Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-20 / 168. szám

2000. JÚLIUS 20., CSÜTÖRTÖK SZÉCSÉNY MEGYEI KÖRKÉP lij^f BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Nórád Megyei Hírlap __________Pádár András jegyzete Polgár őrök napja S zép sikereket ének el a Nógrád megyei polgárőrök a VI. polgárőr napon, Budapesten - ínam a na­pokban. Ez nem tévedés, mert a tombola nyereségek is sikert jelente­nek, meg a kispályás labdarúgás­ban elért második helyezés is. Az előbbiben Fortuna istenasszony ke­ze is benne van, az utóbbi azonban kizárólag a nógrádi polgárőröknek köszönhető. Pontosabban szólva a karancskeszi polgárőr egyesület edzett tagjainak, akik a vizes, sáros talajon, a csaknem folyamatosan hulló esőben vívták meg mérkőzése­iket az ellenfelekkel S ha már rész­letekről is szó esik, tegyük hozzá, hogy jogos várományosai voltak az aranyéremnek, ámde a székesfehér­váriakat meg ebben segítette a sze­rencse, s egy gólocskával sikerük minket megelőzniük. S hogy miért úgy jelent meg, hogy a nógrádi csapati Talán meg­bocsátható ez az általánosítás még akkor is, ha a mi nógrádi- karancskeszi csapatunkba csupán egyetlen játékos került bele más pol­gárőr egyesületből. Kétségtelen tény, a sikert elsősorban a karancskeszi polgárőrök érték el, ezzel tartozunk az igazságnak. Ha már bele bocsátkoztunk részletkér­désekbe is, hadd mondjam el, hogy ez az elért siker nagyobb is lehetett volna, ha minden rendben lett vol­na az információáramlás körül. Va­lami azonban hibázott, mert vala­hogyan más sportágakban nem je­leskedhettünk. Információim sze­rint azért nem, mert valamiféle ne­vezési lapok nem jutottak oda, aho­vá kellett volna. Pedig polgárőreink készültek, szerettek volna résztvevői lenni az összetett versenynek is. S ide kívánkozik még néhány véle­mény, amelyekkel magam sem vi- tatkozhatom. A nap ígéretesen in­dult, mégsem érte el színvonalban a korábbiakat. Nemcsak azért nem, mert esett az eső: ezt is jobban el lehetett volna viselni, ha a sátrak­ban legalább száraz padokra lehe­tett volna leülni. a z ünnepség értékét és az elhang- i\zottak zavartalan megértését rontotta a visszhangos sátor-épít­mény, ami azért az esőtől megvé­dett. S talán jobb lett volna, ha nem a so'rbanálló, babgulyást fogyasztó tömeg előtt zajlik a magasabb szin­tű vendéglátás. Fiatalok oldala: később Mai lapszámunkból anyagtorlódás miatt kimaradt Húszon innen, húszon túl című összeállításunk. Az oldalt jövő heti lapszámunkban találják fiatal olvasóink. ______________________________■ K ábítószer, erőszak A megyeszékhely egyik felka­pott szórakozóhelyén nemrégi­ben razziát tartott a rendőrség, amelynek során több, húsz év alatti fiatalt kaptak rajta kábító­szer fogyasztáson, akik ellen fo­lyik az eljárás. A drograzzia olyan következményekkel is járt, ami­nek eredményeképp, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói, 18-án nyomozást ren­deltek el egy salgótarjáni férfi el­len. Erre azért került sor, mivel a nyomozók az illető lakásán cannabis (vadkender) gyanús nö­vényi származékokat, s kábító­szer fogyasztásra alkalmas eszkö­zöket - egyebek között ópiumpi­pát -, valamint több tő növényt is találtak. Információink szerint, a férfi ellen - aki a lakásától távol eső ingatlanon termesztette a til­tott növényt -, kábítószerrel való visszaélés alapos gyanúja miatt indítottak nyomozást. A Salgótarjáni Rendőrkapi­tányság vizsgálati osztálya pedig egy karancslapujtői férfit vett őri­zetbe, aki szemérem elleni bűn­tettel gyanúsítható, mivel felme­rült a gyanú, hogy szerdára virra­dó hajnali háromkor, Karancsalján, egy fiatalkorút orá­lis érintkezésre, s kielégítésre kény-szerített. Kihez kerül a mozgáskorlátozott járandósága? Koldusokat kreálnak a zavaros pénzmozgások Meglehet, nem csak Nógrádra jellemző, de tény, manapság két átok is sújtja a megyénkben élőket, nemre, korra való te­kintet nélkül. A munkanélküliség mutatóiról rendre értesül­hetünk, ám a másik kór, csak az adott helységekben derül ki - először. Valóságos népbetegségről van szó, amelyet úgy hív­nak, mozgáskorlátozottság. Hont község 600 lakosa közül például 90-et sújt, Varsányban még ennél is többen szenved­nek mozgásszervi betegségben, s jutnak különböző nagyság- rendű állami támogatásokhoz, mint másutt is. Varsányban tavaly 287 súlyos mozgáskorlátozottat tartottak nyüván, amelyről kiderült, ez az átiag többszöröse az országosé­nak. Erre, s a részükre jutottatott összeg nagyságrendjére - 2,2 mil­lió forint, s ez nem az összesen, tudtuk meg a falu jegyzőjétől -felfigyelt a szakmai, közigazga­tási felügyelet, a kincstárral együtt. A mozgáskorlátozottak amúgy a vonatkozó jogszabály értelmében többféle támogatásra is jogosultak, s több helyi kedvez­ményre, például adómentességet élveznek, s csökkentett összegű gépjárműadó-kedvezmény is jár nekik, amennyiben úgy ítéli a he­lyi hatóság. Varsányban például a közlekedési kedvezmény az aláb­bi összegekben alakult az utóbbi években: 96-ban: 537 ezer, 97- ben 1 millió 796 ezer, 98-ban 2 millió felett, 99-ben 2,2 millió fo­rint volt, azaz jelentős összegsze­rű emelkedést mutató, azzal is összefüggésben, hogy egyre csak nő a mozgáskorlátozottak ará­nya. Az országos viszonylatban is kirívó adatokra való tekintettel szakmai vizsgálat, s ezzel egyide­jűleg rendőrségi vizsgálódás is fo­lyamatban van, vélhetően, hogy megállapítsák, történt-e oki­rathamisítás. Bármi legyen is a vizsgálódás végeredménye, az már most tudható, egy-egy tele­pülésen majd minden nem moz­gáskorlátozott szenvedő alanya az egészségkárosultak ügyének. A szűkebb közösségekben élők, ugyanis akarva-akaratlanul de vizsgálatra mennek, merev tartá­sukat bottal egyensúlyozva. Az is meditálásra ad sokaknak okot, hogy egy-egy lakásfelújí­tást, korszerűsítést megelőzően hányán válnak igazoltan is moz­gáskorlátozottá, s hány hetven­nyolcvan éves időskorú jár el még egyesületi gyűlésekre is a mondjuk gázbekötéshez remélt pénz érdekében? így aztán nem csoda, ha adódik a kérdés: miért nem szociális és időskori ellát­mányban, a végzett munkához arányított nyugdíjban, s miért Mindenfelé láthatunk kéregetőket a megyeszékhelyen. (Képünk illusztráció.) fotó! gv. t. látják, amint kora hajnalban, ka­pával a vállán krumliföldre inai a mozgásában erősen korlátozott, sötétedéskor hazafelé húzza a hajnalban lekaszált zöldtakar­mányt. A falu népe pedig értetle­nül morfondírozik, hogy lehet, hogy a mozgásában korlátozott státuszú férfi vagy az asszony, szakadatlan végzi a mezei és egyéb nehéznek mondható fizi­kai munkát, s megrendítő egész­ségi állapotuk akkor válik valójá­ban láthatóvá, amikor orvosi egészségügyi támogatásban ré­szesíti őket a kormány, s hogy mi­ért jut a ténylegesen rászorultak egészségkárosultaknak, a mini­málbérnél is kisebb összegű jut­tatás, amiből megélni nem, csak vegetálni lehet. S hányán vannak azok, akik születési rendellenes­séggel születtek, s akik családja csak óriási pénzügyi manőverek­kel, vagy sehogy sem képes em­berhez méltó körülményeket és ellátást biztosítani sérüljeinek? S mennyire rúg azok száma, akik fiatalon, vagy életük teljében vál­tak munkaképtelenné egy-egy baleset, sérülés következtében, s akik az „ állami gondoskodás” je­lenlegi sokaknak aprózott mérté­ke következtében az utcára kény­szerülve „keresik” a megélheté­sük forrásait. Ami nem csak an­nak az embernek megalázó „munkavégzés”, aki a salgótarjá­ni aluljáróban ül hajnaltól estig naponta, hanem mindenkinek. Azoknak is, akik alamizsnát dob­nak a használt papírpohárba, s azoknak is, akik restellkedve, főlehajtva surranak odébb, mert­hogy nekik sincs több, mint a né­mán kéregetőnek. Holott szé­gyenkezni nem ezeknek az érin­tetteknek kellene. A varsányi eset kapcsán még egy kuriózum: a rendőrség tanú­ként idézte be a helyi mozgáskor­látozottak kiterjedt rétegét, Salgó­tarjánba. Az utazás, mint ismere­tes, ide csak többszöri átszállással oldható meg, ami furcsa mód, nem jelentett akadályt a delikven­seknek, egynek viszont igen. A balesetben lábát vesztett férfi nem volt képes utazgatásra, s hasonló eredettel még páran. A rendőrség akceptálta a moz­gáskorlátozottságukból eredő uta­zási képtelenséget. De vajon kik fogják akceptálni az olyasmit, il­letve hát nem is, hanem felfigyel­ni az olyan esetekre (is), amikor valakit azért minősítenek egész­ségkárosultnak az egészségügy ítészei, mert mondjuk lehorzsolta a könyökét, túl mélyen nyisszan­totta a lábkörmét, ami ugyan vél­hetően fájdalommal jár, de igazá­ból nem járna hozzá lakásáta­lakítási támogatás, s másfajta el­látmány? Rendőrségi tájékoztató: eddig egymillió a kár Részben állampolgári bejelentés nyomán, részben a kitartó nyomozói munka eredmé­nyeként jutottak el a bátonyterenyei rend­őrök ahhoz a két bátonyterenyei illetőségű fi­atalemberhez, akik alaposan gyanúsíthatok közel ötven betöréses lopás elkövetésével. Amint azt Erszényi István őrnagy, a Bátonyterenyei Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának megbízott vezetője elmondta, 1998-ig visszamenőleg kezdték meg az ügyek felderítését, és július 14-ével bezárólag csak­nem félszáz betöréses lopásról van szó. A gyermekkorú és a fiatalkorú gyanúsított első­sorban Bátonyterenyén, illetőleg a víztározó mellett „tevékenykedett”, számlájukat egy­aránt terheli lakás-, iskola-, és óvodabetörés, több gépkocsi feltörése. A rendőrök bűnjele­ket is lefoglaltak a két gyanúsított rejtekhe­lyén. A felderített ügyekben a kárérték már eddig is közel egymillió forint, de az összeg nagyságára vonatkozó pontos adatot csak az eljárás lefolytatása után lehet majd teljes pon­tossággal megtudni. Népviseletes babák Kazárról Egyre több az állástalan nő Nagy Imréné Kovács Rebeka nevét nem csak Kazáron, hanem a megyében, sőt az országban is jól ismerik: ő készíti azokat a gyönyörű, népviseletbe öltöztetett babákat, amelyekből szá­mos található az országhatáron túl is. Mondhatjuk azt is, hogy kétszeresen is ismert név az övé: az 1979-es naptár cím­lapfotójáról egy kazári népviseletbe öltözött fiatal lány moso­lyog ránk, aki nem más, mint lánya, Nagy Rebeka. Ez a fotó szinte az egész világot bejárta, talán ennek is köszönhető a külföldi érdeklődés a méltán híressé vált népviselet iránt.- Már apró lánykoromban is ezzel foglalkoztam, amikor a li­bákat őriztem a Meredek partján - meséli Nagy Imréné. - Egész nap őriztük, aztán, hogy jobban teljen az idő, babát készítettünk: fából volt a teste, csuhé a ruhája, kuko­ricahaj a haja. Ez a babaké­szítés iránti szeretet meg­maradt felnőtt koromban is, persze akkor már nem fából készült babát öltöz­tettem. Sok víz lefolyt már azóta a Zagyván: amikor az első babát készítettem, még 150 forintért lehetett egy csupasz babát venni, ma már 4800 forintot kér­nek egy babatestért. Úgy­hogy most már csak meg­rendelésre csinálok, akkor is csak úgy, ha hoznak hoz­zá babát. Beszélgetés közben elő­veszi a már elkészített ru­hadarabokat, és mutatja: a babán minden olyan, mint az igazi népviseleten, csak piciben. A fehér harisnya, a sin- gelt alsónemű, a pendely, három vasalt singelt szoknya, a bő ing­váll, a „ganga” és a „fékető” amelynek elkészítése talán a leg­hosszabb ideig tart a sok apró „nyavolya” (flitter) miatt. Renge­olyankor, amint azt férje elárulja, hozzá sem lehet szólni. Lánya szokott segítem a bő ganga varrá­sánál, de azt mondja, édesanyja nem szereti, ha segítenek neki: mindennek úgy kell lenni, aho­gyan ő lerakta. Számát sem tudja, hány ba­bát készített már. Menyasszonyi viseletes babát viszont csak egyetlen egyet, azt is évekkel ez­előtt. Fájt is érte a szíve, sajnálta odaadni, amikor készen lett. Nem tett le róla azóta sem, hogy néni a maga készítette babákkal, háttérben