Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-16 / 218. szám

T 2 . OLDAL SALGÓTARJÁN m BALASSAGYARI MEGYEI KÖRKÉP 2000. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT Faragó Zoltán: T ]=; R £■ T* j Á. Ó Őszi színek Melegek a nappalok, néha a nyarat idézik. Az éjszakák azonban egyre hű­vösebbek, az alacsony hőmérséklet tart még hajnalban is, de csak azért, hogy a reggel felvett pulóver délelőttre lekívánkozzon az emberről. Persze sokszor felhős az égbolt, de a legna­gyobb borúlátókból sem érkezik eső - legalábbis, amerre én jártam az elmúlt napokban, nem volt csapadék. Fél évvel ezelőtt, áprilisban, amikor még a kökény és a vadkörte virágzott, akkor jár­tam utoljára a Kökényes-völgyben. Bátonyterenyéhez tartozik a terület, de Újlakpuszta felől közelíthető meg a legköny- nyebben, ami meg Vizsláshoz tartozik. Pon­tosan persze nem is tudni, hogy melyik tele­pülés határához mi tartozik a környéken, mert valamelyest még Salgótarján közigaz­gatási területe is benyúlik ide. A természet­nek azonban teljesen mindegy, politikai ha­tárokat egyáltalán nem ismer, legfeljebb föl­drajziakat. A bokrokkal benőtt, ritkás erdő páratlan színpompát vonultat fel ezekben a napok­ban. Hirtelen színesedett ki az erdő széle, pár nap alatt a bokrok őszi ruhát öltöttek. A mezei juharok az enyhe szélben olyan cit­romsárga lombokat lengetnek, hogy az em­ber szájában összefut a nyál láttukra... Talán a vadkörték a legszínesebbek ezek­ben a napokban. A fák többsége az egyik ol­dalán még zöld, a másikon azonban a leve­lek sárgák, narancssárgák, itt-ott pirosak. A galagonyabokrok is hasonló színekben pompáznak, ráadásként piroslanak rajtuk a parányi gyümölcsök. A dombtetőre érve fiatal, rudas tölgyes kezdődik. Teljesen zöld még, olyan, mintha nem is szeptember második felében jár­nánk. Nyiladék vezet rajta keresztül. Az aljá­ban sokfelé tenyésznek kökénybokrok: na­rancssárgák, téglapirosak a leveleik, a cser­lombok zöldje ad nekik szép hátteret. Az erdő csendes, akárcsak a mező. Vala­hol veszekszik egy feketerigó, de gyorsan el­hallgat. Hol vannak már a fészkeléshez el­foglalt magánterületek, amik miatt a hímek hosszú strófákat énekeltek, sőt, egymásnak is estek egy kis tolltépésre? A rudas cseresben egy szajkó kezd el ve­szekedni: világgá kiáltja, hogy ember köze­ledik, meneküljön, akinek tartania kell tőle. Azután átröppen előttem az „árulkodós” madár, s a nyiladék másik oldalában tűnik el a szemem elől. Alig szállnak el a széllel skréék-skréék kiáltásai, valami csörtetve megugrik az erdőben: a kis dobbanások alapján őz lehet. Lefelé szalad a dombolda­lon, azután keresztbe átvág a nyiladékon. Legfeljebb három ugrás neki, de azt azért lá­tom, hogy fiatal, tavaly született őzbak, vil­lás agancsokkal. Trófeájának szárai nem va­lami hosszúak, nem nyúlnak túl a fülein. Talán szívdobbanásnyi idő telik el, és a csör- tetése már el is hal a túloldali erdő fái között. A völgy mélyén patakocska folydogált a nagy nyári aszályig. A medre még most is teljesen száraz, mellette, egy mélyebben fek­vő réten még a káka is sorvadozík a máskor vizenyős területen, bár pár szál gyékény és sás azért megél benne. Mindenfelé rengeteg a héjakútmácsonya, a bókoló- és a szamár­bogáncs, bár utóbbiból virít a legkevesebb. Száraz lábbal lehet járni a kis réten, ezért bemegyek a közepére, mert onnan a legjobb a kilátás a környező dombokra. Csupa sár­ga, narancssárga és piros levelű bokor, a ter­jedelmes tölgyfák zöld lombjainak kereté­ben... Páratlanul szép látvány, csak éppen egy kisebb borulat takarja el a napot. Várok hát pár percet, hogy az enyhe déli fuvallatok odébb tereljék a bárányfelhőket. Mintha va­lami jutalom lenne az erdő tündérétől, egy­szer csak egy vörösesbarna foltot pillantok meg előttem, a fű és a sás között. Fiatal, ez évi róka egerészik ott, legfeljebb húsz lépés­nyire! Szidom magamat, amiért a teleobjek- tívet a kocsiban hagytam: a nehéz eszközt nem akartam magammal cipelni hegyen­völgyön keresztül - bár hegyet ezen a he­lyen aligha említhetünk. Az oldalak azon­ban sokszor nagyon meredekek, ha sietve vág nekik az ember, a Cserhát éppen úgy megizzasztja alkalomadtán, mint - mond­juk-a Tátra... A róka koma valamit figyel, aztán fel­szökken a levegőbe, a négy lábával egyszer­re, lompos farka úgy úszik utána a levegő­ben, mintha önálló életet élne... Aztán le­csap a földre, utána a fűbe lapul, s mozdulat­lanul figyel. Alighanem eltévesztette előbb a pockot vagy az egeret. Cincogok neki, de nagyon kiszáradt a szám a nagy melegben és a domboldalak megmászásában. Mégis sikerül megtévesz­teni, mert felkapja a fejét és felém figyel. Nincs takarásban, jól lehet látni, hogy a tor­ka alatt világos folt van. Egyébként nagyon szép színű állat, egészen sötét meggybama a bundája. Nézegetem a fényképezőgép lencséjé­ben, aztán csak csinálok róla egy képet - egyébként teljesen feleslegesen. A koma a kattanást is meghallja, akárcsak az előbb a cincogást. Felemelkedik, szimatol egyet a le­vegőbe - a szél oldalról fúj, nem érezhet semmit - azután elrúgja magát a közeli bok­rok felé. Lompos farka hullámvonalban úszik utána menekülés közben, s egy má­sodperc alatt eltűnik a galagonya cserjék tö­vében. Várok, hátha felbukkan még valahol a sűrű szélén, de nem mozdul semmi. Ehe­lyett egy fácán kakatol rémülten, majd számyverdesés hallatszik, ahogyan felrepül. - A ravaszdi jól ráijeszthetett a madárra... Páratlan a színpompa a völgy aljában is. A bókoló bogáncs nyíló lila virágai mellett fehér „ejtőernyőkön” a jövő év bogáncs­nemzedékét röptetik a szél szárnyán a már elnyílott növények. Több tarka lepke is szí- vogatja a nektárt: a nagy fehéröves és a ké­nes pillangók mellett, ahogyan illik, egy bo­gáncslepkét is látok. A völgy aljában talán a legszebbek a kecs­kerágó bokrok. Nem csak a terméseik értek be, hanem a leveleik is égőpirosra változtak ezekben a napokban. Szél söpör végig a bokrokon, s a levelek útra kelnek, hogy avar legyen belőlük. Előbb-utóbb persze mindegyiknek ez lesz a sorsa, - bár idén, úgy tűnik, hogy inkább előbb... Jól emlékszem, hogy tavaly, amikor csapadékos év volt, még október elsején is zöld volt az erdő, de a bokrok is. Idén az aszály annyira megviselte a növényeket, hogy szokatlanul korán fogják eldobni lombjaikat. Igaz is: egyik óriás cserfán azért láttam már néhány sárguló levelet,,, ■ Ezentúl gázt is tankolhatunk Salgótarjánban A benzin árának folyamatos emelkedése is segített az autógáz töltő állomások idei szaporodásában. A Prímagáz Rt., hazánk legnagyobb PB-gáz-szolgáltatója idén 150 töltőállomást he­lyez üzembe, s ebből 100 már meg is nyílt. Salgótarjánban - Pásztó után másodikként a megyében - a Honvéd úton, a zagyvapálfalvai felüljáró előtt alakították ki bázisukat. A Salgó Metál Bt. haszonvas- telepén beüzemelt autógázkutat a Mo-To Gáz Bt. üzemelteti. Csütör­tökön megtörtént az Országos Mérésügyi Hivatal hitelesítése, így a töltőállomás hivatalosan is a gázüzeműjármű-tulajdonosok rendelkezésére áll - tájékoztatott Toldi Tamás, a Prímagáz-Hungá- ria Rt. Nógrád megyei kereskedel­mi képviselője. A töltőállomáson a szolgálta­tó cég gázpalack-csefetelepet is működtet. A gázpalackok házi­lagos beszerelése, a garázsban történő lefejtés viszont életve­szélyes, ráadásul törvény által tiltott tevékenység. A hivatalo­san végezhető átszerelés után a gépkocsi ugyanazt a biztonságot nyújtja, mint korábban, az alter­natív üzemanyag révén azon­ban az autós 100 kilométeren­ként akár 750-800 forintot is megtakaríthat, ami literenként több mint 80 forint.- A megyében az egyetlen hi­vatalos átszerelő Kispál Ákos vállalkozása, de hamarosan egy átszerelő vállalkozás is megkez­di tevékenységét Salgótarjánban - mondta el lapunknak Toldi Ta­más. - A vállalkozót Bátony- terenyén, az Irinyi út 2. szám alatt érhetik el, vagy az alábbi telefonszámokon: 32/353-434, 30/9504-989. Gáztartály azon­ban csak négyütemű benzines járművekbe ajánlott. A beépített tank 35-80 literes, a gépkocsi jellegétől függően. Az átalakított gépkocsi benzinnel is, gázzal is képes működni, motorkároso­dás nélkül, csupán egy gomb­nyomás az átváltás. A gázautó halk motorüzemet, kisebb rezo­nanciát, hosszabb fődarab-élet­tartamot és környezetbarát üzemmódot jelent. A gáztartályok természetesen megfelelnek a legszigorúbb nyugat-európai biztonsági elvá­rásoknak is. A gázhajtású jár­művek terjedését nagymérték­ben hátráltatta az országos töl­tőállomás hiánya. Ettől az évtől ez a gond is megoldódik, hiszen tucatjával nyílnak az új tankolóhelyek. Nógrád megyé­ben idén Balassagyarmaton és Rétságon nyit új autógáztöltő helyet a Prímagáz Rt. Gépkocsiflottát üzemeltetőknek megyénkét két-három töltőhe­lyen később lehetővé teszik a kártyás fizetést is, a kialakuló országos hálózaton keresztül. A salgótarjáni autógáztöltő állomás hétköznapokon 7-től 18 óráig tart nyitva, szombaton 8- tól 12-ig, de a Mo-To Gáz Bt. az igényekhez igazítja a nyitva tar­tást. Ebben a hónapban apró ajándékokkal kedveskednek a hozzájuk betérőknek, s további ajándékot nyerhetnek, akik egy kérdőíves felmérésben részt kí­vánnak venni. Adj gázt - gázzal - és spórolj! Aktuálisabb üzenetet meg sem fogalmazhatnánk napjainkban, amikor a benzinár emelkedésé­nek lehetünk tanúi világszerte. Ebben segít a most átadott autó­gáztöltő állomás. A pénteki üzemanyagár-eme- lések ellenére szombaton déli 12 óráig még a régi, 139 Ft/liter áron vásárolhatnak gázt (LPG) a gázautósok Salgótarjánban! Információ: 32/443-220, 20-9- 667-336. PB-Tttt. Polgármesterek zarándokúba a Don-kanyarba Nógrádi polgármesterek és önkormány­zati képviselők egy csoportja a közel­múltban nem mindennapi tettre vállal­kozott, amikor is a távoli Oroszország­ba, a Don-kanyarhoz elzarándokolt. A hétnapos utazás részleteiről Nógrádi László, Érsekvadkert polgármestere, a zarándokút kezdeményezője tájékoz­tatta lapunkat.- Missziónkat a kettős jubileum - a keresz­ténység 2000. és államalapításunk 1000. évfordulója - alkalmával teljesítettük. Az utazás gondolatát én vetettem fel a Nyu­gat-nógrádi Önkormányzatok Szövetsé­génél, s a vezetést Martha Tibor, Fényeslitke polgármestere vállalta magá­ra, aki az elmúlt tíz évben tizennnyolc- szorf!) járt a Don-kanyarban, tehát már nagy tapasztalattal rendelkezik. Rajtunk kívül Ersekvadkertről Csalár Istvánné óvónő, Balassagyarmatról dr. Czelenk Fe­renc sebészorvos, dr. Barna Róbert állat­orvos, Dejtárról Balga József polgármes­ter, Pusztaberkiből Árpás Károly polgár- mester, Hugyagról Vajda Ferenc képvise­lő, Szandáról Koplányi János polgármes­ter, Szendehelyről Szente József gépko­csivezető vett részt a zarándoklatban, a tolmácsunk pedig a balassagyarmati Nagyezsda Tyerescsenko volt.- Augusztus 21-én indultunk, s egy kis busszal tettük meg a kissé fárasztó, kétezer-kétszáz kilométeres távolságot. Utunk bázisállomása Voronyezsben egy ortodox kolostor volt, ahol Péter atya szeretettel fogadott minket, szállást adott számunkra és vendégül látott bennünket. A zarándokút terve­zett útvonala részben megegyezett a 2. magyar hadsereg 23. losonci gyalogezrede salgótarjáni, balassagyarmati és losonci zászlóaljainak csak­nem hat évtizeddel ezelőtti útvonalával.- Összesen tíz települést kerestünk fel, ahol a 23. gyalogezred katonái harcoltak, majd haltak hősi halált, ahol magyar munka­szolgálatosak robotoltak és elhunytak. Láttuk az elhanyagolt hősi temetőket, s azt is láttuk, hogy a magyar állam Rudkinóban és Bolgyirevkában központi temetőt alakított, il­letve alakít ki. E két területen helyezik majd végső nyugalomba az elhanyagolt temetőkből kihantoltak földi maradványait. A felkeresett egykori temetőkben keresztek vannak elhe­lyezve, amelyeket megkoszorúztunk. A sztorozsevojei temetőből földet hoztunk, amelyet a hősök napján az érsekvadkerti hő­sök emlékműve elé temettünk el. A zarándokutat az érintett önkormány­zatok, Nógrád Megyei Önkormányzatának el­nöke és helyettesei anyagilag támogatták. A vállalkozás példaértékű, mivel eddig nógrádi polgármesterek és önkormányzati képviselők még nem zarándokoltak el a legnagyobb ma­gyar katonai temetőbe, hazánktól 2200 kilo­méter távolságra. __________________________________ B űn és megelőzése Tarjánban Más városok tapasztalatai azt mutatják, hogy akkor lehetne még hatékonyabb és eredményesebb a betöréses lopások, a gépjár­művekkel kapcsolatos bűnözés, és általában a közterületeken elkövetett bűncselekmények megelőzése, felderítése, ha térfi­gyelő rendszert építenének ki a bűnügyileg legfertőzöttebb terü­leteken. A fenti gondolatot is megfogalmazta Szigetvári János, Salgótarján köz- biztonsági tanácsnoka, aki a megyeszékhely legutóbbi közgyűlésen ar­ról a bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság által kidolgozott prog­ramról tájékoztatta képviselőtársait, amelynek célja a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények és a lakásbetörések számának visszaszo­rítása, az elkövetők felderítése, a további bűncselekmények megelőzése. Az áprilisban elkészült program a maga nemében egyedülálló - fejtet­te ki Szigetvári János - ugyanis az önkormányzati törvény 1990-es ha­tályba lépése óta először fordult elő, hogy a városban a rendőrség és az önkormányzat együttesen vette számba mindazokat az erőket, eszközö­ket és módszereket, amelyek alkalmasak lehetnek e két leggyakoribb bű­nözési forma növekvő ütemének mérséklésére. A végrehajtásban az ügy természeténél fogva a rendőrségre hárul a legnagyobb teher, hiszen ez a szervezet rendelkezik a törvényi felhatalmazásokkal. Ami Salgótarján általános bűnügyi helyzetét illeti, 1989-ben sikerült megállítani a bűnözés robbanásszerű növekedését, az ismertté vált bű­nözés az elmúlt négy évben viszonylag állandó. A városban is a vagyon elleni bűncselekmények dominálnak, a bűncselekmények 35-40 %-át közterületen követik el. Az ismertté vált bűnelkövetők 55-60 %-a helyi, állandó lakos. 1999-ben Salgótarjánban 1000 lakosra 50,8 bűncselek­mény jutott - a megyei átlag 37,5. A városközpontban a leggyakoribbak a bűncselekmények, kötődve a centrum szórakoztató-, bevásárlóközpont jellegéhez, illetve ahhoz, hogy ott van a vasút- és taxiállomás, a távolsági buszpályaudvar, és a helyi au­tóbuszjáratok zöme érinti az itteni megállókat. Bolti lopások, zseblopá­sok, gépjármű- és üzletfeltörések, rablások, garázda bűncselekmények mondhatók jellemzőnek. A városközponton belül is a fertőzöttebbek kö­zé tartozik a Március 15. és a Rákóczi út. Az e területen elfogott elköve­tők között jelentős számúak a nem salgótarjáni lakosok. Kevésbé jellemző már az idegen elkövető a városközpont közvetlen környékén, itt viszont jellegzetesek a lépcsőházakban elkövetett lopá­sok, a közös tárolók és pincék, valamint a gépkocsik feltörései. Viszony­lag gyakoriak a betöréses lopások a zagyvarakodói garázssoron. Fertő­zöttnek mondható a Kistarjái, az Arany János és a Bajcsy út belső sza­kasza. Jellegzetesen fertőzött a Salgó és az Acélgyári út, utóbbiak első­sorban a fémekhez, színesfémekhez kötődő bűncselekmények, illetve az alkalmi lopások magas száma miatt. A zseblopások és alkalmi lopá­sok magas száma miatt pedig külön említést érdemel a vásárcsarnok. A nagyobb lakótelepeken a garázsok hiánya miatt gyakoriak a gép­kocsifeltörések, de korántsem olyan mértékben, mint a városközpont­ban. Itt fordulnak elő legnagyobb számban a lakásbetörések. A legfertő­zöttebb a Beszterce-lakótelep, azon belül is az Ybl Miklós út, a Medves körút és a Beszterce tér. A Gorkij-lakótelepen és a csatlakozó utcák kö­zül a keleti rész a legfertőzöttebb, de a veszélyeztetett részek között van a Fáy András körút is. A Hársfa, Zöldfa és Hősök útján gyakoriak a va­gyon elleni és garázda jellegű, erőszakos bűncselekmények, valamint a rablások. A jellemző bűnelkövetések elsősorban a vagyon elleni cselekmé­nyekhez köthetők a várossal már egybeépült, korábban elkülönült tele­pülésrészeken (Baglyasalja, Somlyó, Károlyi, Idegér, Kotyháza, Zagyvapálfalva). Itt az állat- és terménylopások a leggyakoribbak. Még jellemzőek a hétvégi házak feltörései. Fertőzöttnek mondható Zagyvapálfalvának a Csokonai úthoz közel eső területe. Viszonylag ritkán fordulnak elő bűncselekmények az elkülönült vá­rosrészekben (Somoskőújfalu, Somoskő, Salgóbánya, Zagyvaróna, Ró­nafalu, Rónabánya). Itt is előfordul szinte valamennyi bűncselekmény­fajta, de csekély számuk miatt nem tipizálhatók. Az elmúlt négy évben folyamatosan csökkent a betöréses lopások száma. A kedvező tendenciában visszaköszönnek a munkacsoport eddi­gi erőfeszítései, és érezhető, hogy az állampolgárok, a gazdasági egysé­gek nagyobb figyelmet fordítottak saját értékeik védelmére. Ugyanakkor a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények elemzése még mindig azt mutatja, hogy főleg azok a tulajdonosok lesznek ezek áldozatai, akik őrizetlenül hagyott autóikban jól látható helyen hagyják értékeiket, ok­mányaikat;___________________________ _____________________Ol K A zarándokok a temetőkben megkoszorúzták a kereszteket, majd fényképen örökítették meg kinti tartózkodásukat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom