Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-12 / 188. szám
10. oldal - Nógrád Megyei Hírlap M O Z A I K 2000. Augusztus 12, szombat Nagyboldogasszony oltalma alatt A 21-es főút közelében több kisebb település társulásából jött létre Bátonyterenye, melynek egyik alkotóeleme a sok érdekességgel szolgáló Kisterenye. Ez utóbbi településrész Arany-hegyén - amely a magyar archeológia bölcsőjeként ismeretes, - a Krisztus születése előtti 15. századból eredeztethető bronzkori leleteket tártak fel. A feltárás időszakában ez a helyszín volt Magyarország egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye. A kisváros kiemelt műemléke a hazánkban szinte páratlan építészeti sajátossággal bíró Gyürki-Solymossy kastély. Különlegességét a homlokzat fölé emelkedő hagymakupola hangsúlyozza. A kéttornyú fazsindellyel fedett műemlék mai formáját az 1790 körüli átépítés során nyerte el, jelenleg felújítás alatt áll. A körülötte húzódó mintegy 20 ha-os ősfás, arborétumszerű, botanikai ritkaságokat sem mellőző park egyben természetvédelmi terület. Sok rongálás érte már, mégis csaknem 12 fafajt ismerhetünk itt fel. Érdekes látnivalókat rejtegető állomás Mátraverebély, a Zagyva partjára települt falu. A XIV. századi krónikák lapjain Vereb névvel illetett települést Zsigmond királynak köszönhetően akkoriban már jelentős vásáros helyszínként tartották számon. Mátraverebély legértékesebb kincse a Vereb Péter erdélyi al- vajda által 1380-ban építtetett háromhajós római katolikus templom. A18. században részben átépítették, de eredeti jellegét megőrizte. 1961-ben kezdték meg a románkori alapokra épült kora gótikus épület több pusztítást is megélt régi formájának helyreállítását. A templom déli előcsarnokának falán XV. századi gótikus freskók szemrevételezhetők, a kőből faragott szószék reneszánsz stílusjegyeket hordoz, a XVI. századból való. A bazi- likális elrendezésű gótikus építmény az ország kiemelt építészeti, kő- és épületszobrászati műemléke. A megyében ritkaságnak számító idős kocsányos tölgyfa a Forró-kút elnevezésű területen, Mátraverebély határában áll. A közelében feltörő forrásról kapta a nevét, melynek vize mindig langyos. Szentkút, Észak-Magyaror- szág leglátogatottabb és legnépszerűbb kegyhelye Mátraverebély községtől 5 km-re fekszik. Történetének kezdete Szent László királyunk uralkodásáig (1077-1095) vezethető vissza, aki igen jelentős küzdelmeket folytatott az 1091-ben erre a környékre vetődő kunokkal szemben. A néphagyomány szerint a király egyedül indult a betörő ellenséges csapatok felderítésére, ám a kunok rátörtek a merész vezérre. A veszedelem láttán Szent László megsarkantyúzta Szög nevű lovát és átugratott az előtte tátongó szakadék fölött. Tovarohanó lovának patkói mentén fakadtak a völgy forrásai. Szentkút neve írásos formában elsőként 1290-ben olvasható. A csodás gyógyulás elősegítése érdekében Vereb Péter erdélyi alvajda a völgyben utat vágatott, áttörette a sziklákat, rendezte a környéket. A zarándok csoportokat a mátraverebélyi kolostor pálos atyái kísérték a kegykúthoz. Az 1540-es években a török uralom idején szünetelt a búcsújárás, majd a nehéz időket követően újra erőre kapott: Almásy János 1705-ben a Kálvária-dombon kápolnát építtetett, majd 1763-ra elkészült a mai kéttornyú templom Almásy kegyúr és a búcsúsok adományából. Az 1772-ben ide költöző ferencesek tovább bővítették a búcsús szállásokat, a lelkigyakorlatos házat, a kolostort, a Lourdes-i barlangot és ellátták a lelki gondozást. II. József idején a patak partjára fürdőt állítottak fel, hogy a többnapos zarándoklatokat megfelelő ürüggyel palástolják, hiszen az uralkodó egy napra korlátozta a búcsújárást. A kegytemplomot VI. Pál pápa 1970. április 26-án „Basilica Minor” rangra emelte ésteljes búcsút engedélyezett az év minden napjára. Az Apostoli Szentszék engedélye alapján ezen a kegyhelyen a húsvéti gyónás egész évben érvényesen elvégezhető. A búcsújárók szerint Szentkút völgyben lévő forrás vize által már több csodás gyógyulás történt és a Szűzanya itt történő megjelenése sem egyszer fordult már elő. A kegyhely és a kegytemplom a Nagyboldogasszony oltalma alatt áll. A 22 éves, jelenleg dolgozó Mónika nevű leány szövege könnyen olvasható, lényegre koncentrált. A rendelkezésre álló kevéske teret - egy dologtól eltekintve - viszonylag jól használta. Csupán a papírfelület jobb oldalán tátongó fehér felület mutat némi gazdaságtalan írásmódot; grafológus szemmel vizsgálva pedig egyfajta félelmet, a közösséghez kapcsolódás nehézségeit, ellentmondásait. Levélírónk igényli az emberek közelségét, társaságát, de a kötődés formájában és mértékében bizonytalan. A sor végéig kifutott betűket csaknem a lap közepéig behúzódott sor követi. Bármennyire is kényszeríti magát az élettől való visszavonulásra, természetes életvágya áthágja a maga elé állított korlátokat. A visszahúzódás és közeledés állandó váltakozása az adott élethelyzettel való színtelen elégedetlenségből, azzal ellentétes állapotba való vágyódásból is ered. Óvatosságra, takarékosságra törekszik, de ellentétes hajlama itt is keresztül tör, mert a pénzkiadás pillanatában túlteszi magát elhatározásán és nem tud beosztással élni. Kedélyváltozásaiból, hangulati hullámzásából adódóan aktivitása, életereje is erőteljesen változik. Egyszer teljes odaadással végzi tevékenységét, máskor enerváltan, nehézkesen teljesíti feladatait. Türelme csökken, elevensége, lendülete fokozódik a folyamat előrehaladtával. Idővel némi oldódás is megfigyelhető magatartásában. Visszavonult, óvatos viselkedését múltbéli tapasztalatai, egocentriz- musa befolyásolja. Diplomatikus, az ütközések, problémák elől gyakorta angolna módjára kitérő ember. Többnyire a kiskapukat keresi, hajlamos az ügyeskedésre. Élénk, színes fantázia, jó művészeti érzék jellemzi, az esztétikai szempontokkal azonban kevésbé törődik, nem igazán ad a külsőségekre, önmagára. Igen gyakorlatias, gondolataiban a mindennapok teendőivel foglalkozik. Tervezgetései során is múltbéli tapasztalataira támaszkodó, konzervatív ember. _______________________GOPÓ KRISZTINA o kleveles grafológus TŐZSÉR ANETT jUcUst'l ÓCtVJiÁaZuzl, !_ ___________________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES_______________________ E lmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Látja Piriké, nemcsak a nők hódíthatnak csábtánccal. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: özv. Varga Gyuláné, Szilaspogony, Rákóczi u. 119. Mai rejtvényünk megfejtését augusztus 17-éig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. KEZDŐPONT IDEJÉTMÚLT L SZENDE SZÍNÉSZNŐ NÉPIES APÓS U A BŐR VEGYJELE ALMÁT RÁGJA GÉPET KEN DEZOXIR1BONUKLEINSAV r MELY SZEMÉLYEK ? MŰVÉSZI TESTKÉP RÉGI ŰRMÉRTÉK L FIÓKOS SZEKRÉNY ÉNEKESNŐ; ZSUZSA LÓBETEGSÉG r SÜTÉS KELLÉKE MOSÓPORj MÁRKA TANULÓ VEZETŐ L MÉHEK KÉSZÍTIK SZELLEMI SPORT PULÓVERT KÉSZÍT VÍZZEL TISZTÍT VÖRHENYES KIÖNT A FOLYÓ SZÁNTÓ- ESZKÖZ ÜGYDARAB ! r TÁTOTT SZÁJJAL BÁMUL w „A fény adja az életet...” Pásztorát indult, ma Egerben karikatúrákat rajzol A fiatal alkotó eddigi gyűjteményes kiállítása is lehetne az egyik egri büfében sorjázó sorozat. S, ha mellé tesszük az első, önálló remekbe sikerült falinaptárát, az egri Európa napra, a Hócipőben megjelent pályázatra beküldött három lapját - már érdeklődni kezdünk a készítő iránt. Kiss András vagyok. Pász- tón, a város szélén, rendelőintézeti orvos apa és magyar szakos álta- Kiss András _______■ lános iskol ai tanár édesanya második gyermekeként láttam meg a napvilágot, amelyet azóta is nagyon szeretek, tisztelek, mert a fény adja az életet, a színeket és számomra a valóságot is - mutatkozik be.