Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-29 / 176. szám

2000. JÚLIUS 29., SZOMBAT » SZECSENY MEGYE KORKÉP BATONYTERENYE RETSAG 3. OLDAL Bővítenék a hulladéklerakót Coopos díjeső Salgótarjánban Az ötéves coop-mozgalom alkalmából indított or­szágos vásárlási akcióban két színes televízió is olyan tulajdonoshoz került, akik a Salgó Center Coop Rt. üzleteiben vásároltak, s dobták be blokkja­ikat. Időközben egy másik, észak-magyarországi ak­ciót is hirdettek a fogyasztási szövetkezetek, ame­lyen viszont három vásárló volt eredményes Salgó­tarján térségéből. Egyikük, Simon Rita tegnap vette át ajándékát, egy nagy képernyős színes televíziót Sisa Józseftől a Salgó Center Coop Rt. kereskedelmi vezetőjétől, a társaság salgótarjáni C+C raktáráruhá­zában, ahol azonban korántsem ért véget a számos kedvezményt jelentő akció sorozat. FOTÓ: GYURIÁN T. Augusztustól jövedéki termék lesz a bor Akár ötszázezer forintra is megbüntethetik azt a kereskedőt, aki augusztus elsejéig nem tesz eleget a bor jövedéki termékké válását szabályozó rendeletben foglaltaknak. A tudnivalókról rendezett tanácskozást tegnap a KISOSZ megyei szervezete. (Folytatás az 1. oldalról) ez egy terv. Ha a szakhatóságok nem engedélyezik a második vagy a harmadik osztályba tartozó hul­ladékok lerakását, akkor sincs gond, akkor marad a kommuná­lis. Az üzleti alapon működő Szuha Kft. szolgáltatást akar fel­ajánlani, mi nem épülünk rá bizo­nyos feldolgozókra.- Az emberek mikor tájékozód­nak minderről?- A szakhatóságokon múlik. Az előtanulmány tényét meghirdet­jük, ahhoz bárki tehet fel kérdést vagy mondhat véleményt, ezt a képviselő-testület már tárgyalta. A részletes tanulmányi tervhez, majd a kiviteli tervhez is kell köz­meghallgatást tartani, tehát há­romszor kerül ez a nyilvánosság elé. A lényeg az lenne, hogy a sze­mét a megfelelő helyen legyen, el­lenőrzött helyen. Ma Dél-Nógrád- ban nincs hivatalos folyékony- szennyvíz-befogadó hely, mi ezt is felajánljuk szolgáltatásként, ha megkapjuk rá az engedélyt.- Tehát azt mondja, hogy ha megkapják az engedélyeket, itt második és harmadik osztályú ve­szélyes hulladékokat tárolnak majd, amik egyébként most is kö­rülöttünk vannak, csak most nem ellenőrzött helyen.- így van. Nem sokan tudják, de például az aszfalt, amin járnak, ha felszedik és ledarálják, máso­dik veszélyességi osztályú hulla­dék. Sipos Gábortól, a Közép-duna- völgyi-Kömyezetvédelmi Felügye­lőség munkatársától megtudtuk, hogy valószínűleg kiegészítéseket kérnek még az előzetes környeze­ti hatástanulmányhoz, ezt követő­en pedig bizonyos pontok részle­tes kidolgozását kérik. A felügye­lőség sorrendben majd a részletes hatástanulmány alapján adhatja ki a környezetvédelmi engedélyt, de csak a szakhatóságok, a lakos­ság és a környező önkormányzat­ok jóváhagyásának birtokában. A szakember szerint optimális eset­ben tavaszra már építési enge­déllyel rendelkezhet a Szuha Kft. Hozzátette, valószínűleg részletei­ben építik meg a lerakót, hiszen a műszaki védelem kiépítésének igen nagy a költsége. A felügyelő­ség céljaként az illegális lerakók működésének visszaszorítását fo­galmazta meg, és mint mondta, a környezetvédelemnek, éppúgy, mint az uniós csatlakozásnak egyik alapvető feltétele, hogy megfelelő védettséggel legyenek ellátva a lerakók. Sipos Gábortól azt is megtudtuk, hogy várhatóan nagymértékben szűkítik majd a lerakható veszélyes hulladékok körét, célirányosan arra az öt-hét fajtára, amire a környéken igény mutatkozik. A Közép-dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársa azt is elmondta, ha valaki ilyen bemházásba pénzt in­vesztál, neki és a környéknek is az az érdeke, hogy az minél hama­rabb megépüljön, a felügyelőségé i pedig az, hogy a létesítmény el­lenőrizhető legyen. • O.l. Blahó Péter, a salgótarjáni vámhivatal parancsnokhe­lyettese ismertetőjében elmond­ta, hogy 2000. augusztus elsejé­től a bor is jövedéki termékkör­be tartozik. Az ezzel összefüggő jogszabályokat mind a terme­lőknek, mind a forgalmazók­nak, mind az importőröknek be kell tartaniuk. Az egyik fontos tudnivaló, hogy kiskereskedő a jelzett idő­ponttól csak palackban, vagy kannában értékesíthet bort. Pa­lack esetén az űrtartalom nem haladhatja meg a két litert, kanna esetében a 25 litert. Azokban az egységekben, ahol borkimérés is folyik, szigorú nyilvántartást kell vezetni a készletváltozásról. A jövedéki törvény nem en­gedi meg, hogy helyben történő fogyasztásnál a vásárló a saját edényébe töltessen bort, csak bontatlan edényben azt viheti haza, január elsejétől pedig zár­jellel ellátott palackban, vagy kannában. Italmérésekben egy­fajta borból csak egy üveg lehet nyitva, kannából tölteni nem szabad. Helyette tégelyes kiszol­gálást engedélyez a jogszabály. Nyilvántartást nem köteles vezetni az a vegyesboltot üze­meltető kiskereskedő, akinél nincs kimérés - mondta el Tamóczi Lajos, a KISOSZ me­gyei elnöke. Felhívta a figyel­met, hogy a jogszabály azonnal hatályba lép, nincs türelmi idő, az ellenőrzés azonnal megkez­dődik, az esetleges büntetés 25 ezer forintnál kezdődik, s elér­heti a félmilliót is. A hátralévő napokban kell fel­leltározni a jelenlegi raktári készletet, s ebben az évben még forgalomba lehet hozni, de szi­gorú nyilvántartás alapján. So­kan foglalkoznak falusi vendég- fogadással is megyénkben, rá­juk is ugyanazok a szabályok ér­vényesek, mindössze egy kivé­tel van, vendégét megkínálhatja borral, de azért ellenszolgálta­tást nem fogadhat el. Tamóczi Lajos felhívta a figyelmet, hogy az Adóújság 9. számában meg­jelent: a 12 százalékos áfával vá­sárolt ásványvíz szolgáltatás­ként csak 25 százalékos áfa-tar­talommal értékesíthető. Aki a részletekre kíváncsi, a KISOSZ megyei irodájában készséggel fogadják. T. N. L. OPEL O KENDERESI ASTRA MOST AKCIÓS ÁRON, AMÍG A KÉSZLET TART! A részletekről érdeklődjön márkakereskedésünkben! 3100 SALGÓTARJÁN, Rákóczi út 135. Tel.: (32) 441-255, Tel./Fax: (32) 440-539 Új elnök a megyei független kisgazdapárt élén (Folytatás az 1. oldalról) kampány közelében működik, ezt folyamatos­sá kell tenni, és ki kell kérni az emberek véle­ményét.- Az elnöki személycserével párhuzamosan változott-e a megyei vezetés összetétele is?- Az én megbízásom nyilván nem végleges megoldás. Amikor a megyében már megerősö­dik a kisgazdapárt (elgondolásom szerint en­nek fél éven belül látható jeleinek kell lennie), akkor kell dönteni a megyei választmány össze­hívásának időpontjáról, és ezen az ülésen kerül majd sor a tisztújításra. Új megyei pártigazga­tót is kineveztek július 10-ével dr. Juhász Tibor személyében, aki a párton belül főleg a gazda­sági ügyekkel, de a szervezéssel is foglalkozik. A hangsúly most nem a tisztségeken van, a megyei vezetésnek az alapszervezetek szerve­zésére kell összpontosítania. Éppen ezért a négy választókerületben új embereket bízunk még meg ezzel a feladattal.- Azzal együtt, hogy tragikusnak nevezi az alapszervezetek számát, a kisgazdapárt mégis a Nógrád megyei közgyűlést vezető koalíció tag­ja. Mennyire elégedettek a közgyűlési képvise­lők tevékenységével?- Az igazság az, hogy nem tudjuk megítél­ni a kisgazda közgyűlési képviselők valódi munkáját, mert hiányosak az információk. Nem csak az alapszervezetek és a megyei el­nökség, de az alapszervezetek és a megyei frakció között sem volt élő kapcsolat. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a négy közgyű­lési képviselőből hárman a megyei pártelnök­ség tagjai.- Érintheti-e az országos vezetés döntése Betz József közgyűlési alelnöki posztját?- Közvetlen módon nem érintheti, mert nem működik a visszahívás intézménye, de nyilván komoly okai voltak annak, hogy csaknem egy­éves vajúdás után így alakult a helyzet Nógrád megyében. Nem volt információáramlás, de tu­domásul kell venni, hogy a pártnak van frakci­ója, és nem a frakciónak pártja. A megyei veze­tés a tagságtól elszigetelten dolgozott, és a kö­vetkező időszakban ezen mindenképpen vál­toztatni kell.- DUDELLAI ­Gazdasági folyamatok alakulása az áfa-bevallások alapján Az általános forgalmi adó, mint a költségvetés egyik legje­lentősebb forrása amellett, hogy rendszeres bevételt jelent a közkiadások finanszírozásában, az évközi bevallási kötele­zettség révén folyamatos információt szolgáltat a gazdálko­dási környezet változásairól. Megyénkben a fizetendő és visszaigényelhető általános forgal­mi adó egyenlegeként bevallott kö­telezettség több éve csökkenést mutat, az utóbbi két évben pedig negatívvá vált. Ez azt a látszatot kelti, hogy a nemzetgazdasági ki­adásokhoz való hozzájárulás he­lyett annak fogyasztójává vált a megye, tartalmilag viszont a me­gye gazdasági pozícióinak pozitív elmozdulását tükrözi. A kilencve­nes évek közepétől jelentkező ten­dencia lényegében néhány na­gyobb vállalkozás fejlesztőtevé­kenységének, valamint önkor­mányzati és központi forrásokból megvalósított infrastrukturális fej­lesztések következménye, amit to­vább erősített az export elmúlt há­rom évben megvalósuló nagymér­tékű bővülése. Ez idő alatt jelentős műszaki fejlesztés valósult meg több nagyvállalatnál, valamint el­kezdődtek a zöldmezős beruházá­sok az ipari parkokban. Mindez 1999-ben a befizetettnél 2,5 milli­árd forinttal több áfa-isszaigény- lést eredményezett a megyében. Nógrád megye gazdálkodóinak mintegy fele tartozik áfa alanyi körbe, számuk a jogszabályválto­zások hatására folyamatosan csök­ken. Az utóbbi években ugyanis az alanyi mentes adózási forma vá­lasztási lehetőség bővítésével, va­lamint az áfa-visszaigénylési érték­határ emelésével a törvényalkotó az adminisztrációs terhek csök­kentését kívánta előmozdítani. Eredményeként az áfa-körbe tarto­zó társas és egyéni vállalkozások­nál csökkenés tapasztalható, ami a vállalkozások számának emelke­dése mellett következett be. Az újonnan alakuló vállalkozások kö­zött - az alanyi mentesség értékha­tárának többszöri emelése miatt - egyre alacsonyabb részarányt kép­viselnek az áfa alanyi kört válasz­tók. Az 1999. évben új elemként be­vezetett éves bevallási lehetőség különösen az egyéni vállalkozók­nál és a vállalkozási tevékenységet folytató áfa-alany magánszemé­lyeknél népszerűnek ítélhető, mintegy kétharmaduk élt az új le­hetőséggel. 1999. évben tovább javult a be­vallási fegyelem. A kötelezettek több mint 95 százaléka adott be­vallást és közel 90 százaléka határ­időre befizette kötelezettségét. Az ország más területein ta­pasztalható kedvező stukturális változások a kilencvenes évek kö­zepéig Nógrád megyében nem jár­tak együtt a gazdaság remélt fejlő­désével, gazdasági fellendülés - igaz mérsékelt mértékű - csak az elmúlt néhány évben mutatkozott. A vállalkozások értékesítési be­vétele folyó áron az elmúlt hat év­ben többnyire sajnos az országos átlag alatt maradt. Az 1999. évben ugyanakkora megyei (227 milliárd Ft) értékesítési bevétel növekedése (23 százalék) jelentősen megha­ladta a nemzetgazdasági változást, mely egyben szűkebb környeze­tünk gazdaságának pozitív elmoz­dulását is mutatja. A fejlődés hajtóereje - a korábbi évekhez hasonlóan - továbbra is az export, amely a megye árbevé­telének mintegy egyötödét adja. Növekedési üteme az elmúlt évek­ben folyamatosan meghaladta a belföldi értékesítését, 1999-ben pe­dig közel 60 százalékos bővülést mutat. Kedvező, hogy az újonnan települt külföldi vállalkozások mellett régi tradicionális export­őreink is növelni tudták kivitelü­ket. A belföldi értékesítés (183 milli­árd forint), melynek összértékesl- tésen belüli részaránya az előző évihez hasonlóan 16 százalékkal emelkedett, továbbra is meghatáro­zó. Ez utóbbi mérték a belföldi ár­indexnél magasabb, ami egyben a belföldi piacok élénkülését is jelzi. A versenyképesség megtartása érdekében a megyei gazdálkodók többsége csak mérsékelt áremelést érvényesített, ezáltal az értékesítés árbevételt meghaladó volumennö­vekedéssel járt, ami a termékek egy részének a nyereségtartalmát is csökkentette és egyben nagyobb termelékenységet kíván az egyes vállalkozásoktól. Csupán zárójel­ben kívánjuk megjegyezni, hogy az árak alakulása a megyében fog­lalkoztatottak alacsonyabb bérei­re, illetve a vállalkozások szeré­nyebb eredményeire is visszahat. A beszerzések értékesítést meg­haladó növekedése ugyanakkor azt mutatja, hogy a nyersanyag- árak emelkedése nem volt tekintet­tel a megyei vállalkozások ver­senypozíciójára. A beszerzési költ­ségek mintegy 24 százalékos nö­vekedése jelentős mértékben az árak emelkedéséből, csak kisebb részt volumennövekedésből szár­mazik, így a beszerzési értéknél nem érvényesülhetett a vállalkozá­sok korszerűsítési és egyéb szerve zési intézkedéseiből származó megtakarítása. A 184 milliárd fo­rintot képviselő beszerzésen belül meghatározó a belföldi beszerzés, melynek alakulásában közreját­szik a megye iparának magas anyag- és energiaigényessége is. Az import növekedése megha­ladja a 40 százalékot, mely hatásá­ra az összes beszerzésen belül részaránya közel két százalék- ponttal emelkedett. Alakulásában a külföldi árak növekedése, a fo­rint csúszóleértékelése, valamint a külföldi piacokra irányuló termé­kek volumennövekedéséhez kap­csolódó importigényessége is sze­repet játszott. A piacok megtartását, illetve bő­vítését csak folyamatos fejlesztés­sel lehet megvalósítani, ami egy­ben a beruházások növekedését is hozta. A beruházások 1996-os mérsékeltebb (7 százalékos) emel­kedése az elmúlt két évben 20 szá­zalék fölött alakult, ami meghalad­ja a nemzetgazdasági átlagot. A beruházások döntő része tár­gyi eszközbeszerzés. Kedvező, hogy növekvő hányadot képvisel a saját kivitelezésben létrehozott fej­lesztés. A beruházást megvalósító vál­lalkozók számának emelkedése is mutatja, hogy fennmaradása érde­kében a vállalkozások többsége fo­lyamatos fejlesztésre törekszik, amit nagyban elősegít a néhány éve a termékkorszerűsítés és terü­letfejlesztés érdekében kialakított pályázati rendszer. A kisvállalko­zások sokoldalú támogatását és a megye vállalkozóinak szerény gazdasági potenciáját mutatja az 50 millió forint alatti fejlesztések nagysága. Kedvező, hogy emelke­dett az 50 millió forint felett befek­tető gazdálkodóegységek száma, az 1999. évben kimutatott beruhá­zás összege mintegy 40 százalék­kal haladja meg az előző évit. 400 millió forintot meghaladó fejlesz­tést három cég valósított meg 3 milliárd forint értékben, mely az éves beruházási érték több mint egyötödét képviseli. A fejlesztések több mint 40 szá­zaléka az iparban valósult meg. 1999-ben az ide invesztált közel 6 milliárd forint. 150 százalékkal meghaladja a korábbi fejlesztési értéket. Legnagyobb mértékű fej­lesztés a feldolgozóiparban való­sult meg 1999-ben, az ipari beru­házások több mint 90 százaléka. Ezen belül is meghatározó a vegy­iparban megvalósított 1,6 milliárd forintos beruházás. Elgondolkodtató ugyanakkor a mezőgazdaság alakulása, az ága­zat fejlesztésére fordított összeg közel egyharmaddal elmarad a ko­rábbi évitől. Ez magyarázható a mezőgazdaságban kiiakult likvi­ditási gondokkal, mely részben az ágazatot támogatási lehetőségek tekintetében kedvezőtlenül érintő jogszabályi változásoknak, más­részt a mostoha időjárási viszo­nyoknak tudható be. Jelentős a kereskedelem mint­egy 80 százalékos és a szolgáltatás közel 60 százalékos fejlesztése, ami elsődlegesen alapterület növe­kedést és korszerűsítést eredmé­nyezett. A megyei beruházások egyhar- mada Salgótarján és vonzáskörze­tében realizálódott. Legélénkebb fejlődés Rétság és környéke térsé­gében valósult meg, ahol közel két és félszeres az innovációs bővülés, ami elsősorban a vegyipari ágazat­ban érvényesült. Összességében a bevallások adataiból nyert információk jól mutatják a megye gazdaságának élénkülését jelző főbb tendenciá­kat, az értékesítés, az export és a beruházások bővülését, amely nem néhány adózó teljesítőképes­sége javulásának eredménye, ha­nem általánosnak mondható fo­lyamat, melyet 2000. év I. fél évé­ben beadott bevallások adatai és a beruházásokra vonatkozó előjel­zések is alátámasztanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom