Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-26 / 173. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z D AS Á G 2000. JÚLIUS 26., SZERDA Budapest RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. július 25.) Borsodchem 9150 Ft A Fotex. 311 Ft fi Matáv 1893 Ft A Mól 3 825 Ft A OTP 15135 Ft A Rába 2180 Ft A Richter 14 250 Ft A Zalakerámia 2 750 Ft ____o. BUX: 8442,96-1,46% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.28. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 98 Csökkenő Lanyha FOB francia kikötő kukorica 77-78 Csökkenő Csökkenő FOB Mexikómból Tak.-árpa 101 Mérséklődő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 400 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 187 Mérséklődő Ingadozó 46 % CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 420,86 Cseh korona 7,31 Euró 260,29 Német márka 133,08 Osztrák schilling 18,92 Lengyel zloty 64,44 Svájci frank 167,50 Szlovák korona 6,12 USA-dollár 277,52 A reprezentatív felmérés során a kutatók háromezer embert kér­deztek meg. A vizsgálat költségei­hez a két piackutató intézet mel­lett hat hazai kiadóvállalat, köz­tük az Axel Springer Budapest is hozzájárult. A felmérésből kiderült: az üz­leti jellegű, azaz az informatikai, a banki, a biztosításokról vagy a továbbképzési lehetőségekről, üzleti utakról szóló hirdetések zöme a felnőtt lakosság 2,2 száza­lékát kitevő döntéshozó üzletem­bereknek szól. Ez a vezetői réteg magas jövedelme és fogyasztása révén a hirdetők és a média hálás „célpontja.” A vállalatvezetők többsége (69 százaléka) negyven és ötven év közötti férfi. Régiók szerinti megoszlásban a vidékiek száma - 63-37 százalékos arány­ban - meghaladja a fővárosiakét. A médiaszokásokat vizsgálva a kutatók megállapították: a vezető üzletemberek majd’ ötven száza­léka a HVG-t olvassa, majd az ará­nyok sorrendjében a Népszabad­ságot, a Lakáskultúrát, a Szép Há­zakat, a Színes RTV-t, és a TVR­hét-et. A tévécsatornák között eb­ben a körben a legnézettebb a RTL Klub, a TV2 és az ml. A meg­kérdezettek naponta átlagosan 193 percet töltenek a televízió képernyője előtt, a felnőtt lakos­ságnál csaknem egy órával keve­sebbet. Rádiót naponta két és fél órát hallgatnak, a legnépszerűbb - sorrendben - a Danubius, a Slá­ger és a Kossuth adó. A válasz­adók 63 százaléka használja rend­szeresen az internetet, szemben az összlakosság 13 százalékával. Az egyéni fogyasztás magas szintjét mutatja a családok ház­tartásának az országos átlagnál jóval magasabb színvonalú ellá­tottsága. Erre utal a többi között például az is, hogy míg a felnőtt lakosság 19 százaléka rendelke­zik jelenleg személyi számítógép­pel, addig a vállalatvezetőknek a 66 százaléka. (újvári) SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 29. HÉT I. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlaqár: 249.01 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 253,75 2. szövetkezeti átlagár: 251,52 3. egyéni vállalkozói átlagár: 235,7/8 Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 244,77 Ebből: 1. Gazdasági társaság átlagár: 251,81 2. Szövetkezeti átlagár: 253,08 3. Egyéni vállalkozói átlagár: 234,47 II. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. Eszak-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 253 2. Észak-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 260 3. Dél-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 235 4. Központ (Budapest, Pest megye): 285 5. Eszak-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 242 6. Dél-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 249 7. Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 247 III. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E.: 319.78 U.: 306,45 R.: 289.97 O.: 282,73 R: 267,66 IV. Nemzetközi hasítottfélsertés-átlagár: 386 Ft/kg Forrás: HÚSCÉH Vita a munkaidőről Budapest A napi munkaidő hét órá­ban történő meghatározását javasolta a munkavállalói oldal az Országos Munka­ügyi Tanács (OMT) munka­jogi bizottságának keddi ülésén a munka törvény- könyve módosításáról tar­tott vita során. A testület a törvénykönyvre vo­natkozó, az európai uniós jog­harmonizációval összefüggő mó­dosító javaslatokat vitatta meg. A szakszervezetek hangsúlyozták: a javaslatokban igen sok a mun­kavállalók számára hátrányos változtatás. Ezek ellensúlyozása­ként szükség lenne a hétórás munkanap meghatározására. A kormányzati oldal vitatta, hogy az uniós jogharmonizáció során a munkavállalóknak ked­vezőtlen módosításokat erőltet. Pál Lajos, a Szociális és Család­ügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára elmondta: a munka- vállalóknak kedvező változás lenne, hogy túlórával sem lehet­ne több a napi munkaidő 12 órá­nál. Hangsúlyozta: megítélésük szerint nem jelent többletterhet a dolgozóknak a másik változtatási javaslat sem, miszerint a munka­helyeknek a heti maximálisan negyvennyolc órás munkahét négy hónap átlagában kell meg­felelniük. A munkáltatói oldal az ülésen ragaszkodott ahhoz, hogy általá­nosságban négy hónapra emel­jék fel a munkaidőkeret időtarta­mát, bizonyos készenléti, több­műszakos, folyamatos, idényjel­legű munkáknál pedig hat hó- napnyi legyen ez a keret. _■ Oroszországi energiaválság Toplista a hazai vállalatokról Öt éve annak, hogy egy Magyarországon működő amerikai cég el­készíti azt a 100-as toplistát, amelyben az árbevétel és az adózás előtti nyereség alapján sorolják a hazai vállalatokat Kasnya Csa­bát, a társaság ügyvezető igazgatóját kérdezte Szentgáli Edit Oroszországban futótűzként terjed az energiaválság, a tenger- melléki áramszolgáltató után több energiaipari vállalat vonta meg az áramot a nagyfogyasztóktól. Az energiaszolgáltatók sorra vonják meg az áramot azoktól a vállalatoktól és közintézmények­től - kórházak és katonai létesít­mények sem képeznek kivételt - amelyek adósságot halmoztak fel velük szemben. Teszik ezt azért, mert a nemfizetők miatt ők is tar­toznak a költségvetésnek, a fűtő­anyagot - gázt, szenet, olajat - szállító vállalatoknak és a fuvaro­zóknak. További gondot okoz, hogy az energiaszolgáltatók pénz híján nem tudnak felkészülni a té­li időszakra. A Krasznojarszkenergo lekap­csolt az áramrendszerről több mint másfél ezer vállalatot, ame­lyek összesen közel egymilliárd mbeles adósságot halmoztak fel vele szemben. A Habarovszkenergo ugyancsak úgy döntött, hogy keményen lép fel az adósokkal szemben, s lekapcsolta őket az energiahálózatról. A haba- rovszki vállalatnak csaknem 5,1 milliárd rubellel tartoznak a fo­gyasztók, s emiatt a vállalat 1,73 A japán kormány 500 milliárd jen költségvetési tartalék felhasz­nálását hagyta jóvá kedden gaz­daságélénkítő célzatú - elsősor­ban infrastrukturális, környezet­védelmi, városfejlesztési és szoci­ális - közmunkaprogramok fi­nanszírozására. Az összegből 127 milliárd jent fordítanak a szuperexpressz-há- lózat, valamint a közutak és a re­pülőterek fejlesztésére, 34,22 mil- liárdot pedig az információ-tech­nológiai infrastruktúra megerősí­tésére költenek. 