a falon a nevezetes, világot járt totó FOTO: GOCS EVA teg munka van vele, hiszen min­dent kézzel varr. Néha nagyon idegesíti az aprólékos munka, még egyet csináljon, nem is a szándékon múlik: a baj az, hogy nem kap hozzá megfelelő virágo­kat. Mert nem mindegy ám, hogy milyen színű a fejdíszben a virág, már nagyon régóta keresi, de még idáig nem sikerült rábuk­kannia. Forgatom kezemben a picinyke alsószoknyát, szemem­be ötlik, milyen egyenletesek az öltések, akárha géppel varrták volna. Önkéntelenül is adódik a kérdés: hogyan lehet megtanulni ilyen szépen varrni?- Hát úgy, hogy kislányko­runkban mi nem az úton sétafi- káltunk esténként, nem volt diszkó, meg mozi, hanem varrót adtak a kezünkbe. Aztán karbidlámpa, meg petróleumlámpa mellett késő éjszakáig varrtunk. Rengeteg kézimunka ke­rült már ki a kezem alól, nagyon sokat szőttem is. Amit pedig egyszer megta­nul az ember, azt nem fe­lejti el, különösen akkor nem, ha szereti csinálni. Én pedig nagyon szeretem. Rebi néni és a lánya ki­veszik a részüket a telepü­lés kulturális életéből is: mindketten tagjai a Bokré­ta hagyományőrző együt­tesnek, mert nem csak varrni, hanem énekelni, táncolni is mindig nagyon szeretett. A kor pedig, mint mondja, nem lehet aka­dály: az igaz, hogy meg­öregszik az ember, de ez nem lehet kizáró ok arra, hogy kedvenc időtöltésének hódoljon. HEGEDŰS Június végére megyénkben az országosnál kedvezőbben ala­kult a munkanélküliek száma: a gyorsuló ütemű létszámapa­dás következtében hatszázhat­vanhattal kevesebb, összesen 12 ezer 834 állástalant tartottak nyilván. Ezzel ellentétben az éves szintű csökkenés nálunk elmaradt az országos átlagtól, az észak-magyarországi régió­ban viszont megyénk eredmé­nyei a legjobbak - kaptuk a tá­jékoztatást a Nógrád Megyei Munkaügyi Központtól. Az előző év júniusában 631-el több ügyfele volt a központnak, májusról júniusra 311-el lett ke­vesebb álláskereső, míg két éve csak 264 fős volt a csökkenés. A 14,5 százalékos munkanélküli­ségi ráta alapján a megyék sorá­ban jelenleg a harmadik helyen van Nógrád. A létszámfogyás a nem pályakezdők jelentős „ki­áramlása” az elhelyezkedési le­hetőségek kedvező alakulásá­nak, az idénymunkában való növekvő arányú alkalmazásnak a következménye, de ide sorol­hatók az újabb közmunkaprog­ramok is. A pályakezdők száma viszont 793-ra emelkedett a szó­ban forgó időszakban. Tapasz­talható, hogy a különböző ellá­tási lehetőségek kimerítése után az állástalanok egy része nem vállalja a további együttműkö­dést a kirendeltségekkel. Ők ugyanis jövedelempótló támo­gatást nem kaphatnak, rendsze­res szociális segélyt pedig nem igényelnek a kapcsolódó, köte­lező közcélú munka miatt. Júniusban összesen 1356 munkanélkülit vettek nyilván­tartásba, 176-al többet, mint má­jusban. A belépők közül 214-en először jelentkeztek, a visszaté­rők száma 166-al haladta meg az előző havit. A nyilvántartott ál­láskeresők tábora a megye min­den kistérségében csökkent, azonban a szécsényi és a bátonyterenyei körzetekben a munkaügyi kirendeltségek se­gítségével többen kerestek mun­kát, mint tavaly. A salgótarjáni és rétsági körzet kivételével élénkült a munkaerő-kereslet, javultak az elhelyezkedési esé­lyek. A pályakezdő állástalanok aránya minimálisan emelkedett, (mint ez nyaranta lenni szo­kott), a belépni szándékozó fia­talok jelentkezése folyamatos, de még elmarad a korábbi évek hasonló időszakában tapasztalt mértéktől. Az összetétel ez eset­ben tovább módosult: az ala­csony iskolai végzettségűek ke­vesebben lettek, a szakközépis­kolai és a technikusi végzettsé­gűek létszáma gyarapodott. A nem pályakezdő munkanélküli­ek körében egyre több az állás­talan nő, míg a férfiak körében a csökkenés vált jellemzővé, ez a helyzet köszön vissza a fizikai foglalkozású munkát keresők esetében is. ____________________gwi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom