos elfoglaltságot biztosítani közsé­günk lakosságának - zárja mon­dandóját Mosonyi Krisztián Családias iskola A község festői környezetben lévő iskolájában negyvenhét gyerek kezdte meg tanulmányait az új tanévben. Az intézmény igazgatója Zsiga Tamás, aki lel­kesen beszél iskolájáról.- Négy részben összevont osztályban családi hangulatban folyik az oktatás négy főállású pedagógussal. Az oktatásban foglalkoztatunk óraadó és rész- munkaidős tanárokat is. Nálunk szervezett keretek között valósul meg a kistérségi iskolarendszer. A kis létszámú osztályokban megvalósul a gyerekekkel való egyéni foglalkozás. Nem kis büszkeséggel mondom, hogy jól felszerelt iskolánk van, öt darab modern számítógép hálózatba kötve, és nem a Sulinet-program, hanem az önkormányzat jóvoltá­ból biztosítva van az Internet-el­érhetőség. A felső tagozatos gye­rekek órarendbe építve, az alsó tagozatosok pedig szakköri fog­lalkozás keretében sajátítják el a számítástechnika alapjait. Ugyancsak örömteli, hogy jól fel­szerelt tornaszobával rendelke­zünk és hozzá a megfelelő vi­zesblokkal. Az iskolában működik termé­szetvédő szakkör, tehetséggon­dozó irodalmi szakkör. Ünnepi- fellépések alkalmával színvona­las műsorokat mutatnak be. Je­lenleg egy színdarab bemutatá­sára készülnek, a tervezett bevé­telből szeretnének kirándulást szervezni. Foglalkozunk a gyen­ó><jy/iú ztmderiyeltg Már az Interneten is fent van nyékét a faluvédő egyesület szer­vezi. A községnek volt megyei másodosztályú labdarúgó’csapa- ta, ám két évvel ezelőtt meg­szűnt, vagy úgy is fogalmazhat­nánk, hogy áttelepült Palotásra. A kultúrához tartozik az is, hogy hat évvel ezelőtt indult útjára Dengeleg című önkormányzati tájékoztató újság ami napjainkra már havilap lett. A foglalkoztatottság területén nem panaszkodhatunk, hiszen jelenleg három munkanélküli van a faluba. Jövedelempótló se- gélyen két fő, míg rend­szeres szociális támo­gatást három fő kap. Az emberek nagy része Budapesten, Gödöllőn és Hatvanban dolgozik, helyben nagyon kevés munkalehetőség van. Az építkezés most nem jellemző a telepü­lésen, de szociálpoliti­kai támogatás igénybe­vételével két lakás épül. A népesedési hely­zetet vizsgálva a lakos­ság létszáma ötszázöt­ven fő amely mostaná­ban stagnál. Tíz évvel ezelőtt még hatszáztí­zen voltunk Egyházas- dengelegen. A vallásnak is van­nak hagyományai a községben. Két feleke­zet is megtalálható, egyharmad része kato­likus, kétharmad része * evangélikus. Mindkét felekezetnek van temp­loma, amelyek több száz éve­sek. A katolikus templom még az Árpád-korban épült. Az evan­gélikusoknak több éve eredmé­nyesen működő énekkaruk van. - zárja beszélgetésünket Kovács Tibor polgármester. Faluvédő egyesület Tíz éve működik a községben a faluvédő egyesület, melynek elnöke Mosonyi Krisztián.- 1989 őszén alakult meg az egyesületünk. A megalakulás előzménye az volt, hogy akkori­ban Egyházasdengeleg Szirák- hoz tartozott és megcsapott ben­nünket a rendszerváltás szele - mondja az egyesület elnöke. - Önállósítani akartuk magunkat, ezért alakítottuk meg a faluvédő egyesületet. Kezdeményezé­sünkre hazakerült az iskola és 1990 szeptember elsején már Dengelegen kezdődött a tanítás. Az egyesület a helyi rendszer- váltás mozgatórugója volt. A szabadon választott önkor­mányzat is ebből az egyesület­ből nőtte ki magát, hiszen első vezetője Kovács Tibor, a jelenle­gi polgármester volt és a képvi­selők többsége is alapító tag volt. Az egyesület égisze alatt alakult meg és működött éveken át a megyei másodosztályú lab­darúgócsapat is. Mi hoztuk élet­re a falunapot is, melyet minden évben megrendezünk. Felkutat­tuk a községünkből elszárma­zottakat és meghívjuk őket ren­dezvényeinkre.- Ez évben emlékművet is avattak...- Igen, júniusban avattuk fel a falunap keretében a temetőben, az ősi katolikus templom mellett- Milyen nevelési programmal dolgoznak?- Számos módszertani prog­ram közül lehetett választani, én mégis saját elképzeléseimet pró­bálom megvalósítani. Ennek alapja a néphagyomány őrzése, ápolása. Emellé csatlakozik a természet szeretetére nevelés, a családszeretet. Rendezvények vögetek hobbiból. Alapanyag­ban nincs hiány. Nemcsak az itthoni már nem használt ru­hákból tépkedek szőni valót, hanem egy szabó ismerősöm­nél felhalmozódott hulladék anyagokat is felhasználom. A szövőszék még jól bírja magát százhúsz éves kora ellenére. Az oldalt írta és fényképezte: Kerekes Lajos Egyházasdengeleg ötszázötven lako­sú település, a Cserhát lábainál terül el. Kovács Tibor harmadik ciklusban látja el főállásban a polgármesteri tisztséget. A legutóbbi önkormányza­ti választáson öttagú képviselő-testü­letet választott a község lakossága, tagjai: Freistag János, aki az alpolgármesteri tisztet is betölti, Jakus György, Mladoniczki Zoltán, Csányi Pál és Laukó Gyuláné.