Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-12 / 188. szám
BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 2000. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT XI. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM ÁRA: 43 FORINT ELŐFIZETVE: 31 FORINT Becsó Zsolt, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke Nógrád megye - már ezer éve A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése történetének talán egyik legjelentősebb napja lesz 2000. augusztus 13-ai vasárnap, amikor millenniumi, ünnepi közgyűlését tartja. Függetlenül attól, hogy hányadikát mutatnak a naptár lapjai, mi azért mindannyian tudjuk, hogy augusztus 20-át, Szent István napját ünnepeljük. Arra a történelmi személyiségre emlékezünk, aki pogány családi környezetből kiemelkedve vált a latin ri- tusú keresztény hit meggyőződéses hívévé és ez a meggyőződés életének meghatározó, minden lépését megszabó élménye volt egyben. Arra az államférfira, aki egy új magyar államot hozott létre, amely erőteljes német hatásokat fogadott magába ugyan, de sajátos magyar jellegét és függetlenségét megőrizte. Ő vetette el a kereszténység terebélyes fává növő magvát Magyarországon és uralmának a koronázás, az Isten kegyelméből való országiás elfogadása, új minőséget adott. Leverte a vele szembe szegülő törzsi vezetőket, s uralkodása végére fennhatósága a Kárpát-medence egésze felett érvényesült. Ezzel ő tekinthető a mai értelemben vett Magyarország megteremtőjének. Valóban ő teremtette meg az új magyar államot és a mai értelembe vett Magyarországot, és ehelyütt mégis az államot, mint közigazgatási fogalmat szeretném hangsúlyozni. Miért? Azért, mert ez a mozzanat Nógrád megye szempontjából is döntő jelentőségű, hiszen megyénk akkori területét is beemelte az általa létrehozott vármegye-rendszer szervezetébe. Ettől a pillanattól fogva megyénk sorsa elválaszthatatlanul összefonódott a magyarság és a magyar állam sorsával, történetének szerves részét képezve. Ilyenkor mindig nehéz eldönteni, hogy mit mondjon el az ember, hiszen fáj a szíve azért, ami kimarad, de hát korlátokat kell szabni. Kezdjük talán azzal, hogy a mai Nógrád területét Árpád a vele érkező törzsfők tulajdonába adta, ezért jelent meg településeink nevében több törzsnek is a neve. Az Árpád-házi királyaink korszakát összegezve elmondható, hogy felépült egy állam, kialakult majd megerősödött egy új társadalmi forma, amelyhez a népesség - függetlenül a társadalmi rétegződésben elfoglalt helyétől - alkalmazkodott. Ezt a folyamatot, mint az egész ország történelmét, megyénkben is kettévágta a török és e területen csak akkor szűnt meg végleg a török hódoltság, amikor 1685. augusztus 19-én Nógrád vára újra, végleg magyar kézre került. A hódoltság korszakán az itt élő népesség leírhatatlan szenvedés és pusztulás árán jutott túl, ám az életösztön mindezt legyőzte. Lassan lezajlott az újratelepítés, a benépesülés második korszaka, helyreállt a településszerkezet. Látni kell azonban azt is, hogy a törökök kivonulása után valójában nem javult a helyzet, sőt megkockáztatható, hogy romlott. Ezért került hát sor a magyar történelem egyik legismertebb eseményére, a Rákóczi szabadságharcra. E pillanat Nógrád megye szempontjából azért fontos, mert 1705. szeptember 16-tól október 3-ig Szécsény városában ülésezett a híressé vált Országgyűlés. De nekünk talán még ennél is lényegesebb, hogy ekkor kerültek előtérbe olyan, addig ismeretlen politikusok megyénkben, akiknek példája a soron következő generációkra erős hatást gyakorolt. De jelentős mérföldkőként értékelhető Nógrád életében a reformkor egyik meghatározó eseménye is, az 1825-ös Országgyűlés, ahol megyénk kiemelkedő, az új irányvonalat határozottan követő politikusok képviselték. És a