- S mikor talált rá a vonalak varázsára?- Nem akartam én festő, vagy grafikus lenni. Rajzolgattam a magam és a családom, barátaim szórakoztatására. Tanítóim unszolására, már az „általánosban” beneveztem a Nógrád megyei rajzversenyekre. Kiugró eredményt sohasem értem el. A helyi, Mikszáth gimnázium negyedéves újságjában már rendszeresen jelentek meg karikatúráim. Az érettségit követően, szüleim határozott kérésére, - hogy közel legyek hozzájuk -, az egri tanárképző főiskola földrajzrajz szakára adtam be papírjaimat. Csak a második nekifutásra sikerült a felvételi. Ez ráébresztett arra, hogy az életben mindenért komolyan meg kell küzdeni. Tanáraim közül Kishonti Jenő a rajzolásra, a festészetre tanított, míg Földi Péter tanár úrtól a gyermekrajz elemzéseken túl, az emberibb életről kaptam sokat. Ezt őszintén köszönöm neki. Hárman Szabó Györggyel és Kleinhappel Frigyessel „Idézőjel” címmel önálló újságot adtunk ki minden főiskolai segítség nélkül, szponzorok támogatásával. Én csináltam a főiskolás életünkről a humoros rajzokat, megcsipkedve benne a sznobokat, a karrieristákat, az uram-bátyám, rokonsógor gyakorlatot. „Kirobbanó” sikerünk lett, de be tudtuk fejezni a főiskolát...- Az elmondottak alapján akár sikeres főiskolai évekről is szólhat a történet?- Nem éppen így alakultak a dolgok! A főiskolán is ezernyi szállal egymáshoz kötődő rokonok, ismerősök, „jó barátok” nem nagyon tűrték az új szellemiséget. Nem rajongtak értünk, mert lázadtunk, hogy ugyanazt a kancsót, vagy a nagybajuszé Pali bácsit már több százszor lerajzoltuk. Végül is a karikatúra szakdolgozatomra kapott 4-es osztályzattal fejeztem be a rajzszakot.-S jött a nagybetűs „ÉLET”?!- Az indulás nagyon változatosra sikeredett. Voltam egy multicég pályázatot nyert képviselője Nógrádban, nevelőtanár a szé- csényi mezőgazdasági szakiskolában. Nem találtam önmagamat! Nagyon nehéz volt! Az eszem és a szívem visszaterelt iskolavárosomba, Egerbe. Reméltem, hogy valahol sikerül „kiénekelnem” valami állást! Nem sikerült! Kőművesek mellett dolgoztam, gipszkartont szereltem, plakátot ragasztottam, dekoratőr keze alá dolgoztam.- Honnan indult a karikatúrás sikere?- Az egyik egri szórakozóhelyről, amelynek megnyitása évfordulójára mindenki vitt valamit. Én a társaságot, a tulajdonost örökítettem meg az ajándékaimban. Nagy tetszést aratott. Többen látták a rajzokat, s ahogy szokás mondani, beindult az üzlet, jöttek a felkérések. Nem vagyok kocsma festő, de így alakult az életem. Nem két korsó sörért mérem a tehetségem. De meg kell élnem. A munkát nem szégyellem. Gyorsan születnek alkotásaim, s mindből kicsendül az életet szerető, az életet elviselhetőbbé tevő humor, ami nélkül nem élet az élet. S akinek nincs humora, nem szereti a nevetést, a mosolyt, attól az embertől én nagyon félek, vagy szánom. A karikatúra olyan görbe tükör, amelyben sokkal őszintébben látjuk meg magunkat, hibáinkkal együtt. S ennek a hányatott sorsú nemzetnek jó humora van. Büszkék is lehetnénk rá még az EU-ban is! - mondja szinte zárszóként beszélgetőpartnerünk. KOVÁCS JÁNOS Szentkúti kegytemplom