20 milliárd jen jut természeti csapások károsultjai­milliárd rubel adósságot halmo­zott fel a büdzsével, illetve a költ­ségvetésen kívüli szociális pénz­alapokkal szemben. A fűtőanya­gok drágulása következtében a Habarovszkenergo a szén- és olaj­ipari vállalatoknak is adósa. Az energiaválság elérte az Altaji terü­letet is. A helyi áramszolgáltató több nagyfogyasztótól megvonta az áramot, közöttük a Transzmas gépipari nagyvállalat is villany nél­kül maradt. Az Altajenergónak mintegy 350 millió rubellel tartoz­nak a nagyfogyasztók. A tengermelléki áramszolgálta­tó, a Dalyenergo a távol-keleti orosz flottával sem kivételezett, hétfőn két katonai gyártól is meg­vonta az áramszolgáltatást. Az orosz tisztikar lakásaiban is lekap­csolták a villanyt, mert a védelmi minisztérium összesen több mint 200 millió rubellel tartozik az ener­giaiparnak. Az orosz fővárosban a Moszenergo a meleg vizet vonja meg azoktól a vállalatoktól, ame­lyek adósságokat halmoztak fel ve­le szemben. Meleg víz nélkül ma­radt tíz gyógyintézmény, egyebek mellett az izmajlovói gyerekkór­ház is. nak megsegítésére, csaknem 10 milliárd jent szánnak idősgondo­zási programokra és 8,44 milliár- dot az állami kórházak fejleszté­sére különítenek el. Az 500 milli­árdos tartalékot az áprilissal kez­dődött pénzügyi év költségvetés­ében rakták félre azzal, hogy az összeg a kormány rendelkezése alapján közmunkaprogramok fi­nanszírozására fordítható. Az el­határozott programoknak csak­nem a felét közvetlenül a kor­mány irányítja majd - közölte a pénzügyi tárca.- A tavalyi első tíz megtartotta vezető szerepét ezen a listán. Az első továbbra is a Mól, Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársa­ság, árbevétele 742 milliárd forint. Kimondani is egy kicsit sok, de ha arra gondolunk, hogy ez a mai ár­folyamokon számítva durván há­rom milliárd dolláros cég, akkor meg kell állapítanunk azt, hogy Nyugat-Európában ezzel a szám­mal a Mól nem nagyon verekedné be magát a top-100-ba. Régiónk­ban és Magyarországon viszont ők az elsők.- Szoros versenyben mögötte a második az Audi Hungária Motor Kft. Mennyivel van lemaradva?- Körülbelül 22 százalékkal. Meg kell jegyeznem, hogy itt egy hatalmas ugrásnak lehetünk a ta­núi az Audi részéről, hiszen közel 50 százalékkal tudta az éves árbe­vételét 98-ról 99-re növelni, míg a Mólnál ez csak 17 százalék volt.- Érdekességképpen mondjuk el, hogy ki a századik ezen a lis­tán, áld még belefért a TOP 100-ba- A Magyar Kábelművek Rt. a századik. Ehhez, hogy valaki a lis­tára kerüljön, közel 22 milliárd fo­rintos árbevétel szükségeltetett.- Nyilván az anyavállalat dön­tött úgy, hogy nem éri meg a pia­con itt lenni Mekkora árbeváel mellett nem éri meg egyébként itt lenni és mekkora árbevétel mellett vonul ki?- 26 milliárd forint az az árbevé­tel, amit ők 99-ben elértek. Minket is meglepett, hogy mégis kivonul­nak Magyarországról.- Természetesen az árbeváel még nem jelent mindent. Ez csak egy mutaló. Ha az adózás előtti nyereséget nézzük, akkor is ugyan­olyan-e a sorrend, mint most?- Hát akkor a sorrend változik, itt bizony a Matáv kerül az élre több mint százmilliárd forintos nyereséggel 1999-ben. Az árbevé­telük majdnem 385 milliárd forint.- Ez azt jelenti, hogy a profitter­melő képesség ebben az ágazatban volt a legjobb, vagy ennél a válla­latnál a legjobb?- Azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a távközlésnek az árbevétel arányos nyeresége igen magas, a másik nagyobb profit-ter­melőképességgel rendelkező ága­zat a gyógyszeripar.- Mi az oka annak, hogy az energetikában dolgozó vállalatok profittermelő képessége viszonylag kisebb, vagy legalábbis elmarad a távközléstől és a gyógyszeripartól?- Az egyik az, hogy ezek a cé­gek nagyon nagy beruházásokat foganatosítottak ezekben az évek­ben Magyarországon, és valószí­nűleg ez azért a jövedelem terme­lőképességüket egy kicsit rontja. A másik pedig az, hogy mint a Mól esetében azért az állami beavatko­zás nem a jövedelemtermelő-ké­pességet és a profitot emeli.-Es az, hogy vajon a MÁV egy kétezres listán, tehát ami nyilván jövőre fog elkészülni, meg tudja-e őrizni 10. helyét, ez azért kérdéses, hiszen árbevéele valóban eléri a 165 miüiárd forintot, de lehet látni, hogy 98-ban is és 99-ben is veszte­séges volt.- Megjegyezném, hogy ők az egyetlenek a TOP-lO-ben, akik veszteséget mutatnak. Ahhoz, hogy a MÁV ebben az előkelő tár­saságban továbbra is helyet tudjon foglalni, ahhoz a hatékonyságán szinte biztos, hogy javítania kell.-Ha ágazati szempontból néz­zük meg a TOP-lOO-as listát, akkor mit tapasztalunk, főként melyik ágazat az, amelyik reprezentálja magát?- Legtöbben az energiaiparból kerültek erre a listára, szám szerint 18 cég, nagyon sok elektronikai cég van és a gépgyártás az, ami még láthatóan több cég képviselte­ti magát.- Rajta vannak-e már ezen a 100-as listán például a nagy élelmi­szer-áruházi láncok?- Néhány már megtalálható ezen a listán, bár meg kell, hogy je­gyezzem, adataim maguktól a cé­gektől származnak és azt érezzük, hogy ebben a körben a legna­gyobb a titkolódzás. Ezek között a cégek között vannak olyanok, akik bekerülhetnének a listára, de sem­milyen módon nem adnak adatot, holott ezek az adatok nyilvánosak.- Az ember azt gondolná, hogy ők csendben, a háttérben szeretné­nek sok-sok profitot termelni úgy, hogy az minél kisebb nyilvánosság mellett történjen.-Ebben van egy kis igazság, na- gyon-nagy a verseny, én ezt annak a számlájára írom. A magyar kis­kereskedelmi fogyasztás draszti­kusan változott az elmúlt évek­ben, nagyon sok szakértő ma is azt mondja, hogy túl sok ez így Ma­gyarországon. Túl sok élelmiszer- lánc van Magyarországon. Óhatat­lanul összeolvadásokra, kihullá­sokra kell számítani az elkövetke­zendő években. Én megértem azt, hogy néhányan titkolják az adato­kat, bár nem vagyok benne biztos, hogy ezeket az adatokat titkolni kellene.- Mindenesetre meglepő, hogy az első tízben a kilencedik helyen a Metro holding ott van.-Több mint százmilliárdos ár­bevétellel, de az, hogy ezen a listán hol lenne a Csemege, a Cora, és a Penny Market, az egy kérdés, hi­szen ők nem szolgáltattak adatot. Japán közmunkaprogram FELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1-9. Telefon: (32) 520-150 Érvényes: 2000. május 15-tól BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő Éves kamat, 1M Ft lelett (%) (EBKM) 1 hét 6,000 (6,08) 2-3 hét 7,500 (7,60) 1-2 hó 8,500 (8,62) 3 hó 8,250 (8,36) 6 hó 8,000 (8,11) 12 hó 7,500 (7.60) CIB Bankszámla 2,000 (2,05) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50EFI-5MFI 5-10 MFI 10 M Ft lelett Lekötési idő éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1 hó 8,750 (8,87) 8,875 (9,00) 9,000 (9,13) 3 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) 6 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) 12 hó 8,000 (8,11) 8,125 (8,24) 8,250 (8,36) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-100 EFt-ig 3,000 3,08/3,08 100 E Ft—1 M Ft 4,000 4,13/4,12 1 M Ft felett 7,000 7,33/7,29 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 3,000 3,08 50 E Ft—1 M Ft 7,000 7,33 1 M Ft felett 9,000 9,52 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 8,750 8,87 6 hónap 8,750 8,87 12 hónap 8,250 8,36 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. . KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) éves kamat (%) EHM1 1 hó 8,750 8,75 3 hó 8,750 8,75 6 hó 8,750 8,75 12 hó 8,250 8,25 Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. Érvényes: 2000. április 3-tól Folyószámlahitel Éves kamat (%) 20,00 Betétőrző hitel 16,50 Lombardhitel 18,00 Ingatlanfedezet mellett nyújtott - lakáscélú hitel kamat 17,50- egyéb célú hitel kamat 19,50 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 12,80 5 éves kamatperiódus 11,20 CIB Személyi kölcsön 25,00 THM: 30,93-36,84%, 3%-os kezelési költség mellett HUF prime rate Éves kamat (%) 13,85 CIB0O64O242242 A BANCA COMMERCIALEITALIANA-CSOPORT TAGJA Változások a munkaügyben Nagyobb szerephez jutnának a vállalkozók és az érdekképviseletek A Széchenyi-terv munkaerő-piaci feladato­kat is ad, egyebek mellett ezek összehango­lását végzi majd a Gazdasági Minisztérium (GM) új szervezeti egysége, a foglalkozta­táspolitikai főcsoportfőnökség - mondta tegnap Székely Judit, a főcsoportfőnökség vezetője. Budapest Az új rendszer annyiban térne el a jelenlegi munkaerő-piaci statisztikától, megfigyelésektől, hogy az adatszolgáltatásban és az információfel­használásban egyaránt nagyobb szerephez jut­nának a szaktárcák és a gazdasági élet különféle szereplői, így a vállalkozók, az intézmények, az érdekképviseletek. Székely Judit értékelése szerint azzal, hogy a foglalkoztatáspolitika egésze a GM irányítása alá került, lehetőség nyílik a gazdaság- és a foglal­koztatáspolitika jobb összehangolására. Az új fő­csoportfőnökség javítani kíván az állami munka­erő-közvetítés hatékonyságán, s erősíteni akarja az állami és a magán munkaerő-közvetítés kö­zötti kapcsolatot is. A megyei munkaügyi köz­pontok adatbázisát úgy lehetne jobban kihasz­nálni, ha az állami munkaügyi szolgálat napi kapcsolatot építene ki a kisebb és nagyobb cé­gekkel egyaránt - fogalmazott a főcsoportfőnök. Segítem kívánják a munkaerő-kölcsönzés ma­gyarországi meghonosítását is - mondta Székely Judit. E Nyugat-Európában már bevált foglal­koztatási forma során a kölcsönzést megszerve­ző cégek az átmenetileg hiányzó dolgozókat pótolják, illetve munkakínálatukkal javítják a foglalkoztatást. A főcsoportfőnökségen belüli munkameg­osztásról Székely Judit elmondta: a foglalkoz­tatásstratégiai főosztály nemzeti akcióprogra­mot dolgoz ki. A másik feladata a Munkaerő­piaci Alap tervezése, a harmadik főosztály pedig követi szabad munkaerő-áramlással összefüggő ügyeket. _____________________________________ SZÉKELY JUDIT A döntéshozók intemeteznek Az üzletemberek naponta 193 percet tévéznek és átlagosan 150 percet rádióznak. A gazdasági és politikai lapok mellett szívesen olvasnak lakberendezési és tévéműsorlapokat - de­rül ki egyebek között a Gfk Hungária és a Szonda-Ipsos leg­frissebb felméréséből. Közös piackutatásuk alkalmával ezút­tal vállalatvezetők, üzleti döntéshozók médiaszokásait vizs­gálták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom