Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-28 / 175. szám

2000. JÚLIUS 28., PÉNTEK M E G Y E I KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Törvény van, állatvédelem kevésbé A tanár úr a neuralgikus kér­dések között említette az állat­otthonok ügyét, amelyekre nagy szükség lenne, de alapításukra egyszerűen nincs pénz. A másik a gazdasági állattartás. Ha csak a közeli Bercelen tennénk egy sétát, vizsgálva az állattartás fel­tételeit, akkor azonnal be kelle­ne zárni valamennyit, s nem az állatvédelmi törvény miatt, ha­nem főleg közegészségügyi problémák miatt. A jelenség egyébként országos, a megoldá­sa pedig erkölcsi, anyagi követ­kezményeket vet fel; az állator­vos, a jegyző, a közegészség- ügyért felelős személy ugyan­csak kibújik a felelősség alól.- Több ezer ilyen település van, tehát a megoldás az adott község hierarchiájában nem oldható meg - vélekedett Keszt­helyi Tibor. - Még akkor sem, ha valamennyiük kezében ren­deletek, határozatok és a pénz­bírság kiszabásának a lehetősé­ge is ott van. Apropó, pénzbír­ság: ilyennel egyedül Pécsett ta­lálkoztam, a múlt esztendőben, amikor ezzel a büntetéssel súj­tottak állatkínzókat. A folyamat vége persze még borzasztóan messze van, először is az okta­tással kellene kezdeni. No de a Környezetvédelmi Minisztéri­um például tavaly csak egyetlen egy témára adott támogatást, egy oktatási kurzusra, amin óvónők és pedagógusok vettek részt. Az összeget ki sem me­rem mondani: 220 ezer forint körül mozgott... Az oktatáshoz szükséges videoanyag is hiányzik. Mint el­hangzott, a külföldi kazetta ára amikor az ember rátalál a kulcs­ra, s kinyitja a kasszát, kiderül, hogy üres.- Felvetődhet, hogy terület- fejlesztési kategória-e az állatvé­delem, s mint ilyen pályázható- e. Nos, e téren még nem beszé­lünk közös nyelvet a tanácsban munkálkodókkal, pedig szerin­tünk az állatmenhely, mint fog­lalkoztatási kategória értelmez­hető, s ráadásul megfelel az eu­rópai uniós normáknak is. Hi­szen ha nem lépnek, nekik lesz problémájuk előbb, vagy utóbb, ráadásul erre a célra nem kelle­nek milliárdok: Nógrádban az állatvédelem és az ehhez kap­csolódó oktatás akut problémáit éves szinten néhány tízmillióból orvosolhatnánk. A kötetlen szakmai tanácsko­zás a hét végéig folytatódik, de már a gazdasági állattartás kér­déseiről. Az előadók közé várják dr. Király Péter állatorvost, a mil­lenniumi állatvédelmi világtalál­kozó magyar delegációjának ve­zetőjét, valamint néhány alapít­vány képviselőjét, s a gödöllői Szent István Egyetem számos ta­nárát, illetve hallgatóját. Megkérdeztük Keszthelyi Ti­bort, hol tart a tűzvész utáni új­jáépítés. Az eto-farm tulajdono­sa elmondta: - Az újjáépítés ki­fejezés egy kicsit túlzás. Maga az eset arra volt jó, hogy felmér­hessem, kire számíthatok egy ilyen helyzetben. ígéretek vol­tak, s azt tapasztalhattam, hogy az egyszerű emberek gyorsan megfogták a kezemet, akiknek én segítettem korábban, s tehet­ték volna, azok nem is reagál­tak. A lényeg az, hogy nem állt Kecskék, kerekek és egy állatbarát a pusztán FOTÓ: ÁN több tízezer forint, a helyi alko­tók pedig nem találnak ehhez a témához szponzort, még az