Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-01-02 / 152. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MAGAZIN 2000. JÚLIUS 1., SZOMBAT Kubinyi múzeum A Szécsényben álló Forgách- kastély története a XIV. századra vezethető vissza. A Kacsics nemzetségből származó Szé- csényi Tamás vagy fiai kezdték el építeni. Feltehetően tiszteletét tette itt Zsigmond király, de Hu- nyadi János és Mátyás király is vendégeskedett falai között. Az 1456-ból való első oklevelek várként illették, a későbbiekben várkastélyként is említették. Az épület - mely a XVII. században egy kerek és szögletes tornyokkal, emeletes palotával ellátott erődítmény volt - a török háborúk okozta pusztítások következtében jelentősen megrongálódott. Történetében az igazi fordulópont a Forgách család eljövetelével következett be: Forgách Zsigmond, vagy testvére, János 1753-1763 körül építette a barokk stílusú patinás épületet, melyet az akkori formájának megfelelően ma is megtekinthetünk. A napjainkban gyakori természeti érdekesség, a geológiai tanösvény előzményének is tekinthető a kastélynak a XIX. század során Forgách József által létesített többhektáros angolparkja is, amely az épület tartozékaként sok érdekességgel szolgált: A kertben fellelhető több ezer növényfajon túl fácánoskert, díszfasor, aranyhalas tó, műbarlang és rom, vízesés és kilátó kötötte össze a hangulatos sétányokat. Az 1848-as közszereplése és a rá kiszabott halálos ítélet következtében a következő tulajdonostól, Pulszky Ferenctől a császári kincstár kobozta el a birtokot. 1943-ban a tudományos körökben elismert természettudós, Lipthay Béla báró vásárolta meg, majd a világháború okozta károk orvoslása érdekében a magyar államnak jelképes összegért adta tovább. A műemlék helyreállítására 1969 és 1977 között került sor. Az épület 1973-tól közgyűjteményi funkciót lát el, ; Nógrád megye régészeti és történeti emlékeit feltáró múzeumnak ad otthont. A kastély ma a múlt századi jelentős politikus, régész és természettudós, Kubinyi Ferenc nevét viseli. A névadó a megye XIX. századi történelmének egyik legjelentősebb személyisége volt. A kiállítás egy része is neki állít emléket, a tárlók mögül élete és tevékenysége köszön vissza. A dokumentumok is bizonyítékai, hogy aktívan kivette részét a megyei reformmozgalom törekvéseiből: Létrehozta a balassagyarmati rabdolgoztató intézetet és alapítója volt a Nógrádi Nemzeti Intézetnek. 1832-től három alkalommal képviselte megyénket a reformkori országgyűlésen. A szabadságharc bukása után a büntetését ő sem kerülhette le: halálos ítéletének itt olvasható másolata tanúskodik erről. A kiállítás második terme tudományos munkásságát eleveníti fel. Első ízben ő adott hírt az ipolytarnóci megkövült óriásfenyőről, az egész országra kiterjedő ősállattani kutatásokat végzett, de az ő nevéhez fűződik a Magyarországon első alkalommal megvalósított őskori ásatás is, a Nógrád megyei Kisterenyén. A régészeti állandó kiállítás mellett a vadászati kiállítás érdekességeit, a Széchenyi- és Kittenberger-emlékszobát, a fegyvertermet és a gyerekeknek is nagy élményt jelentő nagyvadtermet, valamint az apróvadas kiállítást követhetjük nyomon. A múzeum épületén túl az egykori vár börtönbástyájába nyerhetünk betekintést: a rabok cellái és a kínzóeszközök a régmúltat idézik. Erdély szülöttének, a világhírű tudósnak, Körösi Csorna Sándornak hazánkban egyedül Szécsényben van múzeuma. A Forgách-kastélyhoz kapcsolódó házat újították fel és rendezték be múzeumnak 1988-ban. TÖZSÉR ANETT A 23 éves, egyedülálló - remélhetőleg már szerencsésen lediplomázott - főiskolai hallgató kíváncsiságtól vezérelve ragadott tollat és kérte írásának elemzését. Erősen kötődő, kíváncsi, nyugtalan ember. Lendületes írásképe, fürge vonalvezetése, kreatív egyéniségről, ötletességről, színes fantáziáról vall. Eltervezett dolgait és tanult ismereteit ügyesen kamatoztatja a hétköznapokban, így sikeresnek értékelheti, örömökkel telinek érezheti tevékenységét, munkáját. Olvasottság, erős rendszerszemlélet, szintetizáló készség jellemzi. Igen jó verbális képességek birtokosa. Megesik, hogy „elered a nyelve”, így némiképp dekoncentráltnak tűnhet, de igyekszik minden szálat kibogozni, kibontani és a teljesség igényével megnyüatkozni. Reális gondolkodású, többnyire csak azt hiszi, amit maga is megtapasztal, lát, hall. írásának szűk volta a nagyfokú önmérséklés, tudatos önuralom és a fegyelmezés ökonómiájának jegye. De nehezen és rosszul gazdálkodik mind az anyagiakkal, mind az idejével. Könnyen túlvállalhatja magát, mert nem kellően megfontolt. Érdekes ellentmondás, hogy bár mindennapjait a rendszerezettség, átláthatóság igénye vezérli, addig élete, dolgai helyes megszervezésében nagy nehézségei támadhatnak. Nem szereti a „közösködést”, ezért anyagiak tekintetében is a felezés, a „külön kassza” híve. Semmi élet- vagy örömlehetőséget nem akar elmulasztani többnyire attól való félelmében, hogy ilyen alkalom nem adóik többé. Fél attól is, hogy kihasználják, visszaélnek bizalmával. Gátlásai miatt gyakorta nem tud kilépni önmagából, nehezen tudja érzelmeit, gondolatait elhelyezni a külvilágban. Az ösztönvilág és a morális parancsok összeütközése is szorongásokat eredményezhet. De az értelem, akarat, erkölcsi felfogás az önuralmát helyezi előtérbe. Nyugtalanság, kisebbrendűségi érzéssel való küzdelem is megmutatkozik soraiban. Gyakran gyötrődik, nem mer előrehaladni. Gondosan meg kell válogatunk vele szemben szavainkat, mert bár ő éles szemű kritikus, a saját személyét érő megjegyzésekre érzékenyen reagál. Kapcsolata embertársaival, a tőlük való távolságtartás egészséges határok között mozog, leszámítva az időnkénti, mások számára is érthetetlen elzárkózást, különállást. _________________GODÓKHWZTNIA oklev eles grafológus ét, < 3 2'wS'V lYjutiíltfUc fafyj rajptrí. i Mit tnnu a (UptoMt m ' jinletÁk . 'Amiattw-rn'*- fit (rh&u f hí&u. j/j w/thf/j ,-f’ bjvrtvt trűho**. UmVL UAjcd /r rtfäM fhit'ló 1 árt. fit iytru iM$<xUl.yg 'oxm fajtáin hu, f*,fvUyra’vitl , dv uó JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Akkor álmodom ilyeneket, ha túl sokat vacsorázom. Ezer- forintos vásárlási utalványt nyert: Kiss Károlyné Salgótarján, Ybl. M. u. 35. mf. 2a. Mai rejtvényünk megfejtését július 6-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. 1 HÁTHA n Y KÖR SZÉLESSÉGE -GAT PÁRJA r~ TENGELYKAPCSOLÓT HASZNÁLÓ 1 EMLÉKF.Z- fTETÖ, RÖV. DECILITER. RÖVIDÍTVE KIVÁLÓ MAGYAR LÓFAJTA Y Y ▼ A A r j i/^ÜSÉI v •' v 'Ifü SZENTÉLY ALATTI KÁPOLNA LÉTEZIK ÉLMÉNYBEN RÉSZESÜL VÁLASZT SÜRGETŐ INDULATSZÓ ► L NAGYFOKÚ JÁRTASSÁG IGEN, NÉMETÜL ► r KÖZELEDIK ►Y UDVAROLNI KEZD ! n f RUHÁJÁT HORDJA KECSES HAJLAT ÁDÁM PÁRJA Y JAPÁN TEAHÁZI HÖLGY ÉLETÚT ► PITYEREG ► ÉTELÍZESÍTŐ ^Y A CINK VEGYJELE ► 1 UDVARLÓ. LOVAG ~n r~ OIL OF ...; KOZMETIKAI MÁRKA BECSMÉRLŐ MEGÁLLJUNK CSAK! LÖVÉS FEGYVERREL L HELYTELENÜL ÍTÉL MEG VALAMIT t I * Y^ A NEM FEL ► JELET VÉS TAPOGATÓZVA KERESGÉL Y MELLÉTELEPSZIK FORTÉLYT KITANUL KIS ENIKŐ L Y RÁADÁSUL ^Y r MARÓ ANYAG ÁLLATSZÁLLÁS ► TOVA ► BURLESZKPOÉN SÁRBAN GÁZOL LAKATLAN ! ÁBEL BÁTYJA ► HATÁRRAG ► Y TÁVBESZÉLŐ, R. Y SZABÓ ESZKÖZE Y ATONNA JELE BILINCSBE VER A VÖLGYBE JUT TÉLI SPORT BIZONY JELADÓ ESZKÖZT HASZNÁL ► Y ÁRUBA BOCSÁTÁS ► Y Y SPION ► INDULATSZÓ ILYEN HAMAR? L Y ...-BAM ► Y KÉN JELE FELÉNK CIPEL ÜGYEFOGYOTT ALAK ÁRAMÜTÉSSEL GYÓGYÍT JÁROM ...LÓ; KIRÍVÓ HIBÁT KÖVET EL CSAPATTAG ! ►Y FÖLDET FORGAT ► Y MELLFODOR RUHÁN Y BAGDAD A FŐVÁROSA ILONA BECENEVE FÉLTŐN VÉD BÉKÉS...; VÁROS REMEKLŐ IDŐSEBB FIÚTESTVÉR ►Y Y Y Y L Y SZOLMIZÁCIÓS HANG NEHÉZ. MINT ...; SZÓLÁS NÉMA IKSZ ! SZÁZAD, RÖVIDÍTVE ► BIZONY FA LAN. IS- ■ i DOLOG ► Y Y AZ EZÜST VEGYJELE r | LAKÁS EGYIK HELYISÉGE ► VÁLYÚ ✓ ' A-► ? MILÓI TORZÓ ! ► FÜGG, CSÜNG „Korszakalkotó ez a kinevezés” Domyay Béla 60 éve búcsúzott Salgótarjántól A „Munka” című salgótarjáni napilap 1940. június 22-i számában adta hírül az olvasóknak dr. Damay-Domyay Béla gimnáziumi tanár, honismertető író, muzeológus áthelyezésének tényét. „A m. kir. Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium f. évi júl. 1-i hatállyal áthelyezi Keszthelyre a Balatoni Múzeumhoz” - igazgatónak. Közli a 85 éves Damay Kálmán Dornyay Bélához írt levelét (aki a sümegi múzeum igazgatója volt, később róla nevezték el Darnay múzeumnak a keszthelyit), aki tudományos munkájának elismeréseként örömmel olvasta a hírt „... így legalább a Sümegről átszállított történeti múzeumom anyagának, életmunkámat megörökítő elhelyezése méltó kezekbe kerül.” (1940. jún. 18.) (a keszthelyi Balatoni Múzeumba helyezték át az anyagát). Rövid idő marad a búcsúzásra a várostól, barátaitól, ismerőseitől. 1940. június 29-én a Munka a „Balassa Hírek” című rovatában számol be a június 25-én a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Asztaltársaság búcsúestjéről. A társaság nevében „Horváth László helyettes polgármester szedte csokorba azt a több évtizedes tevékenységet bizonyító munkálkodást, amely csak így összegyűjtve mutatja meg, hogy mily hatalmas és értékes is az a tudomány és a köz szempontjából.” Barátai komoly és tréfás felszólalásokban búcsúztatták (dr. Csengődy Lajos, Bóna Kovács Károly, dr. Lapsánszky János). Dr. Dornyay Béla köny- nyezve mondott köszönetét barátainak. Felolvasta az öreg professzor a nagy hírű akadémikus földrajztudós dr. Cholnoky Jenő hozzá írott levelét, aki gratulációja mellett a „korszakalkotó ez a kinevezés” kifejezéssel üdvözli áthelyezésének hírét. A Munka szerkesztősége is búcsúzva méltatja dr. Dornyay tevékenységét „Mint lapunk egyik buzgó munkatársát is sajnáljuk, ...aki városunk és környékének évszázados múltjából sok érdekes és értékes geológiai, történeti, kultúrhistóriai adatot tárt fel.; És végül búcsúzik a lapban, az újságon keresztül maga dr. Dornyay Béla is, családja nevében a kedves ismerősöktől, jó barátaiktól „e helyen mondunk szívélyes Istenhozzádot, kérve őket, tartsanak meg bennünket jó emlékezetükben.” Ez a kívánsága beteljesült, mert később sem felejtették el azok, akiket tanított, akik ismerték. Salgótarjánban általános iskola, menedékház őrzi emlékét. E sorok írója mint biológia-földrajz szakos tanár fontosnak tartja Dornyay életművének feltárását, megismertetését a fiatalokkal, akit követendő személyiségmodellként tisztelhetnek. LŐRINCZ GÉZÁNÉ Egy évszázada szállt fel az első Zeppelin Száz esztendeje, 1900. július 2-án emelkedett a levegőbe az első Zeppelin léghajó a Boden-tó úszó szerelőcsarnokából. A szivar alakú, ezüstös színű óriások 1937-ig repültek rendszeresen. Az 1937 májusában az amerikai Lakehurstnél történt katasztrófa azonban, amikor az LZ-129-es jelzésű „Hinden- burg” léghajó felrobbant, a nagy utasszállító léghajók korszakának végét jelentette. A „Hindenburg” 97 utasa közül harminchatan életüket vesztették a lángokban. Gróf Ferdinand Zeppelin találmánya azonban a 2000-ik évben is él. Egy évszázaddal az első Zeppelin levegőbe emelkedése után ünnepélyes külsőségek között adnak majd nevet az „újszülöttnek”. Az új technológiával (NT) megépült „Baby” 75 méter hosz- szú és már 500 órás próbautat tett. A gyártók arra számítanak, hogy még az idei év folyamán, vagy legkésőbb a jövő év elején megkapják az üzembe helyezési engedélyt az illetékes légügyi hatóságtól. A „Baby” egyebek mellett kitűnően megfelelne arra, hogy nagy magasságban mozdulatlanul egy helyben állva megállapítsa, hol rejt veszélyes aknát a talaj vagy a víz. Németországban a tervek szerint évente két és fél új konstrukciójú Zeppelint gyártanának, darabonként 14,3 millió márkáért a friedrichshafeni üzemben. A századik évforduló alkalmából •július 2-án, vasárnap ünnepélyes külsőségek között a „Friedrichshafen” nevet adják a Zeppelin NT-nek. A „keresztanya” gróf Zeppelin unokája, Elisabeth Veil lesz, aki gyermekként 1928-ban már részt vett az LZ-127-es jelzésű „Gráf Zeppelin” ünnepélyes névadásán.
