Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-10 / 159. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z D A S Á G 2000. JÚLIUS 10., HÉTFŐ BÁT - ÖSSZEFOGLALÓ Tovább drágult a búza Budapest A Budapesti Árutőzsde gabona­piacán a múlt héten megélén­kült a forgalom, összesen 4,2 milliárd forint értékű áruval ke­reskedtek a brókerek, míg a ha­táridős pénzpiacon 3,4 milliárd forint értékű külföldi fizetőesz­köz cserélt gazdát - derül ki a BÁT hét végi összefoglalójából. A határidős gabonapiacon 12362 kontraktussal keresked­tek. A takarmánykukorica-árak 80-200 forinttal emelkedtek. A búzajegyzések 900-1500 forint­tal drágultak. Ebből a termény­ből 787 kontraktus cserélt gaz­dát. A takarmánybúza három le­járatának árfolyama 500-1800 forintot erősödött. A takarmány- árpát augusztusra 900, szeptem­berre 1200, decemberre 1300 fo­rinttal magasabb áron jegyez­ték. A repcéhez szeptemberre 300 forinttal olcsóbban lehetett hozzájutni, a többi termin ára változatlan maradt. A naprafor­gó három legközelebbi lejáratá­ért 1200-2700 forinttal kellett többet fizetni. A határidős devizapiacon 12 362 kontraktus forgott. A leg­keresettebb fizetőeszköz a dol­lár volt, amelyből 8230 kontrak­tust cserélt gazdát, míg a koráb­ban élen járó euróból mindösz- sze nyolcszáz. Az amerikai dol­lár minden határidőre 5-5,40 fo­rinttal alacsonyabban zárt. Az euró viszont - a két legtávolabbi határidő kivételével - változatla­nul fejezte be a hetet. Az angol font piacán hat forinttal estek a jegyzések. A távol-keleti fizető- eszköz, a japán jen árfolyamai hat és nyolc forinttál gyengül­tek. A svájci frank megőrizte ér­tékét. A cseh korona piacán megnyílt a szeptemberi termin, és 7,25 forinton zárta a hetet .- UG ­Átfogó környezetgazdálkodást A természetvédelem és a mezőgazdaság egymásra van utalva Magyarországon a természetes környezet 85 és fél százalékával közvetlenül érint­keznek a mezőgazdaságban termelő gazdák. Ezért egyrészt a természetvéde­lem alapvetően rá van utalva a mezőgaz­dasággal való együttműködésre, másrészt az ágazat teljesítménye, eredménye döntően a környezet állapotától, minősé­gétől függ. Erre hívta fel a figyelmet egy szakértői elemzés. Budapest A természetvédelem és a mezőgazdaság csak összehangoltan képes eredményeket felmutatni. Fel kell ugyanakkor ismerni azt is, hogy a helyi szintű, utólagos büntetésekre épülő természet-' és környezetvédelmi rendszer csődöt mondott. A szakemberek szerint csak az hozhat igazi megoldást, ha sikerülne új módon élni a termé­szetes környezet adta lehetőségekkel. Egy-egy vidék fejlesztésekor mindig azt kell kiindulópontnak tekintem, hogy a város és vi­déke ezer szállal kötődik egymáshoz. A vidéki térség támogatásakor, jövőjének megtervezé­sekor tehát a mezőgazdálkodás fogalmát tá- gabban kell értelmezni a mezőgazdaság fej­lesztésénél. Egyre inkább átfogó környezet- gazdálkodásról érdemes beszélni, amely egy­aránt figyelembe veszi a természet- és környe­zetvédelmi, a termelési és a fogyasztási-szol­gáltatási feladatokat. Hosszú távon csak az a gaz­dálkodás lehet fenntartható, amely e hármas szempontrend­szerre épül, vagyis a jelenlegi generációk igényeit és törekvé­seit úgy elégíti ki, hogy a jövő nemzedékének esélyeit sem ve­szélyezteti. Ezért kell új mód­szereket keresni a termelésben és a környezettel való gazdálko­dásban egyaránt. Ez pedig nem lehet más, mint - a kutatók kife­jezését idézve - az értékőrző gazdálkodás. A szakemberek elismerik, hogy az intenzív, növekvő rá­fordításokkal, energiabevitel­lel dolgozó iparszerű termelés jelentős eredményeket tud felmutatni. De egyre több olyan problémát látnak, amely éppen az ilyen jellegű termelés következtében alakult ki és kedvezőtlenül hatnak az emberi létfeltételekre is. Ezek a negatív jelenségek többségükben az üzem­anyagok, a műtrágyák, illetve a növényvédő szerek alkalmazásából származó, úgyneve­zett környezetterhelő hatásának tulajdonít­hatók. Ezek között kell megemlíteni a termő­talaj pusztulását, amely a talaj szervesanyag­tartalmának, biológiai jellemzőinek sorvadá­sát, savanyosodását, vizenyősödését, láposo- dását, színesedését, illetve sivatagosodását, kiszáradását, a talajvízszint süllyedését, a talajszerkezet romlását jelenti. Komoly gondokat okoz a gyomosodás, vagy a természetes élőhelyeken található növényfajok számának csökkenése is. Megfigyelhető a mezőgazdasági területek és termékek ipari és mezőgazdasági eredetű szennyezése. A termőterületekre világszerte és Magyar- országon is az egyik legfőbb veszélyt azok beépítése jelenti. Ez a civilizációs fejlődéssel szükségszerűen együtt jár. (A hazai helyzetet mutatja a táblázat.) Egyetlen társadalom szá­mára sem mellékes azonban, hogy mekkora és milyen minőségű területeket vonnak ki véglegesen a termelésből, mivel kiváló minő­ségű termékek előállítására alkalmas termő­helyek (például a szőlő- és borvidékek) nagy- sága véges. _________________________<ai A FÖLDTERÜLET HASZNOSÍTÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA Megnevezés 1950 ezer ha 1994 Terüietváitozás ezer ha Szántó 5518,1 4714-804,1 Kert 94,4 35-59,4 Gyümölcs 58,1 93 +34,9 Szőlő 230,2 132-98,2 Gyep 1478,7 1148-330,7 Mezőgazdasági terület 7379,5 6122-1257,5 Erdő 1165,9 1767 +601,1 Nádas 29,4 41 + 11,6 Halastó 23,6 27 +3,4 Termőterület 8598,4 7957-641,4 Művelés alól kivett 704,6 1346 +641,4 Összesen: 9303,0 9303­Aratási körkép félidőben Budapest - Boly Megtermett az ország kenyere, a mezőgazdaságot ért víz- és aszálykárok ellenére sem szorulunk gabonabehozatalra, sőt árpából, búzából egyaránt jut exportra is - hangoztat­ta az ország egyik legna­gyobb vetőmagtermelő gazdaságában, a Bóly Rt.-nél tett hétvégi aratási szemlé­jén a földművelésügyi tárca közigazgatási államtitkára. Tamás Károly rámutatott: ismét bebizonyosodott, hogy a magyar agrárium szakembereinek dicsé­retes hozzáértése, a jó talaj-elő­készítés, a minőségi vetőmag és a megfelelő műtrágya alkalmazá­sa még szélsőséges időjárási kö­rülmények közt is jó termést biz­tosíthat. Az országszerte már be­takarított őszi árpából a tavalyi 463 ezer tonnával szemben 522 ezer tonna termett. A búza aratá­sa a felénél tart, de biztos, hogy a kenyérnek valóból is egymillió tonnával nagyobb termés várható az idén, mint a múlt évi 2,6 mil­lió tonna volt. Az agrárgazdaságot ért károk enyhítését, illetve a minőségi ter­melést segítő intézkedésekről szólva a kormányzat képviselője bejelentette: a tárca a tavalyi hek­táronkénti tizenötezer forintról huszonötezerre emeli a vetőmag, a műtrágya és a növényvédő szer beszerzéséhez nyújtandó támo­gatást. Ebből tizenötezret minősé­gi vetőmagra, tízezret műtrágyára fordíthatnak a gazdák, a miniszté­rium nyolcvanszázalékos készfi­zető kezességet és százszázalékos kamattámogatást vállal magára. Elkészült az a rendelet is, amely a múlt évi hat-nyolcezer forintról tízezerre növeli a belvízkárok enyhítéséhez nyújtandó támoga­tás hektáronkénti összegét - kö- zölte Tamás Károly. _____ ■ K evés a közcélú munka Budapest Országosan alig 54 millió forintot fordítottak a telepü­lések a jövedelempótló támogatást felváltó közcélú munkák szervezésére májusban - közölte a Belügyminisztérium. A foglalkoztatási törvény módo­sítása alapján május T-jétől már nem adható jövedelempótló tá­mogatás a járadékrendszerből kikerülő munkanélkülieknek. Ehelyett az önkormányzatok rendszeres szociális segélyt ad­nak azoknak, akik legalább egy hónap közcélú munkát végez­nek. A segélyezésre a Munka­erő-piaci Alap idén csaknem hétmilliárd forintot utal át a költ­ségvetésnek. A településeken azonban tá­volról sem használják ki ezeket az anyagi lehetőségeket. A leg­több pénzt, 14,6 millió forintot Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben fizették ki, ezt követte Békés megye, ahol 8,2 millió forintot használtak fel. Ez az alacsony igény azért is problémás, mert amennyiben az adott önkormányzat a jelentke­zést követő 30 nap alatt sem tud közcélú munkát szervezni, vagy nem vonja be a munkanélkülit közhasznú, illetve közmunka­programba, akkor a rendszeres szociális segélyre egyébként jo­gosult személynek el kell kezde- ni a segély folyósítását. ______■ A grársokadalom Péter-Pál napi alkalom a régiók bemutatkozására Budapest Második alkalommal kerül megrendezésre - július 7. és 9. között - a Vajdahunyad várában a Péter-Pál napi Agrársokadalom. Az esemény jó alkalmat nyújt a régiók bemutatkozására, a hagyo­mányok megismertetésére - jelen­tette ki a kiállítás megnyitóján Nyers Józsefné, az Agrármarke­ting Centrum (AMC) munkatársa. Elmondta: a rendezők szeretnék ráirányítani a városi lakosság fi­gyelmét a agráriumra és felkelteni a régiókban termelt élelmiszerek iránti érdeklődést. A magyar me­zőgazdaság az Európai Unió kü­szöbén számos hagyományos, sa­játságos termékkel rendelkezik. Ezeket olyan híres termőtájakon termelik, amelyek különleges ökológiai adottságúak, agrárné­pességük pedig több évszázados szakismerettel rendelkezik. Ez adja a magyar termékek jó hírét itthon és a vüágban. A múlt évben elindult a Hagyományok-ízek-Régiók Prog­ram, amelynek célja a hagyomá­nyos magyar tájjellegű élelmisze­rek felkutatása és összegyűjtése, népszerűsítése. Nyers Józsefné bejelentette: a földművelésügyi tárca törekvéseinek megfelelően tavaly óta az AMC támogatja a ré­giós és kistérségi programokat, amelyíek hatékonyabb végrehaj­tása érdekében hat régióban - Szegeden, Nyíregyházán, Gyön­gyösön, Kaposvárott, Szombathe­lyen és Veszprémben - működik az AMC-nek kirendeltsége. A Péter-Pál napi rendezvényen a termékbemutatók mellett a ha­gyományos vendéglátást szabad­téri ökörsütés egészíti ki. Az idelá­togatókat néptánc és népdalbe­mutató, duda- és citeramuzsika szórakoztatja. A gyerekeket ha­gyományőrző játékokkal várják a rendezők. - uc ­A tavalyinál jobb a termés Élelmiszerár-robbanás várható? Hamarosan többet kell fizetni a kenyérért és a húsért Árrobbanástól tartanak az élelmiszer-fel­dolgozók, ezért átmeneti exporttilalmat sür­getnek. A mezőgazdasági termelők viszont elutasítják az állami beavatkozást, mond­ván az elmúlt szűk esztendők után végre jövedelemhez juthatnának. Piaci meg­figyelők túlzottnak tartják az élelmiszerár­robbanástól való félelmeket. Budapest A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai sze­rint a mezőgazdasági termelői árak színvonala májusban 12,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növényi termékek termelői ára az év első öt hónapjában több mint 22 százalék­kal, az élőállatoké és állati termékeké 6,8 száza­lékkal emelkedett. A gyümölcsök és zöldségfélék árszintje 4,3, illetve 40,5 százalékkal növekedett. Felfelé menetelt az árlétrán a baromfi- és a sertés­hús is, ez utóbb termelői átlagára közel húsz szá­zalékkal volt magasabb az előző év azonos idő­szakához képest. Drága tehát a gyümölcs, a zöld­ség, a tojás, a tej. A magas búzaárak miatt hama­rosan többet kell fizetni majd a kenyérért és a péksüteményekért is. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsé­ge (ÉFOSZ) attól tart, hogy az élelmiszerek fo­gyasztói árának emelkedése kezelhetetlenné vá­lik. Ezért az elmúlt napokban a fontosabb élelmi­szer-ipari alapanyagok exportjának átmeneti leál­lítását kérte az agrártárcától. A kérés teljesítéséről a minisztérium egyelőre nem nyilatkozott. A kivitel korlátozása tönkreteheti a termelőket - állítja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetsége (MOSZ). Máhr András titkár szerint pontosan a kivitel tette lehetővé a két-három éve stagnáló, vagy csökkenő árak emelését, amelynek révén végre jövedelemhez juthatnának a gazdálkodók. A földművelésügyi kormányzatnak nem lehet a célja, hogy bármi­lyen átmeneti korlátozással pénzt vegyen ki a ter­melők zsebéből. Jó piacszabályozással az inflá­ció ütemét csak kismértékben, néhány százalék­kal lépik túl az élelmiszerárak. A drágulás a szak­ember szerint kezelhető lesz. A gazdaságkutatók sem tartanak árrobbanás­tól. Igaz ugyan, hogy a piacokon és a tőzsdén érződik a szélsőséges aszályos időjárás hatása, de ezzel - mutatnak rá a szakértők - csak jól járnak a termelők. Egyedül az állattenyésztők számára nem kedvez a jelenlegi helyzet, mivel a takarmányárak is emelkednek. Piaci elemzők erre az évre az inflációval nagy­jából azonos mértékű élelmiszer-drágulást prog­nosztizálnak. Véleményük szerint az EU és Magyarország között júliustól érvényben lévő új agrárkereskedelmi megállapodás is az áremelke­dés lassulásának az irányába hat. Az import­kvóták növelése és a vámok csökkenése, meg­szűnése mellett a importcikkek olcsóbban jelen- nek meg a hazai piacon.______________iujvárp Budapest Az idén 3,5-3,7 millió tonna őszi búza betakarításával lehet szá­molni, ami az aszály ellenére mintegy egymillió tonnával több, mint a tavalyi termés - mondta Tamás Károly, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium (FVM) közigazgatási állam­titkára pénteken Budapesten. Kifejtette: a jó minőségű őszi búza fedezi majd az ország gabo­naszükségletét, sőt szerinte egy­millió tonna őszi búza exportjára is számítani lehet, elsősorban a környező országokba, ahol az ugyancsak kritikus aszályhelyzet miatt súlyos gabonahiány alakult ki. Tamás Károly szerint az idei kedvező őszibúza-termésnél már érezteti hatását a tavalyi vető­mag- és tápszerakció, ami nélkül ez évben katasztrofálisan gyenge gabonatermés lett volna. A mai napig őszi búzából 477 ezer hektárról 1,7 millió to‘nnát takarítottak be, ami 64 százaléka a múlt évi összes mennyiségnek - húzta alá az államtitkár. Őszi búzát összesen 1 millió hektá­ron, míg tavaszit 20 ezer hektá­ron vetettek. Fejérben, Tolnában, Baranyában hektáronként négy tonna feletti, míg Hevesben, Nóg- rádban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében három tonna alatti át- lagos termést értek el. _______■ T ERMÉK MISKOLC ÁR: FT/KG HETI NAGYBANI PIACI ÁRAK BÉKÉSCSABA ÁR: FT/KG KECSKEMÉT ÁR: FT/KG SZEGED ÁR: FT/KG Burgonya 71-120 80-110 30-70 60-100 Paradicsom 70-130 100-200 70-110 180-200 Zöldpaprika 100-160 100-350 100-180 100-300 Fejes káposzta 45- 65 60- 70 30- 40 20- 40 Kelkáposzta 60-100 150-160 70-100 40- 70 Vöröshagyma 60- 70 100-110 50- 60 50- 80 Fokhagyma 160-190 160-300 200-250 300-400 Uborka 130-170 140-200 70-130 140-300 Alma 90-140 110-150 160-200 200-220 Petrezselyem 70-140 500-750 200-240 200-450 Meggy 200-260 250-350 180-220 300-310 Karalábé 25- 40 80-160 20- 40 30- 60 Karfiol 70-130 100-180 100-200 100-200 Sárgarépa 40- 75 65-100 150-300 200-300 Tojás/db 14-14,5 15-17 14-15 15-16,5 RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. július 7.) Borsodchem 8 650 Ft 8 Fotex 305 Ft 8 Matáv 1861 Ft A Mól 3 780 Ft 8 OTP 14 200 Ft ff Rába 2 280 Ft ű Richter 14105 Ft-8 Zalakerámia 2 340 Ft m BUX: 8220,89-0,53% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VII. 3-VII. 7-IG Bsnn * {-I S : : j Rinn 8366.7g 8276,?6 ; 8264.40J am _ a2Q [L _ 8100 TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.26. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 102 Mérséklődő Ingadozó FOB francia kikötő Kukorica 85-90 Csökkenő Ingadozó FOB Mexikódból Tak.-árpa 109 Tartott Tartott FOB európai klkötó Napraforgó 385 Gyengülő Tartott Ex tank európai kikötű Szójadara 196 Tartott Tartott 46 %CIF Rotterdam AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 412,54 Cseh korona 7,30 Euró 260,25 Német márka 133,06 Osztrák schilling 18,91 Lengyel zloty 63,33 Svájci frank 168,24 Szlovák korona 6,13 USA-dollár 273,75

Next

/
Oldalképek
Tartalom