Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-28 / 175. szám

2000. JÚLIUS 28., PÉNTEK HAZAI Njógrád Megyei Hírlap - 5. oldal KORKÉP Kiegészítő családtámogatás Budapest Több mint háromezer forin­tos egyszeri kiegészítő támo­gatást kap félmilliónyi isko­lás gyerek családja. A Szociá­lis és Családügyi Minisztéri­um (SZCSM) a tanévkezdést akarja megkönnyíteni a leg­rosszabb anyagi körülmé­nyek között élőknek. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás 13. havi kiegészítése nem érint mindenkit, aki egyéb­ként havonta kapja a pénzbeli se­gítséget. Harrach Péter, a tárca vezetője hangsúlyozta, hogy a 830 ezer gyerek közül csak az is­kolások után jár a kiegészítő tá­mogatás. A kiegészítés így több mint félmillió gyermeket érint or­szágszerte. A jogosult szülőknek nem kell külön kérvényt benyújtaniuk, mert a pénzt a települési önkor­mányzatok igénylik és a szep­temberben esedékes támogatás­sal együtt folyósítják. A juttatás az idén 3320 forint. A megvalósí­tásra a központi költségvetésből 1,7 milliárd forintot fordítanak. A miniszter a sajtótájékozta­tón beszélt a személyes gondos­kodást nyújtó szociális ellátó- rendszer fejlesztésére kiírt pályá­zatok eredményéről is. Harrach Péter közölte, hogy a tárca a 2000. évben négy témakörben hirdetett meg pályázatokat: szo­ciális szak- és alapellátás, lakó­otthonok kialakítása és korszerű­sítése, a falugondnoki hálózat, valamint a hajléktalanokat ellátó intézményrendszer bővítése. A beérkezett 902 beadványból 464 kapott támogatást. A nyertesek többnyire állami szervezetek, de a civil szféra, továbbá egyházi in­tézmények, illetve szervezetek is részesültek a most megítélt 1,33 milliárd forintból. - ré ­Segély gyermekeknek Budapest A következő tanévre is meg­van a pénzügyi fedezete an­nak, hogy a rászoruló isko­lás és óvodás korú gyerme­kek étkeztetéséhez támoga­tást nyújtson a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat. Csütörtökön 22,5 millió fo­rintnyi adományt vettek át egy nemzetközi nagyválla­lat képviselőitől.- A lelkiismeretes pedagógusok­nak köszönhető, hogy észreve­szik azokat a gyermekeket, akik reggeli és tízórai nélkül érkez­nek az iskolába, s szüleiknek az ebédjük befizetésére sem futja - mondta Kancze Gábor szabad- demokrata politikus, a Nemzet­közi Gyermekmentő Szolgálat alelnöke. - Ilyenkor a tanárok, az óvónők tollat ragadnak és nem restek írni a szervezet címére. 1999-ben összesen csaknem 42 millió forintot osztottak szét, de ez sem volt elegendő vala­mennyi igény kielégítésére. Mintegy 4000 gyermek iskolai, illetve óvodai étkezési díját vál­lalta át a szolgálat. A szociálisan rászoruló gyermekek többsége vidéken, az árvíz sújtotta terüle­teken él. A gyermekmentők te­vékenységét segíti Kimberly Tufo, az Egyesült Államok ma­gyarországi nagykövetének fe­lesége is. Az adományát most átnyújtó nemzetközi nagyvállalat New York-i képviselője lapunknak el­mondta, hogy az éhezés vissza­szorítása céljából a világ 180 or­szágában nyújtanak hasonló se­gítséget. Kuncze Gábor hangsúlyozta azt is, hogy az adományozó cé­gek évről évre visszatérnek, mert az elszámolásokból látják, hogy az általuk nyújtott támogatás jó helyre, a ténylegesen rászorulók­hoz kerül. Az étkezési hozzájá­rulásokat minden esetben köz­vetlenül a gyermekek nevére, az adott iskolába, illetve óvodába utalják. N. ZS. Gála Zemplénben Immár kilencedik alkalommal rendezik meg a Zempléni Művé­szeti Napokat - a vidék legrango­sabb kulturális fesztiválját - je­lentették be tegnap a főtámogató Antenna Hungária Rt. a székhá­zában. A rendezvény idei jelleg­zetessége az lesz, hogy a millen­nium tiszteletére elsősorban ma­gyar művészek közreműködésé­vel tartják meg, s több mint húsz település adja a helyszínt. A nyi­tókoncert augusztus 18-án Sáros­patakon lesz a vár udvarán, s a pataki református templomban tartják a záróhangversenyt au­gusztus 26-án. A zenei esemé­nyek mellett számos kiállítást nyitnak meg, kirándulásokat szerveznek a térség nevezetes helyeire, de alkalmat adnak arra is a látogatóknak, hogy megis­merkedjenek Zemplén és a törté­neti korszakok jellemző étkeivel. A füzérradványi Károlyi-kastély­ban kortáncbemutató és bál várja a mulatni vágyókat. Temetőfejlesztések várhatók Iskolapadba ülnek a kegyeleti parkok üzemeltetői A temetők sem kerülhették el a belvizet A Magyarországon található mintegy 8500 temető 52 százaléka egyházi és 48 százaléka önkormányzati kezelésben van. Az idei rendkívüli időjárás és a természeti csapások ugyancsak megviselték sírkertjeinket. A nagy szárazság miatt kőkeménnyé vált talaj nehezítette a sírgödrök kiásását, ahol pedig ár- vagy belvíz volt, a temetők nagy része használhatatlanná vált. Munkatársunk a ki­alakult helyzetről érdeklődött. Budapest . - A régészeti ásatások azt bizonyítják, hogy őseink lehetőleg magaslaton, domboldalban temetkeztek - mondja Horváth Csaba belügy­minisztériumi főosztályvezető. - A tavaly októ­berben hozott temetkezésekről szóló törvény már előrelátóan úgy rendelkezik, hogy az új temetők telepítése során tekintetbe kell venni a. domborzati viszonyokat, nem szabad olyan helyre telepíteni temetőt, ahol 250 centiméter fölé emelkedhet a talajvíz. A sírgödör mélysé­gét 200 centiméterben írja elő a törvény. A to­vábbiakban azt is előírja a jogszabály, hogy FOTÖt EUROPRESS öt éven belül valamennyi temetőben ravatalo­zónak, utaknak kell épülnie, és a temetőt kerí­téssel kell körülvenni. A gyakorlatban még nincs magánkézben lévő temető, noha a törvény nem tiltja ilyenek létesítését.- Nem titkolt szándékunk, hogy a temetőket szakszerűen gondozott kegyeleti parkká alakít­suk át. Ezért a végrehajtási utasítást tartalmazó kormányrendelet előírja, hogy ez év október elsejétől csak az üzemeltethet temetőt, akinek magának vagy egyik felelős munkatársának kertészeti szakképesítése van. Hamar jelent­keztek az érintett főiskolák, hogy hajlandók ilyen szaktanfolyamokat indítani. A Kecskemé­ti Kertészeti Főiskolán néhány napon belül megindul az első két hónapos temetőüzemelte­téssel foglalkozó szakképzés. Magyarországon a nyolc és fél ezer temetőt mintegy 800 vállal­kozó üzemelteti, közülük van olyan, amelyik­nek 50 kegyeleti park tartozik a hatáskörébe. Október 1-jéig valamennyiüknek meg kell sze­reznie a parkgondozói képesítést - mondta a belügyminisztériumi főosztályvezető. KOÓS Még mindig zárva a dosszié Az ORFK-n egyelőre nem árultak el részleteket arról a pos­tabankos nyomozati anyagról, amelyet nemrégiben vádeme­lési javaslattal adtak át az ügyészségnek. Egy korábbi infor­máció szerint Princz Gábor ex-vezérigazgatót és társait ötfé­le bűncselekménnyel vádolják. Budapest Majd egy éve húzódik az úgyne­vezett Postabank-ügy. Mint isme­retes, kormányzati kezdeménye­zésre a Pénzügyminisztérium, az ÁPV Rt., a bank új menedzsment­je, a Kormányzati Ellenőrzési Hi­vatal és az Állami Számvevőszék is feljelentette az állítólag 154 mil­liárdos tisztázatlan veszteséget felhalmozó pénzintézet volt veze­tőit, közöttük Princz Gábort. A külön e célra létrehozott vizsgáló- bizottságok számos gyanús ügy­letet tártak fel, így a vádak is sok­félék: gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése, hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, tartozás fedezetének elvonása, számviteli fegyelem megsértése. Hogy mindebből mire találtak konlu'ét bizonyítékokat a nyomo­zók, azt nem tudni, mert az ORFK szóvivője elzárkózott a nyüatko- zattól. Azt mondta: napokon be­lül sajtótájékoztatón ismertetik az ügyészségnek átadott anyag tar­talmát. Azóta két hét telt el, de az ORFK még mindig hallgat. Kuncze Gábor, az SZDSZ frak­cióvezetője szerint a nyomozás közben sorra megdőltek a vádak. Pintér Sándor belügyminiszter állításával ellentétben - miszerint öt bűncselekményre alapos a gyanú - csupán egy ok miatt ma- rasztalhatók el Princzék: a bank mérlegéről folyamatosan félretá­jékoztatták az ellenőrző szerve­ket. Kuncze elmondta: még eny- nyit sem tudni arról a tavalyi SZDSZ-es beadványról, amely­ben 1 milliárd forintnyi postaban­kos pénz Fideszhez vándorlására hívják fel az ügyészség figyelmét. Igaz, 1999 őszén - még Györgyi Kálmántól - kaptak egy levelet, amelynek az volt a lényege, hogy az ügyészség összevonva kezeli a teljes postabankos dossziét, ám azóta semmi sem történt. Mint ismeretes, az SZDSZ ta­valy nyáron sajtótájékoztató-so­rozaton igyekezett bebizonyítani, hogy Princz és csapata a Mahir és számos más cég közbeiktatásával mintegy egymilliárd forintot adott a Fidesz választási kampá­nyára. TAKÁCS MARIANN EGYETÉRTÉS. Mintegy 185- 190 milliárd forint lenne szüksé­ges a jövő évi költségvetésből tényleges agrártámogatásra - mondta Máhr András, a Mező- gazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára csütörtökön. A MOSZ vezető tisztségviselője ál­tal ismertetett támogatási igény­nyel lényegében egyetértett Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára is. REÁLÉRTÉK MEGŐRZÉSE. A szocialista Lamperth Mónika szerint itt az ideje annak, hogy a kormány megtartsa ígéretét és a tervezettnél magasabb infláció ellenére is biztosítsa az önkor­mányzati költségvetések reálér­tékének megőrzését. Az MSZP alelnöke szerint vissza kell adni az önkormányzatoknak és az ál­lami intézményeknek legalább azt a 38 milliárd forintnyi támo­gatási összeget, amelyet az árví­zi veszélyhelyzet miatt vontak meg tőlük. MDF-JAVASLAT. A Magyar De­mokrata Fórum egyetért a Pénz­ügyminisztérium által az adótör­vények módosítására elkészített javaslatok többségével, öröm­mel üdvözli a családi adóked­vezményeket, viszont némi vál­toztatást kíván a személyi jöve­delemadóról szóló előterjesztés­sel kapcsolatban - jelentette be csütörtökön Font Sándor frak­cióvezető-helyettes. Elmondta: azt szeretnék, ha a 30 százalé­kos adókulcs felső határát 1 mil­lió 50 ezer forintról 1 millió 200 ezer forintra emelnék. PEDAGÓGUS-BÉROLLÓ. Az MSZP szorgalmazza, hogy az egészségügyi dolgozók és a pe­dagógusok bérének 30, illetve 20 százalékos, felzárkóztató célú emelése után a közszféra egé­szére egy háromelemű bérrend­szert vezessenek be az európai bérek utolérése és a bérolló zárá­sa érdekében. Erről Kiss Péter szocialista ügyvezető alelnök beszélt csütörtökön Budapesten. Az ellenzéki politikus utalt arra, hogy a magyar keresetek öt­nyolcszoros mértékű elmaradás­ban vannak az uniós átlagtól, a közszférában pedig még ennél is jelentősebb a különbség. BIRTOKVITA. A Csillebérci Gyermektábort a Magyar Úttö­rők Szövetsége (MUSZ) nem birtokolhatta el, az érvényes jogszabályok ezt csak 2001 júni­usában tennék lehetővé - jelen­tette ki az Ifjúsági és Sportmi­nisztérium sajtófőnöke, Morvái Katalin szerdán. A MÚSZ elnö­ke, Rácz Péter elmondta: nem ők állították azt, hogy az úttörő- szövetség elbirtokolta az ingat­lant. Korábbi álláspontjuk egyébként nem változott - mint jelezte -, továbbra is az ingatlan jogos tulajdonosának tartják a MÚSZ-t. ■ Elnöki utak Budapest Tegnap bemutatták azt a riportköte­tet, amely Göncz Árpád huszonkét külföldi útjáról készült. A szerzők az Axel Springer Magyarország ki­adó két lapjának munkatársai, a Békés Megyei Hírlap és a Somogyi Hírlap újságírói, akik összesen 34 országba kísérték el az elnököt az elmúlt tíz év során. A riporterek kö­zelről láthatták az államfői proto­kollt, bekukkanthattak a díszvacso­rák menükártyáiba, beszélhettek vi­lághírességekkel, körülnézhettek egzotikus tájakon, s megtudhatták, mit tudnak rólunk, magyarokról más országok lakói. Az írások főszereplője természe­tesen a leköszönő Göncz Árpád, aki vendégeskedett királyi, császári és államfői rezidenciákban, tárgyalt kormányhivatalokban és találkozott hazájuktól távol élő magyarokkal. A kötetet dr. Árpási Zoltán főszerkesz- tő (képünkön) szerkesztette. _______ F OTÓ! EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Drágulhatnak a magánfőiskolák Tiltakoznak mindenféle további korlátozás ellen Bizonytalanná válhat a hazai magánfőiskolák helyzete, ha a kormányzat előtt fekvő tervek valóra válnak és tilos lesz a tandíjakat az inflációnál nagyobb mértékben megemelni. Az intézmények költségeinek változása ugyanis nem feltétlenül azonos a pénzromlás arányával. Budapest A nyereségorientált főiskolák csak egyféleképpen tudják kivé­deni a tandíjemelés korlátozásá­nak kedvezőtlen hatásait úgy, hogy amíg szabad, az infláció­nál sokkal nagyobb mértékben drágítják szolgáltatásaikat. így nem lenne baj később, ha csak kisebb mértékben növelhetnék a képzés árát. Ugyancsak prob­lémát jelent, hogy jövő évtől nem kérhetnek költségtérítést azoktól a hallgatóiktól, akiknek oktatásához az állam is pénzt ad. A kieső bevételek pótlására ezért várhatóan megemelik a fi­zetős diákok tandíját. A draszti­kus emelések viszont elriaszt­hatják a jelentkezőket, ami szin­tén nehéz anyagi helyzetbe hoz­ná az iskolákat. A vállalkozókat azonban a je­lek szerint nem ijesztik el a felso­rolt gondok: a közeli jövőben há­rom további, gazdasági alapon szerveződő intézmény szeretné megnyitni kapuit a diplomára vágyó fiatalok előtt. Jelenleg egyébként a hallga­tók fele nem a képességei, ha­nem a pénze miatt kezdheti el felsőfokú tanulmányait. Az ok­tatási tárca szakemberei éppen ezért szeretnék mindenki szá­mára kötelezővé tenni a felvéte­li vizsgát, hogy ne süllyedjen to­vább a felsőoktatás színvonala. A magánintézmények élénken tiltakoznak az elképzelés ellen. Úgy vélik, elfogadhatatlan, hogy ha valaki az állam pénze helyett a sajátján akar tanulni, akkor megtagadják tőle ezt a le­hetőséget. Miért ne képezhetné magát valaki, ha van pénze megfizetni a tanárt? - teszik fel a kérdést a tervezet ellenzői. A képletet bonyolítja, hogy a főis­kolákra való bejutást érintő új szabályozás csak néhány évig marad fenn, mert 2005-től az oktatási tárca szándékai szerint a felvételit kiváltja a kétszintű érettségi.-w-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom