Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-09 / 185. szám
NOK VII J\GA^-vro®0«®,EK 2000. Augusztus 9., szerda 5. oldal Nem lett Honthy Hanna örököse Petress Zsuzsa az operett királynője korszakában lett ünnepelt primadonna. Ma üres a trón, s nem lép fel Petress sem. Elfelejtették? Talán ő volt az utolsó igazi, békebeli primadonna. Az operett nagyasszonya, Honthy Hanna mellett lett országos hírű színésznő. Petress Zsuzsát sokan nemcsak Honthy Hanna utódjának, de a lányának is tartották. Amikor megkérdezték tőle, igaz-e, hogy Petress Zsuzsa a lánya, csak annyit mondott: „Szívesen elfogadnám lányomnak.” Petress Zsuzsa nem tagadja, sokat tanult nagy nevű elődjétől. Ő még tudta, hogyan kell vonulni a lépcsőre terített bársonyszőnyegen, majd a színpad közepén megállva, várni a vastapsot. A közönséggel együtt ő is azt remélte, hogy egykor övé lesz a királynő trónja.- Nem titkolom, reméltem, hogy idős koromban Hannuska örökébe lépek - ismeri be Petress Zsuzsa. - De nem jött össze a dolog. Amíg Gáspár Margit igazgatósága idején mindent megtettek, hogy Honthyt sztárolják, szerepeket írtak neki, mint például a Csárdáskirálynőben Cecíliát, addig a későbbi igazgatók már nem gondolkodtak abban, hogy engem is „megcsináljanak” úgy, mint egykor őt. Honthy Hanna nyolcvanévesen is az első hölgy volt az operettben, engem már az ötvenes éveim elején öregnek tartottak. Nem kaptam meg a nagy Honthy-szerepeket, pedig a Luxemburg grófjában Madame Flueryt még ma is szívesen eljátszanám. Tudja, ő énekli a híres dalt: „Illem és jó modor a fő...”- Nem bántja, hogy nem játszhat, hogy nem hívják?- Tudomásul vettem, hogy elfelejtettek. Megtörtént már ilyen más nagyszerű művésszel is. Rosszulesik, de mit tehetek? Elmúltam hetvenéves, de nem érzem magam öregnek. Remek kondícióban vagyok, amit annak is köszönhetek, hogy rendszeresen teniszezem. A harmadik emeleten vettem lakást. Lift nincs, naponta többször is lépcsőzök, fölfelé is bírom az iramot.- Hogyan éli meg a színpad, a fellépés hiányát?- Néha nagyon hiányzik. De nem lettem depressziós, idegbeteg attól, hogy nem játszhatok. Valamikor azt hittem, nélkülem fel sem mehet esténként a függöny, aztán rájöttem, felmegy...- Egykori primadonnákkal, szubrettekkel tartja a kapcsolatot?- Napi kapcsolatom nincs senkivel. Olykor véletlenül ösz- szefutok Lehoczky Zsuzsával, Zentai Annával, ilyenkor nosztalgiázunk. Petress Zsuzsa az év egyik felét Magyarországon, a másikat San Diegóban, Amerikában tölti.- Tudják ott, hogy kicsoda Petress Zsuzsa?- A régi operettrajongók nem felejtettek el, hiszen többször is felléptem a kinti magyarok előtt.- Mivel telnek a napjai?- Színház nélkül sem unatkozom. Mindennap járok a piacra bevásárolni, nagyon szeretek főzni. Mellesleg főállású nagymama vagyok, két gyönyörű ikerunokám van.- A hajdani primadonnaallű- rökből mi maradt mám?- Ebben a tekintetben sem voltam igazi primadonna, távol állt tőlem mindenfajta botrány. Engem senki nem látott hisztizni, nem pofoztam meg az öltöztetőnőmet, nem vágtam földhöz a nekem nem tetsző szerepeket. Béketűrő voltam és az is maradtam.- A primadonna sohasem álmodott bonvivánokról? Ön még együtt játszhatott a nagy szívrablóval, Sárdy Jánossal.- Ha hiszi, ha nem, nekem inkább a táncos-komikusok tetszettek. A bonvivánok nem voltak igazán humoros emberek, értük inkább a nézők rajongtak.- Mikor járt az operettszínházban?- Régen nem voltam ott. Egy kicsit restellném magam, ha felismernének és azt mondanák, jé, ez a Petress, hogy megöregedett! Még kellemetlenebb lenne, ha az iránt érdeklődnének, hogy miért nem játszom. Nem tudnék rá válaszolni. KEMÉNY GYÖRGY Könnytechnika a rákdiagnosztikában Ausztrál orvos szakértők szerint az emberi könnyeknek fontos szerepe lehet a rák diagnosztizálásában. Mark Willcox, az új-dél-walesi egyetem szemészeti kutatóközpontjának munkatársa beszámolt róla, hogy a tartós kontaktlencsék kifejlesztésének projektjén dolgozó kutatók rájöttek: a kísérleti csoport egyes, különösen erősen könnyező tagjainak könnyei úgynevezett jelző-Lg-proteint tartalmaznak. Ez a fajta fehérje jelentős szerepet játszik az emlő- és a prosztatarákban. Willcox elmondta továbbá, hogy a kutatások során rájöttek: nemzedékeken át öröklődött a rákbetegség olyan családokban, amelyek tagjainál ugyanez a protein volt kimutatható a megvizsgált egyének könnyeiben. Ezért nincs már messze a következtetés levonása: azok, akikben jelen van ez a jelző-Lg-protein, genetikailag predesztináltak erre a két rákfajtára. Ha pedig már kialakulóban van náluk a rákos megbetegedés, akkor ez a protein lehet oka a fokozott könnyezésnek. Most további 50 páciensen végzett klinikai kísérletnek kell megerősítenie ezt a következtetést. Remélhető, hogy ezen az alapon néhány éven belül sikerül majd kidolgozni a rák korai felismerésének könnytechnikáját. Számtalan képzettség birtokosa Mikuska Istvánná a Fráter Erzsébet-emléktábla előtt _____ ' FOTÓ! E5LA H arminckét éve tanít Csécsén Mikuska Istvánná, aki jelenleg a helyi általános iskola igazgatója is. Három tantárgyból szerzett diplomát és most vizsga előtt áll a felsőfokú végzettséget adó közművelődési szakember és játszóházvezető szakon. Emellett számtalan képzettséget szerzett. Vele beszélgettünk- Hogyan került a pedagóguspályára?- A pásztói gimnázium elvégzését követően képesítés nélküli tanítóként kezdtem Csécsén mondja Mikuska Istvánné. - Munka mellett elvégeztem Egerben a tanárképző főiskola matematika, kémia, majd később a rajz szakát. Iskolánk éveken át az ecsegi iskola tag- intézménye volt, és engem bíztak meg a vezetésével. A leválás a rendszerváltáskor következett be, amikor teljesen önállóvá váltunk. Az önálló iskola igazgatójává engem nevezett ki a község önkormányzata. Az igazgatói munka mellett már csak matematikát - egy osztályban - és rajzot tanítok. Sajnos a gyerekek száma évről évre csökken, így az ősztől osztályösszevonásokat kell végrehajtani.- Tudomásom szerint ön sok területen képezi tovább magát, és érdekes képzési formákat választ.- A nemzeti alaptanterv előírja a kötelező pedagógus-továbbképzést. Most vizsgázom a felsőfokú végzettséget adó közművelődési szakember és játszóházvezető szakon. Különféle továbbképző tanfolyamokon megszereztem a kismesterség- és népijáték-oktatói, mézeskalács-, textiljáték-készítő képesítést. Posztgraduális képzés keretében az Iparművészeti Főiskolán a környezetkultúra tanítása keretében elsajátítottam a kosárfonás, a batikolás és a nemezelés alapjait. A megszerzett ismereteket a gyakorlatban a gyerekekkel alkalmazzuk és már sok szép dolgot készítettünk. KEREKES LAJOS Receptajánló Pármai burgonya Hozzávalók: 4 nagy burgonya, 15 dkg felszeletelt sajt, 4 evőkanál reszelt parmezán jellegű sajt, 8 tojás, 5 dkg vaj, zsemlemorzsa, só, őrölt bors. A burgonyát héjában megfőzzük, leszűrjük, meghámozzuk, és vékony karikákra vágjuk. Egy lapos tűzálló tálat kivajazunk, belefektetjük a burgonyakarikákat, megsózzuk, és sajtszeletekkel beborítjuk. A tojásokat egyenként a sajt tetejére ütjük, ügyelve, hogy a sárgájuk a fehérjével össze ne folyjon. Sóval, borssal, reszelt sajttal, zsemle- morzsával megszórjuk, és a maradék vajat rámorzsoljuk. Forró sütőben addig sütjük, amíg a tojásfehérje megkeményedik, a sajt pedig ráolvad a tetejére. Ritkábban szülnek fiúgyermeket A vegetáriánus anyák ritkábban szülnek fiút, mint a hagyományos európai vegyes táplálékon élők - állapították meg az angliai Nottingham egyetemének kutatói. A két éve folyó, 6000 kismamára kiterjedő vizsgálatból az derült ki, hogy míg Nagy-Bri- tanniában átlagosan több fiú jön világra, mint kislány (106 fiú újszülött jut 100 kislányra), az alapvetően növényi táplálékon, illetve tejtermékeken és növényeken élő anyukák átlagosan mindössze 85 fiúgyermeket hoznak világra 100 kislányonként. A Practising Midwife folyóiratban közzétett tanulmány csupán a tényt közli, és nem sugallja a fiatal házasoknak, hogy táplálkozási szokásaik alakításával kíséreljék meg a születendő gyermek nemét befolyásolni. Ahhoz még hosszadalmas vizsgálatok kellenek, hogy eldőljön: tényleg a növényi táplálék fokozza a hajlamot a lányutódok fogantatására, vagy inkább arról van szó, hogy a fiúk helyett lányok kihordására biológiailag már eleve hajlamosabb nők jobban vonzódnak a növényi koszthoz - esetleg idegenkednek a húsevéstől. A nőket érintő döntéseket (is) szinte kizárólag férfiak hozzák meg Örök dilemma: magánügy vagy közügy az abortusz? (3.) Jószerivel rövid ideig sem állt meg a lábán az 1992. évi - első magyarországi - abortusztörvény, hamarosan mindkét oldalról támadások kereszttüzébe került. A benyújtott indítványok alapján az Alkotmánybíróság szelektív döntéseket hozott: egyes beadványokat méltányolt, másokat elutasított. A magas és tisztelt testület is „megkapta a magáét”: a szekértáborok koránt sem higgadtak le. Még a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is megnyilatkozott. A nők jogainak védelmezői, az emancipáció élharcosai, - az abortuszon is túllépve - a kormányok döntésmechanizmusát is alapos kritika tárgyává tették. Még ma is ,411 a bál”. Az abortusz jogi szabályozásának hazai gyakorlatáról, a körülötte zajló „eseményekről” szóló írásunk előző, - második - részét azzal zártuk: az alkotmányossági kifogások után, 1988. végén meghozott alkotmánybírósági határozat után az Országgyűlés 1992. december 17-i ülésnapján jóváhagyta a magzati élet védelméről szóló - 1992. évi LXXIX. - törvényt, a népjóléti miniszter pedig rendeletében intézkedett annak végrehajtásáról. Az alábbi cikkünkben e szabályozások utóéletéről lesz szó. A „VÁLSÁGHELYZET” VÁLSÁGA Az egészen pontosan négy évig „alapozott” abortusztörvény kisebb küengéseket okozó ingatagságát az ellenséges szekértáborok rögtön kihasználták: kihirdetés után azonnal tűz alá vették. A „magzatvédők és nemzetféltők” újólag túlzottan liberálisnak tartották, a női jogok zászlóvivői meg éppen ellenkezőleg vélekedtek. Ugyanakkor az Alkotmánybírósághoz beadott indítványok többsége támadta azt a törvényi rendelkezést, miszerint a terhesség a 12. hetéig megszakítható az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén. A törvény szerint súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést okoz, és ezáltal veszélyezteti a magzat egészséges fejlődését. E helyzetet az állapotos nő a kérőlap aláírásával igazolja. A magzatvédők szerint ez a szabály gyakorlatilag korlátlanul lehetővé teszi a terhesség-megszakítást. Indítványukkal mintegy válságba sodorták e törvényi passzust, kikényszerítve a bírósági döntést. Ezen túlmenően igen sok beadvány - melyben mindkét tábor képviselői is jelen voltak - tartotta a törvény egészét alkotmányellenesnek, mondván, a címével ellentétben nem tartalmaz konkrét és hatásos rendelkezéseket a magzatok védelméről és jogairól, nem állapítja meg a magzat jog- alanyiságát és így tovább. ELFOGADVA-ELUTASÍTVA Az Alkotmánybíróság a benyújtott - jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló - indítványokat megvizsgálva, azok egy részét elfogadta, más részét elutasította. Megállapította többek között, hogy nem alkotmányellenes, ha a törvény az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén lehetővé teszi a terhesség megszakítását. A súlyos válság- helyzet fennállásának vizsgálatáról azonban csak akkor mondhat le, ha egyszersmind a magzati élet védelmére irányuló, megfelelő ellensúlyt képező rendelkezéseket is megállapít. Ez utóbbiakra vonatkozó szabályozást az Alkotmánybíróság nem tartotta „elégségesnek”. A testület szerint nem érvényesül megfelelően az állam életvédelmi kötelezettsége. Ezért az Alkotmánybíróság a törvény súlyos válsághelyzetre vonatkozó 12. paragrafus (6) bekezdését és népjóléti miniszteri rendelet 9. paragrafus (3) bekezdését alkotmányellenesnek minősítette, és 2000. június 30. napjával megsemmisítette. Ugyanakkor visszautasította az arra irányuló indítványokat, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, ember-e a magzat. Mindezek után mintegy másfél év állt a törvényhozó rendelkezésére, hogy az első magyarországi abortusz- törvényt „korrigálja.” SZÉGYENLETES BŰNTETT’ A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ez év márciusában közzétett nyilatkozata szerint: „A magzatelhajtás, a csecsemők megölése is szégyenletes bűntett..., aki abortuszt kér vagy abban bármilyen módon közreműködik, beleíértve az egészségügyi alkalmazottakat is, súlyos bűnt követ el.” A püspöki kar felhívja a figyelmet - többek között - arra is, hogy „... az abortusz olyan bűntett, amelyet semmilyen emberi törvény nem szentesíthet... Az élet megvédése nem egyedül a keresztények feladata. „Ezért kéri a konferencia minden ember segítségét: állítsuk le az élet kioltásának intézményesített formáját, a művi abortuszt!” S még mindig az emberi élet védelmének érdekében, a magzatvédők nevében egy tanárember a miniszterelnökíiöz írt nyílt levelében így fogalmaz: „Meddig marad még érvényben a mostani abortusztörvény, amely állítólag a legengedékenyebb az egész világon?” „FÉRFI DOMINANCIÁJÚ” DÖNTÉSEK Az Alkotmánybíróság idézett határozata után sem sikerült megbékélni egymással - talán magukkal sem - a szembenálló feleknek. A testület döntése korántsem hozta közös nevezőre az ellentétes meggyőződésű, hitű és elkötelezettségű csoportokat, személyiségeket. A női egyenjogúság, a női jogok védelmében, az abortusszal kapcsolatban, az „abortuszügyön” is túlmutató álláspontok, nézetek is napvilágot láttak. Ezek közül az egyik leginkább kritikus hangvételű így hangzik: ....a kormányok m űködése határozott kontinuitást mutat a népesedéspolitikában, amennyiben a nőket és a családokat érintő döntéseket szinte minden kormányzati ciklusban csaknem kizárólagosan férfiak hozzák. Folyamatosság érzékelhető a tekintetben is, hogy a döntéshozók figyelmének fókuszába csak elvétve kerül döntéshozataluk valós tárgya, mivel többnyire elhomályosítja a mindenkori politika által kívánatosnak tekintett ideáltipikus nők, gyermekek, családok halmaza...” No, nemcsak a korány, az Alkotmánybíróság is „megkapja a magáét”. Valahogy így: „E bölcs férfiakból álló testület miért feltételezi vajon, hogy az, aki magánélete bonyolult összetevőinek, személyes érzelmeinek, szociális, mentalitás és fizikai állapotának következtében meghoz egy döntést, egy idegen hivatalnok szelíd vagy erőszakos rábeszélésének engedve megváltoztatja?” Ez utóbbi sorokban megfogalmazott gondolat - „költői kérdés” - már az Alkotmánybíróság határozata figyelembevételével elkészült törvénymódosítás (tervezet) azon passzusára utal, amelyben a törvényalkotó az állam életvédelmi kötelezettsége érvényesítése érdekében nagyobb szerepet szán a családvédelmi szolgálatoknak. De erről majd a következő részben szólunk bővebben, miként arról is, hogyan reagált a helyi társadalom néhány véletlenül kiválasztott „nőtagja” az abortusztörvény módosításáról. (Folytatjuk) BARÁTHI OTTÓ
