Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-13 / 162. szám

2000. JÚLIUS 13., CSÜTÖRTÖK M E GYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Irodalmi társaságok találkozója Rangos eseménye lesz Balassa­gyarmatnak az Irodalmi Társa­ságok Szövetsége ITÁSZ 2000. évi nyári vándorgyűlése, ame­lyet július 14-16. között rendez­nek meg. E hét végén az Ipoly-parti város­ba várják a Kárpát-medencében te­vékenykedő magyar irodalmi tár­saságok képviselőit, akik a közös dolgaik mellett ismerkedhetnek a Palócföld és a Felvidék irodalmi életének értékeivel. A vándorgyű­lés fő programja a felvidéki ma­gyar irodalom és kultúra egy évez­rede jegyében szerveződött. A há­zigazda Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint a Palóc Társaság mellett támogatók sora segíti a rendezvényt, így a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma Nemzeti Kulturális Alapja, a Határontúli Magyarok Hivatala, Nógrád Megye Önkor­mányzata, a Csemadok, a Madách Imre Városi Könyvtár, s házigazda­ként Balassagyarmat önkormány­zata. Péntek délután egy órakor a vá­rosháza dísztermében tartják az ünnepélyes megnyitót, amelyen köszöntőt mond Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke és Juhász Péter polgármester. Herczeg Hajnalka alpolgármes­ter a háziasszonya a megnyitót kö­vető polgármesteri fogadásnak. Ezután már a program szerinti elő­adások és hozzászólások hangza­nak el. Az ismeretlen Mécs László címmel tart előadást Medvigy End­re irodalomtörténész, az ITASZ el­nöke. A száz éve született Márai Sándorra emlékezik N. Pál József irodalomtörténész. A felvidéki ma­gyar irodalmi élet műhelyei a két világháború között a témája Mezey Miklós irodalomtörténésznek. A program öt órától a lánykollégium nagytermében folytatódik, ahol bemutatkozik a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság. Az irodalmi est házigazdája Csikasz István, Oroszlánná Mészá­ros Ágnes és Szabó Endre. A szombati, vasárnapi program valóságos irodalmi körutat jelent. Szombaton Szklabonyán, a Mik­száth Emlékmúzeumban Varga Domokos író emlékezik a nagy pa­lócra. A Nagykürtösi Járási Hiva­talban Hamerlik Richard elöljáró­helyettes fogadja az irodalmi tár­saságok képviselőit. Az alsósztre- govai Madách Múzeum megláto­gatása után a Kékkői várban Ba­lassi Bálint végvári költészetéről tart előadást Szabó András iroda­lomtörténész. A felvidéki magyar írók, irodalmárok előadásainak házigazdája Urbán Aladár, a Pa­lóc Társaság elnöke. Csáky Károly helytörténész, költő, a Palócföld. irodalmi alkotóiról szól. Mács Jó­zsef író A felvidéki magyarság kál­váriája irodalmunkban címmel tart előadást. A legújabb irodalmi alkotásokról és irányzatokról Né­meth Zoltán irodalomkritikus be­szél. A napot az ITÁSZ közgyűlése zárja, amelyen szó esik az elmúlt évben Fehérgyarmaton megtartott közgyűlés óta eltelt időszak ese­ményeiről, a 2000. év költségveté­séről és a régóta tervezett Kárpát­medencei Hírlevél megvalósításá­ról. Vasárnap a csesztvei Madách Emlékmúzeumban Andor Csaba irodalomkutató tart előadást Újabb összefüggések Madách Im­re életművében címmel. A háromnapos programot a horpácsi Mikszáth Emlékmúzeum meglátogatása zárja. Turcsány Péter, az ITÁSZ ügyve­zető elnöke tájékoztatója szerint a felvidéki autóbuszút költsége 500 forint, a határon túlról érkezők költségeihez a szövetség hozzájá­rul. Az irodalmi társaságok ván­dorgyűlésére, a felvidéki progra­mokra is várják az irodalom műve­lőit, barátait. SZ. E. HÍREK BALASSAGYARMAT SÖRFESZTIVÁL. Negyedik alka­lommal rendezik meg július 12-e és 16-a között a balassagyarmati sör- fesztivált a Loksi pályán, a lengyel­piac helyén. A program idején öt sörgyártó cég mutatkozik majd be. A szerdái', fű órai'megnyitót köve­tően rendezik a sörfesztivál első sörivó versenyét. A fesztivál idején jó néhány népszerű híresség lesz Balassagyarmat vendége, fellép Ganxsta Zolee és a Kartel, az Irigy Hónaljmirigy, az Alapi Band, a Dupla Kávé, Csala Zsuzsa, Lórán Lenke és Balassa Tamás, Vikidál Gyula, a Padödö, Páyer András és Nyertes Zsuzsa, az Érox Martini, a Black II Black, Demjén Ferenc, a Defekt Duó, a Zoltán Erika táncis­kola csoportja, valamint a Black Riders. Minden műfaj kedvelői megtalálhatják a számukra vonzó programokat, hiszen a fentiek mel­lett lesz még kis éji zene, countri, fúvószene és operettgála, de a szer­vezők gondoskodtak gyermek­programról és íjászbemutatóról is, utóbbit a rétsági Árpád Lövész- és íjászklub tartja majd Balassagyar­maton. KARAN CSALJA ADÓTORONYRA MÁSZOTT. Sze rencsére nem mindennapi epizód zajlott a minap a községben, ahol este az újtelepi adótoronyra má­szott fel egy helybeli fiatalember. Környezete a tűzoltóság segítsé­gét kérte, a tényleges mentésre azonban nem volt szükség, mert a fiú engedett a helyszínre vonu­ló tűzoltók és a barátja rábeszélé­sének és mászva elhagyta a ma­gaslatot. A mentők kórházba szállították. ■ Kutyavezetők seregszemléje Bátonyban A három legeredményesebb juthat tovább az országos minősítőre Bátonyterenyén, a rendőrkapitányságon tegnap tartották a megyei járőr kutyavezetők minősítő versenyét. A sereg­szemlének, amelyet minden évben megrendeznek, első íz­ben adott otthont Bátonyterenye. Amint azt Juhász István alezredes, rendőrkapitány elmondta, kiderül majd az is, hogy milyen a kutyakiképző pálya, hiszen nem csak a jár­őrök adtak számot elméleti tudásukról, hanem a gyakorlat­ban is be kellett mutatni, mit sajátítottak el a kutyák. A minősítő seregszemléről betegség, szabadság miatt több kutyavezető is távol maradt, így a tegnap Balassagyarmatról, Bátonyterenyéről, Salgótarján­ból és Szécsényből érkeztek résztvevők. Juhász István hoz­záfűzte azt is, hogy az első há­rom helyezettet a Nógrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság köz- biztonsági igazgatója és a Bátonyterenye és Környéke Közbiztonságáért Alapítvány dí­jazásban részesíti, mint aho­gyan külön díjat ajánlott fel a legeredményesebb vezetőnek és kutyájának Oláh Sándor, a K- 10. Kiserdei Kutyakiképző Isko­la elnöke is. A megyei versenyen részt vett Lukács Gyula rendőr őr­nagy az Országos Rendőr-főka­pitányság dunakeszi kutyaki­képző iskolájának képviseleté­ben, valamint Buda István alez­redes, a Nógrád Megyei Rend­őr-főkapitányság közrendvédel­mi osztályának vezetője, Vadadi István alezredes és 7o- zsér László őrnagy, a közrend- védelmi osztály munkatársai.- Nógrád megye a tizenne­gyedik megye, ahol az idén meg­rendezzük a minősítő szemlét, amely egyben az országos minő­sítő szemle selejtezője is - mondta Lukács Gyula rendőr őr­nagy. - Az országos minősítőt szeptemberben tartjuk majd, amelyen 3-3 fős csapatok képvi­selhetik a megyéket. A selejtező­kön válasszuk ki a legjobb és legeredményesebb kutyavezető­ket, az 1982-es minősítő szemle szabályai alapján. Az országos versenyen a kiírási szabályok szerint bíráljuk el a kutyákat, amelyet a három kiválasztott ku­tyavezető július 31-ig fog meg­kapni. A terepet ezután a kutyák és vezetőik uralták: számot kellett adniuk fegyelmezettségükről, mennyire ismerik a jobbra-balra át, hátra arc, lábhoz, ül és fekszik utasítást. A legnehezebb felada­tot talán akkor kapták a kutyák, amikor az élelmet kellett megta­gadniuk: mert hát vajon melyi­kük nem fogadta volna el szíve­sen az orruk alá dugott finom kolbászt, ha a gazdi nem tiltotta volna meg? Voltak köztük, akik tartották magukat a parancshoz, de olyanok is, amelyek nem tud­tak ellenállni a csábításnak - ők sajnos, értékes pontokat vesztet­tek ezzel. Nem volt könnyű dol­guk a kutyáknak akkor sem, amikor az akadálypályán kellett végighaladni, de többen vitézül végigcsinálták a gyakorlatokat. A szoros küzdelemben végül el­ső helyezést ért el Maczák Attila rendőr főtörzsőrmester Roberto nevű kutyájával (Salgótarján), második lett Nagymihály Csaba r. törzszászlós Boái nevű kutyá­jával (Balassagyarmat), harma­dik pedig Zsadányi Zoltán r. fő­törzsőrmester Vini nevű kutyá­jával (Balassagyarmat). A K-10. Kutyakiképző Iskola által fel­ajánlott díjat - mint a legjobb és legeredményesebb kutyavezető - Maczák Attila főtörzsőrmester és kutyája kapta. HEGEDŰS E. Visszakapcsolták a vizet a Zöldfa úton Takarékosságra szólítják fel a vízdíj befizetésével elmaradt bérlőket (Folytatás az 1. oldalról) Fél év telt el, s a vagyonkezelő végül is a hatósági szakvélemé­nyek birtokában tette meg a kényszerű intézkedéseket, miu­tán nem tapasztalt együttműkö­dési készséget az adósok részé­ről. Más kérdés, hogy a rendsze­resen fizetők - a 219 érintett la- kásöói’4'/ - itták meg a vizkoría- tozás keserű levét, hiszen a tömbházakban nincs megfelelő műszaki megoldás az egyes fo­gyasztók leválasztására; a felelős­ség tehát egyetemlegessé vált. A megoldás hosszadalmas fo­lyamat lesz, de azért állíthatták helyre a vízszolgáltatást, mivel a lakók egy része mégis csak fize­tett, s tíz százalékkal csökkent az adósság. A következő időszak­ban a Salgó Vagyon munkatársai és a CKÖ képviselői felmérik az öt érintett lakótömbben élők szo­ciális helyzetét, s ennek alapján határozzák meg a további teen­dőket. Akinek a hátraléka kezel­hető, s hajlandóságot mutat az együttműködésre, azt a vagyon­kezelő is segíti. Akinek a tartozá­sa több százezer forintra tornyo­sult fel, készséget sem mutatott eddig a rendezésre, ráadásul jog­erős határozat született a kilakol­tatására, annál'mar nincs több le­hetőség a mérlegelésre: el kell hagynia bérleményét. A megállapodás azt is tartal­mazza, hogy a vagyonkezelő el­fogadja, ha az adós a gyermekne­velési támogatás terhére kezdi meg a törlesztést. Van tehát el­mozdulás - jelentette ki Tóth Edit -, ám senki nem nyugodhat meg, a rendezés elején tartanak a meg­lévő hátralékot, ha részletekben is, de ki kell fizetni. Tóth Edit ar­ra kérte a hátralékos családokat, hogy a vízfogyasztás csökkenté­sével, takarékossággal is segítsék a megoldást. Hiszen nem egy esetben fordult elő, hogy a lakók az átalányban meghatározott víz- mennyiség dupláját használták fel, máshol a szerelvények álla­pota miatt folyik el a víz. A Salgó Vagyon és a CKÖ min­den épületben kijelölt egy gond­nokot, aki bizonyos juttatás fejé­ben rendét tart, jelzi a teimerülö' problémákat, kapcsolatot tart a vagyonkezelő illetékeseivel. Amennyiben a bérlők szeretnék az épületet, lépcsőházat rendbe tenni, a vagyonkezelő eszközzel, anyaggal segíti őket. Az a cél, hogy a Zöldfa úti bérlakásokban civilizált társadalomra utaló helyzet alakulhasson ki. Az ügyvezető igazgató elisme­réssel szólt a CKÖ vezetőjének és a terület önkormányzati képvise­lőjének a vízkorlátozás meg­szüntetése érdekében végzett munkájáról, mindemellett visz­szautasította a CKÖ sajtótájékoz­tatóján elhangzott vádat, misze­rint a Salgó Vagyon nyilvántartá­sa pontatian. Való igaz, hogy a május 31-i határnappal elkészí­tett hátralékos állomány módo­sult júniusban, mivel három bér­lőnél érkezett az önkormányzat­tól LARES-támogatás, illetőleg egy belief betizetté hátralékát, es ezen korrekciók a hó végi zárás­kor rendeződnek. A Salgó Va­gyon nyüvántartása visszamenő­leg is napra kész, a furcsa csak az, hogy ezt pont azok kifogásol­ták, akiknek százezres, sőt milli­ós adóssága gyülemlett fel az évek alatt. Egyébként is, ha pár ezer forintos befizetés áll tízmilli­ós adósság mellett, senkinek nincs erkölcsi alapja ítélkezni, különösen, ha ő az egyik adós - szögezte le határozottan az ügy­vezető igazgató. T.N.L. A Balassagyarmati Hataror Igazgatóságon lezajlott tegnapi sajtótájékoztatón Ferencsik Pál dandártábornok, határőr­igazgató először az igazgatóság első féléves tevékenységéről számolt be a jelenlévő újságíróknak. Elmondta, továbbra is jellemző, az igazgatóság az országos főirányban őrzi az ál­lamhatárt, ami azt jelenti, hogy az európai migráció egyik fő áramvonalában helyezkedik el. Ebből adódóan határozták meg az igazgatóság feladatait is, amelyben a fő feladatot ennek a migrációnak a kezelése jelentette. A migrációhoz kapcsolódó bűnö­zés, ezen belül az embercsem­pész tevékenységnek az ellenőr­zése, felderítése és megszűnteté­se. Fontos feladat volt a határfor­galom biztonságos, gyors és kul­turált végrehajtása, amelyhez szorosan kapcsolódott a határre­gisztráció kialakítása. Emellett az igazgatóság állományának egy része is kivette részét az árvízvé­delemből, valamint a határőrök kivették részüket az illetékességi területük közrendjének és köz- biztonságának erősítéséből is. Az országos elöljárók értéke­lése alapján az igazgatóság fel­adatait igen jó szinten, egyes te­rületeken országosan kiemelke­dően hajtotta végre. Területükön közel 500 fő jogellenes cselek­ményt elkövető külföldi és ma­gyar állampolgárt állítottak elő. Az elfogottak összetételére jel­lemző, hogy csaknem 28 ország állampolgárai. Döntő részük, több mint 90 százalékuk a zöld­határon lett elfogva. Érdekessége a dolognak, hogy a múlt évhez képest mintegy 20 százalékos csökkenés tapasztalható a jogel­lenes migrációban. Ebben nagy­részt közre játszott az igazgató­ság tevékenysége, hiszen orszá­Határőreink a migráció fő vonalában Kiszolgáltatott külföldiek az alagi pokolban gosan több mint 99 százalékos eredményességgel dolgoztak, ami rendkívül kiemelkedő az or­szágos fő irányok között. Noha országosan nem csökken a mig­ráció, azonban a Balassagyarma­ti Határőr Igazgatóság bűnügyi felderítő tevékenysége olyan ha­tékonyan érvényesül, ami jelen­tős visszatartó erőt jelent ezen a területen. A dandártábornok arról is szólt, hogy igyekeztek az állomá­nyukat is megtisztítani olyanok­tól, akik közvetlen információkat adtak az embercsempész szerve­zetek számára. Eddig több mint 20 személyt szereltek le, ami ugyancsak jelentősen hozzájá­rult a migráció csökkenéséhez. Az igazgatóság folyamatos és éber tevékenységét bizonyítja az is, hogy a napokban is külföldi ál­lampolgárokat fogtak el, szeren­csére sikerült a két embercsem­pészt is lefülelni. Tegnap hajnal­ban pedig ennek a szállításnak a jugoszláv szervezőjét is elfogták és előállították. Továbbra is jellemző ezen a te­rületen a 5-15 fős kis csoportok megjelenése, de számolnak 30-50 fős csoportokkal is. Sikere­sen csípik meg az embercsempé­szeket is, eddig 35 személyt fog­tak el. Ezek egy része kapcsoló­dott a tavalyi alagi ügyhöz, illetve ennek nyomozása során kerültek hurokra. A dandártábornok kiemelte, hogy a bűnügyi tevékenység leg­jellemzőbb és legnagyobb felada­ta volt az egy évvel ez előtti, 1999. július 27-én az Alagi Állami Gaz­daságban elfogott és előállított 291 fő nyomozati munkájának végzése. Ennek a migráció törté­netében eddigi legnagyobb töme­gű jogsértő menekültet érintő rendkívül feladatnak a végrehaj­tására külön csoportot hoztak lét­re, amely az ügyet vizsgálta. El­mondta, hogy rendkívül alapos, szívós és egy fél országrészre ki­terjedő felderítő munka eredmé­nyeként jutottak el Alagra. Ebben a munkában együttműködtek a vám- és pénzügyőrséggel, a rend­őrség illetékes szerveivel. A nyo­mozás során azóta is, ahhoz kap­csolódva különböző számú cso­portokat fogtak el. A nyomozati munka során közel kétszáz tanút hallgattak meg, s az ügy kapcsán 31 gyanúsítottak és körözött sze­mélyt fogtak el. Ezt követően a nyomozás ve­zetője. Rácz Imre százados részle­tesen beszámolt erről az országo­san, de egész Európában is pél­dátlan migrációs ügyről. Igen részletesen feltárta az ügy körül­ményeit, s a vizsgálat során meg­hallgatott migránsok hátborzon­gató élményeit ismertette. Mivel ez az ügy mind a hazai, mind az európai migrációban példaérté­kűen tanulságos mindenki szá­mára, erre visszatérünk. Nehéz volt az akadálypálya, de nem volt könnyebb a gazdi parancsára ülni, fordulni, vagy éppen vele együtt futni sem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom