Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-31 / 204. szám

I 2000. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK ^^ösZÉCSÉNY MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Emléktábla és szoboravatás Ünnepi megemlékezések a bányásztelepüléseken Az ötvenedik, jubileumi bá­nyásznapra készülnek Nóg- rádban is a bányászszakszer­vezet nyugdíjas bizottsága és az alapszervezetek. A megyé­ben ugyan nincs már egyetlen mélyművelésű bánya sem, ám a bányászhagyományokat ma is hűségesen őrzik, ápolják. Az alapszervezetekben ünne­pi taggyűléseken emlékeznek azokra az időkre, amikor Sal­gótarján és Bátonyterenye környékén sok ezer ember biztos munkáját, megélheté­sét jelentette a bánya. A leg­több településen az önkor­mányzatokkal együtt készül­nek a bányásznapra. Az ünnepi megemlékezések már szeptember 1-én elkezdőd­nek. Inászón, ahol több mint százötven esztendeje nyitották a megye első szénbányáját, az Ó- Mária tárónál koszorúzási ünnep­séget rendeznek. Baglyasalján ugyancsak szeptember 1-jén tart­ják a bányásznapi megemléke­zést. A temetőkertben 15.45 óra­kor megkoszorúzzák a hét bá­nyász síremlékét, akik 1926-ban a Sára lejtaknán bekövetkezett súj­tólégrobbanás áldozatai lettek. Ezt követően Targos István em­léktáblájánál helyezik el a meg­emlékezés virágait, akinek csend­őrfegyver oltotta ki az életét. A hétközi diákotthon parkjában 17 órakor Cserháti József, a salgótar­jáni városrész önkormányzati képviselője tart megemlékezést, majd megkoszorúzzák a Bizalmi férfi szobrát. Salgóbányán a százharminc esztendős bányászkodásra emlé­keznek és arra a huszonkilenc bá­nyászra, akik halálos balesetet szenvedtek a bányamunka során. Tiszteletükre a hajdani István-tá- fónál emléktáblát avatnak szen- tember 2-án, 11 órakor. Avatóbe­szédet Fiikor Balázs . a bányász­szakszervezet Nógrád megyei nyugdíjas bizottságának elnöke mond. Az emléktáblát Puszta Béla Salgótarján polgármestere és Orosz Ferenc, a bányászszakszer­vezet helvi csoportjának titkára leplezi le. Az ünnepi megemléke­zésre külön autóbusz indul Salgó­tarjánból a volt SZMT-székház elől in Órakor A salgóbányai meg­emlékezést követően Salgótarján­ban a bányamúzeumnál kezdődik koszorúzási ünnepség 14 órakor. Itt Sarló Béla Salgótarján alpolgár­mestere emlékezik a bányász múltra, hiszen a város a szénre épült. Ezt követően koszorút he­lyeznek el a bányászszobor talap­zatán. Vizsláson és Bátonyterenyén ugyancsak szeptember 2-án, a fa­lu illetve a városnap része a bá­nyásznapi megemlékezés. Vizslá­son a Hősök parkjában bányász­emlékművet avatnak 9 órakor, amikor is Sándor Tibor polgár- mester mond köszöntőt. A Vizslás környéki bányászkodásnak 140 éves múltja van, s volt olyan idő, amikor a falu lakosainak csaknem fele a környékbeli bányákban ke­reste kenyerét. Bátonyterenyén a bányászünnep az Ady Endre Mű­velődési Ház előtt álló bányász­szobor koszorúzásával kezdődik 10 órakor. A művelődési házban kiállítást tekinthetnek meg az ér­deklődők Bóna Kovács Károly fes­tő- és szobrászművész bányász­témájú alkotásaiból. Már koráb­ban köszöntötték azt a 21 bá­nyásznyugdíjast, akik ötven éve tagjai a szakszervezetnek és kop­jafát állítottak azok emlékére, akiknek életét a bánya vette el. Kazáron szeptember 2-án 17 órakor megkoszorúzzák a bá­nyászemlékművet, majd emlék­ülést tartanak, ahol Józsa Pál, volt bányamérnök mond beszédet és köszöntik azokat a nyugdíjasokat, akik fél évszázada tagjai a bá­nyászszakszervezetnek. Ezt te­szik Karancslapujtőn is, ahol szeptember 2-án 10 órakor ünnepi taggyűlést tartanak. Ezt megelő­zően, szeptember 1-én 18 órakor koszorút helyeznek el a karancs- lejtősi bánya bejáratánál, tiszteleg­ve ezzel az 1944-es bányász ellen- . állás résztvevői és áldozatai előtt. Mátranovákon szintén 2-án 10 órakor koszorúzási ünnepségen emlékeznek az ötvenedik bá­nyásznapra. Dorogházán szeptember 3-án tartják a bányásznapi megemléke­zést, 10 órakor emléktáblát avat­nak a bányászáldozatok tisztele­tére. Utolsó út a zebrán Belehalt sérüléseibe az a 74 éves lucfalvai asszony, akit kedden a kijelölt gyalogátkelőhelyen gázolt el egy 22 éves karcagi férfi autója Salgótarján belvárosában. A Salgótarjáni Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztálya kéri azok jelentkezését, akik augusztus 29-én, a Fő téren történt köz­lekedési baleset szemtanúi voltak. Jelentkezni lehet a 411-255-ös te­lefonszámon és a 3350-es melléken. A Salgótarjáni Rendőrkapitányság az ügyben nyomozást rendelt el. Ugyancsak kedden a bátonyterenyei Zrínyi úton árokba hajtott és felborult egy motor, 18 éves vezetője könnyű, 17 éves utasa súlyos sérülést szenvedett. Súlyosan sérült az a 62 éves helyi kerékpáros is, akit Endrefalva belterületén, a 22-es úton gázolt el egy autós. ■ Az Arany János Általános Iskola legjobbjainak is a polgármester köszönte meg a kiváló teljesítményt FOTÓI RIGÓ (Folytatás a 1. oldalról) A nyárhoz tartozik, az üdü­lés, a táborozás, a salgótarjáni gyermektábor változatos prog­ramjaihoz - három tábor meg­szervezéséhez - csaknem egy­millió forintot adott az önkor­mányzat. Salgótarjánban 470 óvodás, 506 általános iskolás és 608 középiskolás kezdte meg az idei tanévet. A polgármester szólt arról is, milyen intézmény és milyen oktató-nevelő munka felel meg a fenntartó elvárásainak, a kor kihívásainak. Kiemelte a tehet­séggondozás fontosságát, s a talentum felismerésében a pe­dagógusok felelősségét. Ezután a polgármesteri dicséretben ré­szesített kilencvenöt általános és középiskolai tanulónak átad­ta az okleveleket, elismerése­ket, valamint azokat a díjakat, amelyeket pedagógusok, kö­zösségek vehettek át a városve­zetés innovációs pályázatán nyújtott teljesítményük alapján. Az ünnepség a zeneis­kola külső falán elhelye­zett Váczi Gyula emléktáb­la - Erdei Sándor szobrász- művesF’alkotása - telava- tásával folytatódott. Virág László, a zeneiskola cím­zetes igazgatnia beszédé­ben ismertette, méltatta az alapító - akihez személyes kapcsolatok fűzték - áldo­zatos tevékenységét. Em­lékeztetett arra, hogy Váczi Gyula 45 éve kapta azt a .feladatot, hogy szer­vezze meg az intézményt, .illetve a város zenei életét. Nagyon mostoha körülmé­nyek között indult az ok­tatás, s bár Váczi folyama­tosan küzdött a jobbítá­sukért, az ígért segítség el­maradt. A küzdelmekbe belefáradt Váczi Budapes­ten, majd Svájcban élt, dolgozott, de a tarjáni éveiről, az általa létreho­zott iskoláról sohasem fe­ledkezett meg, tartotta a kap­csolatot volt kollégáival. Ponto­san hat éve hunyt el. Váczi Gyula özvegye megha­tóban mondott köszönetét férje emlékének ápolásáért. Az ün­nepség az alkotás leleplezésé­vel és koszorúzással ért véget. Ünnepélyes évkezdet - elismerésekkel Tanévnyitó és emléktábla-avatás a salgótarjáni zeneiskolában A hazai égbolt védelmezői Magyar-francia NATO-katonákkal gyakorlaton (Folytatás az 1. oldalról) A három légvédelmi tüzér va­lahonnan a francia-német határ közeléből, a Strasbourghoz mintegy nyolcvan kilométerre lévő Bitch nevű helyőrségből ér­kezett Nagyorosziba, hogy erő­sítsék azt a barátságot, amelyet egy korábban itt járt küldöttség alapozott meg, elkezdve ezzel egy hosszabb katonaszakmai és emberi kapcsolatok kiépítését. A vendégeknek igazán nem új a Mistrál, hiszen a légvédelmi rakétarendszer francia gyárt­mány, igencsak jól ismerik. Ők azonban nem olyan iker indító- állványt használnak, hanem egy saját fejlesztésben készített kilö­vőrendszert. A kilőhető rakéták között azonban nincs különbség, azok éppen olyanok, mint amelyek itt vannak előttünk az iker kilövő- állványokon. A francia kollégák e mellett rendelkeznek úgyne­vezett Roland rendszerű légvé­delmi ütegekkel is, amelyeket lokátor vezérel és lánctalpas mozgatásúak. A francia vendégek bejárták a nagyoroszi laktanyát, tetszett az ezred múzeuma, találkoztak az ezredparancsnokkal, Lakatos István mérnök-ezredessel, s egy vacsora keretében ismerték meg az ezred vezető állományát is. Jártak a történelmi drégelyi és nógrádi várnál. Számukra na­gyon kedvezőek a benyomások. Elmondják, hogy hasonló a felszereltségük, bár vannak kü­lönbségek. Hasonló szerkezeti, szervezeti felépítésben működ­nek, mint nálunk az üteg. Pa­rancsnoki szinten nagyon jó ta­pasztalatokat szereztek, s elége­dettek a látottakkal. Molnár százados alig győz for­dítani, ketten is mondják, hogy baráti, testvéri kapcsolatok kiépí­tésére törekszenek a két légvédel­mi ezred között. A testvérvárosok szervezetéhez hasonlóan. Ők a második francia katonai küldött­ség, akik Magyarországon jár­nák. Az első küldöttség felvette a kapcsolatot, ők ezt megerősíteni jöttek. Innen is küldtünk küldöt­teket, Igati Zoltán alezredes, a szárazföldi vezérkar kiemelt had­műveleti főtisztjének vezetésével a Mistrált kezelő két katona járt a franciáknál. A jövőben várható a közös együttműködés erősödése a NATO keretén belül. Miközben a gyakorlat vezetője parancsot ad a légvédelmi rakéta­üteg kezelőinek a feladat megva­lósítására, a lokátorkocsiból ki­hallani a rádióforgalmazást, fran­cia barátainkat is mintha varázs­ütés érné, munkához látnak. El­végre közös légvédelmi célköve­tést kell végrehajtaniuk valós cé­lokra. S a cél, a repülőgép már ér­kezik hangos zúgással a hegyek felől. Arra azonban még van idő, hogy nevetve jegyezzék meg, hogy nagyon szépek a magyar nők. PADÁR ANDRÁS SZÜLINAPI NYERTESEK A CENTRUMBAN. Mintegy ezren éltek a Salgótarjáni Centrum Áruház születésnapi akciójá­val. A szerencsés nyertesek egyike, Baló Noémi tegnap vette át ajándékát - gyermekei társaságában - Szerémi Józseftől, az áruház ad- minisztrációs vezetőjétől. fotói gócs é. Lesz lakásügyi társadalmi bizottság? Bérlakások frontján „óriásiak a problémák” állítja a Salgó­tarjáni Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetése, ezek el­lensúlyozására megpróbálnak minden tőlük telhetőt, de kez­deményezéseik eredményével messze nem elégedettek. Lépni kell, hogy a tisztességes emberek lakásigénye mielőbb teljesüljön, ezért a kisebbségi vezetés kezdeményezte például, hogy a Salgó-Vagyon Kft. kezelé­sében lévő önkormányzati tulaj­donú szociális bérlakások ügyét vizsgálják felül. Mint a tegnapi sajtótájékoztatón Hranek Ferenc kisebbségi elnök elmondta, szükség van erre azért is, mert egy megüresedő bérlakásra sok esetben már csak akkor kerül rács, miután kifosztják, tönkre teszik. Igaz, hogy a kezelő nem mindig tudja, mikor lesz üres, de a díjbeszedő jelezhetne. Közölte azt is: megdöbbenve tapasztalták, hogy közüzemi-díj­tartozás behajtásakor az erre ille­tékesek nem találták azt a bérlőt, akinek ezzel szinte egy időben kiutaltak egy másik ingatlant. Elejét kellene venni, hogy olya­nok ne kapjanak önkormányzati bérlakást, akik kiadják azt albér­letbe, miközben saját tulajdonú­val rendelkeznek... A kisebbségi önkormányzat megkeresett olyan - „adósságfi- zetésre hajlandóságot nem mu­tató” - családokat, amelyek tilta­koztak e megjelölés ellen azzal, hogy ők együttműködnek a kft.- vel megállapodtak a törlesztés mértékében, ütemében. A szoci­ális bérlakásigénylés kapcsán 26 családnál végzett környezetta­nulmányuk során pedig azt a kö­vetkeztetést vonták le, hogy hi­bás a névjegyzék, s ezek után felmerül bennük a kérdés: ha mind a huszonhat esetben volt mit kifogásolni, mi lehet a többi (leendő) bérlővel? Tapasztalatai­kat továbbították a szociális és egészségügyi bizottságnak, emellett javasolták lakásügyi tár­sadalmi bizottság felállítását a lakásproblémák kiküszöbölésé­hez. Tudomásuk szerint az utóbbi kezdeményezésük nem talált kedvező fogadtatásra. „Szomorú vagyok, mert nem hívtak meg bennünket a kft. fel­ügyelő bizottsági ülésére, ahol a mi kezdeményezéseinkről volt szó - fogalmazott Hranek Ferenc hozzátéve: bízik abban, hogy észrevételeiket, véleményüket azért megerősítik. A francia vendégek a lokátorállomásnál _____ _____fotó: rigó tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom