Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-15 / 164. szám
A NOGRAD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2000. JULIUS 15. Jacko elfelejtett fizetni? Már megint az igazságszolgáltatás miatt került a bulvárlapok címlapjára Michael Jackson. Egy Los Angeles-i ékszerész azzal vádolja, hogy közel fél évig használt egy másfél millió dollárt érő órát, majd fizetés nélkül visszaszolgáltatta. David Orgeil ékszerész a Santa Monica- i bíróságnál jelentette fel a sztárt. Azt állítja, hogy Jacko még decemberben magához vette a gyémántokkal ékesített órát, majd áprilisban visszaadta. Az órán viszont olyan karcolások voltak, amelyek azt bizonyítják: nemcsak vitrinjében őrizgette, hanem hordta is. Howard Rubinstein, az énekes szóvivője szerint Orgeil vádjai megalapozatlanok, az ékszerész, csupán reklámot akar magának. Jackónak sem jött rosszul a hír, hiszen, mint zenész, már jó ideje nem produkált semmit, és rá is érvényes az a Mick Jagger-i mondás, mely szerint amíg a cím- lapra kerül, nem érdekes, hogy mit írnak róla a 96. oldalon... ■ Külföldön is a legjobbak között ŐRÖS* Június végén rendezték meg, immár harmadik alkalommal a szlovák fővárosban, Pozsonyban a „Tehetségek interfóruma 2000” kamarazenei versenyt, négy ország ifjú muzsikusai részvételével. A közel hatvan kamaracsoport között a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola triója az értékes negyedik helyezést szerezte meg. A kamaraegyüttes tagjai Ebecz Viktória, Balga Szilvia - fuvola és Burovincz Laura - gordonka érzékeny együttjátékát értékelte elismeréssel a zsűri, kiemelve tanáraik, Kanyó András és Kanyoné Réti Emőke felkészítő munkáját. A balassagyarmati ifjú muzsikusok a tanévben „idehaza” is kiemelkedően szerepeltek - áprilisban az országos kamarazenei versenyen, Székesfehérváron kaptak kiemelt díjat, a gálakoncert szereplői lehettek, majd a Magyar Rádió „Most mi muzsikálunk” című hangversenyén szerepeltek Nyíregyházán szép sikerrel, képviselték Nógrád megyét - amit a Bartók adó közvetített. Körbe-körbe a galériában Balassagyarmati nyári tárlat - Meghökkentő és hatásos Minden különösebb hírverés nélkül nyílt meg egy hete a XIII. nyári tárlat Balassagyarmaton, a Horváth Endre Galériában. A városban élő és az ahhoz kötődő alkotók évenkénti seregszemléje valójában nem is igen igényli ezt, a rendezvény beépült a műpártolók tudatába. A július 7-én megnyitott kiállításra negyvenegy művész hozta el az utóbbi 12 hónapban született alkotását, szám szerint nyolcvanegyet. Az EgO realitása, avagy ki a felsőbbrendű - egy, Gecsényi István installációi közül ■ Igazából nem tudni, a kiállítóhely adottságaira alapozott-e Csemniczky Zoltán, a galéria vezetője, vagy szándékosan rendezte el úgy a műalkotásokat, hogy a látogató legelső benyomása: a meghökkenés. Meghökkentő és hatásos, ami cseppet sem hanyogolható tényező a műfaj tekintetében, hiszen így vagy úgy, de nyomatékosan ráirányítja a figyelmet egy műtárgyra, hogy aztán némi levegővételt követően a műélvező körbe-körbe legeltesse a szemét. Élvezkedőn, pihentetőn vagy gyönyörködtetőn, mindegy is, mert közben meg jár az agya. Mert hát ott van elsőül az a plasztikus kollázs, aminek megálmodója, Petró György, a Kisgömböc címet adta. A mesére utaló névadás azonban csak azt tévesztheti meg, aki maga is úgy akarja, hiszen szó sincs meséről, az csak a művészi fantázia alapja. Ettől kezdve aztán „szelídülnek” a műtárgyak, jöhet az úgynevezett esztétikai élvezet, amit általában elvár az ember egy képzőművészeti tárlaton. Nagy Márta pasztellben játszó tájai, Csernák Edit, Pécsi Kornélia festményei, aztán meg Jurta Péter tájképei, amelyek először a melegség érzetét keltő színeivel vonzzák a tekintetet, de amelyeket közelebbről szemlélve kiderül, izgalmasabb a képi megfogalmazás. Aztán Béres Kata képei hívogatnak, amelyeken már tobzódnak a színek, a nagyon szép rajzolatokon, amelyektől meglódulhat a képzelet, mint Sáros Miklós alkotásán, aki a piros különös árnyalatát választotta mondandója kifejezésére. Karmann János töviskoszorús fejeit tovább kell nézegetni, hogy a fából formált vallomásban értelmet kapjanak az „arc nélküli arc” különös színezékei. N. N. képe viszont újra csak mellbevágja a szemlélőt, azzal, hogy egy képzeletbeli gázolást örökít, olyan sajátságosán, hogy az megborzongtad. Ott van előttünk egy véres tragédia, amelyről naponta tudósítanak bennük, a puszta tényekről, de amelyek mögé nincs bepillantásunk. Érdemes mindegyik kiállító munkája előtt időzni, hiszen kiderül, Csemniczky drótszobrai, a városi kisasszony, a lelkiismeret vagy a „körökkel” játszó fej forma jóval többet mond, mint amúgy rápillantásra, de az is elég lenne a befogadónak, mert egyik kecsességével, másik erőteljes tömörségével lepi meg az embert, miközben „átlátható” marad mégis. Vélhető, az alkotó játszi könnyedséggel bánik a horganyzott dróttal, amelynek megmunkálása azért komoly fizikai munka lehet, meg az is, kísérletezik az anyaggal, próbálja, mit láttathat a világból általa. De még mielőtt kisétálna az ember, megtorpan Gecsényi István installációi előtt, mert nagyon érdekes módon látja és láttatja például a tökéletesnek vélt nőt, s azt, milyen gondolatsort indíthat el a mozivászon - azzal együtt pedig az ő művei, amelyek - a vendégkönyv tanúsága szerint - kiváltképp a fiatalságot érintették meg. Egy meghökkentő kollázs, címe: A Kisgömböc., mellette pedig Csemniczky Zoltán drótszobra ■ Mi a boldogság? - Egészség, szeretet, siker Mai vendégünk: Szandi - „Hit nélkül sem alkotni, sem élni nem lehet” Furcsa dolog a sztárság. Furcsa, s egyben felelősségteljes. Életeket határozhat meg, alakíthat kedvére. Persze ezt is, mint általában mindent, tudni keli kezelni. Szandi, a méltán népszerű énekesnő és párja, Bogdán Csaba (az Első Emelet egykori kiválósága) tudta. Tudatosan terveztek, ehhez mérten cselekedtek, s most megérdemelten boldogok. Van egy csodálatos babájuk, gyönyörű házuk, autójuk, stúdiójuk. Akár pihenhetnének is. Évekre elbújhatnának a világ elöl, nevelhetnék Blankát, aki alig négy hónapja látta meg a napvilágot. Nevelik is. Közben meg lemezt készítenek...- Dolgozunk. Októberben jelenik meg az anyag és pár dal olyan állapotban van már, hogy a zenei alapokra készülhetnek is a szövegek. Amikor ráérek, közösen alkotunk. Hál' Istennek helyben van a stúdió, bent a házunkban, nem kell messzire menni. Két éve, hogy beköltöztünk és nagyon jól érezzük magunkat. Boldogok vagyunk, hogy megszülethetett a kislányunk, gyakorlatilag itthon nyaralunk. Pont most vettünk egy felállítható medencét, amiben nagyokat pancsizunk. Nem szeretünk már a városba menni, itthon vagyunk inkább a zöldben. Csodálatos a levegő hál' Istennek! Ha be is kell mennünk a városba, több programot sűrítünk egybe, egész nap úton vagyunk. Ilyenkor visszük magunkkal a babát is, ezért igyekszünk olyan napokat kifogni, amikor nincs nagyon meleg.- Vendégek se nagyon érkeznek?- Szerencsére rengeteg barátunk, haverunk van, akik rendszeresen látogatnak minket, velük jól érezzük magunkat. És ami még jobb most, hogy nem barátokként járunk össze, hanem családokként, mert szinte mindenkinek van már gyermeke. Ez nagyon jó érzés! Soha életemben nem laktam családi házban, nem vágytam rá, teljesen idegen volt tőlem. Több is a munka, mint a lakótelepi lakásban, ahol éltem. Nyírni kell a füvet, minden este locsolni kell, a ház körüli teendők is több energiát vesznek igénybe, viszont annál nagyobb az öröm. Nem gondoltam volna, hogy valaha is kertes házban leszek, de hálát adhatok a Jóistennek, hogy nekünk ez sikerült és boldogan élhetünk itt. Vacsora a pallón- Hány év munkája ez?- Gyakorlatilag egy év alatt építettük fel olyan szintre, hogy be tudtunk költözni. Amikor idejöttünk egy évnyi építkezés után, a nagyszobában például még beton volt, a fölfelé vezető lépcsőn szintén. Nagyon muris volt! A barátaink segítettek költözni, s amikor végeztünk, két téglát összeraktunk, a tetejére tettünk egy pallót és azon vacsoráztunk. Nem is vágytam arra, hogy kulcsrakészen vegyük át a házat és tipp-topp legyen minden. Pont ez volt a buli benne, hogy gyakorlatilag még épült a ház, amikor már benne laktunk. Fontos, hogy az ember megbecsülje az értékeit, ezért mindennap hálát adok a Jóistennek, hogy nekünk összejött. Nem változott- Fontos a hit?- Nagyon! Katolikusok vagyunk, gyakorló keresztények, most nyáron lesz Blanka keresztelője. A nővéremék, Vikiék nem házasodtak össze a férjével templomban, így ezt most bepótolják. Együtt fogjuk keresztelni Blankát és az ő kislányukat, Ankát.- Az embereket általában átformálja a kisbaba, pozitív értelemben természetesen.- Én alapjában véve nem változtam. Ugyanúgy jellemző rám a szétszórtság, mint azelőtt, viszont úgy érzem, következetesebb vagyok a gyerekkel, mint amennyire gondoltam. Az biztos, hogy az életünk teljesen más lett, amióta van a baba, hiszen minden pillanatunk az övé. Éjszakánként másodpercek alatt kelek fel az ágyból és érek át a szobájába, ha sír, ugyanis egy hónapos kora óta külön szobában alszik a saját kiságyában. Örülünk, hogy erre szépen rá tudtuk szoktatni - következetesen... Számomra ennél nagyobb csoda nincs a földön! Bármilyen hihetetlen, de az első naptól kezdve teljesen természetes volt, hogy édesanya vagyok. Az új lemezen lesz olyan dal, ami a babáról szól, hiszen az édesapját, Csabit nagyon megihlette és jó pár dalt a baba szobájában szerzett a fotelben üldögélve egy szál gitárral. Amikor az alvó baba mellett játszik, akkor tudja a legszebb dalokat komponálni. A legeslegfontosabb az, hogy a gyerek szeretetet kapjon, mert ha szeretetet kap, akkor nem lehet baj!- Számomra úgy tűnik, hogy nincs is...- Fantasztikus dolog, hogy Csábival mi nyolc évvel ezelőtt egymásra találtunk! Úgy gondolom, hogy mindenkinek megvan a párja az életben, csak nem mindenki találja meg. Nekünk sikerült egymást és ez a babán is látszik, hogy ő egy igazi, nagy szerelemnek a gyümölcse.- Mennyivel más ez a kapcsolat, hogy hivatalos?- Nem szeretem ezt a szót, hogy kapcsolat, mert bármilyen más összefüggésre is rá szokták mondani, s úgy érzem a miénk ennél több. A szentségi házasságunkkal gyakorlatilag még jobban kiteljesedtünk, de leginkább azóta, amióta a baba van. Azért házasodtunk össze elsősorban, mert úgy gondoltuk, hogy a gyermeknek a házasságban kell megfogannia. Ha két ember házasságot köt a templomban, akkor nemcsak igent mond, hanem fogadalmat tesz a Jóisten színe előtt, s az már egy nagyon komoly dolog. Azóta még vastagabb szál köt minket össze. Az is sokat számít, hogy nyugodtan hordhattam ki a babát. Ő is nyugodt és tényleg ilyen gyermeket kívánok minden szülőnek, mint amilyen a Blanka! Tündéri és mosolygós! Csodálatos érzés, mikor reggel bemegyek hozzá, miután felébredt. Nézelődik az ágyában és amint a látószögébe kerülök, rögtön mosolyog! Ennél csodálatosabb nincs! Egyenlő a közönséggel- Van még valami más kívánság az élettől?- Két-három gyermeket szeretnék, ez az álmom... Időnként persze nekem is vannak rossz pillanataim, amikor szomorúbb, elkeseredettebb vagyok, de ezek hál' Istennek ritkák. Inkább optimistán állok a dolgokhoz, mert az a mottóm, hogy „hit nélkül sem alkotni, sem élni nem lehet”. Egy idézet a Kőműves Kelemenből, ami megragadott. Ez jellemző az életünkre is, mert ha valamit nagyon szeretnénk és hiszünk benne, hogy az úgy is lesz, akkor annak úgy kell lennie. Hinni kell, hogy képesek vagyunk a szeretetünkkel és a boldogságunkkal akár más emberen is segíteni. Amikor a színpadon vagyok, nem azt gondolom, hogy én ott egy művésznő vagyok, aki produkálja magát, hanem abszolút egyenlőnek érzem magam a közönség minden egyes tagjával. Tudom, hogy ők ezt érzik. Teljesen természetesen beszélek hozzájuk. Azt a szeretetet kapom tőlük, amit az ember a családban érez. Tehát amikor színpadon vagyok, úgy érzem, mintha a közönség a családom lenne.- Tudathasadásos állapot lehet most a rajongókban, hiszen vannak akik azt hiszik, hogy Szandi eltűnt, mások meg azt mondják, hogy nem...- Attól függ, hogy ki mikor nézi a tévét, mikor hallgatja a rádiót és melyik újságot olvassa! Túlságosan nem foglalkozom ilyen dolgokkal, hiszen mindenkinek a magánügye, hogy mit gondol. Azzal sem foglalkozom, hogy ki mit mond. Sokszor kérdezik, nem izgulok-e, amikor más művészekkel lépek színpadra, hogy vajon mekkora lesz a sikerem. Mindig azt válaszolom, hogy nekem az a legfontosabb, hogy én jól érezzem magam a színpadon és minél nagyobb örömöt, boldogságot tudjak szerezni az embereknek. Nem törődöm azzal, mennyivel nagyobb, vagy kisebb a sikerem, mint másé. En örülök más sikerének. Sőt, ha látok más fellépőt, próbálok ellesni olyasmit, amiből én is tanulhatok.- Ha azt mondom, hogy sok boldogságot, abban benne van minden jó kívánság?- Abban minden. Mert mikor boldog az ember? Akkor, ha egészséges, ha szeretetben él és ha sikeres. SÁNDOR ANDRÁS
