Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-01-02 / 152. szám

A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2000. JULIUS 1. Nemzeti fesztiválra készülnek az amatőrök Nógrád megyében kimagaslóan sokan léptek pódiumra Egy évtizede még sokan az amatőr művészeti mozgalom el­halását jósolták, összefüggésben a szórakoztató elektronika térhódításával, a közérdeklődés más irányba fordulásával, pénzhiánnyal és annyi más mindennel is. Az elemzés való­jában még várat magára, bár vélhetően kiegészítésre érde­mesen. A szakma szerint ugyanis, ma már szó nincs haló­dásról, a mozgalom mintha újra feljövőben lenne. Nógrád megyében legalábbis ez tapasztalható, annak a fesztiválnak az előkészületei, városi, térségi bemutatói folytán, amelyet a millennium alkalmából országosan hirdetett meg a szak­minisztérium... Romantic (aj az RTL Klubban A fiatalok körében egyre népszerűbb nógrádmegyeri Romantic együttes szombaton (ma) a Pepsi Music Chart-ban szerepel, az RTL Klub televízió műsorán (13.10-kor). Az ifj. Gás­pár Győző vezette trió a közelmúltban a TV2-n is szerepelt, Lagzi Lajcsi „Dáridó"-jában. A napokban készült el az a videoklip, amelynek zeneanyagát ma élőben láthatják az RTL Klub nézői. _____________________________________________l S ztárok a jazzfesztiválon A honi amatőr művészek leg- kiválóbbjai lesznek a szereplői a 2001. augusztus 20-ra tervezett nemzeti fesztiválnak, amelynek rangját, az ötletgazda szakmi­nisztérium nemzetközi gálával is emelni iparkodik. A megyék kulturális kincseinek feltárását, majd a nemzeti értékek bemuta­tását célzó felhívásnak, az alap­szándékon túlmutató eredmé­nye máris mérhető, abból eredő­en, hogy a nagy bemutatón, a megyékből érkező „sztárok” áll­hatnak rivaldafénybe. A feszti­válra való bekerülés ugyanis fel­menő rendszerű megmérettetés eredménye lesz, amelynek Nóg­rád megyei eseménysorozata a térségi, városi bemutatókkal, jú­nius közepére befejeződött. A nemzeti bemutatót megelőző megyei döntő előtt Tóth Csaba és Ablonczy Lászlóné - a megyei közművelődési és turisztikai in­tézet vezetője, illetve munkatár­sa - foglalta össze a tapasztala­tokat. A vélekedés egyúttal a megyei amatőr művészeti együttesek, szólisták, illetve a tárgyalkotó népművészek jelen helyzetét is sommázhatja. A rendezvénysorozatot szervező, koordináló, szakirányító intéz­mény szakembereivel való hát­térbeszélgetés magyarázatot adott arra a kérdésre is, amely szinte minden egyes bemutatót követően felmerült. Nevezete­sen, hogy mi értelme az egész­nek, hogy az amatőr művészek egymásnak, s nem a nagykö­zönségnek mutatkoztak be. Ab­ból, hogy az egyes helyszínek nézőtereit maguk a fellépők töl­tötték meg, sokan a nagyközön­ség érdektelenségére következ­tettek.- Az eddigi rendezvények cél­ja nem a nézettségi mutatók nö­velése, hanem a válogatás volt. Amatőrjeink, önkéntes jelentke­zés alapján történő megmérette­tése folyt, szakmai zsűri értékel­te produkcióikat, azért, hogy el­dőljön, Nógrádból ki léphet színre a millenniumi nemzeti gálán. A megyei válogatók nem nézőközönség elé való 2-3 órás szerkesztett műsorok, hanem egész napos - de a Szécsény tér­ségi bemutató például két na­pon át tartott, tekintettel a je­lentkezők kimagaslóan nagy számára - rendezvények voltak. A szereplőknek nem csak fellé­pési lehetőséget adott, hanem ki-tó értékelést is ka­pott teljesítményéről, s emellé szakmai ta­nácsot, útravalónak - szólt Tóth Csaba ma­gyarázata. Ablonczy László­né értékelése szerint, Nógrádban tömegek mozdultak a felhívás­ra, s országosan is ha­sonlókról számolt be a szakma. A megyei koordinátor tájékoz­tatása szerint, Nóg­rádban tömegesen mozdultak a felhívás­ra. A térségi fesztivá­lokra 135 csoport és szólista nevezett be, összesen 1265 részt­vevővel.- A nevezések ösz- szesítése elemzéséből egyértel­műen kirajzolódott, hogy azo­kon a településeinken mutatko­zott a legnagyobb aktivitás, ahol intézményi háttér műkö­dik, s ahol a fenntartó is támo­gat - mondja, s ezzel összefüg­gésben említi mások mellett Mihálygergét, Rimócot. Utóbbi hely kapcsán megjegyzi, hogy a falu lakosságának 15%-a is színre lépett ez alkalomból. Bárna pedig azért érdemel e szempontból (is) említést, mert lakossági számonkérés eredmé­nye, hogy folytatódhatott a szü­netelő gyermekszínjátszó cso­port munkája, aminek szóba kerülése, máris képbe hozta azt, hogy szó sincs a műfaj ha­lódásáról, sem arról, hogy a kö­zönség érdektelen az amatőrök iránt.- Szemben a korábban ta­pasztaltakkal, jó ideje egyre több kistelepülésen alakulnak gyermek- és felnőtt amatőr cso­portok - szól az igazgatói tájé­koztató -, amelynek okai több mindenre visszavezethetők. Elemzés híján csak az biztos, ezek az egyre bővülőbb körben történő művészeti oktatás hatá­sára is történők. Az októberben esedékes megyei döntő előtt, az eddigi megmérettetések után, az az általános érvényű kon­zekvencia is levonható - mond­ta a továbbiakban -, hogy az amatőr művészeti tevékenysé­get folytató öntevékeny csopor­toknak, szólistáknak, bárme­lyik műfajban jeleskedjenek is, a környezetükből való kilépés­re, azaz szereplésre van szük­ségük. Hiányzik életükből az olyasfajta megmérettetés lehe­tősége is, mint amilyenre ezút­tal alkalmuk lehetett, s célsze­rűnek tartanának a jövőben is. Mint amilyen a hőskorszak idején dívott. Amikor még moz­galomnak lehet nevezni az amatőrökét, amihez hozzátar­tozók voltak az úgynevezett kulturális seregszemlék is, amelyek, lehet, hogy nem is voltak rossz módszerek? JABUBOVICS KATALIN Louis Armstrong századik születésnapja előtti tisztelgés jegyében megnyílt a 21. montreali jazzfesztivál. A nyitókoncertet a világhírű bőgős, Charlie Hoden - John Coltrane és Keith Jarrett egykori zenésztársa tartotta - kvartettjé­vel, Bill Handerson énekessel és egy montreali vonóskarral. Kavin Mahogany énekes emlé­kezett meg elsőnek a feszti­válon a legendás Satchmóról. A fesztivál fellépői között olyan óriások szerepelnek, mint az idén hetvenéves Ray Charles, aki húsz évvel ezelőtt megnyi­totta az első fesztivált. Ott lesz Sonny Rollins szaxofonos, aki még az 50-es években Miles Da­vis első cool együtteseiben tűnt fel, a zongora két géniusza, Dave Brubeck és a hatvanadik születésnapját ünneplő Herbie Hancock, valamint a közelmúlt­ban nálunk is fellépett Sting, akinek kirándulásai a jazzben főleg a nyolcvanas években vol­tak gyakoriak. A fesztivál egyszerre hagyo­mányos keretek között zajló ze­nei rendezvény és népünne­pély. Több mint háromszázöt­ven ingyenkoncertet adnak, a huszonöt színpadból tizenné­gyet a québeci nagyváros utcáin állítanak fel. A fiatalabb közön­ség ízlését követve az idén kü­lön ska- és groove-programokat is beiktattak. A várható legszí­nesebb eseményre július 4-én, Brazília megalapításának ötszá­zadik évfordulója alkalmából kerül sor, amikor a Timbalada nevű huszonhat tagú karnevál- zenekar zenéjére rophatja min­denki reggelig a táncot. A rendezvény, amelyre más­fél millió nézőt várnak, július 9- én ér véget. Elégedetten ment el az óriás Vittorio Gassman halálára Amikor tavaly februárban végleg elbúcsúzott a színpadtól, azt mondta: - Remélem, halálom napján az újságok azt írják majd rólam, hogy a legjobb voltam. Nem felkapott ember a mihálygergei fafaragó Most, amikor Vittorio Gassman életének 78. évében szívroham vetett véget, a szak­ma és a közönség egyaránt úgy érzi: a legsokoldalúbb színész volt, aki minden műfajban való­ban a legjobbat adta önmagából. Valószínűleg génjeiben volt a polihisztorság. Egy német mér­nök és egy toscanai háziasszony második gyermekeként látta meg a napvilágot 1922-ben Ge­novában. Magas, sportos, görö­gösen szép arcú férfivá csepere­dett, az országos kosárlabda vá­logatott tagjává vált, majd jogot kezdett tanulni az egyetemen. A paragrafusok világánál azonban jobban érdekelte az, ami az élet­ben a szemünk előtt zajlik, min­den bizonnyal ezért hajtott végre még idejekorán pályamódosí­tást, és folytatta tanulmányait a Drámai Művészetek Akadémiá­ján. Még nem szerezte meg a diplomát, amikor már felvették Aida Borelli egykori híres szín- társulatába, és később Luchino Visconti színicsapatában is dol­gozott. Hollywood fénye, az olasz filmgyártás ragyogása azonban magához csábította őt, s az ele­jén úgy tűnt sokak számára: „méltatlan” e kitűnő színpadi jellem számára, hogy „tingli- tangli” alakokat ölt magára a filmvásznon. Kétségtelen, hogy első filmjeiben felejthető szere­peket osztottak rá, de a „Keserű rizs” (1948) című film már sokat mutatott tehetségéből. A fordulatot Mario Moni- cellinek köszönheti, aki a ma- kacskodó producereket csodá­val határos módon rávette: Gassman legyen az „Ismerős is­meretlenek” romantikus gengsz­terfőnöke. Ez a film - amelyben Totóval együtt játszott - más csil­lagok számára is az emelkedést biztosította, így Claudia Cardinaléét is. Gassman mintha megújult volna attól a pillanat­tól. Miközben nem hagyta cser­ben a színházat, egyre egyé­nibb, egyre kifinomultabb és egyre elismertebb lett komikus­ként is a filmvásznon. Emellett jellemek sokaságát volt képes megformálni legismertebb film­jeiben, így „A nagy háború”-ban (1959), az „Előzésiben (1962). Volt argentin gaucho, somb- rerós ripacshős és Zorro, de volt számos olyan szerepe, amelyre élete végig szívesen emlékezett vissza. Életpályája továbbra is az el­mélyült intellektus és a komédi­ás világa között vezet tovább. Irodalmi munkásságát már a negyvenes és az ötvenes évek­ben is díjakkal ismerték el, így nem érte szenzációként az olva­sóközönséget az író Gassman több más kötetének a világra- jötte sem, 1981-ben például ön­életrajzi kötete jelent meg, amelynek címe: „Nagy jövő áll a hátam mögött”. A Firenzében alapított színházi műhelyben színjátszást tanított, de közben a televízió kamerái előtt tóbonta­koztatta igazi komédiás termé­szetét is. Népes család vette kö­rül, hiszen négyszer nősült, s mindegyik feleségétől született gyermeke, halála pillanatában azonban éppen egyik gyermeke sem volt mellette. Az olasz tele­vízió a halálhír után rögtön bevá­gott egy négy évvel ezelőtti in­terjút, amelyben az „óriás” Gassman elmondja: - Körülbe­lül százötven színi előadásom volt, százhúsz-százharminc filmben játszottam. Ebből ötven­hatvan olyan, hogy talán, jobb lett volna, ha nem készül el. De~ van legalább húsz olyan produk­ció, amelyre szívesen emlék­szem vissza. Alapjában véve elé­gedett vagyok. Azt hiszem, az a szakállas valaki odafenn szeret engem. ___________________of.- A szakmám ács. A fával ko­rán megbarátkoztam. A nagy­apám kisebb dolgokat faragott an­nak idején. Valószínű, tőle is örö­költem a fa iránti vonzódásomat - mondja Varga László, amatőr fa­faragó mihálygergei otthonában. Nyáron a rokonságnak segít a mezőgazdasági munkákban, té­len több ideje van foglalkozni a fa­faragással. Érdeklődésünkre a ko­rábban elkészített munkái közül az aratópárt, az álló helyzetben fé- sülködő nőt, a beteg párt említi....- Alkotásaim a lányomnál, Karancskesziben vannak, ott lát­hatják - szól udvarias, útbaigazító hangon a társaságunkban lévő Varga Imre polgármesterhez is.- Nem vagyok felkapott ember, így hát mostanában inkább vadá­szoknak csinálok agancstalpfát, meg mást. Előző munkáiból kiállítást rendeztek a hevesi művelődési házban, ahol 8-9 alkotását ismer­hették meg a fafaragás iránt ér­deklődők.- Járt nálam id. Szabó István szobrászművész is és egyszer én is felkerestem őt. Varga Lászlót fafaragótársai nem felejtik el. Elfogadta a tar- namériai alkotótáborba való meg­hívást. Kiskörére viszont nem ment el.- Kit ábrázol a lakása bejáratá­nál lévő, fából készült női szobor?- Még nincs teljesen kész. Állí­tólag az 1300-as években a helyi birtokos lányát megerőszakolták. Én ezt az érzést kívántam vissza­tükrözni, közreadni a szobron. Arcát fényképről formáztam meg.- A lelki válság, a gyötrelmes valóság nagyon jól tükröződik arc­vonásain - jegyezzük meg a pol­gármester úrral. A további beszélgetések során a lehetőségek és az elképzelések is napvilágra kerülnek. Varga László búcsúzáskor a következő­ket mondja a polgármesternek: - Fából tófaragom a község új címe­rét, öregbítve ezzel a község kép­viselő-testületének a helyi kultu­rális értékek iránti megbecsülését, érzékét, elhivatottságát, ez irányú tevékenységét. A felajánlott mű egyúttal Varga László fafaragó munkásságának elismerését is jelenti, amit a láto­gatók jó érzéssel nyugtázhatnak. V.K. A lelki válság, a gyötrelem jól tükröződik a Varga László alkotta nőalak arcán A sóshartváni hagyományőrző együttes Bátonvterenvén mutatta be a tollfosztót

Next

/
Oldalképek
Tartalom