- Önkormányzatunk éves költségvetése az időközi módosí­tásokkal ötvenkétmillió forint - indítja beszélgetésünket a pol­gármester. - A legnagyobb ki­adást az intézmények fenntartása, ebben az iskola, valamint az óvoda jelenti mintegy tizenhatmillió forint­tal. Az összegben há­rommillió forintos ál­lami támogatás van a szlovák nyelvoktatás segítésére és hatmillió az önkormányzati ki­egészítés. Ez utóbbi nagy terhet jelent az önkormányzatnak, mi mégis vállaljuk, mert mindenáron meg akarjuk tartani ezeket az intézmé­nyeket. Jelenleg nincs öregek napközije a te­lepülésen, ám tervez­zük a szociális házi gondozás megoldá­sát. Ennek érdekében most képezünk egy személyt, aki erre a feladatra alkalmas lesz. Közműfenntar­tás keretében a közvi­lágításra félmillió, a kommunális szemétszállításra és elhelyezésre hétmillió forintot fi­zetünk ki. A településen pályáza­ti pénzből sikerült a csapadék­víz-elvezető árkok, átereszek ki­tisztítása, burkolása, amely kö­zel négymillió forintba került. Felújítottuk az általános iskola homlokzatát és teraszát mintegy másfél millió forintos beruházás ség két-háromszáz ezer forint ér­tékben. Nemrégiben a területfej­lesztési alapból másfél millió fo­rintot nyert az önkormányzat az iskolai szertár felújítására, a for­Kovács Tibor polgármester a faluzászlóval keretében. Egyházasdengelegen mintegy öt kilométernyi önkor­mányzati út van, amelynek 98 százaléka szilárd burkolatú, kö­zepes állapotban. A jövőben csa­pán foltozgatásokra lesz lehető­rás a jövő évben nyílik meg. Ké­sőbbiekben községi könyvtár­nak használjuk az épületet. A község infrastruktúrája ki­épült, van vezetékes ivóvíz, gáz és telefon, sőt az iskolában és a polgármesteri hivatalban az internetes hozzáférhetőség is biztosítva van. A teljes komfor­tosság eléréséhez már csak a szennyvíz-elveze­tési rendszer kiépí­tése hiányzik. Ez a feladat, hasonlóan több végrehajtott beruházáshoz kis­térségi beruházás keretében fog meg­valósulni Palotás, Bér, Szirák, Kis- bágyon és Egy- házasdengeleg községekkel való összefogással. Az engedélyezési ter­vek elkészültek, a szükséges anyagi erőforrásra a pályá­zati kérelem be­nyújtásra került. A község egész­ségügyi ellátottsá­ga jónak mondha­tó, a háziorvos Héhalomból jár át hetente négy alka­lommal. Néhány éve pályázati pénz­ből került felújítás­ra az orvosi rende­lő amely a körül­ményekhez képest jól fel van szerelve. A hét ötödik napján esetenként iskolaorvosi rendelés is van. A kultúra és sport területén is találnak szórakozási lehetőséget a helybeliek. Ezeket a rendezvé­gyerekekkel. Jelenleg az óvodá­ban tizennyolc gyerek van egy vegyes csoportban.- Tavaszra majd elérjük a huszonegyes létszámot és ak­kor a község minden óvodás­korú gyereke itt lesz - Régeb­ben több szülő csak ötéves ko­rában adta be az óvodába a gyerekét, mára már ez a hely­zet megváltozott, rájöttek, hogy a gyerek nevelése szem­pontjából ez a jó. Egyedül va­gyok a gyerekekkel, ám az is­kolából két nevelő is besegít. Ugyanis folyik a szlovák nyelv- oktatás az intézményben és ezt az iskola alsó tagozatában taní­tó Szabó Jánosné végzi. a helyi termelőszövetkezetben dolgoztam, 1966- tói 1972-ig a község tanácselnöke, majd a nőbizottság elnöke voltam. Ké­sőbb ismét a téeszbe vitt az utam, ahol pénztárosként dol­goztam a nyugdíjazásomig.- A százhúsz éves szövőgépen frissen elkezdett szőnyeg köté­sét végzi. Honnan ez ismeret?- Nagyszüleim csinálták, majd édesanyám vette át tőlük a szőnyegkészítést. Ők akkori­ban zsákokat, szőnyegeket, tö­rülközőket, sőt még felsőruhá­zatot is szőttek. Én csak nyug­díjba vonulásom után kezdtem el a szövéssel foglakozni. Csak ilyen ágyelő szőnyegeket szö­lllés Józsefné a szövőszéknél A falu neve régen Dengeleg volt; első írásos emlí­tése IV. Béla király idejéből származik. Nógrád me­gye jelentős műemléke a mai temetőben álló, egy­szerű kis román kori templom, amelynek csúcsíves szentélye már gótikus stílusjegyeket mutat. Építését 1322-ben fejezték be. A templomhajó és a szentély között kőkeretes, csúcsíves boltív talál­ható. A falu nevét 1327-től írták Dengelegnek, az egyházas jelzőt pedig 1542-ben kapta. 1484-ben a Rhédei család volt a falu birtokosa. A török adóívekben 1562-63- ban szerepelt először, akkoriban Ali Hasszán török tiszt volt a hűbérura. 1598-ban Bessenyey György birtokolta. A fa­luba a hódoltság utáni időszakban szlovákok is települtek, evangé­likus templomuk 1837-ben épült fel késő barokk stílusban. F.Z. Múltidéző Egy falu, egy nap, egy lap - Egyházasdengeleg Zsiga Tamás az iskola felújított terasza előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom