Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-11 / 160. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP 2000. JÚLIUS 11., KEDD Százból tizenöt az állástalan Kefetestek a szakáli faüzemből Beszélgetés Tamási Ildikóval, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatójával (Folytatás az 1. oldalról)- Nógrád keleti felében folya­matosan a megyei átlagot meg­haladó a munkanélküliség, míg a Pest megyéhez közelebb lévő térségekben attól alacsonyabb. A múlt hónapban a salgótarjáni körzetben 19,7, a szécsényi és a bátonyterenyei körzetben 18-18 százalék volt a munkanélkülisé­gi mutató. Ezzel szemben Balas­sagyarmat térségében „csak” 11,4, Rétság vidékén 11,2, Pász­tó környékén 10,7 százalék volt ez az érték. Vagyis a legkedve­zőbb és a legkedvezőtlenebb adottságú térségek között már 9 százalékos a munkanélküliségi ráták közötti eltérés. Az is szem­beötlő, hogy ma már az állásta­lanok 39 százaléka a salgótarjá­ni körzetben található, de Szécsény környékére is egyre több munkanélküli koncentrá­lódik. Ebben a két térségben öt év alatt még kétszázzal sem apadt a munkanélküliek száma.- Miként alakult a regisztrált munkanélküliek aránya a ne­mek, az életkor, az iskolai vég­zettség és az időtartam alapján?- A nők aránya növekszik, míg a férfiaké csökken. Május­ban az állásnélküliek 44,8 szá­zaléka tartozott a gyengébb nemhez, ám a tartósan, tehát egy évnél régebben munkát nem találóknak már az 53,1 szá­zalékát tették ki. A munkanél­küliek iskolai végzettség és élet­kor szerinti összetétele csak mi­nimálisan változott. A középfo­kú végzettségűek, illetve a 26-35 és a 46-55 év közöttiek aránya némiképpen növekedett. Egy évnél régebben nem talált magának munkahelyet a re­gisztrált munkanélküliek 27,4 százaléka, számuk megközelíti a 3700-at.- Milyen a munkaerő-kereslet megyénkben?- A hat kirendeltségen május­ban együttvéve 2757 álláshelyet tudtak felajánlani, az előző hó­naphoz és az egy évvel korábbi­akhoz képest visszaesett a mun­kaerő-kereslet. Visszajelzések szerint 713 ügyfelünket segítet­tük álláshoz. Az elhelyezettek döntő többsége fizikai munkát kapott, ebből eredően a férfiak voltak kedvezőbb helyzetben.- Van-e arra vonatkozóan adatuk, hogy mennyien nem fo­gadták el a felajánlott állást? Mi az eljárás ilyen esetben?- Konkrét adatunk nincs, de vannak, akik nem fogadják el a felkínált munkahelyet. Szá­mukra megszűnik a munkanél­küli-járadék. Egyébként a szak- képzettség, az egészségügyi ál­lapot, a munkahely elérhetősé­gének időtartama azok a szem­pontok, amelyek eldöntik, hogy a kiközvetítettnek kötelessége-e elfogadni a felajánlott állást.- Hányán és milyen munka- nélküli ellátásában részesültek májusban?- A múlt hónapban 4650-en, az előző évinél 353-mal keve­sebben részesültek munkanél­küli-járadékban. Ennek bruttó havi összege 21 759 forint, átla­gos időtartama 123 nap volt. A szociális és jövedelempótló tá­mogatásban részesülők száma csökken március óta, s május­ban 5819-en voltak jogosultak az önkormányzatok által folyó­sított összegre.- A megyei munkaügyi köz­pontnak az idén mennyi pénz áll rendelkezésére, hogy különfé­le módon csökkentse a munka- nélküliséget, közvetve ez idáig mennyien részesültek ebből?- A foglalkoztatáspolitikai cé­lok megvalósítását 980 millió, a szakképzést 110 millió, a rehabi­litációt 80 millió, a kis- és közép- vállalkozások munkahelyterem­tését 100 millió forinttal támo­gatja központunk ebben az év­ben. A foglalkoztatáspolitikai eszközök 4862 embert érintet­tek áprilisban. Például átképzés­ben 589 vettek részt, közhasznú munkát 1357-en végeztek, bér- támogatásban 881-en, munkata­pasztalat-szerzési támogatásban 355-en részesültek, a munka­helyteremtő támogatás 447, az előnyugdíj 488 emberhez kap­csolódott.- Befejezésül engedjen meg egy, a jövőjüket érintő kérdést. Június 26-tól már nem a szociá­lis és családügyi miniszter, ha­nem gazdasági miniszter irá­nyítja a megyei munkaügyi köz­pontok munkáját. Mit jelent ez az önök számára?- Ezt ma még nem tudjuk. Sarkalatos változást valószínű­leg nem jelent majd, de minden bizonnyal szorosabb lesz a kap­csolatunk a gazdálkodókkal, így az eddiginél hatékonyabban se­gíthetjük a gazdasági célok telje­sítését, a munkanélküliek mi­előbbi munkába helyezését. KOLAJ LÁSZLÓ A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Legalább zebra kellene így vélem, nincs még egy olyan utca Salgótarjánban, ahol innyit csikorognak a gépkocsik fékjei, mint a Salgó úton. A Petőfi Sándor iskola felső autóbusz-megállójánál - külö­nösen iskolaszezonban - a jobb oldalra áthaladó utasok védtele­nek az autóforgalommal szem­ben. Mivel nincs a zavartalan át­haladást biztosító „zebra”, s ká­osz van az átkelésnél, szinte nincs olyan nap e területen, hogy ne csikorogjanak a fékek. Csak néhány pillanatkép! Jú­nius 8-án reggel a fél nyolckor ide érkező buszokról (14-es és 1/B-s) a mintegy 35 fő utas szállt le - zömében iskolás - és a busz kiindulása után kellő kö­rültekintés nélkül megkezdte az úton való átkelést. Közben meg­érkezett egy gépkocsi a város- központ felől, amely megtörte a folyamatos áthaladást. Azonban két 8-10 éves kisfiú késve in­dult, a nagyobbik még átfutott, az ugyancsak a városközpont felül érkező autó előtt, azonban a kisebbik fiú „lecövekelt” az út közepénél, megtorpant és máris csikorgott a fék. De a felnőttek sem sokkal elővigyázatosabbak. Ugyanezen a napon, ugyanezen megállónál a 9 óra 40 perces busszal érkezett egy fiatalasz­szony, aki a busz kiindulása után megkezdte az áthaladást a jobb oldalra. Vele egy időben egy autó is közeledett a város- központ felől. Azonban egyikő­jük sem engedett a „negyven- nyolcból”, s az összeütközés már szinte elkerülhetetlennek látszott, amikor is ismét csikor­gott a fék, s mintegy 40-60 cen­timéterre álltak meg egymástól. Az úgynevezett „átkosban" ennél a megállónál reggel 7 órá­tól 7 óra 55 percig az iskola köz­lekedési őrse biztosította a za­varmentes áthaladást. Egyenru­hában, karszalaggal, rendőrsze­rű tányérsapkában, megállító tárcsával ellátva irányították a forgalmat. A megállított gépko­csik vezetői megértőén engedel­meskedtek, sőt továbbhaladás­nál barátságosan intettek búcsút a gyerekeknek. A biztonságosabb közlekedés biztosítása érdekében helyes lenne ennél a megállónál az úton „zebra” felfestése, mely biztonságos áthaladást biztosí­tana az itt közlekedők részére. ______________________________MUCSI LAJOS Salgótarján Salgó út 7. Oláh Béláné a meszelő kefetestek megmunkálását végzi FOTÓ: RIGÓ TIBOR 1988 óta működik a Főkefeipari Kft. nógrádszakáli faüzeme, amely különféle kefe­testek gyártásával foglalkozik. Igen széles a paletta, hiszen a sárkefétől a meszelőig szinte mindenféle kefetestet gyárta­nak élelmiszeripari, műszaki és egyedi megrendelésre. A kis üzem huszonöt ember számára biztosítja a megélhetést, nagy részük helybeli. Néhányan a közeli Szécsényből járnak ide dolgozni, mint például Kiss László, aki 1993 óta ellátja az üzemvezetői teendőket. Amint azt lapunk kérdésére elmond­ta, a kis üzem közvetlen keres­kedelemmel nem foglalkozik, nincs készárujuk, csak a testek gyártását végzik. Minden hó­nap elején megkapják a progra­mot, amelynek alapján dolgoz­nak. Nagyobb fejlesztést nem terveznek, inkább a szinten tartás a jellemző. A jövőben tervezik a termékskála bővíté­sét, egyedi műszaki kefék terü­letén, ehhez azonban előbb el kell végezni a piackutatást. Megrendelésük nem csökken: köszönhető ez annak is, hogy mindig próbálkoznak újabb tí­pusú termékek bevezetésével. H. E. Mindennapi életképeink, avagy „A buszon” Tőzsér Ildikó nyerte a Nógrád Volán Rt. sztoripályázatát Régi és friss buszos emlékek egyaránt a felszínre kerültek, pontosabban a papírra, a Nógrád Volán Rt. által meghirdetett és lapunkban május 26-án megjelent pályázatot követően. A történetek egytől egyig jól visszatükrözik mindennapjaink va­lóságát, az életünk részét képező utazást, amelyben időnként némi humor is keveredik. Az alábbiakban a zsűri által legked­vesebbnek ítélt sztorit közöljük. A helyszín a helyi járati buszmegálló Salgótarjánban, az időpont a májusi vizsgaidő- szak, az „érettségi láz”. Nagyon szeretem ezt a hóna­pot, mert soha ennyi szépen öl­tözött fiatalt nem láthatok egész évben, mint most. A buszmegálló is tele van öl­tönyös fiatalemberekkel, akiket láthatóan zavar a ritkán hordott nyakkendő és a kényelmetlen, új cipő. A lányok fehér blúzán meg-megcsillan a nap sugara, a miniszoknyák láttán pedig le­het, hogy még forróbbnál for­róbb égitestünk is belepirul. Egy kis társaság az írásbelit tárgyalja. A csoporttól egy ele­gáns fiatalember kissé távolabb áll, hóna alatt jókora könyvcso­maggal. A busz nem jön, a könyvek meg egyre nehezebbek... De jön a „három grácia”. Miniszok­nyáik minden képzeletet felül­múlnak. A mi fiatalemberünk próbál könyveitől megszaba­dulni és lerakja azokat a közeli villanyoszlop mellé. Természe­tesen annyira gyönyörködik a hirtelen ott termett látványban, hogy alig veszi észre, már meg­érkezett a helyi járat. Udvariasan pattan, s fölenge­di maga előtt a három lányt, mi­közben révetegen figyeli moz­gásukat. Az autóbusz sofőré kicsit él- tesebb úr. Az ő hangja hozza vissza a valóságba alkalmi hő­sünket.- Fiatalember, megértem, hogy a bérletét nem mutatja fel, de, hogy a tudományát is el­hagyja... - s közben a villany- oszlop mellett hagyott köny­vekre mutat. A fiatalember hirtelen fölesz­mél, feledve a miniszoknyák varázsát, s a valóságba vissza­esve fut a könyveiért. Mindeh­hez persze bőven akad közön­sége a buszon... A sofőr türelmesen várja, megszokta már a vizsgaidősza­kot... * * * A fenti írás beküldője Tőzsér Ildikó (3182 Karancslapujtő, Rákóczi út 18.), aki egy hónap­ra szóló bérletet nyert lakóhe­lye és munkahelye (iskolája) között a Nógrád Volán Rt.-nek köszönhetően. A Nógrád Volán Rt. valamennyi pályázónak megköszöni a munkáját, s kü­lön egyik kedves utasának, a nyugdíjas Szentpéteri Klárának (3100 Salgótarján, Meredek út 1.), aki egyebek mellett ezt ve­tette papírra: - Sokat utazom még ma is. Örülök, hogy egyre több az udvarias, segítőkész pi­lótájuk és arra törekszik a cé­gük, hogy minél kulturáltabb körülmények között utazhas­sunk. Köszönet érte! _______________________i Kistérségi társulás Rétság körzetében A Rétság város vonzáskörzeté­be tartozó önkormányzatok már évekkel ezelőtt felismer­ték, hogy érdekeik együttes képviselete eredményesebb le­het, mintha külön-külön pró­bálkoznának az egyes felvető­dő problémák leküzdésében. Létrehozták tehát a Rétság vá­ros és környéke önkormányza­tainak területfejlesztési társu­latát, elfogadták annak műkö­dési alapdokumentumait, ám a társulás bejegyeztetésére ak­kor nem került sor, így önálló jogi személyként sem működ­hetett. A települések, a társulásban való részvétel tagdíját a megala­kuláskor a lakosság arányában 10 Ft/fő nagyságrendben hatá­rozták meg. Rétság ez alól kivé­tel volt, hiszen a tagdíj fejében végezte a társulással kapcsola­tos vezetői és adminisztrációs feladatokat. Az időközben beálló változá­sok azonban szükségessé tették az együttműködési forma átala­kítását. A bevezetett központi támogatási rendszer megkíván­ta, hogy a társulás jogi személy­ként lépjen fel az eredményes együttes pályázatok érdekében. Az ily módon felálló új szerve­zet a rétsági önkormányzat költ­ségvetésétől teljesen függetlenül fog gazdálkodni, s fogja végezni meghatározott térségi feladatait. Ennek megfelelően természetes az is, hogy immár a rétsági ön- kormányzatnak is fizetnie kell a tagdíjat, melyet 20 Ft-ra emeltek lakosonként, annak érdekében, hogy a pályázati kiírásban felté­telként szereplő 20 százalékos önerőt fel tudják mutatni. A társulás megalakulásával egyidejűleg, az átfedések elkerü­lése érdekében megszűntetik a kisvárosban s korábban létreho­zott vállalkozásfejlesztési irodát, melynek működését minden ér­dekelt felismerte, de a működési költségeinek fedezetét az érin­tett önkormányzatok átvállalni nem tudták. Rétság város képviselő-testü­letének legutóbbi ülésén nem csupán az egész kistérséget érin­tő társulás megalakítása került napirendre. A volt körzeti isko­lákra vonatkozó rendelkezések megszűnését követően, a kiala­kult szokások alapján továbbra is a rétsági intézmény biztosítot­ta a bejáró bánki és tolmácsi ta­nulók ellátását. Miután közis­mert, hogy az oktatási normatí­vák nem fedezik a felmerült költségeket, a rétsági önkor­mányzat felkereste a szomszé­dos községeket, hogy közösen hozzanak létre egy iskolai intéz­ményfenntartó társulást. A tár­sulás révén központi támogatás igényelhető a bejáró tanulók után, s az érintett két önkor­mányzatoknak a költségvetését csupán az ezen felüli összeg ter­heli. A bánki önkormányzat már döntött a társulás feltételeinek elfogadásáról. Tolmácson várha­tóan a júliusi ülésen születik meg a határozat. V. J. Szabadidős ajánlatok Javában tart a szünidő. A szabadidős lehetőségek végtelenek. Néhány programot és tájékoztatást szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani. A Balassi Bálint Megyei Könyvtárban délelőtt 10 órától kezdődnek azok a programok, melyek még a nyári leállás (mely július 15-től augusztus 14-ig lesz!) előtt sok szeretet­tel várják a gyerekeket. Július 11-én börtárgykészítés, 12-én batikolás, 13-án mézeskalácssütés és 15-én agyagozás lesz. A városi sportcsarnok augusztus 20-ig zárva tart! A sportcentrumban kosár-, röplabdapálya és játszótér használható. A strand reggel 9 órától este fél 7-ig van nyit­va, aholis használható az uszodabérlet! A sporttábor július hónapban várja a gyerekeket, míg a Gagarin Általános Iskolában augusztus 4-től - heti turnusokban - lehet úszni tanulni. Pálfalván a Budapesti út 39 szám alatt lévő ifjúsá­gi klub, Salgótarjánban pedig a Fő tér 5 szám alatti ifjúsági iroda délutánonként várja a magukkal kezdeni mit sem tudó és társaságra vágyó fiatalokat. Ezen kívül: egyes klubok, hotelek tenisz-, teke- és egyéb pályákkal várnak minden kedves kikapcsolódni vágyót! FISSZA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom