Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-14 / 216. szám

2. OLDAL PÁSZTÓ ÉS TÉRSÉGE 2000. SZEPTEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Közmunkások A mátraszőlősi önkormány­zat különböző pályázati megál­lapodások alapján 23 fő köz­munkás foglalkoztatására ka­pott lehetőséget. A népes csa­patból öten az ár- és belvíz­károk helyreállításán dolgoz­nak, kommunális feladatokat látnak el. A többiek a közterüle­tek és intézmények karbantar­tásával foglalkoznak. Egy ré­szüknek szeptember 30-án, a többieknek október 30-án jár le a szerződésük. Menjél erdésznek, fiam!- Szeretem az erdőt. Szüleim azt mondták: - Menjél erdész­nek, fiam! A szakközépiskola elvégzése után a volt karancs- lapujtői Karancs Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetben volt az első munkahelyem, ahol 4-5 évet töltöttem az erdé­szeti ágazatban mint kerület­vezető. Innen Vácra mentem, ahol erdőművelő brigádban dolgoztam. Utána Budapest kö­vetkezett. Mivel nem volt re­mény a lakáshoz jutáshoz, a családdal együtt visszajöttünk Tarra. A rendszerváltásig a volt Salgótarjáni Síküveggyárban, a Zagyva m-ban betanított mun­kás voltam. Az 1990-es évek el­ső felében az erdészeteknél is leépítések voltak. Ugyanakkor azt is hallottam, hogy a sík­üveggyárnak nincs jövője, fgy hát közös megegyezéssel eljöt­tem. Hat éve foglalkozom újra erdőműveléssel, -gazdálkodás­sal - avat mostani munkájának ezelőtti eseményeibe Vígh Gyu­la tari egyéni vállalkozó.- Nyugodtan írja le, hogy kény­szervállalkozás az enyém. A hely­beli erdőbirtokosság erdeit műve­lem mint a társaság alkalmazottja és tulajdonosa. Az idei telepítés gyalázatos volt. Mind a négy hek­táron 100 százalékban kiszárad­tak a csemeték. Erről győződött meg az erdőfelügyelőség szakem­bere a határszemlén. Nemcsak telepítéssel és a vele járó- hozzá kapcsolódó művelési munkákkal foglalkozik Vígh Gyu­la, hanem otthonos a fakiterme­lésben is.- Az idei terv szerint 2000 köb­métert vágunk ki és értékesítünk. Most ezer köbméternél tartunk, lehet, hogy sokkal több nem is lesz! Most végezzük el azokat a munkákat, amelyeket korábban a nem üsztázott tulajdonviszonyok miatt elhanyagoltak. Mostani te­vékenységünkkel az állomány ja­vulását segítjük. Vígh Gyula hitelből indította mostani tevékenységét. A kapott pénzből vett egy traktort, van né­hány erdészeti gépe is.- Minden vállalkozó problémá­ja, hogy aggódjon. A támogatást is csak akkor kapjuk meg, ha a munkával előre ledolgozzuk an­nak megítélt összegét. Elemi kár­nál egy fillérhez sem jutok. Ebben az évben mind a munkám, mind a költségeim elúsztak. Arról ál­modni sem merek, hogy minősé­gi gépeket vegyek. Egy 10 milliós géphez 25 százalékos támogatást adnak. Az első év nem jött össze. Azóta olyan eredményt értem el, hogy legyen működésemhez ele­gendő pénz, úgy éljünk, mint egy jó szakmunkás. A vállalkozó a gyári napi 8 óra helyett most 14 órát dolgozik, s a változó időjárás örökké Damok­lész kardjaként lebeg a feje fe­lett.- Szeretem az erdőt, a szakmá­mat. Ha lámák más, jobb lehető­séget, váltanák. A továbblépéshez most nem érzékelek komoly fejlő­dési távlatot. Addig is sikeres pá­lyázatokkal szeretném bővíteni a gépparkomat. Nem könnyű, mert a támogatás döntő részét ered­ményhez kötik. VENESZ.K. ÚJ BUSZVÁRÓ. Palotáson a templom előtt a régi szomszédságában épült fel az új, fából készült, minden igényt kielégítő, esztétikus új buszváró. ■ Amibe belevág, Néhány hónapja Héhalom község bejáratánál olvasható, hogy a községben polgárőrség működik. - Olyanokat keres­tem fel, akiket ismerek, akikre számíthatok. Két hét délután­jain végigjártam a falut és beszélgettem a polgárőrség meg­alapítását célzó ötletemről, szándékomról. Szilágyi Albert polgármesterünk is szívesen fogadta elképzelésemet, ő már régebben is szerette volna, ha létrejön. Korábban építési vál­lalkozó voltam, most pedig mint kőművest ismernek a falu la­kói. A csapatban 26 katonaviselt ember van. Közöttük két fi­atal önkéntes rendőr volt - emlékezik az alakulás előtti idő­szak lényeges epizódjaira Nagy Ádám, a csapat parancsnoka, aki civilben kőműves-csoportvezető egy kft.-nél. A megalakulást megelőző szervező munkában és azóta is sokat segít Ézsiás János, Hor­váth József, Hegedűs Gyula vál­lalkozó, aki szintén tagja a pol­gárőrségnek, saját pénzéből megvásárolta a polgárőrök ru­háit.- Előfordult, hogy valakinek nemet kellett mondani a szerve­zésben? ~ Igen. Nagy Adóm. kiszolgált kato­na. Kötelező idejét, másfél évet Nagyorosziban, az építőszázad­nál töltötte le, majd 6 hónapig őrkatona volt.- Ön nem ellenezte férje ez irányú tevékenységét? - kérdez­zük a jelenlévő, mosolygós, a beszélgetést figyelemmel kísérő feleségtől.- Nem, előtte mindent meg­beszéltünk.- Olyant vállalok csak, amit teljesíteni tudok. Amibe belevá­gok, azt véghezviszem, ez va­gyok én! - hangsúlyozza a férj.- Sokat szaladgált, nagyon so­kat fáradozott, még a szabadsá­gának egy részét is igénybe kel­lett vennie - egészíti ki az előb­bieket a feleség. A polgárőrök beléptek a me­gyei és az országos szövetségbe. Szolgálatukat társadalmi mun­kában, este 10-től hajnali 4 óráig látják el.- A beosztást közösen ké­szítjük el, figyelembe véve, ki­nek milyen dolga van, mennyi az ideje és mikor van lehetősé­ge. Egy hónapra előre tudja mindenki a beosztását. Olyan lehetséges, hogy akinek vala­milyen sürgős dolga van és nem tud szolgálatba jönni, el­cseréli, illetve később vállalja a község lakóinak élet- és va­gyonbiztonságának a felügye­letét. A szolgálatban 3-4 fős csapatok, haverok járnak együtt, akik jobban kijönnek egymással. Igen, van, aki fiával együtt közénk tartozik. Csotó Kálmán és fia is, aki most vég­azt véghezviszi Nagy Ádám polgárőrparancsnok zett mint ifjú szakmunkás, 19 éves és hidegburkoló szakem­ber.- Ön is ellát szolgálatot? - kér­dezzük a parancsnoktól.- Vésztartalék vagyok. Egyéb­ként szolgálatba lépéskor kime­gyek és meggyőződöm, hogy polgárőr társaim szolgálatképe- sek-e. Tudtam, mire vállalko­zók. A megalakulás előtt Jobbá­gyiban felkerestem Romhányi András polgárőrparancsnokot és vele beszélgettem a tenniva­lókról. Az alig néhány hónapos múltra visszatekintő csapat tűz­keresztsége jól sikerült.- Augusztus 20-án annyi ide­gent, mint ahányan voltak, még nem láttunk a községben. A ren­det, a fegyelmet 17 polgárőr tár­sammal és a rendőrséggel közö­sen sikerült betartatni. Az újabb erőpróbára a búcsú napján kerül sor. A polgármesteri hivatal szol­gálati szobát biztosított az ön­kéntes polgárőröknek.- A szükséges benzinpénzt, ami kellett a megalakulást meg­előző szervezőmunkához, úgy kellett összekönyörögnöm. Volt, amikor saját pénzemből egészí­tettem ki. A polgármester közöl­te, hogy támogatásunkat a jövő évi költségvetésben javasolja majd a képviselő-testületnek. Nagy Ádám polgárőr-pa­rancsnoki tisztének ellátása mellett esténként és a hét vége­ken kollégáival együtt dolgozik házának új tetővel való ellátásán és a bővítésén. Kénytelen erre, mert évi szabadságának egy ré­szét a polgárőrség létrehozására áldozta. __________________________________________V. K. Új színt hozott az iskola életébe Gyerekekkel együtt találták ki Miltner Zsolt biológiai szakos főisko­lás - aki a szurdokpüspöki általános iskolában tanít - a Herman Ottó termé­szetvédő szakkör két évvel ezelőtti megszervezésével új színt hozott a gyerekek és az iskola életébe, a termé­szet megismertetésével és megszerette­tésével.- A helybeli általános iskola diákja vol­tam. Perényi Anna tanárnő kezdte igazán megszerettetni velem a biológiát, a termé­szetet. Félig-meddig rajta voltam ezen az úton, mert édesapám foglalkozott Magyaror­szág madaraival. Egy pár ezzel foglalkozó könyvét akkoriban nézegettem, de a leg­szebb emlékeim a tanárnő által, a természet­ben, Szurdok-pataknál tartott biológiaórák­hoz kötődik - utal természettel kapcsolatos elkötelezettségének előzményeire Miltner Zsolt. A gimnázium befejeztével állatorvos sze­retett volna lenni. Ezt jelölte meg elsőnek az egyetemi felvételi lapon. Másodiknak pedig az egri tanárképző főiskolát. Az utóbbi sike­rült neki.- Nincs semmiféle nosztalgiám, hogy nem vettek fel az állatorvosira. Nem bán­tam meg, hogy tanárnak készülök. A főis­kolán tanszéki demonstrátornak hívtak meg. Sajnos, vissza kellett lép­nem, hogy tanulmányaimat be­fejezzem. Nehezen tettem meg ezt ‘ dr. Andrikovics Sándor egyetemi docensnek, aki sokat segített. Államvizsga szakdolgozatá­nak címe: „Délnyugati Mátra élő­helyeinek felmérése.”- Összefoglaló munka, a gyere­kekkel együtt találtuk ki. Az anyag összegyűjtésében eddig legtöbbet Kiss Richárd segített. Az alapító tagok között kell említe­nem a fenti néven kívül Berta Csil­lát, Gazsó Editet, Ládeczki Anitát, Kiss Ádá- mot. A szülők is szívesen vették a szakkör megalakulását. A szakkör tagjai vezetőséget választottak, melynek tagjai: Perényi Anna tanárnő, Ko­vács József helybeli polgármester, Bacskó Ist­ván, a helybeli általános iskola igazgatója.- Az első évben hatan voltunk három hé­tig madarásztáborban. Az idén 24-en három hétig a Keszthely melletti Fenékpusztán, affol a madárgyűrűzéssel ismerkedtek a szakkör tagjai. A részvételi költséget a gyere­kek szülei vállalták. Jelenleg ötven felett van a szakköri tagok száma.- Három csapat van. A legkiseb­bek száma 20-22 fő, az 5-6. osztá­lyosok vannak a legkevesebben, a 8. osztályosok pedig 16-an. A könyvtár mellett található igen szerény természetházunk környé­két is a gyerekek tartják rendben. Ők választják meg, hogy melyik területre - madár, rovar, növény - specializálják magukat. Az aktivi­tás változó. Nyolcvan százalékuk rendszeresen részt vesz a terepbe­járásokon, a maguk által válasz­tott csapatvezetővel. Nagy eredmény, hogy a termé-. szetvédelem beépült az iskolai tantervbe. A szakkörben pedig minden héten tartanak foglalkozást.- Kérem, avasson be bennünket további terveibe!- A helybelieket, a főiskolán, egyetemen e témakörben tanulókat kívánjuk bevonni munkánkba. A pályázatunkból pénzt aka­runk szerezni felszerelésünk növeléséhez. A környékben lévő 8-10 község iskolásainak gyerekeit megismertetjük a választási lehető­ségekkel, igyekszünk megszerettetni velük a természetet. Sorainkba nagyon szívesen vár­juk a testvéreket, anyukákat, apukákat!-VENESZ­„Ilyen ember talán nincs más a világon” A szép beszédű csécsei méhész - Volt, aki azt kérdezte tőle: mire nősül? A szíves fogadtatás után, amíg fotós kollégánk elkészíti az íráshoz szükséges, Gergely Mihály méhészetét legjobban be­mutató és érzékelhető riportképet, addig a 76 éves kedves fe­lesége tart szóval bennünket csécsei otthonukban.- Férjemék kilencen voltak testvérek. Édesanyja egyik lába a bölcsőn, a másik lába a varró­gépen volt. Gál Pista bácsitól ka­pott méhrajjal és egy szalmából készült kassal kezdte a méhész­kedést. Csoda nagy szorgalmas gyerek volt. Szép beszéde van. Engem még most is „drága anyukámnak” szólít. Ilyen em­ber talán nincs más a világon! Ötvenhat éve vagyunk házasok. Visszatérve, Gergely Mihály a következőkkel kezdi: - 1931-ben vettem egy raj méhet. 1936-ban először vándoroltattam Gará- bon. 1941-ben, amikor behívtak katonának, 42 családom volt. Gróf Keglovics István, aki na­gyon rendes ember volt, nekem is felajánlotta a méhészkedői ál­lást, annak ellenére, hogy volt már neki is méhésze. A háború alatt csupán nyolc családom maradt meg. Utána megnősül­tem, újra kezdtem az életet. Volt, áld azt kérdezte: mire nő­sülsz? Felemeltem a kezem az ég fe­lé, s azt mondtam: erre! A szorgalmas méhészembert, mire egyenesbe jött, újra elérte az ismételt csapás.- Amikor a francia cég meg­vette a selypi cukorgyárat, olyan cukrot adott, amitől elpusztult 120 családom. Nem vittem perre a dolgot, mert ismerem azt a mondást, mely szerint: „A szú­nyog, ha nekimegy az elefánt­nak, az utóbbi győz!” Ez volt életem legkeservesebb idősza­ka. Szerencsére az előző évről volt kis tartalékom, azt használ­tam fel az újrakezdéshez. A méhbetegségek elleni küz­delem részleteinek megismeré­se, majd az őszi etetés módsze­reinek sorra vétele után az idei termésre terelődik a szó.- Családonként 25 kg-ot hordtak össze méhecskéim. Csak annyit hagytam, amennyi kell a családnak, a lányomnak és az unokámnak, a többit elad­tam egybe. így jobb eladni. Jár­tam már úgy, hogy a felvásárló elvitte a mézet, azóta sem fize­tett ki. A mézgyűjtésben az idén, mi­vel egyedül nem bírta, Szita Gá­bor és egy méhésztársa segített. Érdekességként említi, hogy a műbútorasztalosnak, aki két kaptárt csinált neki, felajánlotta, két családdal ajándékozza meg. A méhek megcsípték a szakem­bert, beteg lett, s lemondott a méhészkedésről.- Engem naponta többször is megcsípnek, de már megszok­tam. Megkérték, hogy biológia­órán mutassa be gazdaságát. Egy kosár almát tett ki a gyere­kek elé. Mindegyikük azt vette el, amelyiket akarta.- Egyik gyerektől megkérdez­tem: nem volna-e kedve segíte­ni? Fizetek érte.- Tavasszal eljövünk, össze­szedjük a vesszőt - búcsúztak el.- Valóban visszajöttek és el­végezték a munkát. Gergely Mihály a 81. évét ta­possa.- Tavaly éreztem, hogy fizika­ilag már nem bírom, remeg a ke­zem. A 160 családomból 60-at eladok. A megmaradtakon kívül még 213 gyümölcsfa ápolása, gondozása vár rám a kertben. Csécsén a nagy tiszteletnek örvendő Gergely Mihály életé­ben 149-szer vándoroltatott. Eb­ben az évben nem vállalkozott erre. Méhecskéi csak a környék akácosait látogatták, naprafor­góit látogatják. _____ ______ _____ V. K. G ergely Mihály méhész nagy tiszteletnek örvend____________fotók: gyurián tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom