Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-26 / 200. szám
200». AUGUSZTUS 26. A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE „Élő fa az idő és az égig ér” Tengeren túl „A napfény íze” Szabó István új filmre készül ^Színházi estéh Miközben szerte rJ az országban szónokok ) százai ecsetelték az elveiben rendíthetetlen Szent István keménykezűségét, a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ színpadán egy esendő, a fájdalomtól megtört, bizonytalanIstván király: Csendes László FOTÓ! P. TÓTH LÁSZLÓ Sággal teli István király töprengett az ország jövője felett. Az ünnepi cikkeket olvasva, beszédeket hallva, joggal merült fel a nézőkben, hogy vajon melyik a reális István- kép: az államalapítást minden nehézségével együtt határozottan „levezénylő”, erőszakos uralkodóé-e, - ahogyan a politikusok és jobbára a történészek is láttatják - avagy a fáradt, bűntudatos öregemberé, akit a költő Ratkó József „Segítsd a királyt!” című drámájában megidézett. Miután egy és ugyanazon személyről van szó, valószínűleg túloz valamelyest mindkét megközelítés. Hiszen az az ember, aki egész életében - ha kellett kíméletlenül - érvényesítette elképzeléseit, megvalósította akaratát, az még évtizedek súlyával a vállán, sorsa személyes tragédiával terhelt pillanataiban sem veszíti el úgy hitét, tartását, ahogyan a szerző elképzelte. S nehogy valaki az eddig leírtakból azt a következtetést vonja le, hogy fenntartással viszonyulunk Ratkó 1984-ben írott darabjához, sietve kijelentjük: katartikus élményt jelentett a veretes nyelvezetű drámai költemény, az emelkedett hangulatú, gondolat- és érzelemgazdag előadás, ami persze a Kassai Thália Színház társulatának az érdeme is. A „Segítsd a királyt!” I. István életének azt a szakaszát mutatja be, amikor a trónörökös Imre herceget - aki egy vadkan áldozata lett- eltemetvén, meggyászolván megfogalmazódik a nagy kérdés: ki lesz, ki legyen az utód az uralkodói székben. (Mint hírlik ugyanebben az időszakban játszódik a legújabb Szörényi-Bródy rockopera, a „Veled uram” is.) S az utódlás ügye- amely Vászoly (Vazul), a másik lehetséges jelölt megvakításával újabb fordulatot vesz - felerősíti mindazon konfliktusokat is, amelyek lappangva ugyan, de eladdig is léteztek: a pogány és keresztény világszemlélet, életvitel között, a magyar hatalmasságok és a királyné révén az országba került idegenek, a keleti és nyugati mentalitás között, az önállóságukat a központi hatalomtól (is) féltő lázadó urak között. S akkor még nem is szóltunk a király és bajor felesége, Gizella közötti ellentétről, amely a végletekig kiéleződik - főként a félelmetes haragú asszony „jóvoltából” - az egyetlen gyermekük elvesztése miatt megrendült lelkiállapotukban. Végül is a sokat gyötrődő király megtalálja a megoldást: az életére törőknek nem kegyelmez ugyan, de minden más kérdésben egyensúlyra törekszik. Úgy ítéli meg: ezt kívánja az ország, a haza érdeke. Darabzáró monológjában - imájában - ehhez kéri Isten segítségét is. Mint fentebb már utaltunk rá: a kassai színház az ünnepi alkalomhoz és Ratkó elmélyült, poétikus szépségű szövegéhez méltó előadással vendégszerepeit a nógrádi megyeszékhelyen. Valójában nincs gyenge pontja a produkciónak és e megállapítás kivált Beke Sándor rendezői munkáját minősíti. Csakúgy mint Ratkó értelmezésében, az övében sem veszít István nimbuszából esendőségének őszinte bemutatásával. Nemcsak a színpadot hasznosítja gazdaságosan, a nézőtéri járatokat is ügyesen vonja be a játékba. Valamennyi szereplő szépen, tökéletesen beszéli anyanyelvűnket. A jelzésszerű mobil díszletek (ravatal, sírhant, trónus) jó atmoszférateremtőnek bizonyulnak a kegyelet óráihoz, a gyász napjaihoz, mint ahogyan Illés Lajos bevezető és záró zenei betétje is teljes szinkronban van a darab légkörével. A salgótarjáni közönségnek több korábbi előadásból is ismerős Csendes László - ezúttal mint vendég - igazolja hírnevét, Jászai-díját. István vívódásait belülről, arcára írva láttatja, gyötrődéseit mozdulataiba és sokszor a mozdulatlanságába „fagyva” érzékelteti. A jók sorában is legjobbnak bizonyul Dráfi Mátyás - ugyancsak vendégként - az Öreg, óbéli ember szerepében. Az érdemes művész titulusú színész nagyszerűt alakít. Egyrészt mint igric remekel, másrészt mint az ősrégi hagyományok, a természetközeli ember képviselője. Az előadás emlékezetes epizódja, ahogyan búcsúzik az általa is nevelt Imre hercegtől, vagy amilyen szócsatát vív a főpappal, - a Ropog József m. v. alakította kulturáltan - az új felfogás megszemélyesítőjével. (A regős száját számos életbölcseletre utaló, eredeti ízű, találó mondat hagyja el, jelen írás címsora is tőle vétetett.) Bár jócskán akadtak zavaró körülmények (némelyik szereplő késése miatt jókora csúszással indult az előadás, a Vidám vásár ír zenéje behallatszott a nézőtérre, a színpadra, mindkét helyen kánikula volt, de különösen a korhű jelmezekben) a vendégtársulat és a jó félháznyi közönség mindezek ellenére egymásra talált ebben az évad előtti, bérleten kívüli produkcióban, amelyet a nézők ajándékba kaptak a várostól. A köszönet azonban legalább annyira Kassának is jár! CSONGRÁDY BÉLA Szabó István „A napfény íze” című filmje az Amerikai Egyesült Államokban is sikeresnek bizonyul. Ez derül ki abból a beszélgetésből, amelyet Dorogi Katalin folytatott az Oscar-díjas magyar rendezővel.- Annyit tudunk, hogy amikor bemutatták Amerikában „ A napfény ízé’’-t, rögtön hatalmas siker volt. Azóta mi híre van a film sorsáról?- Szerencsére nagyon jók a hírek, mindig elküldi a forgalmazó cég az újság- és a reklámkivágásokat is. Ez azért fontos, mert Amerikában a reklámhoz odaírják, hogy melyik ismert kritikus mit írt a filmről, és ezek nagyon jók. Jól megy a mozikban is, most már két hónapja.- Mondta, hogy tíz évig dolgozott ezen a filmen, a terveket is belevéve, és át kellett alakítani, épp azért, hogy az amerikai közönség is megértse. Ennek ellenére azért művészmozikban vetítik Amerikában. Ez azt jelenti, hogy egy művészfilmet is ennyire át kell gyúrni az amerikai nézőnek?- Azt hiszem, félreértett. Én azt mondtam, hogy amikor a film producere, Lantos Róbert elfogadta a forgatókönyvet, akkor megkért, hogy nézzük át valakivel, aki amerikai, aki az európai kultúrát csak iskolában tanulta, hogy mit ért és mit nem ért a filmből, és így a forgatókönyvet mondatról mondatra átvettük, és mindig végiggondoltuk, hogy ez a bizonyos tengerentúli hölgy vajon mit nem ért a forgatókönyvből, és Prekop Gabriellával együtt próbáltuk megmagyarázni. Ha nem sikerült megmagyarázni, akkor ott valamit átírtunk.- Azt ugyan megbeszéltük, hogy a jeruzsálemi életmű - díjról nem beszélünk, Viszont itt a fogadáson egy nagyon szép élményét elevenítette föl, amikor az Olajfák hegyén állt.- Igen, hát nem egyszer álltam csak az Olajfák hegyén, mert tudtam, hogy hajnalban is föl kell menni, amikor fölkel a nap, hogy ránézzek erre a fehéren izzó városra, és alkonyban is föl kell menni, hogy a város mögött lemenő nap arany fényében is megnézzem a várost, úgyhogy többször megtettem ezt az utat, hogy mindig rácsodálkozzam arra a fantasztikus sugárzásra, ami szülője és éltetője annak a kultúrának, ami a mi kultúránk is. A biblia világa itt született meg, ebben a városban. Nemcsak a biblia világa is, hanem az egymás mellett élő, az egymást tisztelő, az egymást segítő emberek világa is, függetlenül attól, hogy a politika néha egymás ellen fordítja őket.- Az élet megy tovább s Szabó István már a következő filmre készül, amibe ősszel bele is tudnak vágni, hajói olvastam?- Igen, felkért minket egy francia producer, hogy egy francia-német koprodukcióban készítsünk el egy filmet, aminek valószínűleg a forgatása októberben kezdődik meg. A munka alapja egy angol színdarab, mégpedig egy nagyon sikeres és nagyon jó angol színdarab, Donald Harwood írta, és a címe „Taking side”, ami azt jelenti, talán úgy lehetne legegyszerűbben lefordítani, hogy állást foglalni, valamilyen oldalra oda állni.- Letenni a voksot.- Igen. Egyelőre nincs pénz a „Golgotádra Magyarországon marad-e, magyar tulajdonba kerül-e Munkácsy Mihály „Golgota” című remekműve? Erre ebben a pillanatban senki sem tudja a választ, de a fejlemények nem éppen jó irányba mutatnak. A kulturális tárca ugyan támogatja a festmény megvásárlását, de szakértői vélemények alapján irreálisan magasnak tartja az amerikai tulajdonos által kért vételárat. A „Golgota” jelenleg a debreceni Déry Múzeumban van kiállítva. Selmeczy László múzeumigazgatóval Wiedermann Krisztina beszélgetett. Váczi Gyula nevével a homlokzatán Negyvenötödik tanév a zeneiskolában- Úgy emlékszem, hogy augusztus hóra ígérte az amerikai tulajdonos megbízottja azt, hogy az eladással kapcsolatos új-fejleményekről értesíti Önt a, Déry Múzeum igazgatóját. Megtette-e ezt és egyáltalán milyen stádiumban van a Golgota ügye?- Még Kalotai úr nem jelentkezett, ennek ellenére történtek bizonyos fejlemények, amik nem könnyítik meg a megvásárlást, mert az eredeti elképzelésünk az volt, lehet, hogy a kiindulási alapunk téves volt, hogy a Golgota van olyan nemzeti érték, hogy a magyar állam megvásárolja. Világosan kiderült az utóbbi egy hónapban, hogy a magyar állam ezt a képet nem vásárolja meg, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a vásárlásnak a lebonyolítását rám bízza, tehát ennek a felelősségét rám testálta. A ^Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fontosnak tartja a megvásárlást, fontosnak tartja azt, hogy a trilógia itt maradjon és együtt maradjon Magyarországon. Hajlandó a megvásárlási ösz- szeg egyharmadával támogatni ezt. Ez azt jelenti, hogy az összeg kétharmadát azt elő kell teremteni, mégpedig három forrásból: a megyei önkormányzattól, a városi önkormányzattól és közadakozásból. Ebben a pillanatban még nincs vételár. Csak azt tudjuk, hogy a tulajdonos egymillió dollárra tartja a képet és nem tesz jót, nem tett jót a megvásárlásnak, hogy ez az ár napvilágra került. Itt már több olyan nyilatkozat elhangzott, hogy a szakértők úgy gondolják, hogy az összeg irreálisan magas. Tárgyalási pozícióink meglehetősen megnehezedtek, mert lehet, hogy a tulajdonos azt mondja, hogy ezen összeg alatt nem hajlandó tárgyalni, akkor viszont a képet vissza kell adnunk, úgyhogy ebben a pillanatban semmit nem tudok mondani, mert Kalotai úr nem jelentkezett. Beck úr még a neki írott levelemre nem válaszolt, mondjuk eltelt azóta már egy kis idő, Layer úrral a napokban fogok tárgyalni, hogy mi az az összeg, amit a megyei önkormányzat egyáltalán vállalni tud és abban a pillanatban fog kiderülni az, hogy mik azok a kondíciók, amelyekkel rendelkezünk, és mi az, amit meg kell próbálnunk közadakozásból összegyűjteni, ugyanis a megyei múzeumi szervezetnek a kerete olyan nevetségesen kevés, hogy egy ilyen nagy értékű műalkotás megvásárlásánál ez a vásárlási értéknek maximum 5 százalékát teszi ki. Rengeteget kell dolgoznunk, hogy ez a pénz összejöjjön és egyáltalán most még a vásárlási árra sem tudunk mást mondani, csak azt, hogy amit a tulajdonos mondott, hogy ő egymillió dollárra tartja. Nyolc hónap késlekedésben vagyunk. Aztán, hogy ez az aukciós cég mennyiért adja el, hogy adja el, ez már az ő dolga. Ezt kellett volna vagy kellene megelőzni a tulajdonossal folytatott tárgyalásokkal, hogy miben tudunk megegyezni. A tulajdonosoknak velem kell tárgyalni, ha le tudok alkudni az egymillió dollárból, ezt nekem kell megtennem, nem tudom ebben a pillanatban, hogy ezekből a tárgyalásokból mi lesz.- Hajói értelmeztem a szavait, azt mondta korábban, hogy úgy gondolja, hogy érdeke is fűződik az amerikai tulajdonosnak ahhoz, hogy a kép Magyarországon maradjon. Ezen mit ért pontosan?- Erre én Önnek nem válaszol- -hatok, mert olyan feltételezéseket mondanék el, amik lehet, hogy igazak, de nem bizonyíthatók. Akkor ebben a pillanatban megint sértem a tulajdonos üzleti pozícióit.- Mennyire bizakodó ebben a helyzetben?- A helyzet nem könnyű, megoldani biztos nem lesz könnyű, a pénzt összeszedni még nehezebb lesz, de ha valaki a Déry Múzeumnak az igazgatója, annak kutya kötelessége, hogy mindent megtegyen ezért. Mindent meg kell tennem azért, hogy a „Golgota” itt maradjon. Salgótarjánban negyvenötödik tanévét kezdi meg hamarosan a zeneiskola, amely intézmény a millennium és a jubileum alkalmából ez év július 1-től a Váczi Gyula Zeneiskola nevet vette el. Váczi Gyula 1928-ban született Budapesten, több mint száz- esztendős zenész dinasztiából származik. 1955 őszén, fiatalon is ismert zongoraművészként kapott megbízatást az akkori Népművelési Minisztériumtól Salgótarján intézményes zenei oktatásának megszervezésére. A zeneiskola alapító igazgatójaZsadon Andrea és Szolnoki Tibor a Vidám vásár keretében lépett fel Salgótarjánban. A szereplés előtt csak rövid beszélgetésre nyílt alkalom. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként látják az operett jövőjét, elmondták, hogy erre a klasszikus műfajra manapság nagyon nagy szükség van, hiszen amikor annyit viaskodnak, háborúznak világszerte, szükség van felüdülésre, elbűvölő dallamokra, amelyek egy kicsit - ha csak pár órára is - elvonják az emberek figyelmét az örökös bajokról. Ez a műfaj ként szervezte a város zenei életét, amelyben hangszeres szólistaként is nagy szerepet vállalt. Hazai koncertjein kívül számos alkalommal lépett fel külföldön is, a magyar zene - Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Farkas Ferenc - elhivatott és kiváló reprezentánsaként. 1994. augusztus 30-án halt meg Svájcban. Az új tanév első programja a zeneiskolában az augusztus 30- án, szerdán, 15 órai kezdettel tartandó városi tanévnyitó ünnepély lesz, ahol Puszta Béla polgármester köszönti az iskolák képviseletében megjelenteket. A- mint mondták - elvarázsolja az embereket olyan helyekre, amelyek sajnos ma már tényleg csak a mesékben léteznek. A művészházaspár kifejtette: nem féltik az operett jövőjét, mert a fiatalabb generáció is szereti és sokan éneklik is a fülbemászó betétdalokat. Zsadon Andrea tanítványai ez év április 12-én Balassagyarmaton egy énektalálkozón kiemelkedő eredményeket értek el. A házaspár nyáron sem sokat pihen, járja a világot az operettszínházzal (amelynek épületét éppen most újítják fel ), vagy saját társulatukkal, az Operettvilág-gal, amelyet 1993tervek szerint ünnepséget követően avatják fel a zeneiskola falán Váczi Gyula emléktábláját. Avatóbeszédet mond: Virág László címzetes igazgató. A zeneiskolában augusztus 31-én, csütörtökön, 15-től 18 óráig tartják a pótfelvételit, szeptember 1-én, pénteken, ugyancsak 15-től 18 óráig lehet elintézni a pótbeiratkozást és ekkor osztják be a szolfézs órákat is. A tanulók részére külön tanévnyitó nem lesz, a tanév számukra a szeptember 4-én, hétfőn 16-tól 18 óráig tartandó hangszeres órabeosztással kezdődik ban alapítottak azzal a céllal, hogy operettelőadások bemutatásával és műsoron tartásával kielégítsék az erre vágyók igényeit. Szolnoki Tibor éppen a tarjáni fellépésük napján érkezett haza Münchenből. Elmondták, hogy pár nap szabadságot azért ők is megengednek maguknak, s így Vonyarcvashegyen pihennek. Addig, amíg renoválják az operett- színházat, „csak” vidéki fellépéseken lesznek láthatók, de amint megnyitja kapuit a megszépült épület, újra színpadra lépnek ott is. o.zs. Az operett elvarázsolja az embereket Villáminterjú Zsadon Andreával és Szolnoki Tiborral Két világszemlélet párviadala Imre herceg ravatalánál. A főpap szerepében Ropog József, az Öreg, óbeli ember Dráfi Mátyás ■
