Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-08 / 158. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZAIK 2000. JÚLIUS 8., SZOMBAT „Királylány az örök sötétségben” Tanulságos „kirándulás” a sólyomkúti víznyelőben Picasso, a szobrászzseni Pablo Picassót, az évszázad „festőzsenijét” életében jóformán figyelemre sem méltatták mint szobrászt, jóllehet a katalán művész ebben a műfajban is az óriások közé sorolható. Bizonyíték erre a párizsi Pompidou-központban megnyílt, szeptember 25-ig nyitva tartó kiállítás, amelyen Picasso (1881-1973) háromszáz szobrában gyönyörködhet a nagyérdemű. A kiállítás iránti érdeklődés - a semmitmondó dm (Picasso, a szobrász) ellenére - óriási: a június 8-i nyitás óta napjában legkevesebb négyezren látogatják, ami jóval meghaladja az átlagost. A sajtó is elragadtatással ír róla, a lapok hangsúlyozzák, hogy „Picasso a szobrászat terén is forradalmár volt”. „Picasso szobrai a XX. század legnagyobb titkát jelentették”- mondta a DPA-nak nyilatkozva Wemer Spies, aki 1997 óta áll az intézmény élén. Nélküle talán továbbra is a titok homálya fedte volna a katalán művész szobrászi tehetségét. Spies, aki augusztus végén megválik állásától, Pi- casso-szakértő és a hatvanas évek elején fedezte fel a művész szobrainak nagy választékát, akkor, amikor meglátogatta őt műtermében. „Picasso együtt élt szobraival és szüntelenül más és más helyekre állította őket. Műhelye tele volt velük” - magyarázta Spies. A kiállítás katalógusába hétszáznál több szobrát vették fel. A kiállított szobrok többsége a Pompidou-központ, a párizsi Picasso-múzeum és a New York-i Modem Művészetek Múzeumának gyűjteményéből való. 1906 és 1960 között alkotta őket a művész. Az idő lelassult Kerekei akadozva elcsúsztak egy olyan idő- tartományba, amit kevesen élnek át A pánik, mint tompa fényű vadállat ugrásra készen áÚt a hátunk mögött. Lukács Attila („Gubecs”) lábát fogtam, de az agyagon lecsúszott a kezem. Lefelé néztem, hogy a jó nyolcméteres esés után hol fogom agyonütni magam. Csizmáim orra lassan, de biztosan csúszott egyre lejjebb. Végül utolsó próbálkozásként horogként hajlított kezébe kapaszkodva felküzdöttem magam egy eléggé instabil agyagpárkányra. Lámpám gáztovábbító csöve leszakadt, eltömődött, elektromos lámpám két szál dróton himbálózva próbált világítani. Lent voltunk. Az áprilisban bejárt sólyomkúti víznyelő új részében indultunk el „Gubeccsel”. A bejáratnál beöltöztünk, köteleket és egyéb mászáshoz szükséges dolgokat a bejáratnál hagytuk, azzal a felkiáltással, hogy előbb megnézzük a helyet, szükség van-e mindenféle lomra. Mint később kiderült, óriási hiba volt... Jó ütemben haladtunk, néha igen nagy barlangtermekbe is bejutottunk. Több helyen lemásztunk egy-egy sötét kürtőbe. Végül eljutottunk a feltételezett végpontra. „Gubecs” óriási nyögések közepette betuszkolta magát az agyagos csőbe, nyomult, nyomult, aztán vége. Bonyolult munkamódszerrel esetleg tovább lehetett volna menni, hason fekve a 8-10 fokos agyagos kürtőbe, valahogy kiadni a törmeléket és lejjebb csúszni. Megoldhatatlan feladatnak tűnt. Utána feltűnt egy igen életvidám béka. „Gubecs” ragaszkodott hozzá, hogy vigyük ki, pedig lehet, hogy ha megcsókoljuk, királylánnyá változik. Igen ám, de abba a szűk járatban hogyan fért volna el, nem is beszélve a királyi ruháról. Végül nem csókoltuk meg, egy ideig kivittük. Elindultunk kifelé, telve önbizalommal, energiával az első teremig. Függőleges falak, szűk felfelé vezető kürtők, alig látható oldaljáratok. „Gubecs” elindult felfelé, mentem utána, aztán csend. Itt lassult le az idő. Rájöttünk, hogy nem itt másztunk le. Még három ilyen kürtőn felmásztunk a leesés határán, egyik sem volt a felfelé vezető járat. Amikor az agyaggal teli utolsó járatból valahogy visszamásztunk, egymást támogatva, fejre lépve, lábba kapaszkodva, „Gubecs” megállt.- Gondolkodjunk - mondta és leült. Kicsit furcsa volt száz méter mélyen a sok tonna kő alatt gondolkodni. Leültünk, végiggondoltam, hány óra alatt ért ide bárki is a táborból. Szomorú eredmény, 6- 8 óra volt a tippelt idő.- Addig „kinyiffanunk” - közöltem Gubeccsel, aki megpróbált lelket csiholni lámpájába.- Szerintem egy teremmel odébb vagyunk - így én.- Lehet, de hol? - így ő. Induljunk el onnan, ahol előjöttünk a végponttól hátrafelé.- Jó ötletnek tűnt, elindultunk hátrálva, mint a rák, - eljutottunk egy igen szűk hasadékhoz. „Gubecs” eltűnt benne, lámpám már alig világította meg a lábát. Rövid idő múlva közölte, - jó irányban vagyunk, mert lefelé jövet beakadt a lámpája egy kőbe és most ugyanott van az a kő. Kúsztunk, másztunk, nyögtünk, de végre ismerős helyeken voltunk. Egy vízzel teli hasadék, igen itt voltunk. Utána végre feltűnt előttünk a felfelé vezető kürtő. Pár perc, fent voltunk. Rövid idő múlva már kint a bejárat előtt ittuk a hideg sört. A kocsinál parkolva mindketten arra gondoltunk (amit utána meg is beszéltünk), mostanában kicsit elbíztuk magunkat és ezt odadörgölték az orrunk alá. Jó lecke volt. Megérte, de azért nem adjuk fel. BUDA LÁSZLÓ Kifáradva, de végre biztonságban ■ A középkorú hölgy sorai sokat- mondóak. Élénk, vállalkozó kedvű, nagy térigényű egyén. Barátságos, szeretetreméltó, temperamentumos, életvidám természet. Kreativitása, szellemi mozgékonysága átlagot meghaladó. A levélíró nagy buzgalommal, tenni akarással látja el feladatait. Még dolga végeztével is maradnak fölös, tartalék energiái. Az általa végzett munka élvezetet, örömet okoz számára, elsődleges célja a többiek szemében elért siker, eredmény, de mindemellett érzelmi támogatásra is szüksége van. Logikus gondolkodás, precíz- ség, állandóság a fő vezérelve. Materialista szemléletű, elért eredményeire többnyire büszke. Hajthatatlan, eltökélt, igen szókimondó, szúrós kritikájú ember. Bátran hangot ad véleményének, nem fél a megnyilatkozástól, a szerepléstől, igen öntudatos. Ez utóbbiakból némi összeférhetetlensége adódhat embertársaival. Bár az íráskép kellemes, lágy, gördülékeny, könnyed összbenyomást kelt, ott vannak azok a kis szögek, tűszerű végvonalak, melyek a fentiekben említetteket igazolják. Nagy kifejező erejű, gyors írása gyors észjárásra, szintetikus gondolkodásra és fejlett vitakészségre vall. Azonnal képes reagálni, azonnal „visszadobja a labdát.” Mások megnyilatkozásait, véleményét gyakorta fenntartással fogadja, mert azt meggyőzésnek, befolyásolásnak érzi. Jó asszociációs, kombinációs készségre, fejlett intuícióra utaló jeleket találni írásában Gondolatai erőteljesen a holnap, a jövő köré szerveződnek. Nyitott, közlékeny, szociálisan érzékeny, aktívan részt vesz a közösségi életben és bár igen odaadó, segítőkész, igényli, hogy vele is törődjenek. Szívesen lép elő egy közösség szószólójává, ügyintézőjévé. Inkább vezető, mint beosztott. Határozott jelleme nehezen viseli az ellentmondást, az irányítást. Nem magányos, de lelki társta- lansággal küzd. Fizikai értelemben van csak jelen a társ ebben az érzelmi téren sivár kapcsolatban. Mindennapos gondjait, lelki problémáit nem tudja megosztani párjával. Talán ebből a hiányérzetből is fakad a levélíró erőteljes harmóniakeresése, dolgainak rendezési igénye. Öntudatos, egészséges lel- tóvilágú, de közelmúltjának a mindennapjaira is jelentősen kiható problémái meggátolják abban, hogy kiteljesedett, boldog embernek vallhassa magát. ___________________QOOÓKBttrnWA okleveles grafológus--■£)?jk<JLcks>ni^ CkM, /i^Lrir Ql jlíSU^ (Lűídr Tt, ____tLJí M f 1 *0 yla.' Á JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Templomaink története: CSÉCSE Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Meg tudná mondani, hol találom a vérellátási osztályt? Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Dénes Jánosné Karancsság, Kossuth u. 2/b. Mai rejtvényünk megfejtését július 13-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. 1 RITKA ~Y KATONAI FOKOZAT ~~Y JÁRÓ Y ÖKÖLVÍVÓK KÜZDŐTERE NŐI NÉV FEKHELY BÖRFESTÉK Y Y T L Í.'K---------E RŐTLEN C TW XT 'Tr FOLYADÉK L ESŐCSEPP ! A KÉN VEGYJELE ► LÉTREJÖN ABBAN AZ IDŐBEN #v jrf | RÉGI SÚLY Y A MÁSIK ►Y-----H ELYÉBŐL BILLENT TARTALÉK < Y PILLANGÓ KABÁT JELZŐJE Y SZÁNTÓFÖLDI GYOMNÖVÉNY HIÁNYKITÖLTÉS MARÓ ANYAG MŰVÉSZETI IRÁNYZAT Y MONDÁS ÁTMÉRŐ JELE CÍMERMADÁR GYÖNYÖRŰ t t Y ...ÉS JERRY ► RÓMAI 500 NEM EZT VÍZIMADÁR Y JELET VÉS ANNYI MINT, RÖV. PÉKSÜTEMÉNY r Y HAVON SIKLIK ► A KELVIN JELE ►Y RÖVID KÖTŐSZÓ BOR JELZŐJE FERDÍT. HAMISÍT OROSZLÁNNÉV VÁLLKENDŐ TIBETI FŐPAP ► Y ATALUUM VEGYJELE ► NEM ENGED ► Y Y Ip KIS JOSEPH HÚS SÜL RAJTA VÍZINÖVÉNY SZÁJSZÉLEK ! ► Y GYŐZELMI JELKÉP ► Y VADÁSZ REJTEKE SZAGLÓSZERV NANO, RÖVIDEN L OXIGÉNVÁLTOZAT ►Y Y MŰSZÁLFÉLESÉG ► KORSZAK ZÁPOR A MÉTER JELE AZ Ö ÉRDEKÉBEN ►Y FALATOZZA ►Y DEHOGY ! ► ABBA AZ IRÁNYBA GÖRÖG ISTEN KISZÁRAD (FORRÁS) SKRIBÁLIS L Y ALKONY UTÁNI ►Y LIBASZELET ! ►Y LATINÉN SZEMÜVEG, RÉG. NÉPIES APÓS TALÁLÓ Y MÓZES KÖNYVEI Y TARAJOS GYÍKFÉLE KERTI SZERSZÁM KIS KECSKE L GÉGE, NÉPIESEN ► Y A GRAMM JELE ► Y MONGOL CÍM ROSTNÖVÉNY NÉMA TANÚ ! FELSŐ VÉGTAG NYILAT TOVAREPÍT Y LÁTSZERÉSZ Y Y GŐZ SZÉLEI ! ÜRES TOK ! r ___1 Y LASSAN SÉTÁL ► Y EME TOJÁSÉTEL Jl **► Y NÉPI HOSSZMÉRTÉK Földvár helyén épült Dél-nógrádi település a Cserhát-hegység lábánál, a Csécsei- és a Szuha-patak találkozásánál. Lapályra települt, inkább sík- mint dombvidéki falu, amelyet mezőgazdasági területek vesznek körül. Az ókortól lakott a környék; ezt a feltárt régészeti leletek is bizonyítják. vándorlás korinak tulajdonítottak olyan egyszerű földesúri földvárakat is, amelyek a tatárjárás után épültek. Mivel nem tartós anyagokból emelték ezeket, Az oklevelek 1408-ban említették először a falut, aminek az idő tájt Keresztúri Garázda Miklós és Szilágyi László volt a birtokosa. Csécsét a két úr azonban ekkor Zsigmond királynak adta, cserébe egy másik birtokért. A falu földesurai 1422- ben a Rhédeyek, 1429-ben pedig a Palóziak voltak. A nógrádi várak eleste után, 1552 nyarán a török megszállta Csécsét is: 1553-ban tíz portát vettek itt nyilvántartásba. A tizenöt éves háború idején, 1598-ban Pásztohi György volt a helység földesura. A település 1633-ban a váci nahije részeként adózott a töröknek is. 1663-ban két kisebb összecsapás is volt a falu határában, ami először magyar, másodszor török győzelemmel végződött. A vármegyei nyilvántartásban 1715-ben 17, 1720-ban pedig 19 adóköteles háztartást írtak itt össze. Az 1770-es úrbéri rendezésben bukkant fel először a község birtoklástörténetében a Fráter család - Fráter Pál - neve. Kastélya klasszicista stílusban épült, s itt nevelkedett egykor Fráter Erzsébet, Madách Imre felesége. Az egykori kúria ma általános iskola, emiatt többször átépítették, eredeti stílusát elvesztette. Az úrilak kertje természetvédelmi terület, ma az „Erzsike-park” nevet viseli. A közeli Bélahalompuszta - ami nevét onnan kapta, hogy a legenda szerint IV. Béla erre menekült 1241-ben a muhi csata után - nevezetessége az egykori Keglevich-kastély. Csécse római katolikus temploma helyén Borovszky Samu 1911-ben megjelent enciklopédiája szerint földvár állt a népvándorlás idején. (Ennek kiderítése további vizsgálatot igényelne, hiszen régebben népegy-két évszázad alatt el is pusztultak.) A mai, Kisboldogasszony ti- tulusú templom 1895-ben épült, de elődje minden bizonnyal már jóval korábban is a jelenlegi helyen állt. A csécsei híveket az ecsegi plébánia látja el. FARAGÓ ZOLTÁN