ál­lamban sem. A szakmai propa­gandát nem helyettesítik a kam­pányok, bár ezekre a legtöbb esetben megvan a fedezet. Néha ugyan felcsillantanak különbö­ző brüsszeli pénzforrásokat, de meg a folyamat, fel fogom építe­ni, csak azért is! Bízom benne, hogy azok, akik tehetnek valamit, felisme­rik, hogy Jákotpuszta nem Keszthelyi Tibor bolondériája, hanem fontos helye van ennek a pici pusztának... T. NÉMETH Iparunk is lehet turisztikai látványosság! Már a húszas évek­ben is kedvelt célpont­ja volt a Salgótarjánba látogató diákoknak az öblösüveggyár. A Domyay-féle útikönyv külön is említette az üvegfúvók és üvegcsi­szolók érdekes vilá­gát, mint látványossá­got. Az érdeklődés mára sem csökkent, hiszen a nyári idő­szakban szinte min­den napra jut egy be­jelentkező csoport. Az St. Glass Rt. vezetése abban is bízik, hogy a gyárlátogató ifjak kö­zül többen is kedvet kapnak a kézi üveg­megmunkálás elsajátí­tásához. A gyár szak­iskolájába augusztus közepétől lehet beirat­kozni. Búcsú a Karancs-kápolnánál A résztvevők számát tekintve a tavalyi még csak „kisbúcsú” volt, az idei Anna-napon vi­szont már mintegy százötvenen zarándokoltak a Karancs-kápol- nához, a búcsú megtartását kezdeményező etesieken kívül nógrádmegyeriek, magyargé- ciek, sóshartyániak, kishartyá- niak és karancsaljaiak is. Az etesiek azért, hogy felelevenít­sék a régi szokást, amely egy több évtizede történt, termést pusztító, ínséget okozó jégve­réshez fűződik. Anna-napon zúdult a falura a jégeső, ezért határozták el a helyiek, hogy a szenthez imádkoznak, védje meg a katasztrófáktól őket. A ma élő idősek szavai szerint el is kerülték a települést a hajda­nihoz hasonló, az egész közös­séget sújtó csapások, bajok. A közös, ünnepi fohász viszont kikopott a gyakorlatból, ezen kívánnak változtatni az ese­mény szervezői. A mostani ün­nepen a karancsaljai telkektől indult a búcsúmenet, amelyben szinte minden korosztály képvi­seltette magát, s a fiatalok vol­tak többségben. A kápolnánál tartott szentmise első részében elénekelték a hely, az alapítás történetét, a nógrádmegyeri hit- tanosok csoportja pedig egy rö­vid színjátékot adott elő Szent Margit életéről. Szent Annáról szavalt az etesi Radics Máté, a szintén etesi Szent Anna-kórus ifjúsági dalokat szólaltatott meg. Az ünnep közös éneklés­sel ért véget. Lelketlen munkáltatók, becsapott dolgozók (Folytatás az 1, oldalról) A külföldiek engedély nél­küli foglalkoztatása kevésbé el­terjedt szűkebb pátriánkban, s leginkább a kereskedelemben, a piacokon fellelhető. Egyéb­ként a külhoniak alkalmazásá­nak vonzereje egyrészt az ol­csóságukban rejlik, másrészt abból adódik, hogy szorgal­mas, megbízható munkaerő hí­rében állnak. Az ellenőrök azt tapasztalták, hogy a pénzbün­tetés ellenére a munkáltatók újra és újra vállalják a külföldi­ek engedély nélküli foglalkoz­tatásának kockázatát. A munkaidőre vonatkozó szabályokat elsősorban a ven­déglátóiparban, a kereskede­lemben, a közúti közlekedés­ben, a nemzetközi árufuvaro­zásban, az építőiparban, ki­sebb mértékben a mezőgazda­ságban sértik meg. Nem ritka e területeken a 42-44 órás heti munkaidő sem. Tipikus gya­korlat, hogy a munkaszerző­dés szerint a munkavállalót részmunkaidőben foglalkoz­tatják ugyan, ám a valóságban teljes munkaidőben dolgozik. A pihenőidőt garantáló ren­delkezések a kereskedelem­ben, a vendéglátásban, a mező- gazdaságban sérülnek leggyak­rabban. A kereskedelemben és a vendéglátásban legjellem­zőbb szabálytalanság, hogy nem biztosítják a heti két sza­badnapot, míg a mezőgazda­ságban jogsértően lerövidítik a két műszak közötti pihenőidőt. A heti 42 órás egybefüggő pi­henőidő kiadására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket is sokszor megszegik a cégek. A szabadságok kiadásának elmaradását leginkább az élel­miszeriparban és a pénzügyi szervezeteknél tapasztalták a munkaügyi felügyelők. Több esetben előfordult az a jogsér­tés, hogy a viszonylag rövid, határozott időtartamú munka- viszonynál a munkáltató nem adta ki, s pénzben sem váltot­ta meg a dolgozónak időará­nyosan járó szabadságot. A munkabérrel kapcsolatos szabályszegések legjellegzete- sebbike, hogy a munkáltató a januártól esedékes minimál­bért úgymond tévedésből csak februártól és márciusi kifize­téssel alkalmazza. A részmun­kaidőben foglalkoztatott mun­kavállaló személyi bérét nem ritkán alacsonyabban állapít­ják meg a kötelező minimálbér időarányos részénél. A keres­kedelemben, a szolgáltatásban és az építőiparban egyaránt jellemző szabálytalanság, hogy az egyéni vállalkozó, vagy a kisebb létszámot foglal­koztató gazdasági társaság az ügyvezetőtől kezdve a segéd­munkásig bezáróan mindenkit minimálbérrel alkalmaz. Kiemelkedően gyakori sza­bályszegés a bérpótlékok nem fizetése, vagy nem megfelelő összegben történő folyósítása. A munkáltató esetenként azzal védekezik, hogy a személyi bér a bérpótlékokat is magában foglalja. Ugyancsak gyakori szabálytalanság a túlmunka, a pihenőnapi és az ünnepnapi munkavégzés díjazásának el­mulasztása. Visszatérő szabálytalanság, hogy a munkáltatók nem ad­nak részletes elszámolást a ki­fizetett járandóságokról, ame­lyen ellenőrizni lehet a kifize­tett munkabér és pótlékjainak helyességét, a levonások jog­címét, mértékét. A kései fizetés is gyakori. Előfordul, hogy a dolgozó munkaviszonyának megszűné­sekor a munkaadó kártérítési eljárás lefolytatása, vagy egyéb szabálytalan indokkal vissza­tartja az eltávozó járandóságot. A mezőgazdaságban sűrűn elő­forduló szabálytalanság, hogy a munkabér kizárólag termé­szetbeni járandóságból áll, pél­dául a favágó csak fát kap. Befejezésül néhány, a témá­val kapcsolatosan sokat mon­dó adat. Az Országos Munka- biztonsági és Munkaügyi Főfel­ügyelőség Nógrád Megyei Fel­ügyelőségének szakemberei az első fél évben 416 munkáltató­nál végeztek munkaügyi ellen­őrzést, s alkalmanként átlago­san három szabálytalanságot találtak. Minden negyedik cég­nél kényszerültek bírság kisza­bására, amelyek együttes ösz- szege 8 millió 750 ezer forintra rúgott. ________________________________(KOLAJ) Változik Salgótarjánban a buszmenetrend Értesítjük a T. Utazóközönséget, hogy 2000. július 31-től (hétfőtől) - a lakossági fórumok észrevételeit is figyelembe véve - Salgótarján város helyi járati közlekedésében az alábbi módosításokra kerül sor: MUNKANAPOKON Útvonala módosul: 10 Helyi autóbusz-állomás - ZSE sporttelep a 13.20-as járat a Sugár útig közlekedik. 10 ZSE Sporttelep-Helyi autó­busz-állomás a 13.30-as járat a Sugár útról közlekedik. 6 Campingtelep - Helyi autó­busz-állomás 20.25-ös járat 36-os járat­ként a Bányagépgyárig köz­lekedik. 25 Helyi autóbusz-állomás - Forgáchtelep - Idegér - He­lyi autóbusz-állomás a 11.05-ös járat Somlyóbányáig közlekedik. Megszűnik: 2A Helyi autóbusz-állomás - Somlyóbánya 11.40-es. 2A Somlyóbánya - Helyi autó­busz-állomás 11.55-ös. 3G Helyi autóbusz-állomás - Gorkij telep (rövid úton) 19.40,20.40-es. 3G Gorkijtelep - Helyi autó­busz-állomás (rövid úton) 19.50, 20.50-es. SZABADNAPOKON Új járat: 4 Baglyasalja - Helyi autó­busz-állomás 17.40-es Útvonala módosul: 1 Zagyvaróna - Helyi autó­busz-állomás: a 17.05-ös já­rat 14-es járatként Baglyas- aljáig közlekedik. 63 Campingtelep - BRG Bánya­gépgyár: a 21.45-ös járat be­tér a Gorkijtelepre. Időpont módosul: HBSalgóbánya - Helyi autó­busz-állomás: 21 óra helyett 20.55-kor indul! 63 Bányagépgyár - BRG - Campingtelep: a 22.15-ös járat 22.20-kor indul! MUNKASZÜNETI NAPOKON Útvonala módosul: 1 Zagyvaróna - Helyi autó­busz-állomás: a 17.05-ös já­rat 14-es járatként Baglyasaljáig közlekedik. Új járat: 3G Helyi autóbusz-állomás - Gorkijtelep (rövid úton) 22.05-kor. 3G Gorkijtelep - Helyi autó­busz-állomás (rövid úton) 22.15-kor. 4 Baglyasalja - Helyi autó­busz-állomás 17.40-kor. Időpont módosul: 11BSalgóbánya - Helyi autó­busz-állomás 21 óra helyett 20.55-kor indul! 46 Baglyasalja - Campingtelep 9 óra helyett 9.05-kor indul! 63 Bányagépgyár - BRG - Cam­pingtelep: a 22.15-ös járat 22.20-kor indul! s NÓGRÁD VOLÁN RT. Veszélyek és hagyományok Főhajtás Horváth József emlékére Kegyeletes megemlékezéssel kezdődött a salgótarjáni ifjúsági nyári egyetem tegnapi munkanapja. A résztvevők egyperces néma felállással adóztak a hét elején, 68 éves korában elhunyt Horváth József emlékének. Horváth József villamosmérnöki végzettséggel rendelkezve dolgozott az Émász-nál, a Vegyépszemél, a Volánnál, a KISZÖV-nél, de a legtöbb időt, jó másfél évtizedet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád Megyei Szervezete élén, titkár­ként illetve igazgatóként tevékenykedett. Sokat tett a százhatvan éves hagyományú értelmiségi szervezet megújulásáért, talpon ma­radásáért, eredményesen, jó kapcsolatokat építve, ápolva koordi­nálta, irányította a TIT sokoldalú munkáját a megyében. A nyári egyetem folyamatos működési feltételeinek megteremtése terén is elévülhetetlen érdemeket szerzett. * Az ifjúsági nyári egyetem programjában Kiss Károly közgazdász, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem környezetgazdasági tanszéke részéről a globális környezeti problémákat és okokat ele­mezte. Cnstiane Pape, a németországi Dortmundból érkezett tanár, a Waldjugend által szervezett szeminárium vezetője, a nyitott társa­dalom elméletéről fejtette ki nézeteit. „Az új jövőkép: vissza a hagyo­mányokhoz” címmel Csörgő Zoltán hagyománykutató, a Stratégia- kutató Intézet Kht. képviseletében tartott előadást. ______________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom