Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-31 / 177. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN B BALASSAGYARI MEGYE KÖR KÉP PÁSZTÓ 2000. JÚLIUS 31., HÉTFŐ Gyarapodás a megye legnagyobb gyümölcsösében Kilenc évig semmi, az idén jelentős ültetvény-telepítés- Ma sem vagyok kényszerhelyzetben, mint amikor először találkoztunk - utal a több mint két évvel ezelőtti beszélgetésünk­re Tiszavölgyi Gyula, amikor néhány napos friss kinevezésű ügyvezető igazgatóként át­vette a megye legnagyobb gyümölcsöskert­jének szakmai irányítását. - Miután egész életemet különböző mezőgazdasági üze­mekben vezetőként töltöttem el, tudtam, mit vállalok, mit kell végrehajtanom a me­gye ma is legnagyobb gyümölcsöskertjében. Az utódként működő cégünk az államtól bérli a 340 hektár gyümölcsöst, melyből 198 hektár a termőültetvény.- Rövid ittléte alatt mit si­került az akkori „Megtalált kiútkeresés szövevényekkel" címmel megjelent írásban közöltek közül megvalósíta­nia?- Egy év alatt megszoktuk egymást kollégáimmal. Én nagyon szigorú emberek mellett kezdtem el dolgozni, az ő szárnyaik alatt nőttem fel. Tőlük tanultam, hogy ér­telmes célt kell megfogal­mazni, majd kiadni a felada­tokat, utána a végrehajtást ellenőrizni. Az előkészítés során a döntésig érvényesül a demokrácia, utána a követ­kezetes végrehajtás, szá­monkérés következik. Val­lom, hogy egy-egy termelési folyamat befejezésekor a tel­jesítményen kívül, akik rá­szolgáltak, azoknak a jó minőségért plusz­pénz adható... Nem tudtam elviselni a meg­alázóan alacsony béreket. Sikerült pár hó­nap alatt ezt rendezni. 1998-ban az átlagos jövedelem 26 fős átlaglétszámnál 270 ezer forint volt, 1999-ben az előbbieket figyelem­be véve 4-5 millióval nőtt a bértömeg.- A korábbihoz képest újnak tűnő vezetési stílusának előnyeit miben lehet tetten érni- Az itt töltött két teljes évben, 1998-hoz képest 1999-ben 50 százalékkal nőtt az ár­bevétel, ami a kedvező termésen kívül ma­gában foglalja a szakmai hozzáértést, az elő­nyös értékesítést. Legfőképpen azt a válto­zást, amit nagyon jó érzéssel mondhatok: magam mögött érzem munkatársaim támo­gatását, s ez biztos támaszt jelentett és jelent ma is. A cseresznye és a meggy betakarítá­sánál velem együtt mindannyian helytáll­tak, nem volt olyan, aki betegségre hivatkoz­va „pihent volna” a nagy dologidőben.- A gyümölcsöskert várható termését az értékesítés biztonsága szempontjából éves szerződésben előre lekötik?- Nem, a piaci árak változása miatt. Csu­pán érdekességként: a cseresznyeszezonon belül volt, amikor 100 forintot kaptunk kiló­Szilvasziiret Magyarnándorban Archív fotó jáért, nem sokkal később pedig 200 forintot. Gyümölcseinket nagy tételekben, kereske­delmi hálózaton a vállalkozóknak értékesít­jük. Az elmúlt két esztendő közül az előző (1998) lehetővé tette, hogy gazdaságilag előbbre lépjünk, mert megtaláltuk stabil kintlévőségeink olymértékű csökkentését, melynek segítségével megnyílt a fejlesztés útja. A múlt évben saját erőből egy hektár piros ribizlit telepítettünk. Az idén pályázat útján 11 hektárral, (5 piros, 6 fekete) gyara­pítjuk gyümölcsöskertünket. Azért döntöt­tünk az előbbi bogyósgyümölcs-iiltetvény telepítése mellett, mert három év alatt ter­mőre fordul. Az előzetes piaci prognózisok szerint a legstabilabban és legbiztonságo­sabban tudjuk majd értékesíteni. Ezenkívül jól gépesíthető, a termőhely kiválóan alkal­mas erre.- Hol szabják meg az előbbiek telepítésé­nek felső határát?- Középtávon 60 hektárig kívánjuk felfej­leszteni, ezenkívül sárgabarack és dió új ül­tetvényekben gondolkodunk.- Mi lesz a mostani törzses ültetvényekkel, melyek nem tartoznak a fiatal korosztály­hoz?- A meglévő törzses állo­mány, beleértve a cseresz­nyét, meggyet, szilvát, almát, 20 évet tudhat maga mögött. A gazdaságban 1991 óta nem volt ültetvénytelepítés. A meggyes területeket megtart­juk, a kivágásra kerülőket pó­toljuk. A szilvásokat is meg­őrizzük. Újként honosítjuk meg a sárgabarack- és a dió­termesztést.- Miből teremtik elő az előbbiekhez szükséges jelen­tős beruházási, fejlesztési ösz- szeget?- A ribizlitáblák termőre fordulásából származó bevé­telekből, újabb sikeres pályá­zatokon elnyerhető támoga­tásból.- Lehet, hogy szubjektív a kérdés, mégis kikívánkozik belőlünk: a sze­zon közepén miként érzi magát, milyen év­zárásban gondolkodik?- Jól érzem magam, abban bizakodók, hogy eredményes évet zárunk, ami nem biz­tos, hogy készpénzben, hanem a beruházá­sok megvalósításában jelentkezik, mely a mát ugyanúgy szolgálja, mint a jövőt. A kézi betakarításé gyümölcsösökben idénymunkásként 100-150-en dolgoznak részben helybeliek, nagyobbrészt megyén kívüliek. Mától: nemzetközi gyermektábor Egy hét kirándulással, túrával, vetélkedővel A városi önkormányzat testvér- kapcsolata jegyében harmincöt szlovák és magyar gyereket lát vendégül hétfőtől, július 31-étől augusztus 5-éig a salgótarjáni gyermektábor, ahol Juhászné Kmcses Helen, a Vöröskereszt megyei szervezetének titkára vezetésével vesznek majd részt a különböző programokon. Hétfőn este szalonnasütés, tá­bortűz mellett ismerkednek egy­mással, kedden pedig kirándulni mennek, a tervek szerint a Duna­kanyart és környékét nézik meg. Szerdán délelőtt szórakoztató ismeretszerzésre nyílik majd le­hetőségük, ugyanis a tisztiorvosi intézet egészségnevelői és úgyne­vezett kortársoktató fiatalok egészségnevelési vetélkedőt ren­deznek a táborozóknak. A szelle­mi erőpróba után fizikai követke­zik: délután ugyanis szilváskői túrára indulnak a diákok. Csütör­tökön szintén kirándulással telik majd a nap, ekkor Aggtelek lesz az úti cél A hét folyamán várható­an besztercebányai vendégek lá­togatják meg a gyerekeket, akik­nek mindemellett bükkszéki strandolásra és a megyeszékhely- lyel való ismerkedésre is lesz módjuk. Betörés Becskén Forrónyomon fogták el a tolvajt Nem várt vendégek tisztelték meg a napokban a becskei ve­gyesboltot, akik a tulajdonost nem találva egy némely dolgot magukhoz véve angolosan tá­voztak. A boltlátogatás éjjel tör­tént és a Bércéiről reggel hétkor érkező Hóvári Krisztina boltos megdöbbenéssel tapasztalta, hogy hívatlan látogatók jártak a varroda melletti üzletében és vit­tek, amit tudtak. A riasztott berceli rendőrőrsről Varga Ferenc törzszászlós gyorsan a helyszínre ért és a Balassagyar­matról érkező helyszínelő kollé­gákkal hamarosan a doigok végé­re járt. A nyomok ismerősnek tű­nő betörő kéznyomát mutatták és a rend őreinek útja a ..e'/beli H.- családhoz vezetett. A hasonló dol­gokban már jártas, 18 éves H. J.-t a tett elkövetésével alaposan gyanú- síthatóan előállították a balassa­gyarmati rendőrkapitányságra, ahol sok mindent elmondott. Kiderült, hogy a boltba való be­törést a zsámboki illetőségű 16 éves V. B. nevezetű intézeti fiatal­lal hajtotta végre. Ez a fiatalember három napja tartózkodott Becs­kén és valószínűleg a vendégség meghosszabbításának a megala­pozása miatt tervelték ki a helyi baráttal az éléskamra feltöltését. Ennek a fiatalnak a nyomát sem találták még Zsámbokon sem, de a helyi tettes gyors elfogá­sa mindenképpen a területen szol­gáló rendőröket dicséri. Az esetről szólva ezt emelte ki Szalatnyai Zoltánná, Becske polgármestere, aki a falu biztonságának az ügyé­ről is ízólt. Már régóta kérik a tér­ség falvai a rendőrség létszámá­nak emek sét, de sajnos, erre még nem került sor. Sőt a közelmúlt­ban elhunyt fiatal rendőr pótlásá­ról sincs tudomásuk. A rendőrőrsön szolgálókkal jó a kapcsolata a lakosságnak, de a fel­adatok sajnos, nem csökkennek és ehhez bizony ember kell. sz. e. A mestercipész Második otthonuk a falu- Tudja miért? - tájékoztat a házigazda, Cseh Sándor Ludányhalásziban, a régi Szécsényhalászi részen. - Mert olyan nagy a szárazság, hogy nem találtak sarat. Ren­geteget kínlódtak szegények. A nyitott tornácon ülve be­szélgetünk. Cseh Sándor és fe­lesége nyugdíjasok, az asz- szony a boltban vásárol. Való­jában Budapesten laknak, a Nagymező utcában, viszont - mint mondják - a nyarat, havi négy-öt nap megszakításokkal az elmúlt években vásárolt nyaralójukban töltik.- De - mutat egy irányba - Szlobodnyikék tavasszal ki­nyitják a házukat, régi szülői ház, késő ősszel bezárják. Sza­bályos kis gazdaságot alakítot­tak ki itt maguknak. A nyarat itt, a telet budapesti főbérleti lakásukban töltik el. Nem messzire tőlük két szintén pes­ti idősebb nő tartózkodik nya­ranként kisebb-nagyobb meg­szakításokkal régi szülői há­zukban. A kertjüket gondoz­zák. Velük átellenben Pestről véglegesen letelepedő házas­pár lakik, a Dombon Szécsényből járnak ki, hosszú heteket, hónapokat tartózko­dik itt egy házaspár...- Csak sorolja, ki, s hol..., de amikor arról faggatjuk, hogy mi tetszik neki ezen a régi tele­pülésen, az egyébként is állan­dóan mosolygó férfi még erő­teljesebben mosolyog.- A jó levegő, a csend, a két tó és ugye ez a hely, főleg saját nyaralónkban, sokkal olcsóbb, mint a Balaton. Sokat úszunk, horgászunk... Tudja, Pesten, a Nagymező utcában mennyire rossz a levegő, s az a zaj! Egész nyáron itt maradnánk, ha nem kötne a kötelesség Bu­dapesthez. Nézze, mutat ma­gára, én cipész vagyok. Felne­vet, nehogy susztert írjon, mert életemben nem javítot­tam cipőt, kizárólag újakat ké­szítek, valamennyit méretre. Az Újpesti Dózsából vonultam nyugdíjba. Mi készítettük a fo­cisták cipőit, de a balettinté­zetnek is dolgoztunk. Jelenleg egyik iparosnak dolgozom. Egy-egy cipőért 10-12 ezer fo­rintot kapok. Áruk - vágja ki kérdezetlenül - közel 50 ezer forint.- S kik vásárolják? - merül fel akaratlanul a kérdés.- Hogy kik? - mosolyog. - A télen műtéten estem át. Elme- szesedett a nyaki ütőerem. Az­zal riogattak, ha nem tágítják, tisztítják, lebénulok. A műté­tért 70 ezret fizettem. Az altató orvosnak ötezret adtam. Egyetlen fiatal n$vér nem fo­gadott el pénzt. Kérdőn néz rám, ugye érti, miért mondtam el ezt? Hát, ők. Egyébként igaz, rengeteg a szegény, de sok a magas jövedelemmel rendelkező egyén is. Minden­esetre nagyon keresik a cipőin­ket. Igaz, én valamennyi új ci­pőhöz külön kaptafát készí­tek, próbálunk, a legkisebb dudort is elrejteni. Kényelmes, tartós és divatos... Fényképeket vesz elő, s elénk rakja azokat.- Valamennyi kiállításon bemutatják a női és férficipő­imet. Nézze, ezeket a képe­ket! Mialatt nézegetjük, az úton hangos gyerekhad vonul végig. A tóról érkeztek, fürödtek.- Nem zavarja ez a zsivaj, hiszen előbb csendről beszélt?- Romák. Egyébként sok ro­ma család lakik ezen a részen. Se vita, se megkülönböztetés, kirekesztés nincsen, mint itt-ott Pesten. Tudja, miért? Mivel ez a nép vallásos, szorgos és tiszte­lettudó. A roma csakúgy ember, mint a többiek. Nézze meg a kertjeiket! Példát vehetne róluk bárki. De - nevet ismét hango­san - ne csak az övéket, az én gazdaságomat is tekintse meg! Ehhez a házhoz nem tartozik kert. A tulajdonos magának tar­totta meg. Az udvar nagyobb ré­szét felástuk és beültettük. Pap­rika, paradicsom, uborka, hagy­ma, zöldség, egy-egy sor sóska, spenót..., minden megterem itt, ami kettőnknek szükséges! És ez a levegő, ez a csend! Tudja, milyen csend van itt éjjel? Nem nyikorog a beforduló troli kere­ke, nem csapkodják az autóaj­tókat a színházból hazatartók, ugyanis a Nagymező utcában több színház is van. Soha-soha nem cserélném fel a Balatonnal, ahol ezelőtt évtizedekig nyaral­tunk... Az előbbi gólyafészekben, etetésüket végzik a gondos gó­lyaszülők. A fecskefészkek kö­rül szorgos fecskék csivitel- nek, alig győzik kielégíteni hangosan követelődző fiókáik étvágyát. A csendet vékony harang­szó töri meg. Dél van. NÓGRÁDI KOVÁCS GYÖRGY Kevés a munkanélküli Drégelypalánkon- Nagy a kopácsolás a drégelypalánki polgármesteri hivatal szomszédságában, ahol a mesterek keze nyomán formálódik egy márványból, betonból készült mű. Az államiságunk ezer évét megörökítő emlékművet augusztus 20-ára szeretnénk átadni - magyarázza az érdeklődésre Dombai Gábor polgármester.- Szent István napját mindig megünneplik a drégelypalánkiak. Most is lesz egy szentmise a Dré- gely-kápolnában, ahonnan fölvo­nulnak az emlékműhöz, amelyet ünnepélyesen felavatnak, felszen­telnek. Délután a szabadtéri színpa­don ünnepi műsort adnak a helyi művészeti csoportok. Előző nap a sportpályán tartanak rendezvényt. A falu kulturális életében óvodástól az egyetemistáig számos fiatal tevé­kenykedik. A programok szervezé­sében a fő szervező Pásztor Zsotiné, a művelődési ház vezetője és a kántorképzőt végzett Dudinszky Éva. A palánki fiatalok színre vitték már többek között az István, a királyt is, amellyel még az esztergomi tanárképző főiskolán is szerepeltek - mondja büszkélkedve a polgármester. A falu legnagyobb gondjának a szennyvizet említi, amelynek meg­oldásáért már harmadszor pályáz­tak önállóan. A dejtári víztisztítóra kell csatlakozniuk, mert annak a kapacitása kihasználatlan. A tervek szerint Drégelypalánkról nyomóve­zetéken átnyomják a szennyvizet Ipolyvecéig, ahol rácsatlakoznak a vécéi közművezetékre. Az 500 mil­lió forintos beruházáshoz 50 ezer forintos hozzájárulást terveznek, amelyet a lakosság 60 százalékos részvételére alapoznak.- Kell a szennyvízre a megoldás. Az intézményeink szippantási költ­sége már több mint egymillió forint. Ez gond az önkormányzatnak, de a lakosság többsége is kéri a szenny­vízkérdés megoldását - magyarázza a helyzetet Dombai Gábor. A faluban és a környéken tevé­kenykedő cégek számos munkahe­lyet biztosítanak. A munkanélküli­ség alacsony, úgy 10 százalék körül mozog. Még a lakosság 10 százalé­kát kitevő romák többsége is mun­kaalkalmat tud találni. A valaha jól működő téesz négy kft.-vé alakult a '90-es évek elején. Ebből az állat- tenyésztési rész már felbomlott. Az Agroszolg Kft. súlyos helyzetben van a kedvezőtlen mezőgazdasági évek miatt. A fatelep még műkö­dik, de a Gyümölcsfeldolgozó Kft. is becsukta a kapuit, mert megvá­sárolta az egykori svájci érdekeltsé­gű másik gyümölcsfeldolgozó. Ezt az év elején a német Zentisz cég vásárolta meg, amelyik Európa egyik legnagyobb gyümölcsfeldol­gozója. Öröm a drégelypalánkiak számára, hogy a következő négy évben 4 millió márkás beruházást tervez a cég itt végrehajtani. Új gépsorokat állítanak be és a kapaci­tás bővülésével a környék bogyós- gyümölcs-termése kevésnek lát­szik. Ez a lehetőség további telepí­tésekre ösztönözheti a lakosságot, amely jelentős kiegészítő keresetet remélhet. A polgármester a közel­múltban találkozott a cég vezetői­vel, akik kijelentették, hogy nincs az a mennyiség, amit ne tudnának felvásárolni, de természetesen töre­kednek a minőség betartására. Ha így alakulnak a dolgok, akkor a tér­ségben újra felvirágozhat a bogyó­sok termesztése. A faluban megta­lálható cégek közül mintegy 25 fő­nek biztosít munkahelyet az élel- miszeradalék-anyagokat gyártó Globál Vép Kft. Remélhetőleg is­mét megújul a közel 70 embert fog­lalkoztató Szondy Ipari Szövetke­zet. A fatelep is úgy 25 embernek ad munkát. Mellettük számos ki­sebb vállalkozó tart alkalmazotta­kat, mint Benyó János elektronikai cége és jó pár fuvarozó vállalkozó is tevékenykedik a faluban. A nagyoroszi Knaus üzembe vagy 70 ember jár Palánkról. Sajnál­ják, hogy a helyben tevékenykedő Zenit-poliészter cég áttelepül Nagy­orosziba az év végén, de mivel a munkások jórészt vele mennek, mint munka-alkalmat adó nem tű­nik el teljesen. A településen élőknek van meg­élhetési forrás. A turizmus meg­élénkülésére is számítanak. A hí­res-neves Drégelyvárat a '90-es évek elejétől folyamatosan építik, a Drégelyvár Alapítványra alapozva. Ebben az ügyben elévülhetetlen ér­demei vannak Teszári Károlynak, aki a Duna-Ipoly Nemzeti Park te­rületi igazgatója. Ő irányítja az ala­pítvány kuratóriumával egyeztetve a vár ügyének munkálatait, ame­lyek a sikeres pályázati pénzekből a tervek szerint haladnak. Nincs szó a vár újjáépítéséről, elsősorban a felújítás a kiemelt feladat és a még meglévőnek a megmentése. Az elindult feltárást Majcher Ta­más, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum régésze vezeti. Évekkel ezelőtt a balassagyarmati Kamarás József és társai kezdték feltárni az ügynevezett Szondy alagutat, a Tsitár-honti források közelében. Ennek és más kutatások további munkálataira csak a régészet illeté­kes. A Drégelypalánk felé vezető kanyargós utak az Ipoly-völgy és a Börzsöny gyönyörűséges tájaitól ölelve viszik el az utazót ebbe az 1800 lelkes faluba, amelynek jövő­jét Dómba Gábor polgármester re­ménykeltőnek látja. SZABÓ ENDRE A villanyoszlop tetején gólyafészek. Benne három tikkadt fió­ka kígyóként kinyújtott nyakkal mered az égre, ahol felszál­ló légörvényre telepedett gólyapár mozdulatlan szárnyakkal kering. Csak a zene hiányzik a táncukhoz. A régimódi, tipi­kus parasztház eresze alatt sok fecskefészket látni, de egyi­kük csak félig készült el...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom