Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-21 / 195. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2000. AUGUSZTUS 21., HÉTFŐ MOZAIK Pályázat a kisiskolák megmentéséért Magyarországon korábban el akarták sorvasztani a kisiskolákat, ma pedig sokszor a pénz hiányzik megmaradásukhoz. A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány 3 év alatt összesen 90 millió forint pályázati pénzt szántszán egy új kisiskolái modell kialakítására - elsősorban az intézmények összefogását támogatva. Milyen helyzettel szembesül a szervezet és mik a nemzetközi tapasztalatok? Az alapítvány elnökét Dobos Krisztinát Lengyel Anna kérdezte.- Hány ilyen kisiskola vem Magyarországon és mi a helyzet most, támogatják-e úgy, ahogyan kell hogy megéljenek, megmaradjanak?- Sajnos azt kell mondanom, hogy az a törekvés, hogy egyes kisiskolákat megszüntessenek, még nem múlt el teljesen. A magyar pedagógia vagy oktatás számos esetben mindig követő és egy kicsit elkésve követ egy-egy tendenciát, hiszen a nemzeti alaptantervet is akkor vezették be Magyarországon, amikor már ez Angliában ha úgy tetszik megbukott, vagy jelentős mértékben rájöttek a hibáira, és a nagyiskola mítosza még mindig egyes oktatási területeken, vagy egyes oktatási szakemberek fejében él. Az Európa Tanács 1996-ban elfogadott egy vidéki területek fejlesztési alapokmányát, amiben leírják, hogy bizony az európai lakosságnak közel a fele kistelepüléseken él, az ő számukra éppúgy biztosítani kell az oktatás feltételeit, tehát a kisiskoláknak meg kell maradnia. Összesen 45 ezer tanuló van ezekben a kistelepülési iskolákban. Több mint ezer ilyen kisiskola létezik, ebben van olyan, ahol tényleg nagyon kevés tanuló van és természetesen van olyan, ahol csak egy tanító vagy két-három tanító dolgozik. Remélem, hogy az elkövetkező időkben egy jelentős paradigmaváltás lesz az oktatásügyben és rájövünk arra, hogy viszonylagos helyzete van annak az információtömegnek, ami ma megjelenik az oktatásügyben és sokkal nagyobb szerepe van a tanár személyiségének és annak, hogy megtanítsuk tanulni a gyerekeket, ez pedig a tanár és a diák együttműködéséből alakul ki. Ez azt jelenti, hogy azok az iskolák vannak előnyben, ahol ember- központú, ahol nem hatalmas iskolagyárak jelentek meg, ahol a tanár ismeri a diákot, a bajait, az örömeit, és valahogy együtt tudnak működni és nem olyan régen a bajor parlament oktatási bizottságának az elnöke volt Magyarországon, aki elmondta, hogy a bajor modernizáció arról szól, hogy hogyan bontják le a nagyiskolákat, és hogyan telepítik vissza a kistelepülésekre azokat az iskolákat, amelyeket megszüntettek és több milliárdot fordítanak most arra, hogy a település megmaradjon, hiszen az iskolának az a szerepe is megvan, hogyha ott ahol iskola működik, ahol tudják, hogy a gyerek óvodába, iskolába jár, ott a szülő megmarad, ha először csak a gyerek kerül be nagyvárosba, mert oda kell vinni iskolába, akkor előbb-utóbb a szülők is odaköltöznek majd, tehát tönkremegy a településszerkezet is. Ma nagyon sokszor beszélünk arról, hogy az Internet-hálózatba bekötik az iskolákat. Ha valamilyen iskolákat be kellene kötni, akkor azt gondolom, hogy a kistelepülés iskoláit kellene először bekötni és biztosítani azt, hogy ők napi kapcsolatban lehessenek akár egy könyvtárral, akár egy másik iskolával, amelyik hasonló problémákkal küszködik.- Van erre törekvés egyébként?- Ma nem látom ezt a törekvést, bár nagyon bízom abban, hogy ha igazán gondolkozunk területfejlesztésben és ha igazán a kistelepüléseket meg akarjuk tartani, akkor nemcsak az oktatás, hanem mondjuk a területfejlesztés is összefog ennek a célnak az érdekében.- A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány, melynek ön az elnöke, írt ki pályázatot a kistelepülések iskoláinak fejlesztésére. Mit támogattak a leginkább?- Méghozzá olyan pályázatot írtunk, amelyik egy három évre szóló pályázat, most éppen a középső événél tartunk. Mi kifejezetten olyan társulásokat írtunk le, ahol kistelepülések iskolái összefognak egy cél megvalósítása érdekében, szigorúan tilos megszüntetni az iskolát. Nem az volt a célunk, hogy összeolvadjanak iskolák, nem az volt a célunk, hogy közös igazgatást hozzanak lébe, mert azt gondoljuk, hogy nem ez a követendő út. A követendő út az, hogy bizonyos feladatot közösen kell megoldani, hiszen egyedül nem tudja megoldani. Pedagógus-továbbképzésre közösen összejöttek a kistelepülések, közösen alakítottak ki könyvtárat. Tehát annyi pénze nincs egy kisiskolának és sajnos ez a legnagyobb baj, hogy a kisiskolák általában olyan kisebb településen vannak, ahol az önkormányzat is maga szegény, bár nagyon sokszor azt tapasztalom, hogy szívükben nagyon szívesen támogatnák a települést, de nincs rá módjuk. Közösen alakítottak ki egy könyvtárat és közösen alakítottak ki olyan videotárat amit aztán az iskolák egymás között cserélnek, és beosztva használják föl a tanítás során.- Hányán pályáztak önökhöz és menynyi pénzt osztottak szét erre a kistelepülési iskolafejlesztésre?- Tulajdonképpen 37 pályázat érkezett be, de van olyan pályázat, ahol húsz iskola közösen pályázott. Tehát ez azt jelenti, hogy több mint száz pályázat érkezett be. Egy évben 30 millió forintot adtunk, de három évre, tehát összesen 90 millió forintot. Ez rendkívül nagy összeg ahhoz képest, hogyha megnézzük, hogy egy-egy üyen iskolának pár millió forintos a költségvetése. Tehát azt gondolom, hogy a fejlesztésben nagyon komolyan részt tudtunk vállalni, mert mi egy modellt szeretnénk támogatni. Tehát a Közoktatási Modernizációs Közalapítványnak az is a célja, hogy ezekből kialakuljon egy olyan modell, amit más iskolák is tudnának támogatni, és ha ez egy jó rendszer, akkor feltételezem, hogy előbb-utóbb a költségvetés is nagyobb összeggel fogja tudni támogatni. Egyre többen gondolják, hogy a legjobb úton járunk. Mert eredményeinkkel egyre gyorsabban nyerjük vissza a bizalmat. • 1 200 000 betétszámlakönyvet kezelünk • 520 000 lakossági számlát vezetünk • 2000-ben 9 új termékkel bővítettük szolgáltatásaink körét Post aBank és Takarékpénztár Rt. Egy másik bank www.postabank.hu Két hajó helyett hat Az Osztrák-Magyar Monarchia két hajóját is megtalálták az Adriai-tenger mélyén azok az olasz búvárok, akik eredetileg két, a II. világháború idején elsüllyesztett olasz korvettet kerestek a horvátországi Pag és Losinj szigetei közötti csatornában. 11 trieszti búvár kutatott a hor- vát Adria-part közelében 80 méteres mélységben két korvett után, amelyek Olaszország 1943-as kapitulációja után német zászló alatt közlekedtek. A két hajót a brit haditengerészet rombolói 1944. november 1-jén süllyesztették el. Az olasz búvárok megtalálták a két korvettet, de rábukkantak az Osztrák-Magyar Monarchia 1916-ban elsüllyedt teherha- jójára, az Albanienre, valamint az Euterpe hajóra, amelyet 1918-ban olasz hajók torpedóztak meg. A hajót akkor érte találat, amikor ezer osztrák katonát szállított a fedélzetén. Az olasz támadásban 550 katona halt meg. A búvárok rábukkantak az Audace olasz és a brit Adelnhan rombolóra is, 82 méteres mélységben. Pingvinek a riói strandon Szokatlan látogatók: pingvinek, delfinek és bálnák vendégeskednek július eleje óta a Rio de Janeiro előtti sekély vizekben - adta hírül a brazil sajtó. A minap egy hatméteres bálna gabalyodott Copacabana előtt a halászok hálójába. A halászok kiszabadították, de a rémült állat menekülése közben a háló egy jókora darabját magával vonszolta a nyílt tengerre. David Zee oce- anográfus az elmúlt hónap során 146 pingvint számolt össze, és delfineket figyelt meg a riói partok közelében. Zee szerint ezek az állatok, amelyek általában jóval délebbre, az uruguayi és az argentin partok előtti vizekben élnek, az 1996-ban kezdődött El Nino éghajlati jelenség hatására jelentek meg a Baktérítő magasságában: a Falkland-szi- getek (Islas Malvinas) felől észak felé haladó hideg áramlatokkal sodródnak a brazil partokig. Félidőben az operettszínház felújítása Különös lenne, ha Magyarország, az operett világhírű termőföldje nélkülözni tudná huzamosabb ideig azt a színházat, amelyik a zenés színpadi produkcióknak méltó otthona. Hiszen a magyar fővárosban szerényen számítva is tucatnyi világsikert aratott operett komponistája élt és dolgozott. Egy ideje viszont a szerszámok és építőanyagok jelentették a kellékeket, a szakmunkások játszották a fő- és epizódszerepeket. A rekonstrukció félidejénél tart, így meginvitálták az újságírókat, néznék meg ők is, hogyan haladnak a munkák. Halasi Imre igazgató pergőtűzszerűen sorolta az adatokat Bánkuti Gábornak.- Most vagyunk az építkezés félidejében, várható befejezése 2001 március végére tehető, utána remélhetőleg a társulat birtokba veszi újra az épületet és májusban, legkésőbb júniusban meg is tudjuk nyitni, azt át tudjuk adni a közönségnek. A bontási munkák befejeződtek, a színpadgépészet 75 százalékban elkészült. 11 ezer négyzetméteren folyik az építkezés és a beruházás teljes költsége eléri az 5,6 müliárd bruttó forintot. Vélhetően valamelyest megtakarítással fog zárulni ez a teljes beruházás. 12 közbeszerzési pályázaton vagyunk túl és 24 jelentős szerződést kötöttünk meg. Ebből is látszik, hogy elég apróra van szeletelve a beruházás. Ez nyilván azt eredményezi, hogy a legkedvezőbb és árban is talán nekünk legmegfelelőbb ajánlatok közül tudunk majd válogatni. Úgy tűnik, hogy váratlan meglepetés már nem ér bennünket, legalábbis ami az építkezést illeti. Az épület tervezője, Siklós Mária is jelen van.- Milyen lesz az új épület? Siklós Mária:- Hasonló lesz a régihez. Az a célunk, hogy amennyire lehet, a régi épületet visszaállítjuk. Természetesen sok minden át lett építve a 60-as rekonstrukcióban. Főleg a közönségforgalmi részeket, az előcsarnokot a régi díszességétől megfosztották, és ezt szeretnénk visszaállítani. Hangulatában mindenképpen a régit fogja idézni.- Gyakran előfordul ilyen átépítésnél, hogy romlik utána az akusztika. Nincs ilyen veszély? Siklós Mária:- Remélem, hogy nem. Elég gondosan áttanulmányoztuk a színházzal együtt. Ennél a színháznál nem túl jók az adottságok, úgyhogy hathatósan javítani nem lehet, de rontani nem fo- gunk egészen biztos. ■