reformkorban jelentek meg a Nógrád megyei politikában azok a fiatal nemesek, akik tevékenysége már határozottan előre mutatott. Jól tudjuk, a reformkor egy forradalomba torkollott, amelynek szabadságharc lett a folytatása. Azoknak a sorában, akik küzdöttek a magyar függetlenségért, ugyancsak ott találhatók a nógrádiak, akár politikusként, akár katonatisztként, akár honvédként. Nem véletlenül hagytam itt utoljára a honvéd kifejezést, hiszen e fogalom akkor nyerte el igazi létjogosultságát és vonult be a magyar nyelvbe, mint értelmét tekintve legszebb szavaink egyike. Megtorlás, ellenállás, kiegyezés. Kell-e bármit is mondani erről a korszakról? Beszéljünk inkább arról, hogy a kiegyezés nem csupán államjogi szempontból volt jelentős esemény, hiszen utána addig soha nem látott fejlődésnek indult az ország. A változások eredményeképpen itt is kialakult, vagy megerősödött a polgárság, de például ebben az időszakban biztosított magának a megye társadalmi, s gazdasági életében jelentős szerepet Losonc városa. Emellett valójában a múlt század közepétől számítható a jelenlegi megyeszékhely, Salgótarján fejlődése is. Ahogy közeledünk időben jelen korunkhoz, az események annál ismertebbek és ehelyütt talán nincs is szükség a részletezésükre. Valójában az a kérdés, hogy amit eddig leírtam, az bizonyítja-e azt, amit bizonyítani akartam. Jelesül, hogy Nógrád megye a kezdetektől része Magyarországnak. Sorsa egyfelől szorosan összefügg a magyarság sorsával, másfelől pedig hatással volt és van arra. (Szándékosan használom a jelen idejű létigét.) Ebből következően, amikor a magyar államiság, (Folytatás a 2. oldalon) Beköltözés előtt az új pásztói kórház Még néhány engedély, és minden készen áll az augusztus 25-i avatásra Hosszú idő telt el azóta, hogy megkezdődött a pásztói Margit kórház rekonstrukciójának első lépcsője a nyolcvanas évek közepén. 1998-ban végre beindulhatott gőzerővel a teljes rekonstrukció, amely mára a célegyenesbe ért. Már csak apróbb simítások, engedélyezési eljárások vannak folyamatban, de összességében elmondható: minden készen áll ahhoz, hogy augusztus 25-én felavathassák az új kórházat. A rekonstrukció első lépcső- gazdasági épületeket, a kony- jét a kiszolgálóhelyiségek kor- hát, raktárakat, műhelyeket, ka- szerűsítése jelentette: a felújított zánházat 1986-ban adták át. Pénz hiányában akkor elmaradt a folytatás, 1992-ig nem is történt semmi. Akkor a kórház-rekonstrukciós bizottság végigjárta az országot, így eljutottak Pásztóra is. A földrajzi fekvés, a lakosság egészségi állapota mind-mind azt kívánta, hogy a közel 100 éves épület az elavult műszerparkkal együtt felújítást (Folytatás a 3. oldalon) „KERESZTÉNYSÉG ÉS ÁLLAMISÁG NÓGRÁD MEGYE EZERÉVES TÖRTÉNETÉBEN” címmel látható millenniumi kiállítás Balassagyarmaton, a Palóc Múzeumban. A tárlatot dr. Limbacher Gábor, me- gyei múzeumigazgató mutatja be ______________________________(7. OLDAL)_________________■ N ógrád község hívja, várja vendégeit! Még egy nap és a lázas izgalommal telített időszak után elérkezik a várva várt nagy ünnepi esemény: Nógrád megye és Nógrád község millenniumi emléknapja. Mi nógrádiak, a számunkra különösen fontos és rendkívüli jelentőséggel bíró eseményben mint helyszínt adó házigazdák vagyunk jelen. A megye névadó településének polgármestereként nem szeretnék történelmi áttekintésbe, okfejtésbe bocsátkozni, mert e közel ezeréves állapotot mi a világ legtermészetesebb módján vesszük tudomásul. Ezt örököltük, beleszülettünk és benne éljük mindennapjainkat. De a jubileumi évben, amikor az egyetemes kereszténység fennállásának kétezredik, a magyar államiság és magyar kereszténység ezeréves fennállását ünnepeljük, s településünk Nógrád község is ezeréves, természetes, hogy figyelmünk jobban