Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-14 / 189. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap A SZÁMÍTÓGÉP VILÁGA 2000. Augusztus 14., hétfő Adatbázis Európa szupergépe Európa legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépét helyezi üzembe a finn akadémiai szuperkomputer-központ (CSC). Az intézet egy kivételesen erős IBM-rendszert választott az oktatási minisztérium következő generációs számítógépének. A 2000 októberében telepítendő, 4,5 millió dollár értékű - egyébként az IBM-féle sakkozó komputer, a Deep Blue utódjának is tekinthető - masina erőssége a teraflop szintű csúcsteljesítmény: ez lehetővé teszi másodpercenkénti trillió művelet elvégzését, így 150-szer gyorsabb a Deep Blue-nál. A szuperkomputert olyan tudományos munkákban fogják alkalmazni, amelyek csúcsteljesítményt és párhuzamos programkódok használatát kívánják meg, de valószínűleg időjárás-előrejelzésre is fogják használni. Szoftverekről feketén, fehéren Egy kisvállalkozás elsőként jelent meg a nálunk ed- j dig ismeretlen szolgáltatással: a felhasználók szoftvergazdálkodásának az elemzésével, a jogtisztaság j felmérésével. Tekintettel a nemzetközi és a magyar I szerzői jog fejlődésére és finomodására, elkerülhe- | tetlen a rendcsinálás mindenekelőtt a cégek, válla- ! latok komputereire, szervereire telepített, használt vagy éppen í szunnyadó programok százaiban, ezreiben. Sajnálatos módon nem kevés közöttük az olyan, amelyről gazdái nem is sejtik, hogy valójában jogtalan másolat, használata törvényt sért. Két lehetőség kínálkozik: a program megvásárlása, illetve törlése. A szoftverauditálók tapasztalata: az általuk átvilágított egy-egy számítógépen átlagosan 200 ezer forint értékű jogtalan, illetve fölösleges, idejétmúlt program foglalta a helyet. Osztrák sztár: www.mozart.at Áruba bocsátotta a salzburgi mediateam austria reklámügynökség Ausztria leghíresebb (és feltehetően legértékesebb) doménnevét, a http://www.mozart.at címet. A legtöbbet fizető kapja meg a használati jogot. A reklámcég szóvivője szerint ez a cím hatalmas üzleti lehetőséget rejt a nemzeti és nemzetközi on-line-piacon egyaránt, a Mozart- domén napról napra értékesebb és vonzóbb; 2006 pedig Mozart-év lesz! (A zeneszerző 1756. január 27-én született Salzburgban.) On-line-oktatás asztmásoknak A WHO kezdeményezésére létesült a GINA, a j „Global Initiative for Asthma” internetes honlapja j htto:// www.ginasthma.com . ahol a tíz- és tízmillió- j kát sújtó, leginkább allergiaalapú betegség kezelésé- f re, az asztmások életminőségének javítására, a } gyógyszerek és gyógyeszközök helyes használatára is tanácsokat kaphatnak a páciensek. Miután az asztma Ausztriában is népbetegség, az internetes orvoslás, egészségügyi tanácsadás fóruma, a httD:// www.netdoktor.at honlap szakmai szerkesztői németül is közzétették a hasznos tudnivalókat. Az asztmásoknak szervezett on-line-oktatás allergiások és légúti megbetegedésekben szenvedők számára is ajánlható. Mobiltelefonok és a repülés A British Telecom és több mobilszolgáltató közötti megállapodás eredményeképpen a mobiltelefonok hatósugarát kiterjesztik a csillagos égig, s ez szó szerint értendő. A Proxy Cellular Phone nevű technológia az Inmarsat rendszere segítségével a bejövő hívást átirányítja a repülőgép utasülésébe elhelyezett telefonra. Mindezt persze csak akkor, ha az utas jegyvásárláskor regisztráltatja saját mobilszámát, és egy, az adatait tartalmazó műanyag kártyát az ülésbe integrált leolvasóba helyezi. A beérkező hívást csendesen is fogadhatja az utazó, ebben az esetben a. szintén beépített LCD-kijelzőn jelenik meg a hangtalan, diszkrét hívásjelzés. GameStar GameStar - a játékos Az oldoft ö Computerworid Szórmtásfechnika munkatársai készítették a FEB SaftóOgynökseg együttműködésével. Vírusvédő kommandó Fiatal diákokból, a legifjabb generáció egy csoportjából Amerikában olyan „kommandót” kívánnak létrehozni, amely a jövőben hatékonyabban veheti fel a versengést a vírusok egyre újabb generációival. Fred Cohen (a képen jobbra, fent) tanítványainak magyaráz Kissé szabadon lefordítva a társaság nevét: a Cybertér Védőinek Kollégiuma. Aki megalapította, Fred Cohen amerikai számítógépes szakember, akit - legalábbis az USA-ban - a számítógépvírusok „atyjának” tekintenek. Abban az értelemben, hogy ő használta ezt a kifejezést legelőször, még 1983-ban, az önmagukat reprodukáló számítógépprogramokra. Az azóta eltelt időszak során több mint 40 ezer vírust azonosítottak. Legtöbbjük szerencsére viszonylag rövid életűnek bizonyult, és egyik sem okozott akkora kalamajkát, mint a néhány hónappal ezelőtti szerelemvírus, amely egy felmérés szerint a világ 20 (legfejlettebb) országában 45 millió számítógépet ért el. Hogy ténylegesen mekkora kárt okozott, arról nincs pontos adat, mindenesetre a károkat legalább 8 milliárd dollárra, durván 2000 milliárd forintra becsülik. Elképesztő összeg... A vírusok szakembere szerint az egyre átfogóbb rendszerek mellett egyre nagyobb a veszély is, de leginkább a „vírusok belső evolúciójától” tart: ha olyan vírusok születnek, amelyek a terjedésük során saját kódjukat is képesek megváltoztatni. Azok kimutatására, detektálására már sokkal nehezebb lesz megfelelő módszereket kidolgozni. Cohen szerint ma még szerencsére nem ennyire veszélyes a helyzet. A legtöbb vírus szinte diákcsínyként születik meg. Védekezésképpen ő is a diákok felé fordult: a legrátermettebb ifjakból szervezte meg kollégiumát. Mintegy 30 diák az ő irányítása alatt ismerkedik a vírusok bonyolult világával. Vírusokat írnak és víruskódokat fejtenek meg, hogy felvértezve a szakma összes (?) tapasztalatával, minél sikeresebben megfeleljenek a jövőbeli kihívásoknak. Az internet globalizálja a bűnözést is A bűnözők mindig élen járnak az új technológiák átvételében, de még sohasem állt olyan eszköz a rendelkezésükre, mint az internet, ahol néhány billentyű leütésével hatalmas gondok okozhatók egy több ezer mérfölddel odébb lévő cégnek, a világ túlsó oldalán. Ráadásul maga a bűnöző sem tudhatja, mivé fejlődik cselekménye - úgy indul, mint valami egyszerű behatolás egy vállalati hálózatba, és egyhamar akár nemzetbiztonsági üggyé is duzzadhat egy viszonylag szerény eset. Az indíték persze ugyanaz marad, mint ami mindig is volt: a pénz - vagy ami ezzel ma már egyenértékű, az információ. Volt már Londonban olyan eset, hogy bandák hálózati szervereket raboltak el (a rajtuk őrzött információkért), pisztolyt szegezve a meglepett alkalmazottakra. Nagy üzlet lesz a jövőben a személyazonossági adatok) ellopása és a videokalózkodás is. A bűnözők vélhetően hatalmas pénzeket invesztálnak majd a kódfejtő technológiák kifejlesztésébe. A cégeknek új kihívásokra kell választ adniuk - vagyis tulajdonképpen fel kell készülniük az ismeretlenre. A hackertámadások elleni felkészülést szolgálhatja, ha elkezdik felépíteni a hackerek „digitális sziluettjét”, hiszen egy hacker is hagy maga után nyomokat, ugyanúgy, mint hagyományosan dolgozó bűnöző kollégája. Ehhez viszont állandóan figyelemmel kell kísérni a hírcsoportokat és egyéb, a hackerek által kedvelt csatornákat. Mobilforradalom Skandináv cégek diktálják az iramot Becslések szerint 2003-ra egymilliárd mobiltelefon- készülék lesz forgalomban a világon, azaz megduplázódik a jelenlegi előfizetői szám. A skandináv országok, köztük Norvégia vezető szerepet játszik a mobilkommunikáció terjesztésében. fes*' Telenor Oslo Kare Gustad, a norvég Telenor alelnöke szerint amíg a 2000. év a mobiltelefon és az internet kommunikációjának az éve, addig a 2002. már a multimédia és az internet közötti kapcsolat kifejlesztésének esztendeje lesz. Az 1880-ban alapított egykori távírda ma nem csak Norvégia legnagyobb telekommunikációs cége, hanem a nemzetközi távközlési piac egyik komoly szereplője. A 22 ezer alkalmazottból csaknem háromezer külföldön dolgozik. A Telenor otthoni piacvezető szerepe mellett egyre több külföldi beruházásban vesz részt. Magyarország egyébként az elsők között volt, ahol a Telenor megjelent: a Pannon GSM-ben most 25 százalék a részesedésük, s ősszel nyitják meg budapesti állandó képviseletüket, amely az újabb üzleti lehetőségek feltárására hivatott. Hogyan látja a világot egy szakember, aki egy mamutcég élén áll? Az alel- nök modellként saját országát és a szomszédos államokat említi, ahol hatalmas tempóban fejlődik a telekommunikáció. Ebben a kezdeti mozgatóerő elsősorban a nagy távolságok, a sok sziget, a települések szétszórtsága volt, de ma már ettől függetlenül sincs megállás. Norvégiában jelenleg 66 százalékos a telefon-, 70 százalékos a mobil- és 50 százalékos az internetellátottság. Az érdem főleg a Telenoré, de - állítja - a konkurencia tovább ösztönöz. A verseny- képesség megőrzésében a minőségi szolgáltatás és az állandó megújulás játssza a fő szerepet. Ezért, előre nézve, mérnökeik már az internet, a WAP (internet-mobiltelefon kapcsolat) lehetőségeinek kibővítésére, a csatlakozás nélküli gépkapcsolódások, a gép-gép párbeszéd fejlesztésére koncentrálnak. Változó divat A neves amerikai divatházak és ruhagyártók őszi kollekcióikban a hordozható digitális eszközökre is gondoltak. Több divatház, köztük Kenneth Cole és a Brooks Brothers, valamint a nagy divatmárkák - Levi’s, Fubu, Dockers, Tomy Jeans, Nordstrom, Express - ígérete szerint az őszi szezontól kezdve olyan szoknyák, nadrágok, blézerek, zakók és pulóverek is kerülnek majd forgalomba, amelyek zsebei az informatikai eszközök kényelmes tárolását teszik lehetővé. Példának okáért múlt év decembere óta már az interneten is megnyílt egy olyan bolt, ahol olyan, közepes árú női ruhák vásárolhatók külső zsebekkel, amelyekben a mobiltelefon, a CD- lejátszö kényelmesen elfér, és még divatosak is. Minden jel arra mutat, hogy a ruhagyártók között valóságos verseny van kialakulóban, hogy minél jobban megfeleljenek az információs korszak kihívásának. Rekordösszegű on-line-licit Hatalmas összegért, pontosan 7,4 millió dollárért vásárolták meg az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat 1776-ból fennmaradt egyik példányát a Sotheby’s aukciós honlapján. A Függetlenségi Nyilatkozatból összesen 500 példány készült John Dunlap nyomdájában 1776. július 4-én, és ő a sietség hevében még a tinta száradása előtt összetekerte a példányokat. A kissé elmosódott kópiákat a brit hadsereggel szembenálló amerikai csapatoknak küldték el, így George Washington tábornoknak is, az Egyesült Államok későbbi (első) elnökének. Az idők során sok példány elenyészett, így napjainkra mindössze 25 eredeti nyomat maradt fenn épségben. A most elárverezett példányt 1991-ben egy bolhapiacon vásárolták meg, egy mindössze négydolláros festmény hátában találták meg. Az internet eddigi történetében ez volt a legmagasabb ár, amelyet valaha is kifizettek egy történelmi dokumentumért. A Sotheby’s csúcstechnológiai kísérletként fogta fel az on-line-auk- ciót. A licit négymillió dolláron indult, és minimum százezer dolláronként lehetett emelni a tétet. Végül egészen 7,4 millió dollárig kúszott A UKCJ.A K A I J ON V‘.H ! i> U> ' \ \v fel a dokumentumért fizetendő összeg. Az aukciót vezénylő szakértő úgy véli, hogy az online-aukció előnyösebb, mint a klasszikus kalapácsos módszer, mivel a licitálóknak több idő áll rendelkezésükre a mérlegeléshez, és a feszültség is jóval kisebb. Egy kis Ámítástechnika Használhatja-e a saját nevét? A „nagyobbik kutya” ősi elve alapján Wolf-Dieter Roth müncheni újságíró kénytelen volt beadni a derekát, és lemondani, elbúcsúzni a saját nevének kezdőbetűiből megalkotott www.wdr.or g című internetes honlapjától. A WDR rövidítés ugyanis egyúttal az egyik legnagyobb német rádió- és tévé- társaság, a Westdeutscher Rundfunk „tulajdona”. A kölni székhelyű társaság egyszerűen felszólította Roth urat, hogy azonnali hatállyal adja át az általa évek óta használt címet, különben tetemes büntetésre számíthat. Roth úr nem tehetett egyebet, engedett. Az ügynek egyetlen szépséghibája: ha már márkanévjogról van szó, akkor a WDR is bitorolja a három betűt. Eredetileg ugyanis a Wyker-Dampfschiff- Reedereit (egy patinás német hajózási vállalatot) illeti, amelyik 1895 óta használja a rövidítést otthon és a nagyvilágban egyaránt. Növekvő e-kereskedelem, forgalmi dugók az utakon Nyugat-Európa lakosai megszerették az elektronikus kiskereskedelem által nyújtott kényelmet, de a házhoz szállítással járó forgalmi dugók miatt egyre többen morgolódnak. Az on-line-vásárlás számos előnnyel jár, többek között nem kell autóba ülni, sorban állni a kasz- szánál - csakhogy sok autós elfeledkezik erről az előnyről, amikor a szűk városi utakat, utcákat el- állják az on-line-megren- delést kiszállító kisteherautók, jelentősen lassítva a városi forgalmat. Európa legsűrűbben lakott országában, Hollandiában érezhető legjobban a probléma, ahol szinte általános a kerékpárok használata, a gépkocsik kevesebb dugót okoznak a szűk kisvárosi utcácskákban. Legalábbis eddig. Mert az on-line- rendeléseket kiszállító haszonjárművek a szűk utcákban kénytelenek parkolni, mivel a sofőröknek egészen a lakás ajtajáig szállítják a megrendelt árut. így aztán egyre gyakoribbak a dugók. Egy holland tanulmány szerint 2005-re már az élelmiszerek 10 százalékát on-line fogják megvásárolni, és ez 17 százalékos forgalomnövekedést eredményez az utakon. A jelentés kitér az egyéb fogyasztási cikkekre is, amelyeknek legalább 15 százalékát fogják az interneten keresztül megrendelni. Mi több, a holland életszínvonal emelkedésének jóvoltából a lakosság egyre több személyautót vásárol - ezért, no és bizonyos fogyasztói szokások megváltozása miatt az említett 17 százalék fölött további 21 százalékos autóforgalom-növekedést jósolnak. Alighanem hamarosan vége szakad a holland közutak közmondásos békességének.
