Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-06 / 156. szám
8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZAIK 2000. JÚLIUS 6., CSÜTÖRTÖK 13. rész Volt ideje és kapacitása még egy „partnerre”. A telefonkönyvben megtalálta az egyik olyan özvegy nevét, akinek férje tavalyelőtt halt meg. Óvatos puha- tolódzására egy éttermi felszolgálólány elmondta, amit tudni kellett róla. Flóri ismét útba ejtette a vasútállomást és villámgyorsan átvedlett... Ezúttal koránál idősebb lett. Kissé őszes parókát tett fel, ugyanolyan kis szakállt ragasztott áliára. Fekete zakót viselt, és botot is vett kezébe. Nem túlságosan, de eléggé láthatóan előregörbedt. Egy sokat átélt ötvenes férfi benyomását keltette, aki korán őszült, de azért még energikusan viseli el az élet csapásait. Szemét most fekete kontaktlencse fedte, a levegőben körülötte finom Old Spice-illat terjengett, cipője - természetesen az is fekete volt - előkelőén és diszkréten nyikorgott. így ment ki az ötvösházai temetőbe. Nem kellett sokáig keresgélnie. Egy ilyen kicsi temetőben is hamar rátalált a keresett sírra, saját módszere segítségével. Ezt ugyan nem szabadalmaztatta és ilyesmi nem is állt szándékában. A Flóri-féle módszer lényege a következő volt: elkezdett járkálni a temető egyik sarkában, megnézte a sírokat. Aztán egyre nagyobb ívben kerülgette a parcellákat, szeme söpört csak végig a sírokon. Ahol nem volt virág, amit szemlátomást évek óta elhanyagoltak, arra rá sem nézett, csak az ápolt sírokon olvasta el a neveket, vagy ha az túl messze volt és nem látta, csak azt nézte, elég rövid-e? Merthogy ő Kis Péter sírját kereste. Fél órába sem telt és megtalálta. A szürkemárvány csiszolt kőlapon egy név és a két évszám, semmi több. Számításai szerint - a férj korából ítélve, aki ha élne, most lenne ötvennyolc éves - a felesége nem lehet több ötvenhatnál, de valószínűbb, hogy csak ötvennégy körül van. Körülnézett és pihenőhelyet keresett. A nap istentelenül tűzött és fekete zakója valósággal magába szívta a meleget. Érezte, hogy az ing alatt izzad. Ezt utálta. Információi szerint az özvegy minden délután eljön a sírhoz. Flóri egy másik elhagyatott sír magasabb betonpárkányára ült, árnyékból nézte a temetőt. Négy óra múlott, a nyári időszámítás miatt úgy igazán még csak három óra volt. Vadgalambok kószáltak a legszélesebb úton, verebek veszekedtek egy poros akácfán. A sírokon kívül csak néhány karcsú ciprus emlékeztetett a hely jellegére. Negyed ötkor feketeruhás nő közeledett kis vödörrel kezében. A parcella sarkán a csapnál megtöltötte vízzel és jött közelebb. Nem vette észre az árnyékban üldögélő férfit. Ötvenes, nagydarab, de érdekes arcú asszony volt. Nem az a kimondott szépség, de Flóri erre nem is számított. A leendő áldozat így is egy fokkal jobban nézett ki, mint remélte. A nagyon szép és elegáns nők nem az ő esetei voltak. Azokra mások szakosodtak. Végignézte, amint az asszony kicseréli az elkókadt virágokat, újakat helyez a kővázába, tesz-vesz a sír körül. Akkor előjött rejtekéről, megtorpant a sír előtt - mintha életében először látná - és megszólalt:- Bocsánat, asszonyom. Maradt még víz a vödrében?- Sajnálom, de nem - felelte és érdeklődő pillantást vetett rá. Ebben a másodpercben Flóri akaratlanul is kihúzta magát. Vagy nem is történt ez akaratlanul? Minden mozdulatát, minden megnyilvánulását szabályozni tudta... Szomorú volt a mosoly az arcán, amikor folytatta:- Kár. Az imént megigazítottam a földet szegény feleségem sírján és piszkos lett a kezem.- Talán a csapnál...- Az hol van? Tudja, idegen vagyok Ötvösházán. Ezek után mi sem természetesebb, hogy özvegy Kisné, merthogy úgyis végzett férje sírjánál, megmutatta, hol van a legközelebbi vízcsap. A kezében vitt száraz virágokat is ott dobta be a hálós szemétgyűjtő ládába.- Ha nem idevalósi, akkor... nem értek valamit - kezdte Kisné. Közelről nézve nem volt csúnya, de szép sem. Egy átlagos magyar ötvenes nő, talán csak a fekete ruha miatt látszott öregebbnek a koránál, flóri néha lopva megtaksálta és tudta: ha rendes ruhát ölt, egészen jó nőnek látszik majd. No, nem egy szexbomba, az soha nem volt és már nem is lehet. De tűrhető a maga korosztályában. Kissé szögletes a járása, mint a kisvárosi asszonyoké általában. Lábuk nem tűsarkúhoz és tükörsima járdához, válluk nem csincsillabundához szokott, fejüket sem vetik fel büszkén. Az utóbbi különben is csak régi filmekben divatos, a mai nők - ha látják is - nem tudják, mit jelentett egykor az a mozdulat. Ám Flóri azért azt is megállapította, hogy a ruhája nem rossz anyagból készült, a táskája sem hatezerbe került - valódi bőr volt. Az illat pedig igazi francia parfümöt sugallt, nem annak tajvani másolatát.- Tudom. Azt nem érti, mit keres itt szegény feleségem - Flóri hát beszélni kezdett. Nem voltak fékjei, először is szeretett beszélni, másodszor ő most dolgozott, harmadszor élvezte, ha kitalált történeteket adhatott elő. Ezeknek csak ő ismerte a végét. És a vége nem az volt, amit annak hit- tek-hallottak a hallgatók, hanem az, hogy végül mindnyájan Flóri áldozatává váltak, és túl későn jöttek rá... (Folytatjuk) A bobók átvették a hatalmat Amerikában Siker, pénz, kifinomult esztétikai érzék, műveltség és lezser elegancia. Egy új társadalmi kaszt Amerikában. Itt vannak a bobók, azaz nemcsak itt vannak, de elfoglalták Amerikát. A bobók átvették a hatalmat. Mindezt egyre több folyóirat, hetilap, újság, bulvárlap, sőt tévéműsor és képregény konstatálja, egyre lejjebb és lejjebb. De talán nem nagy baj, így talán többen megismerkednek az eredetivel, egy David Brooks nevű bobó könyvével a bobók paradicsomáról. A bobók neve szóösszetétel, a burzsoá és a bohém keveréke, mint ahogy manapság egyre többen valahol félúton vannak Amerikában a burzsoá és a bohém között. De nem a senki földjén. A bobó, magyarul bubónak is nevezhetnénk, burzsoá abban, hogy nagyon komoly és nagyon megalapozott a tudása, hogy fontos döntéseket hoz, nagy teljesítményt nyújt, és főleg azért burzsoá, mert mindezért nagyon sok pénzt adnak neki. Bohém viszont minden másban. Bohémül gyakran rendetlenül öltözködik, bár kiváló ízlése van. Ételben, italban, muzsikában, színházban és moziban nem ismer tréfát. Utálja a vackot és ezt meg is tudja különböztetni az igazitól. A bobó nem nagy kísérletező, ha saját életéről van szó, de utálja, ha bármilyen radikalizmus jegyében meg akarják szüntetni a kísérletezés jogát és különösen, ha ideológiákat akarnak lenyomni a torkán. A bobó valójában nem akart burzsoá lenni, csak nagyon komolyan vette azt, amit tanult, esztétikai ügynek tekintette, hogy értsen ahhoz, amihez ért. A bobó munkáját olyan komolyan veszi, mint más a hobbiját. Nem tehet róla, hogy Amerikának most olyan jól megy, hogy még őt is megfizetik, aki nem törtet. Mert a bobók határozottan utálják a törtetőket, közöttük a tegnap bobóit, a jampikat, akiknek felkészültsége, kínos eleganciával, éles könyökkel és megfékezhetetlen érvényesülés-vággyal párosul. A bobóknak ez valahogy nem tetszik, alighanem főleg esztétikai okokból. De mindegy, a bobók nem radikálisok, nem küzdenek. Dolgoznak, szeretik a jó ennivalót, a művészetet, a szép bútorokat és egymás társaságát. Ennyi. Állítólag átvették a hatalmat, bár sohasem rohantak a választási urnákhoz. Nem képeznek politikai erőt, mert bobók, azaz persze nem is nagyon kellett az elmúlt években, amikor egy szaxofonozó, szivarszagolgató, elementárisán művelt ember került a Fehér Házba, akinek nyilvánvalóan a farmer- nadrág és a kockás ing az igazi ruhája, a többi meg jelmez. A maga módján, egy korai bobó. A nagyidők tanúja hétfőn tucatnyi más női kézitáskával együtt kalapács alá került. A www.handbag.com londoni internetes cég, amely a brit mellrák alapítvány javára gyűjti adományait, árverésre bocsátotta női hírességek, politikusok, művészek kézitáskáit. Ugyan tíz napon át lehet licitálni, de már az első nap minden elképzelést felülmúlt. A nap végére 61 ezer fontot ajánlottak Thatcher használt re- tiküljéért, amelynek kikiáltási ára 50 font volt - írta kedden a The Guardian című napilap. Az egyelőre ismeretlen ajánló alaposan lekörözte a többi neves táskát, pedig olyan népszerű hölgyek ruhatárából származnak, mint Cherie Blair - a jelenlegi kormányfő felesége - Mo Mowlam miniszter asszony vagy akár Jerry Hall, Mick Jagger felesége, aki világhírű fér- je mellett világhírű modell, ■ JÁTSSZON, ÉS NÉZZE VELÜNK A TŰZIJÁTÉKOT! 0660 55 08 20 A nyereményjáték július 3-ától augusztus 6-a éjfélig tart. A nyeremények készpénzre nem válthatók. A játékban való részvétellel a játékosok elfogadják annak feltételeit. A nyereményúton a játékosok saját felelősségükre vehetnek részt, a vonatkozó hajózási szabályok betartásával. A nyertesek neve a fenti telefonszámon augusztus 7-étől meghallgatható, de a nyerteseket az általuk megadott számon külön is értesítjük. A hajókirándulásra egy-egy családból - a hajó korlátozott befogadóképessége miatt - 4 fő részvételét tudjuk elfogadni. oooo www.0660.hu Hatvanék szemmel láthatóan élvezik a szabadságot. Persze, ezt könnyen megtehetik, hiszen 60-as mobiljukkal nemcsak kényelmükről és biztonságukról gondoskodhatnak, hanem egy feledhetetlen nyárestéről is. Talán épp az Ön és családja társaságában... Hívja fel a Hatvan család hangpostáját, és vegyen részt nyári nyereményjátékunkban! Egy kis szerencsével Ön és szerettei is a 6 nyertes család között lehetnek, akik - egy kellemes vacsorát követően - Hatvanék társaságában csodálhatják meg az augusztus 20-ai tűzijátékot. És mindezt egy dunai sétahajóról! Szóval, nyáron is érdemes velünk tartani. * ■ jM Aranyat érő vaslady-táska Vajon mit tudhat az a kézitáska, amelyért egyesek hajlandók ötszámjegyű összeget kínálni angol fontban? A kicsiny fekete retikül nem más mint Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök világhírűvé vált bőrtáskája, amelyről egyszer a vaslady azt találta mondani „az egyetlen biztonságos hely a Downing Streeten a táskájában van.” A retikül mágikus erejéről legendák születtek Thatcher asz- szony uralkodása idején, köztudott volt, hogy annak felmutatásával, esetleges „megcsörtetésé- vel” a legádázabb ellenfelek is gyorsan térdre kényszerültek. A nélkülözhetetlen kiegészítő volt a fokmérője annak, milyen hangulatban indul a különböző nemzetközi tanácskozásokra a vaslady, állítólag a karján lógó táska állásából már sejteni lehetett mire számíthatnak tárgyaló- partnerei.
