Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-27 / 174. szám

2. OLDAL 2000. JÚLIUS 27., CSÜTÖRTÖK BÁTONYTERE NY E ÉS TÉRSÉGE Mátramindszent Tóthné Vincze Natália állítja ki a személyazonosító és lakcímigazolványokat bátonyterenyei polgármesteri hivatal igazgatási osztályvezető­je. - Feladatai közé tartozik az ügyfelek személyazonosító és lakcímigazolvánnyal történő el­látása.- Hányán dolgoznak itt, és mekkora ügyfélforgalmat látnak el?- Az okmányiroda jelenleg két ügyintézővel működik, ed­dig 685 személyazonosító és 1643 lakcímigazolványt állítot­tak ki. Az elmúlt hónapban je­lentősen megnőtt az ügyfélfor­galom, mivel ekkor láttuk el a 14 éveseket igazolvánnyal: 246 fia­tal kapta meg első személyazo­nosító és lakcímigazolványát. Az ügyintézési idő általában igénybe véve az ügyfelek türel­mét.- Szárnyra keltek olyan hírek, hogy a jövőben jelentősen bővül majd az okmányirodák fel­adatköre.- Ez valóban így van, a bővü­lés két lépcsőben történik majd: új feladatként jelentkezik ez év november elsejétől a vállalkozói igazolványok kiállítása, 2001. ja­nuár 1-jétől pedig a gépjármű­höz kapcsolódó okmányok (mint a vezetői engedély, forgal­mi engedély, törzskönyv) kiadá­sa. Az új feladatok ellátása ter­mészetesen együtt jár az iroda számítástechnikai fejlesztésével és a létszám bővítésével is. SZÉPÜL A FALU. Tíz közmun­kást alkalmaz jelenleg az önkor­mányzat. Feladatuk egyebek kö­zött a temető, sportpálya rendben tartása, a szolgálati lakás udvará­nak rendezése. De ők végzik az önkormányzati intézmények kerí­téseinek felújítását, az árkok, a pa­tak tisztítását, a patak partfalának javítását is. Bár a tavaszi hónapok­ban történt a nagy esőzés, az árvíz okozta károk helyreállításából ma­radt még a nyári hónapokra is: ez szintén a közmunkások feladata. Bővülő feladatkör Idén januártól országszerte megkezdték működésüket az okmányirodák. A kezdeti időszakban voltak fennaka­dások, bizonytalanságok, mint minden új rendszer in­dulásakor, de összességében úgy értékelhető: néhány kivé­teltől eltekintve jól vizsgáz­tak az okmányirodák.- A Bátonyterenye Városi Ok­mányiroda január elsejével kezdte meg működését tizen­négy településre kiterjedő illeté­kességgel - mondja Knlhaviné Vitkóczi Márta, a 20-25 perc, kivéve, ha elveszett személyazonosító igazolványt kell pótolni.- Több településen panasz­kodtak már az állampolgárok, hogy esetenként hosszúra nyúlik a várakozási idő.- Szerencsére nálunk nem kell többnapos várakozási idő­vel számolni, amely az ország több okmányirodájánál, különö­sen a nagyvárosokban előfordul időnként. Sajnálatos viszont az a tény, hogy a számítógéprend­szer meghibásodása még ma is elég gyakori, ez pedig fennaka­dásokat okoz az ügyintézésben, „Almások almása” - Falunap Mátraalmáson Elkészült a díszkút, a térkép a főtéren, felújították a haranglábat és a fakeresztet is Nagy feladatra vállalkozott az idén Szuha önkormányzata és a mátraalmási szlovák kisebbségi önkormányzat: augusztus 5-6-án Mátraalmáson rendezik meg az „Almások almása” fa­lunapot, amelyre hat olyan település kapott meghívót, amely­nek nevében elő- vagy utótagként szerepel az Almás elneve­zés. Addig azonban még számtalan tennivaló van hátra, bár az igazsághoz hozzátartozik: a javát már elvégezték. Az Almások almása vetélke­dő és találkozó rendezésének ötlete Dunaalmásról indult ki, tavaly ők voltak a házigazdák. Részt vett ezen a találkozón Mátraalmás csapata is, ahol olyan jól sikerült a bemutatko­zás, hogy - mint a legjobban szereplő község - Mátraalmás nyerte el az idén a rendezés jo­gát. A szuhai önkormányzat a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumához benyújtott pá­lyázatán 313 ezer forintot nyert, ugyanennyit hozzátettek saját erőként, hogy a mátraalmási te­lepülésrész faluközpontját ki­alakítsák.- A munka oroszlánrészét a szlovák kisebbségi önkormány­zat vállalta magára, és teszik is a dolgukat becsülettel - mondja Kun Tibomé polgármester. - A háromtagú kis testület - Stork János elnök, ifj. Gembiczki Fe­renc, Bata László - valamint a „nagy” képviselő-testület tagja, Gyurkó Iván képviselő rengete­get dolgozott azért, hogy a falu­központ mostanra rendezett képet mutasson: elkészült a díszkút, hamarosan készen lesz a térkép is, a harangláb és a fakereszt újra eredeti szépségében pompá­zik. De nem csak a tes­tület, hanem a mátraalmásiak is kivet­ték a részüket a munká­ból, többek között Stork Joachim, Galambosi György és Draveczki Jenő, akik aktívan bekapcsolódtak a kerítések elkészítésé­be. Az Almások almása találkozóra hat telepü­lés kapott meghívást, így várhatóan ott lesz majd Almáskamarás, Bácsalmás, Dunaalmás, Magyaralmás, Rácal­más és Tóalmás csapa­ta. A résztvevőknek au­gusztus 5-én 10-10.30 óra között kell Mátraalmás faluköz­pontjába érkezniük, ez­után kezdődik a meg­nyitó. Az első „verseny­Galambosi György, Draveczki Jenő és Stork Joachim balról jobbra) készítette a haranglá­bat és a fakeresztet védő kerítést ■ szám” a természetben zajlik majd, ahol olyan feladatokat kell megoldani, mint a fafűré- szelés, távolság- és magasság­becslés, lövészet, vízmerege- tés, ásványi anyagok, fák, növé­nyek felismerése. A rendezők javasolják a feladatok jobb meg­oldása érdekében, hogy minden csapat szerezzen be időben egy Mátra-térképet, illetőleg tájéko­zódjanak a környékbeli hegyek, várak adatait illetően. Ez a ver­senyszám a kora délutáni órá­kig tart majd, ezt követi egy kul­turális program: lesz néprajzi kiállítás, fellépnek szlovák és hazai hagyományőrzők, szóra­koztató együttesek. A szerve­zők gondoltak a gyerekekre is, az ő részükre bemutatókat, já­tékprogramokat rendeznek. És persze nem lenne falunap, ha este nem lenne utcabál, amelyet a mátraalmási főtéren rendez­nek: a talp alá valót a szuhai Hangulat együttes húzza majd. A falunap második napján az „almások” adnak számot arról, mennyire ismerték meg a ren­dező település múltját és jele­nét. A faluközpont különleges színfoltja az ízléses díszkút___________________________________________________________________■ Idősek laknak 1921-ben épült Bátonyterenyén, az önkormányzat mögötti he­gyen az a kastély, amely valamikor a bányaigazgatónak és csa­ládjának adott otthont. Az évek során alaposan megváltozott a kastély funkciója: 1975-től az idősek napközije kezdte meg itt működését, amely 1981-től hetesftett napközi otthonként, '85- től folyamatos nyitva tartással, 25 férőhellyel rendelkező szál­lást biztosító idősek klubjaként látták itt el az idős embereket, pár éve pedig időskorúak gondozóházaként funkcionál. a volt bányaigazgatói kastélyban- Régebben harminc személyes olt az otthon, de akkor nagyon 'tifoltan tudtuk csak elhelyezni a mdozottakat - mondja Kispál mosná, aki 1990 óta vezetője az időskorúak gondozóházának. - Ezért öt fővel csökkenteni kellett a létszámot, amely a várakozók szá­mát tovább növelte. Jelenleg is telt házzal üzemelünk, csak akkor tu­dunk új lakót felvenni, ha az itt élők közül valakit végleges otthon­ba helyeztünk.- Kik kérhetik fettételüket az időskorúak gondozóházába?- Elsősorban a nyugdíjasko- rúak, illetve a 18 éven feliüiek, akik szociális-egészségügyi helyzetük miatt gondozásra szorulnak. Egy évig lehetnek az intézményben, ugyanis mi csak átmeneti elhelye­zést nyújtunk. Egy év után felül­vizsgáljuk, hogy visszahelyezhető- e a gondozott a családi környezet­be. Ha nem, egyszer meghosszab­bítható az itt-tartózkodás, de azu­tán végleges elhelyezésről kell gondoskodnunk: lehetőség van er­re Kisterenyén, az Ezüstfenyő idő­sek otthonába, illetve Mizserfán. Sajnos, nagyon ritkán fordul elő, hogy vissza tudunk helyezni vala­kit az otthonába, addig pedig hosz- szú idő telik el, amíg lezajlik a vég­leges elhelyezés: Kisterenyén pél­dául, információink szerint több mint kétszázan vannak várakozó- listán. Van ennek az elhelyezésnek egy másik oldala is: félünk attól, hogy az időseket az áthelyezés ki­zökkenti a megszokott környezet­ből. Itt már szinte otthon érzik ma­gukat, elég kicsi a létszám, tényleg úgy élnek, mintha egy nagy csa­ládban lennének. A gondozónőket úgy kezelik, mintha hozzátartozók lennének: bizalmasak hozzájuk, ez a bizalom pedig nem alakul ki egyik pillanatról a másikra. Ha ide­gen helyre kerülnek, ez törést okozhat náluk, hiszen ne feledjük: 80-90 éves emberekről van szó.- Mennyire látogatják az itt élő­ket a hozzátartozók?- Azt mondhatom, hogy akinek van valakije, az rendszeresen láto­gatja. Van, aki gyakrabban, van, aki ritkábban. Olyan gondozot­tunk is van, aki hazajár hétvége­ken. Van itt nálunk egy 96 éves bá­csi, akit nemrégiben elvitt a lánya: gondozták volna szívesen, csak­hogy Salgótarjánban élnek, és a bácsi visszakívánkozott Bátonyba.- Az intézmény fenntartója az önkormányzat. Mennyire futja a költségvetésből?- Az önkormányzat szívén vise­li a gondozóház sorsát, az utóbbi években nagyon sokat fejlődtünk. Pályázatokat is nyújtunk be, így az elmúlt időszakban új linóleumbur­kolatot fektettünk a lakószobák, a folyosó padlójára, minden lakó kulccsal zárható, külön szekrényt kapott. A mellékhelyiségeket, a mosó- és tálalókonyhát ajtómagas­ságig csempéztettük. A tető to­ronyrészének csatornázása min­dig eltolódott, de az idén már hoz­zálátunk: leszedetjük a villámhárí­tót, a régi csatornát, és elvégzik a szakemberek a felújítást. Ezzel egyidejűleg átnézetjük az elektro­mos vezetékeket is. Az idén még a folyosók kapaszkodókkal történő ellátását szeretnénk megvalósíta­ni, de ezt még meg kell szervezni. Csak így, kis lépésekkel tudunk előre haladni.- Hogyan telnek az ünnepnap­ok a gondozóházban?- A nevezetes ünnepeket termé­szetesen mindig megtartjuk mi is, de megünnepeljük a nőnapot, anyák napját, az idősek napját. Ez utóbbin évek óta az Erkel iskola ta­nulói kedveskednek egy kis mű­sorral, rendszeresen Kulcsámé Szilágyi Judit osztálya „lop” egy kis mosolyt az idősek arcára. Nagyon jó a kapcsolatunk a kisterenyei idősek klubjával, ők szoktak kirán­dulásokat is szervezni - ott fiata­labbak a tagok - velük szoktunk néha-néha elmenni. A jövő hónap­ban is lesz egy kirándulás: az Ezüstfenyő idősek otthonával szer­vezünk szentkúti programot. Az oldalt írta: Hegedűs Erzsébet Fotózta: Gócs Éva A finom ebéd után a kertben élvezik a kellemes, nyári napsütést a gondozóház lakéi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom