Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-21 / 169. szám

2000. JÚLIUS 21., PÉNTEK MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Kihaló indián nyelvek: feltámasztás Interneten? Pillangó csak hároméves, de jobban beszéli a pajut nyelvet, mint a környezetében élő felnőttek legnagyobb része. Az észak-amerikai indián törzs kihalófélben lévő nyelvén el tudja énekelni az ábécét, kicsit akadozva elszámol tízig és bemu­tatkozik pajut becenevén. Aesevitsinek keresztelték el. Mindezt a pajut intenzív nyelvtanfolyamon tanulta. A tan­folyamnak az a célja, hogy megmentsék a törzs közös nyelvét. A törzs tagjai, összesen 744-en, elszórtan élnek az ország dél­nyugati részén, Utah államban, és közülük csak negyvenen beszélik folyékonyan anyanyelvűket. Hasonló helyzetben vannak az összes indián törzsek az Egyesült Államokban. Az Utahban és Colo- radóban élő utes törzs 3200 tagja közül mindössze 480-an beszélik folyékonyan törzsük nyelvét. Oklahomában ma már nem egé­szen 900-an használják csak a komancsok nyelvét, Új-Mexikó- ban pedig hasonlóképp kevesen az apacsokét. Az 1990-es nép- számlálás adatai alapján úgy be­csülik, hogy az amerikai indiánok és az alaszkai bennszülöttek kü­lönböző nyelveinek egyharmadát esetenként százan sem beszélik.- A bennszülöttek ma még élő 185 nyelve közül 20 sem fog fenn­maradni a következő 50 évben - idézi az AP a montanai Piegan In­tézet egyik munkatársát, Darryl Kippet. Ez az intézet munkálkodik az őslakosok nyelveinek fennma­radása érdekében. A pajuták nyelvének hanyatlása 1954-ben kezdődött, amikor egy utahi sze­nátor felvetette őket a „meg­szűnt” törzsek listájára. Ettől fog­va nem ismerték el őket indiá­noknak, ami azt jelentette, hogy elvesztették a szövetségi kor­mánytól kapott anyagi támoga­tást és földjük nagy részét. Mire az utahi pajutákat 1980-ban újra elismerték, a törzs tagjainak a fe­le meghalt, sokuk azért, mert nem részesültek orvosi ellátás­ban. Nyelvük majdnem teljesen kihalt, mert a lakosság csökkené­sével egyidejűleg a kormány poli­tikája értelmében az árván ma­radt indián gyerekeknek csak an­gol nyelven oktató bentlakásos iskolákban kellett tanulniuk. Az egészségügyi minisztérium adományából a törzs 1997-ben fel­mérést végzett az Utah déli részén élő pajut csopodok körében, és ki­derült, hogy mindössze 3 százalé­kuk használja naponta ezt a nyel­vet. Ezután ki kellett találni az or­voslás módját. Előszóra felnőttek­nek akartak nyelvtanfolyamokat szervezni a rezervátumokban, de aztán a törzs tagjainak az az állás­pontja érvényesült, hogy a fiatalo­kat kell megtanítani törzsük nyel­vére. Cedar City peremén, a törzs központjában tíz óvodáskorú kis­gyerek tanul egy iskolai előkészítő tanfolyamon. A terem falát hagyo­mányos öltözéket viselő indián gyerekekről készült felvételek dí­szítik. A faliújságon és a gyerekek székein azoknak a pajut neveknek a jelentését ábrázoló képek látha­tók, amelyekre a tanítók a gyere­keket elkeresztelték. A tanítás pajut imádsággal kezdődik, aztán pajut dalokat énekelnek a gyere­kek. A mesemondás idején a törzs hagyományos meséi hangzanak el, vagy azokból a mai gyerek­könyvekből olvasnak fel, amelye­ket maguk a tanítók fordítottak le pajut nyelvre. Más törzsek is hasonló tanfo­lyamokat szerveznek, felnőttek­nek is, hogy életben tartsák nyel­vüket. Szótárakat szerkesztenek és az interneten tartanak nyelvtanfo­lyamokat, ezek anyagát CD-ROM- rais felveszik. Az egyik legrégebbi intenzív iskola előkészítő tanfo­lyam 1983-ban indult családi ala­pon Hawaii szigeten, ahol most legkevesebb 10 iskolai előkészítő kurzus és 14 olyan iskola műkö­dik, ahol intenzív képzést is tarta­nak. A hilói Hawaii Egyetemen ké­pezik ki a tanfolyamokat tartó ta­nítókat. A montanai Browningban élő feketelábúak 1955-ben vették át a hawaii modellt. Három iskolá­jukban 50 gyerek tanul: Hivatalos becslés szerint a 17 ezer feketelábú indiánnak csak körülbelül 10 szá­zaléka beszéli saját nyelvét. Azelőtt sokan magától értetődő­nek tartották, hogy van saját nyel­vük, de ma már ráébredtek a szo­morú valóságra, hogy csak akkor van, ha tevékenyen közreműköd­nek ennek érdekében - mondta Ofelia Zepeda, az arizoniai egye­temhez tartozó amerikai indián nyelvek fejlesztésével foglalkozó intézet társigazgatója. Bermudában is lehet majd? Ismét tengeren a vikingek A hajdani viking hajók mintájá­A bermudai Munkáspárt (Labour) képviselői indítványt ter­jesztettek a tisztelt Ház elé, amelyben kérik, hogy a honatyák a jövőben a szigetcsoportról elne­vezett rövidnadrágban, bermudában jelenhessenek meg az üléseken. Az indítvány elfogadása esetén a bermuda eltűnne a parlament­ben tiltott viseletek listájáról. A képviselők rózsaszínű shortban, sötét zakóban és a hozzá illő térd- harisnyában vehetnének részt az üléseken. Megengednék továbbá hagyományos indiai és nyugat-af­rikai öltözékek viselését is. A munkáspárti javaslat azonban nem talált egyértelmű helyeslés­re. John Barritt ellenzéki képvise­lő azzal vádolta a Munkáspártot, hogy indítványával megsértette a házszabályt. Arról nem szól az AP jelentése, vajon a bermuda enge­délyezése a beszédben is példát mutat-e: az is rövid (short) lesz-e a bermudai parlamentben? ra épült vitorláson akarnak izlandi hajósok Skandináviából átkelni Észak-Amerikába - akárcsak ezer évvel ezelőtt a legendás Leif Erikson tette. Gunnar Maréi Eggedsson kapi­tány 22 méter hosszú hajója, az „Islendingur” - fedélzetén nyolcfő­nyi legénységgel - a hét végén megérkezett Grönlandra, ahol Margit dán királynő, Henrik trón­örökös, Olafur Ragnar Grimsson izlandi elnök és Jonathan Motzfeldz grönlandi miniszterel­nök rövid utat tettek vele. Az „Islendingur” négy hete in­dult Izlandról. A modem vikingek Grönland és az északi-sarki Baffin- szigetek érintésével akarnak eljut­ni Új-Fundland északi csücskére, ahol Erik és kísérete településeket létesített kereken ötszáz évvel Ko­lumbusz Amerikába érkezése előtt. A tervek szerint október 5-én ér véget az „Islendingur” útja áll a DPA jelentésében. High-tech fűszeres Ausztriában Az eddig csak a pénztárosok kezében látott szkennert a vevők kezelik, s ha valaki egy csomag kekszet vesz, esetleg megszólal a bevásárlókocsi: „Nagyobb kiszere­lésben ugyanez olcsóbb!” Ez nem tréfa: a Bécs melletti Pukersdorfban a Billa konszern nyitotta meg az új század minden kapcsolódó műszaki vívmányát egyesítő „high-tech” élelmiszer- boltját. A vásárló kezében lévő, veze­ték nélküli szkenner jelzi a vásá­rolt cikk árát és nyomban hozzá is adja az addig vett termékek árá­hoz. A bevásárlókocsi valóban be­szél, bár hangja még nehezen hallható a nagy zajban. Az árakat a polcokon papírkártyák helyett di­gitális kijelzők mutatják, amelye­ket a bolt elektronikai irányító központjában „feliratoznak”. A kicsik a bejárat melletti videósarokban szórakozhatnak, amíg a szülők szkennelnek, a fel­nőttek pedig az elektronika más ál­dásait is élvezhetik a boltban az ingyenes telefonálástól az ingye­nes internet-használatig, nem is szólva a fénymásolásról. Azok, akik túl megerőltetőnek érzik a high-tech-bevásárlást, megmérhe­tik vérnyomásukat is a boltban. A szkennerrel történt bevásárlás után a pénztárnál már egyszerű a dolog: csak a műszert kell átadni a kisasszonynak, s nem kell például a pénztárpultra kirakni az árut. A legnagyobb sikere a premie­ren a sok újdonság és szolgáltatás mellett mégiscsak a Star Wash el­nevezésű robotnak volt, amely emberhez érve így szól: „Bip, ké­rem álljon félre, fel szeretnék itt mosni”. Nem csak a gyerekek: sok felnőtt sem tudta megállni, hogy ne álljon újra és újra a beszélő fel­mosórobot elé. A Billa számára a pukersdorfi szupermarket próba, később a cég több boltját is így kívánja felszerel­ni, s azt reméli, hogy ha a vevők megszokják az új módit, személy­zetet takaríthat meg. Az egyet­len ürömcsepp az örömben a fo­gyasztóvédők szerint az, hogy a szkennert csakis a Billa-kártyával rendelkező vevőknek adják ki, márpedig a kártya kiállításához a vásárló sok személyes adatot is közöl a céggel. Egyelőre azonban a kíváncsiság erősebb a vásárlók kö­rében, mint az adatvédelemmel kapcsolatos aggodalom... Özvegyek gyakrabban betegszenek Akinek nincs élettársa és ráadá­sul munkája sincs, az gyakrabban betegszik meg. Erre a (nem túl meglepő) megállapításra jutott a német szövetségi statisztikai hiva­tal a lakosság egészségügyi állapo­tának felmérése alapján. A felmé­rés nyilvánosságra hozott adatai­ból kiderül, hogy idén áprilisban a házasságban élők 11 százaléka volt beteg, vagy szenvedett balese­tet. Elváltaknál 16, özvegyeknél el­lenben 24 százalék volt ez az arány. A rendszeresen dolgozók körében nyolc százalék volt a bete­gek vagy sérültek aránya, munka- nélkülieknél viszont 12 százalék. Nem állapítottak meg azonban kü­lönbséget férfiak és nők között a megbetegedések és baleseti sérü­lések arányát tekintve - áll a DPA jelentésében._____________■ Kétszáz éves a bernáthegyi Az ázsiai étlapokon ínyencfalatként szerepelne Éppen 200 éves a bernáthegyi, amelyet rendszeresen rumoshor­dóval a nyakában ábrázolnak s amely hűségesen csillogó szemé­vel még a legelvadultabb kutya­gyűlölők szívét is meglágyítja Svájcban, ahonnan ered, de min­denütt másutt is. A bernáthegyi ősapja a 200 év-' vei ezelőtt született Barry, amely az Ágoston-rendi szerzeteseknek a Szent Bemát hágón lévő ven­dégházában látta meg a napvilá­got. A szerzetesek rossz időben gyakran mentek ki a hóba keres­ni az eltévedt, esetleg lavina alá került utazókat, s Barry állítólag 40 ember életét mentette meg. Rumos hordócskát azonban soha nem viselt a nyakában sem ő, sem utódai. Barry, „akinek” kitömött tete­me a berni természettudomá­nyos múzeumban ma is látható- nem is hasonlított a ma ismert bernáthegyire, amelyet az embe­ri szépségideáinak megfelelően tenyésztettek ki. Az eredeti nyúj­tott fejből hatalmas koponya lett s a mai bernáthegyiek szőre hosszú. A fajta elnehezedett, erő­sen hajlamos az izületi megbete­gedésekre, sok állat a megválto­zott fej forma nyomán légzési ne­hézségekkel küzd, és már rég nem alkalmas lavinakutyának. A hordó a szakértők és az Ágoston rendi szerzetesek szerint is merő legenda, amint az is, hogy Barry egy kisfiút a hátán vitt volna a menedékházba, így mentve meg életét. De legenda az is, hogy egy francia katona farkasnak nézte és lelőtte a hűséges ebet. A kutyán lovagló kisfiú legendája jóval Barry születése előtt keletkezett, a kitömött Barry bőrén pedig semmiféle sérülés nem látható. Noha Barrynak a párizsi állat­temetőben állított emlékművén az olvasható, hogy „40 embert megmentett, a 41. megölte”, az igazság az, hogy a szerzetesek 1912-ben „nyugdíjba” küldték a sok jó szolgálatot tett ebet Bern­be, ahol két évvel később kimúlt. Mindez azonban nem változtat Barry és általában a bernáthegyi­ek legendáján. Tavaly Svájcban mintegy száz látta meg a napvilágot a nemzeti ebnek tekintett bernáthegyiek­ből. A fajta nagyon keresett mind az állatbarátok, mind az ínyen­cek körében: a svájci Szent Ber­nét klub tavaly figyelmeztetett arra, hogy ázsiai kereskedők jár­ják az országot, akik a bernáthe­gyieket keresnek, de nem bajba jutottak megmentésére, hanem hazai vendéglőik forgalmának növelésére. A bernáthegyi-pe­csenye az étlapon ínyencfalat­ként szerepelne. A biológiai órát a mamától örököljük Belső biológiai óránk, amely a nappalok és az éjszakák változá­sát jelzi számunkra, az élő szer­vezetek többségénél a gének ré­vén az anyától öröklődik, és már az embrió kialakulásától kezdve működésbe lép - állítják francia kutatók. Az új francia felfedezés­ről a Science című amerikai tu­dományos folyóirat legutóbbi számában adtak hírt. Eddig az emlősökkel kapcsolatos kutatá­sok azt látszottak igazolni, hogy a „napi óra” (circa diem - szó szerint: mintegy egy nap) a szü­letés körül „állítódik be”. A francia kutatók szerint bio­lógiai óránk már az embrió fejlő­désének első perceitől kezdve működik, az anyától öröklődik és az anya biológiai órájához igazodik - írja az AFP. A baktéri­umoktól az emlősökig az „napi óra” a legtöbb élő szervezet ese­tében szabályozza a fiziológiai folyamatokat és a viselkedést. Ez a belső óra teszi lehetővé a na­pok múlásának érzékelését 24 órás ritmusban, valamint a nap­palok és az éjszakák, és ezzel együtt a környezeti feltételek vál­takozását (fény, hőmérséklet, stb.) a Föld forgásának megfele­lően. Ettől a mechanizmustól számos fiziológiai folyamat függ. Minden eddig tanulmányozott biológiai óra úgynevezett „óragé­neket” használ, amelyek egy­másra kölcsönhatással vannak, és molekuláris rezgést keltenek, ellenőrizve a célgéneknek neve­zett következő géneket is. Annak érdekében, hogy job­ban megértsék a biológiai óra még embriókorban történő beál­lítódásának mechanizmusát, a tudósok ezúttal is a zebrahalhoz folyamodtak, amely egyfajta mo­dell szerepét tölti be a biológiai fejlődéstörténetben. Az embrio­nális óra nem függ attól, hogy mikor történt a megtermékenyí­tés, és az embriónak genetikai úton adódik át - mutatnak rá a biológusok. Első ízben sikerült bebizonyí­tani, hogy teljességgel működő­képes napi óra létezik a gerince­seknél már az embriókor kezde­tén. A zebrahal-embriók már a ikrák lerakásakor rendelkeznek működőképes molekuláris órá­val, amely az anya órájához iga­zodik - állítják a francia kuta­tók. HŰVÖS NYÁR... KÍVÁNJON MÉG VALAMIT! Elege van a forró nyárból? Pedig még csak most jön a java! Aggodalomra azonban semmi oka! Hiszen ha idén nyáron vásárolja meg a Toyota A V E N SIS bármely változatát, az alapfel­szereltség részét képező' nagy hatásfokú légkondicionáló gondoskodik arról, hogy meg a legnagyobb kánikulában is felüdülés legyen az utazás. S hogy aján­latunk valóban átlagon felüli legyen, most a képen látható sportfelszerelt­séggel kínáljuk Önnek kiváló menettulaj­donságairól híres modellünket - amíg a készlet tart! Ha azonban a sportfel- szereltség hidegen hagyná, rendkívül kedvező, központilag támogatott fizetési konstrukcióink közül válogathat! jiónk részleteiről, a további vált lehetőségekről márkakereskedőink tájékoztatják! •KAKUK JÓZSEF MAGYAR-OSZTRÁK KFT SALGÓTARJÁN TEL.: 06-32-430-646 •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom