Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-12 / 188. szám
2000. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT GAZDASÁG Nógrád Megyei Hírlap - 13. oldal RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. augusztusit) Borsodctiem 9 695 Ft A Fotex 287 Ft 8 Matáv 1719 Ft A Mól 3 815 Ft 8 OTP 15 200 Ft A Rába 2200F1 0 Riete 14650 Ft ű Zalakerámia 2 500 Ft ű BUX: 8217,58-1,48% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ES PIACI ARAK 2000.31. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 102-105 Tartott Tartott FOB francia kiköti Kukorica 72-80 Tartott Tartott FOB MexíkóFÖÖÖI Tak.-árpa 104-107 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 400 Tartott Tartott Ex tank európai kikötő Szójadara 182 Csökkenő Csökkenő 46 % CIF Rotterdam AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, Angol font Cseh korona Euró Horvát kuna Szlovén tolár Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár forintban) 429,60 7,39 260,81 30,95 1,12 66,14 168,05 6,09 286,38 Gyorsan növekszik az export A Gazdasági Minisztériumból származó adatok szerint a kedvező külkereskedelmi folyamatok az év első félében is folytatódtak. A külkereskedelemben 13 milliárd 788 ezer euró export- és 15 milliárd 562 ezer euró importforgalom valósult meg. Budapest Legjelentősebb exportpiacunk az Európai Unió, ahová a magyar áruknak több mint háromnegyedét szállították, az onnan származó importunk pedig elérte a 60 százalékot. Az ________ e urópai piacon évek óta legjelentősebb partnerünk Németország, ide irányul a magyar kivitel több mint egyharmada és innen származik a behozatal közel egynegyede. A közép- és kelet-európai országokkal, illetve a fejlett gazdaságokkal való kereskedelmi kapcsolatunk kis mértékben növekedett. Az Oroszországbairányuló export tavaly igen alacsony volt, ezt idén 38 százalékkal növeltük, azonban az egész exportunknak így is csak 1,6 százalékát képezi. Továbbra is az exportnövekedés meghatározója a vámszabad területi forgalom erőteljes növekedése. Ennek következtében a termék- struktúra is átrendeződik, egyre meghatározóbb a gépipari termékek szerepe exportunkban. Az első fél év során a magyar export csaknem 60 százalékát tették ki a gépipari termékek. A feldolgozott termékek kivitele is örvendetesen, 7,8 százalékkal emelkedett. A turizmus bevételei az első fél évben elérték az 1586 millió eurót, ez 14,2 százalékos többle- tet jelent az előző évihez képest. _________ikoós) A Z EU-0RSZAG0KBA IRÁNYULÓ EXPORT SZERKEZETE 2000. I-YI. HÓ (MILLIÓ DOLLÁR) Árufőcsoport 1999 2000 Index % Változás élelmiszer, ital, dohány 403,6 403,0 99,9-0,6 nyersanyagok 189,7 210,1 110,7 20,4 energiahordozók 129,2 154,6 119,7 25,4 feldolgozott termékek 2674,9 2823,8 105,6 148,9 gépek, gépi berendezések 5474,5 6558,3 119,8 1083,8 Összesen 8871,9 10149,8 111,14 1277,9 Elmélettel párosul a gyakorlat Budapest A szakképzés és gazdaság közelítésében úttörőszerepet vállal az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), amely a német típusú szakképzés magyarországi bevezetését támogatja. mókát is kidolgozott. Az elképzelések megvalósulását a befogadó iskolákban követik nyomon. A tapasztalatok eddig a módszerek helyességét bizonyítják. A kísérleti képzés során a tanulmányi időn belül a közismereti tárgyak óraszámának terhére növekszik az egyéni vállalkozók mellett eltöltött gyakorlati idő, a képzési programban kiemelt szerepet kap a számítástechnika, a német nyelv és a vállalkozási ismeretek oktatása. Az újabb tervek szerint már az általános iskolai Az elmélet mellett a gyakorlatra is különösen nagy hangsúlyt helyező, úgynevezett duális képzéssel azt szeretnék elérni, hogy a szakmunkástanulók gyakorlati szakmai oktatása a kisüzemekben életközeiben, a gazdaság elvárásai szerint történjen. Az IPOSZ közel egy évtizede szorgalmazza, hogy közreműködhessen az iskolarendszerű szakképzés fejlesztési munkáiban, aminek keretében önálló „gazdaságbarát” oktatási prograalapképzést követő kilencedik évfolyamon is túlsúlyban lenne a gyakorlat, a későbbi években a teljes óraszám alig egyharmada lenne csak az elméleti tárgyak aránya. A képzés ezáltal felelhetne meg leginkább a magánszektor igényeinek - vélik az ipartestület szakértői. A naprakész gyakorlati tudás megszerzése a felnőtt szakképzésben részt vevők számára is égetően fontos, ezért tizenévesek oktatásában szerzett tapasztalatokat ezen a területen is fel kívánják majd használni. Tavaly egyébként a szakképzésre jelentkező felnőttek körében a számítástechnikai és könyvelői kurzusok voltak a legnépszerűbbek, .c ______-wN em született egyezség Eredménytelen volt az érdekegyeztető tárgyalás Budapest Továbbra sem tudnak megegyezni a szakszervezetek és a munkáltatók a munka törvénykönyvének jogharmonizációs módosításában. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke elmondta: ha a kormány a szakszervezetek ellenvéleménye dacára keresztülhajtja a parlamenten a dolgozóknak hátrányt okozó javaslatokat, a munkavállalók ellenállásának erősödésére számíthat. A korábbi egyeztetéseken még úgy tűnt, hogy a kormány kész elfogadni a munkáltatók és a szak- szervezetek között létrejövő megállapodásokat, s azokat építi be a törvénytervezetbe. Több kérdésben azonban - a tegnapi érdekegyeztető tárgyalás ellenére - nem született kompromisszum. A munkáltatók sérelmezik, hogy a szakszervezetek nem értenek egyet az általuk javasolt heti 35 órás pihenőidővel, és ragaszkodnak a megszakítás nélküli 48 órához. Ugyancsak nehéz megegyezni a heti munkaidő maximumában is: a munkáltatók szerint a heti hatvanórás munkaidő is elrendelhető, ha a piaci igények ezt indokolttá teszik. A szakszervezet azonban, a túlórákkal együtt legfeljebb átlagosan 48 órában szabná meg a heti munkaidőt. A szakszervezetek szerint a tervezet a munkáltatókat hozza könnyebb helyzetbe. Csak akkor hajlandóak azt elfogadni, ha a dolgozók ellentételezést, például naponta egy órával rövidebb munkaidőt kapnak. Dávid Ferenc, a munkaadók szóvivője kijelentette: most semmiképp sem hajlandók tárgyalni erről a javaslatról.- A tervezetet egy cukrászsüteményhez tudnám hasonlítani: vannak benne finomabb, és kevésbé ízletes falatok. Nem nyelhetjük le a tortának azokat a szeleteit, amelyektől viszolygunk - vélekedett Bálint Attila, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) ügyvivő szóvivője. - Nem várhatja tőlünk senki, hogy olyan pontokban állapodjunk meg, amelyek a munka- vállalók számára hátrányosak. A szakszervezetek és a munkáltatók között elvi vita alakult ki a csoportos létszámcsökkentést illetően is. A tervezet szerint az érintett létszámba nem számítanának bele a nyugdíjasok, a szak- szervezetek azonban épp az ellenkezőjét akarják. A javaslat szerint négy hónap átlagában kellene kiadódnia a heti 48 órás munkaidőnek, a szak- szervezet ragaszkodik a jelenlegi két hónapos kerethez. A munkáltatók azonban a maguk álláspontjából nem hajlandók engedni. A tervezet az évi túlórakeretet a jelenlegi 144-ről 300 órára emelné. A szakszervezetek sokallják ezt, inkább a 200 órában egyeznének ki, amit az egyes munkahelyeken a kollektív szerződésen belül akár 300-ra is emelhetnének. A munkáltatók viszont a 300 órát mindenkire érvényesen kiterjesztenék, sőt, egyes esetekben megengednék az évi 400 túlórát is.- Nem értünk egyet a rendkívüli munkavégzés és a munkaerőkölcsönzés egyes szabályaival sem, a helyettesítéssel, s annak díjazásával - közölte a legnagyobb szakszervezeti tömörülés szóvivője. - A helyettesítés régi fogalom volt a munka törvénykönyvében. Ezt a munkáltatók most az átirányítással kapcsolatos jogszabályok közé akarják betenni. SZ. F. A Nógrád Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás növényvédelmi felügyelője, mint első fokon eljáró növényvédelmi hatóság, a megye minden elgyomosodott földterület tulajdonosának, bérlőjének, használójának, mint termelőnek, gyomfertőzés-megszüntetési kötelezettségének ügyében meghozta az alábbi HATÁROZATOT: Az első fokú növényvédelmi hatóság kötelezi a termelőt, hogy a megye minden elgyomosodott földterületén az erős gyomfertőzést szüntesse meg. A hatóság jelen határozat azonnali végrehajtását rendeli el, egyben felhívja a termelő figyelmét arra, hogy a védekezési kötelezettség teljesítését a határozat megjelenését követő 8 nap után ellenőrzi. A hatóság figyelmezteti a termelőt, hogy amennyiben az előírt védekezési kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, úgy a termelővel szemben 100 000 Ft-ig terjedő pénzbírságot szab ki (mely többször kiróható). A hatóság tájékoztatja a termelőt, hogy ha a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, úgy a vonatkozó jogszabály értelmében a termelő költségére közérdekű védekezést rendel el. Nem fizetés esetén a védekezés költségét az illetékes adóhatóság foganatosítja, vagy a földingatlanra jelzálogként terhelhető. Jelen határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nógrád Megyei Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás (2662 Balassagyarmat, Pf. 3.) igazgatójához címzett, 3000 Ft illetékbélyeggel ellátott fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. INDOKOLÁS: A növényvédelmi felügyelő 2000. július hónapban tartott helyszíni ellenőrzése során a megye egész területén elvirágzott magot fogó, gyomokkal erősen fertőzött területeket talált. A növényvédelemről szóló, 1988. 2. tvr. 7. § szerint "Aki földet, erdőt birtokol, használ, növényt termeszt, növényt, növényi terméket feldolgoz, forgalomba hoz, tárol vagy felhasznál (a továbbiakban: termelő), köteles a károsítok ellen védekezni, terjedésüket megakadályozni, szükség esetén azokat elpusztítani, valamint a zárlati károsítókkal való fertőzést vagy annak gyanúját a növényvédelmi hatóságnak bejelenteni." Balassagyarmat, 2000. augusztus 11. Növényvédelmi felügyelő, mint első fokú növényvédelmi hatóság Kútba esik a romániai export? A kivitelre szánt búza értékesítése nem okozhat gondot Az agrártárca szerint egymillió tonna búzát lehet Magyarországról az idén exportálni, míg a Gabona Terméktanács alig 500 ezer tonna kiszállítására lát valós esélyt. Meg- hiúsulni látszik viszont a korábban magas árakkal kecsegtető romániai export. Budapest - FVM A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közigazgatási államtitkárának minapi nyilatkozata szerint megkönnyíti a magyar áru elhelyezését, hogy Közép- és Kelet-Európá- ban jelentős terméskiesésekre lehet számítani. A magyar kivitel elsősorban Romániába és Moldáviába irányulna. Az árak jelenleg a román határon a legmagasabbak: elérik a tonnánkénti 120 dollárt. A román mezőgazdasági minisztérium tegnap kiadott közleménye alapján viszont meghiúsulni látszik a Romániába irányuló magyar kivitel. A dokumentumból ugyanis kiderül, hogy az országban a tervezettnél több búzát takarítottak be, így nem kényszerülnek behozatalra kenyérgabonából. Szerencsére azonban az idén másutt is van kereslet búzára. Az árat a minőség határozza meg. A takarmánybúza tonnájáért a magyar határon 105-110, a malmi minőségűért 115-120 dollárt adnak. Az Agrograin Kereskedelmi Rt. kis tételekben folyamatosan szállít búzát Szlovéniába, Bosznia-Hercegovinába, nagyobb meny- nyiségben Ukrajnába, Oroszországba és Lengyelországba, s a későbbiek során valószínűleg Szlovákiába is. Ezenkívül Magyarország rendelkezésére áll az Európai Unió által biztosított 400 ezer tonnás vámmentes kontingens is, amelyet tetszés szerint bármely uniós tagországba le lehet szállítani. Nyugat-Európában főleg Olaszország és Németország keresi a magyar gabonát. A MÁV illetékesei felkészültek az exportgabona kiszállítására. A tervek szerint az idén 7-800 ezer tonna búza utazik a vasúti vagonokban. A vasúttársaság több mint 800 speciális vagonnal rendelkezik, amelyek száma export idején - a szomszédos országok kocsiparkjának igénybevételével - akár 2700-ra is emelkedhet. A MÁV havonta 300-350 ezer tonna gabonát tud elszállítani a szomszédos országokba, illetve az adriai és a fekete-tengeri kikötőkbe. Több ezer cégre felszámolás vár Szegények vagy feledékenyek a vállalkozások Csak a fővárosban közel húszezer azoknak a kft.-knek a száma, amelyek nem egészítették ki alaptőkéjüket a törvény által megszabott határidőig. A „feledékeny” cégeket előbb felszólítják, majd pénzbírságot szabnak ki rájuk, végül felszámolási eljárás keretében törlik őket a nyilvántartásból. Budapest Szinte beláthatatlan, hogy a cégbíróságok mikor tudnak olyan nyilvántartást létrehozni, amelyben már csak azok a korlátolt felelősségű társaságok és részvény- társaságok szerepelnek, amelyek a törvény előírása szerint megemelték alaptőkéjüket. A végső határidő letelte előtt pár nappal ugyanis az erre kötelezett kft.-k és rt.-k alig fele jelentette be tőkeemelési szándékát, illetve igazolta befizetését. Bánkiné Horváth Mária, a Fővárosi Cégbíróság vezetője lapunknak elmondta: a cégbíróságok először felszólítják az érintetteket, majd ezt követően 50-500 ezer forintig terjedő pénzbírságot róhatnak ki, végső esetben felfüggesztik a cég működését. Amennyiben az érintett nem válaszol a hivatalos megkeresésekre, úgy a kft.-t vagy az rt.-t megszűntnek nyilvánítja a cégbíróság és végelszámolót rendel ki. Amennyiben egy kft. vagy egy rt. nem tudja alaptőkéjét 3, illetve 20 millió forintra emelni, lehetősége van átalakulni más társasági formává, vagy akár beolvadhat más cégbe, ezzel kerülve el a felszámolást. A Fővárosi Cégbíróság illetékese lehetetlennek tartja, hogy a „feledékeny” cégek mind fantomvállalkozások lennének. A késlekedés azonban bírsággal jár, s ha a háttérben valóságos tőkehiány az ok, akkor csődhullám elindulása fenyegeti a gazdaságot. ______h. m. Változó támogatási formák Budapest A gazdasági fejlesztési pályázat második negyedévi nyertesei a napokban tudták meg, hogy mekkora támogatást kapnak elképzeléseik megvalósításához. Ezúttal 20 jelentős beruházás kapott támogatást. A gazdaságpolitikai súlypontváltás eredményeként elsősorban a Magyarországon megtelepedett külföldi cégek hazai gazdasági integrációját, beszállítói kapcsolatainak erősítését szorgalmazzák. Ez az elv érvényesül akkor, amikor az igen széles skálájú támogatási célok helyett néhány jól megfogalmazott, a nemzetgazdasági érdekeknek megfelelő program kap támogatást. A korábbiakban kamatmentes kölcsönként nyújtott visszatérítendő támogatást vissza nem térí- tendőre változtatták, így a pályázat nagyobb ösztönző erővel bír. A segítség mértéke a beruházás elismerhető költségeinek 20 százalékáig, legfeljebb mintegy 100 millió forintig terjedhet, illetve a 3 milliárd forint feletti beruházások esetében elérheti akár a 200 millió forintot is. Újdonság az is, hogy a régiók képviselői részt vettek az elbírálási folyamatban. Matolcsy György gazdasági miniszter, figyelembe véve a gazdaságfejlesztési szakmai bizottság javaslatait, ezúttal 1 milliárd 680 ezer forint vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről döntött. Az érintett 20 cég összesen 22 milliárd 600 ezer forint értékű beruházást hajt végre, így minden egyes vissza nem térítendő költségvetési forint több mint 13-szo- ros befektetést eredményez. A többnyire feldolgozóipari ágakhoz kapcsolódó beruházások 2359 új munkahelyet teremtenek. _________________________________(ko6s)