az eredetre, a gyökerekre irányul. Településünk vezetése mindent megtett és megtesz azért, hogy eddigi hagyományainkhoz híven méltó felkészültséggel megteremtsük feltételét a nógrádi várban tartandó közös ünneplésnek. Nagy feladatra vállalkoztunk, de küldetéstudatunk erősít bennünket, s külön öröm számunkra, hogy ez a mi életünkben érkezett el. Szeretném, ha ez nem múlna el észrevéden, szeretném, ha lenne benne valami maradandó, emlékezetes a mi és az utánunk jövők számára egyaránt követhető formában. Számunkra példaértékű rendezvény volt 1936. június 21., amikor megmozgatva szinte az egész megyét, országzászlót állítottak a nógrádi vár legmagasabb fokán elődeink. Példájukat követve 1996. augusztus 18-án ünnepi külsőségek között millecentenáriumi emlékparkot avattunk. Ezek kapcsán önkéntelenül felvetődik a kérdés, mi az az erő, amely éltette és megtartotta azt a közösséget az elmúlt ezer év alatt? Nyilvánvalóan az itt lakók szülőföldhöz való ragaszkodása, a mélyen lévő gyökerek, a hit, amely a számtalan pusztulás, kilátástalannak tűnő nehézség után is erőt tudott adni az újrakezdéshez, megteremtve, megőrizve számunkra is ezt a helyet. Az elmúlt évszázadok történéseinek tanulságait levonva megállapíthatjuk, hogy itt élő elődeink jelentős szerepet játszottak térségünk életében, sorsuk részévé vált Magyarország küzdelmes történelmének. Gróf Széchenyi István is megtekintette várunkat 1836-ban és így írt naplójában: „E romokból is látszik, egyik nemzet sem alávalóbb a másiknál, de a magyar hátrébb kullogott más népeknél. ” A legnagyobb magyar szavai talán segítenek abban, hogy elgondolkodjunk múltunk tapasztalatain, jövőnkre vonatkozó feladatainkon, felleltározva természeti, történelmi adottságainkat, egyéb lehetőségeinket, tényleges örökségünket. Van hova visszanyúlni, kis falunk szorgalmas népének van honnan hitet meríteni, erőt gyűjteni. Szeretném, ha 2000. augusztus 13- án a közös ünneplés kapcsán újra hitet tudnánk tenni az összefogásról, együttcselekvésről, átértékelve Széchenyi gondolatait. Örülök, hogy együtt készültünk, készülünk a megye vezetésével e jeles napra, átérezve fontosságát a megyére és a községre nézve egyaránt. A helyszínt adó nógrádi vár megszépült arculattal, felújított falszakaszokkal és az eredeti állapotról árulkodó Öreg-torony félkész tetősisakjával fogadja vendégeinket. Színvonalas állami, egyházi, világi, kulturális rendezvények teszik tartalmassá, széppé, felejthetetlenné ezt a napot. Ennek keretén belül ismert művészek tolmácsolják az „István a király” című rockopera részleteit, valamint a Nógrád táncegyüttes szórakoztatja a közönséget. Külön öröm számunkra, hogy 1836-tól, immáron harmadik alkalommal köszönthetünk településünkön nemzetünk nagyjai és vezetői sorából közmegbecsülésnek, köztiszteletnek örvendő állami vezetőt: Orbán Viktor személyében a Magyar Köztársaság (Folytatás a 2. oldalon) VASÁRNAPI NÓGRÁDI,HÍRLAP VASARNAP 2000. augusztus 13. III. évfolyam 33. szám A tartalomból: ■ Hogyan szerezték első milliójukat a magyar üzletemberek? - Mői vonal: Ki húzza a Mercedest, divat a strandon. ■ Gazdaság: Mézhamisítók alkonya, aranyásók a tőzsdén. - Sport: Fórma-I és labdarúgás Bemutatkozás Szlovákiában Tegnap, augusztus 11-én, a szlovákiai Besztercebányán, az SNP múzeumban nyílt meg a Nógrád Megyei Fotóklub alkotóinak tárlata. A szeptember közepéig megtekinthető kiállítás több, mint félszáz képe válogatás a klub tagságának három évtizedes munkásságából. A megnyitóünnepségen Homoga József vezetésével jó néhány salgótarjáni fotográfus is rész vett. Odautazásuk céljai között szerepelt, hogy a további együttműködés lehetőségeiről, tárlatok cseréjéről tárgyaljanak a szlovák városban fotós kollégáikkal. q T7T9TR qm non" nm ps 977121590100000188
